Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-27 / 195. szám

augusztus 27 ösok hatóságié No már nálunk •ok hatóságai. A • nem Szereznek t és fáradságot, :tán sokkal jobb ők éppen a legikik a drágasátessék ezeknek a , ha élni akar* Íja megadni, akbe, vagy vándoi hatóságokat 11 lönhség a német között. Ez a kii-' yelteti velünk ® Í8Ü augusztus 27 DELMAGYARORSZÁŰ elyzet. — Szeged és a - Válság a Koslháborodás nőtnzék technikayhatóságok legistrukció vészeannak elitélésémennyien a hátitását is követe parlament norakarat érvéAlább közöljük ényhatósági bilyet a vármegy® rendkívüli közíny éles vüdirié alig megbocsátlétfentartásának :reget szüksége? ímogatja, de azt ilkesedéssel fog' onai javaslatok •ga érdekében, <' íociális ős nemés felszólítja 1 sürgősen szainciája annak a* idvalevőleg Sze/ agja rendkiviiÜ 5rte a polgár ; állásfoglalása* befolyásolja, " • érzik annak ilószinüség sz* heti értekezleté íossuth-párt egl vetnek ugyanf a, de fáradoz®' wdr város m(tt iec átiratát 0> élték, hogy us végén A N<Ú irt belátta, hog) atja, nincs me'' rgősséye. következő leircú0> hivatal értesített i ra szolgáló st®' 't, illetőleg a st®' ó törekvését nény, hogy a v®' községi körjegJ" sa, illetőleg ja$ mlálási anyag" iért, gyorsasággá ri sürgetésre se" nyokrh halasztás is válaszol a 1»' Jtésére. Felhivo®1 gösen utasítsa >gy a statisztád éseknek haladékj >tt időben elég '' tessék. Amennyiben ezentúl késedelem mutatkoznék, a t. Cim a mulasztókkal szemben szigorú megtorlást alkalmazzon. A magam részéről netán felmerülő késedelmekért minden konkrét panasz esetén, a mulasztásokat, tekintettel a szóbanforgó ügy fontos és sürgős voltára. szigorúan felelősségre vonom. Az ország az obstrukció ellen. Nagybecskerekről jelentik : Torontál vármegye szeptember 4-én rendkívüli közgyűlést fog tartani. Számos bizottsági tag aláírásával e rendkívüli közgyűlésre a következő beadvány érkezett: Tekintetes törvényhatósági bizottsági Tudomásunkra jutván, hogy ez évi szeptember 4-óre rendkívüli közgyűlés hivatott egybe, azon javaslattal járulunk a tek. törvényhatósági bizottság elé, hogy parlamentünk képviselőházában jelenleg folyamatban levő katonai törvényjavaslatok tárgyalása körül már hoszszabb idő óta folyó obstrukció ellen Torontál vármegye törvényhatósági bizottsága is állást foglaljon. Hazánk higgadtan gondolkozó polgársága már több izben kifejezést adott hazafias aggodalmának, hogy a parlamenti élet elfajulása alkotmányunk intézkedéseinek helyes és célszerű alkalmazását veszélyezteti; ez alkalommal bennünk is azon érzés jut felszínre, amelynek a nemzet nagyrészé azáltal adott már kifejezési, hogy felemelte tiltakozó szavát az obstrukció ellen, tekintettel különösen arra, hogy az állam létfentartásának egyedüli biztositéka a hadsereg. Nem a kontinensen, sőt ma már annak határain tul sincs ország, mely ennek extenzív és intenzív fejlesztésére a messzebbmenő áldozatokat ne hozná meg s e világversenyhen csak Ausztria-Magyarország volt az a nagyhatalom, ahol szerencsétlen politikai viszonyaink folytán Iradseregiink számbeli és harcképességi fejlesztése husz év óta szünetelt. Ha nem akarjuk, hogy a körülöttünk levő államok érdeksurlódúsainak és hatalmi vágyainak áldozataivá lehessünk, e vétkes mulasztást most már feltétlenül-pótolnunk kell. Méltányoljuk és helyeseljük e szempontból a kormány elhatározását, hogy erős akarattal és előrelátó hazafias aggodalomból kifolyólag véderőnk fejlesztésére szükséges javaslatokat a képviselőház elé terjesztette s bár nem zárkózunk el annak tudatától, hogy e lépés hazánk lakóinak erős áldozatába kerül, mégis nemcsak .államiságunk biztonsága, hanem a törvényjavaslatokban lefektetett szociális és nemzeti előnyök méltánylásával határozott állást foglalunk a kormány véderőjavaslatai mellett s tisztelettel kérjük a képviselőházat, hogy azokat. mielőbb elfogadni s ezzel egyidejűleg azt a politikai szálkát, amely a katonai kérdések körül évtizedek óta a nemzet testében van, abból eltávolítani méltóztassék. Miután pedig a képviselőház tárgyalásai ismét a meg nem engedhető és minden higgadtPolitikus és hazafi által csak elitélhető parlamenti forradalom — a kisebbség obstrukciójának porondján mozognak s ezzel nemcsak a Ház tárgyalásainak menetét akadályozva, megszámlálhatatlan kárt és veszteséget hoz az országra, annak számtalan osztályaira és az államháztartásra, hanem veszélyezteti parlamentarizmusunkat, alkotmányunk legerősebb védőbástyáját — határozottan tiltakozunk a kisebbség ezen törvénytelen terrorizmusa ellen s hazafias aggodalommal elítéljük. Kérjük a képviselőházat, hogy házszabályait minél előbb okként változtassa meg, hogy a parlament normális működése és ebben a többség, mint a úemzet képviseletének akarata mindenkor állandóan biztosítva legyen. Mindezek alapján kérjük a tekintetes törvényhatósági bizottságot, hogy ezen inditváú.Voniat tárgyalni és a képviselőházhoz ily értelmű feliratot intézni kegyeskedjék. Külügyminiszterek találkozója. A l'ármasszövetség külügyminiszterei, aluk 'égutóbb két évvel ezelőtt gyűltek össze Salzburgban találkozásra, ismét találkozni lógnak. Mint Rómából jelentik, San Giulta no márki a jövő hónapban külföldre utazik és ebből az alkalomból találkozni fog BethmannHollweg kancellárral, valamint Aehrenthal külügyminiszterrel. San Giuliano márkit hir szerint Vilmos császár ós Ferenc József király is kihallgatáson fogja fogadni. A külügyminisztereknek ez a találkozása ugy a hármasszövetsógre, valamint egész Európa külpolitikai helyzetére nagyfontosságunak Ígérkezik. Az osztrák helyzet. Prágából jelentik: Thun herceg, Csehország helytartója Bécsbe utazott és fölkereste Gautsch báró miniszterelnököt. A helytartó bécsi utja összefüggésben van az utóbbi napokban történt cseh tüntetésekkel, amelyeken igen pesszimisztikusan nyilatkoztak a cseh-nómet megegyezés kilátásairól. Thun herceg nem is tagadja, hogy a cseh radikálisok folytonos hangulatkeltése igen rosz hatással volt az uj-cseh és a cseh agrárius pártokra is. A cseh pártok ós lapjaik ugy látszik, nyomást akarnak gyakorolni a kormányra a kabinet rekonstrukciója érdekében. A csehek ugyanis most azt követelik, hogy Gautsch báró két, esetleg három tárcát adjon kabinetjében a cseheknek, anélkül, hogy ezzel szemben a csehek bárminő politikai koncessziót tennének. A A németek részéről természetesen semmi hajlandóság sincs arra, hogy ilyen körülmények között a csehek követeléseit teljesítsék. A képviselőház ülése. — Üres szombat. — (Saját tudósitónktól.) A képviselőházban óraszámra tárgyaltak olyan semmiségeket, hogy megdöbben az, aki elmeri olvasni a beszámolót az ülésről. És szörnyű komolysággal tárgyalnak. Bejelentik, liogy husz elszánt ember névszerinti szavazást akar. Pedig nincs is mi felett szavazni. Ujabb husz ember a régi névvel a szavazás elhalasztását kéri. Megbocsátják az elszántságukat. És elkövetkezik az interpelláció is. Jön Lovászy Márton ós interpellál a margitszigeti trágyatelep ügyében. Komolyan. Mert ők szeretik _a szimbolumot. Kedvelik a misztikumot. ük a parlament komolyságai. Ok a nemzet ellenzékei. Mert ők még a margitszigeti trágyatelep ügyében is interpellálnak ! Éljen a haza, — mert a velük megelégedők milyen dicső kiáltásban üdvözöljék őket, a függetlenség oszlopait, akiket arany borjuként kell már tisztelni. Vagy nem ? A Ház szombati üléséről ez a tudósítás szól : Az ülés féltizenegy órakor kezdődött. Elnök: Kabós Ferenc. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bemutat több feliratot a katonai javaslatok ügyében. tíarcsay Andor a feliratoknak más-más bizottságokhoz való utasítását javasolja, husz képviselő efelett névszerinti szavazást, husz képviselő pedig a szavazás elhalasztását kéri. A Ház igy határoz. Elnök bemutat több föliratot az obstrukció ellen. Barcsay Andor a feliratoknak más-más bizottságokhoz való utasítását, husz képviselő efelett névszerinti szavazást, husz képviselő pedig a szavazás elhalasztását kéri. A Ház igy határoz. Draskovich János gróf jegyző felolvassa az indítvány és interpellációs könyvet. Az inditványkönyvbe Lovászy Márton jegyzett be indítványt a sajtótermékek szabad terjesztése tárgyában. Az indítvány megokolását, a szerdai iilés napirendjébe tűzték ki. Az interpellációs könyvbe a következő interpellációk vannak bejegyezve: 1. Csermák Ernő az érdemkeresztek tárgyában a miniszterelnökhöz. 2. Csermák Ernő a szepesszombati katasztrófa tárgyában a kereskedelmi miniszterhez. 3. Lovászy Márton a miniszterelnökhöz a margitszigeti trágyatelep ügyében. Az iüterpellációkrá fél egy órakor tér át a Ház. Következett a napirend szerint a névszerinti szavazások hosszú sorozata. Összesen husz névszerinti szavazás van napirenden a különböző feliratoknak mely bizottsághoz való utasítása felett. A inai ülésen három névszerinti szavazást intéztek el. Minden esetben természetesen az elnöknek azt a javaslatát fogadták el, hogy az illető felirat a kérvényi bizottsághoz utasíttassák. Az interpellációk előterjesztésével, egy órakor végződött a szombati ülés. Gyilkos és öngyilkos anya. — A Fehérló-szállói rémdráma. —1 (Saját tudósitónktól.) Szombat délutáni számunkban irtunk már arról a megdöbbentő tragédiáról, amely pénteken éjjel játszódott le a szegedi „Fehérló-szálló"-ban. Kaiser Ádámné megmérgezte magát és két gyermekét. A vele közös háztartásban élő Brandenburg József szegedi vasúti pályafelvigyázó is csak lélekjelenetének köszönhette, hogy megmenekült a haláltól. Kaiser József, a legkisebb áldozat szombaton délután két órakor hosszas kínlódás, után meghalt. Kaiser Ádámné életveszélyes állapotban fekszik a kórházban. A vizsgálóbíró még nem hallgathatta ki. A másik íiiunak megmentéséről szintén lemondtak. A megdöbbentő tragédiáról ezeket az ujabb részleteket jelentjük: Az előzmények. Brandenburg József szegedi vasúti pályafelvigyázó néhány évvel ezelőtt nősült, de több, mint két éve elváltán él a feleségétől. Mint nyugodalmas élethez szokott ember, nem nélkülözhette a háztartást. Két évvel ezelőtt házvezetőnőül alkalmazta Kaiser Ádámné zsombolyai asszonyt, aki már régebb idő óta liem élt együtt beteges, öreg férjével. Az asszonynak két gyermeke volt, az egyik nyolc, a másik három éves, akiket szintén magával hozott. Kaisernó csinos asszony volt, aki a legpéldásabb rendet tartotta fönn a lakásban. Pontosan elvégezte a dolgát, semmi kifogás nem merült föl ellene. Idővel közte és Brandenburg között mind bensőbb viszony fejlődött, megszerették egymást. Vadházasságban éltek, nem zavarta meg semmi a boldogságukat. A két kis •fiút is gondosan ápolták, minden kívánságukat teljesítette az anya keze. Vadházasság után törvényest. Az utóbbi időben az asszony kérlelte Brandenburgot, hogy vegye el feleségül. — Józsikám, — mondotta, — mi olyan szép boldogságban élünk, hogy mindenki megirigyelhet bennünket. De lásd, mennyivel szebb lenne, ha megesketne bennünket a pap ós törvényes atyja lennél a két fiamnak. Nem értem akarom ezt, de ne vessen ránk követ senki, ne mutassanak ránk ujjal az emberek, liogy ml igy élünk...ugy élünk. Tedd meg édes Józsikám. — Nem tehetem... nem — felelt a férfi — nekem tekintettel kell lennem a családomra,... nem tehetem. Igy is boldogok vagyunk, ne gondolj senkire. Az asszony láthatólag megnyugodott. Nem emiitette többet a házasságot. Az utóbbi hetejvoen azonban mély szomorúság tükröződött az arcán, bánatos volt és szomorú. Brandenburg gondolta, hogy mi énnek az oka, de hallgatott, nem akarta megbántani az asszonyt. Kaiser Ádámné mintegy két hónappal ezelőtt fiaival együtt hazautazott Zsombolyára a szüleihez. El akarta felejteni a férfit, nem akart továbbra is vadházasságban élni. A szerelmét azonban nem tudta magába fojtani és szerdán este újból visszajött Szegedre Brandenburghoz. Feltűnően jó hangulatban volt. — Nem törődöm már senkivel, kimulatom magam melletted. Jöjjön, aminek jönni kell! 1