Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-25 / 193. szám

usztus 25 iket a kérdé­tudja, hogy ét. Pedig az g a pályavá­tehetség ha­másik hiva­izt nem rain­gy a kedvelt ény, hogy az legniateriali­ik múlik, a ják, amelyre ibb fölületes ryon gyakori >s gyermekek ^választására. . A rendőrség s csitri leány, öreg asszony­rzik a tanya, ár más fajta, ugyan, visel­kis leány fél­iá r olcsó kel­rde, de azért apja. tolva jelenti, 3 azért hozta atalosan iga­>k abba, hogy tük jól az őre­ik arról, hogy nul mozogtak. B aligha volt yát választott k. Talán örül­i vele a szöm­íyunk". Tálán hogy milyen lek, hogy gró­íok, sok pénzt ló sikert, nagy gazolják az if­mét egy ahyá­ilán fölöttébb tásia. GJatlfel­ctóber elsején A fölavatás igy pompával gadja hivatalo­lapságát. ön volt Lajos minden részé­Kossuth La­rgetlenségi és meg. —- A III. yssutii-pdrtkör ünnepel saját sz.) társas­egybekötött dven Kelemen lő cs Kószó sz. Az ünnepi ílnöki tmegnyi­a záróbeszé­mdja. — A VI­Kossuth-pdrt­a kör helyisó­cöruti vetidég­nepi beszédet z tartja. — A ezt a napot, gyuíneje Ilyen­ii.' "Pósa Lajos Vikolics Döme önként vállalt skodik a hegv­e verses tneg­i-iinnepre Sze­é jó barája. és közoktatás­és Maycr Dezső odi intézetébe* Í911 augusztus 25 DÉLMAGYARORSZÁG — A görög katolikus egyházból. A király i lugosi görög szertartású katolikus székes­káptalanban Boros János őrkanonoknak a "agyprépostságra, Madincsa János iskolás ka­nonoknak az őrkanonokságra, Neslor Miklós kancellár kanonoknak az iskolás kanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az akként megüresedő kancellár kanonokságot Bópoviciu György lugosi gör. szert. kath. es­Peres-lolkésznek, a prebendátns kanonokságot pedig Radu Jakab dr hátszegi görög katolikus lelkész és püspöki külhelynöknek adomá­nyozta. — A tanári fizetések. A polgári leányisko­lának államosításakor az intézet tanitói a vá­rostól fölvették egy hónapi fizetésüket előre, valamint negyedévi lakbérilletóküket. Ugyan­ezt akkor az államtól is fölvették. A város most visszaköveteli az illetéktelenül kiutalt pénzt. — A városi főgimnázium tanárai, a Piaristák fizetésük rendezését kérik olyanfor­mán, hogy a tanári fizetés személyenként évi 2800 korona legyen. A városi tanács, mielőtt e kérelmet teljesítené, meg fogja kérdezni Ma­gyar Gábort, a piarista rendfőnököt, hogy mennyi a piarista tanároknak a fizetésük más városokban. -— A szepesszoinbati katasztrófa. A kassa-oderbergi vasút szepesszombati állo­másán, mint a Délmagyarország jelentette, borzalmas szerencsétlenség történt: két vo­nat összeütközött s a kocsik romjaiból öt ha­lottat és hat súlyosan sebesült embert húz­tak ki. A katasztrófáról a következő részle­teket telefonozzák Fenyöházáról: A csendőrök mindjárt a szerencsétlenség után letartóztatták a gyorsvonat lokomotiv­vezetőjét, ami nagy izgalmat okozott, iinert a lokomotív gazdátlanul maradt és attól lehe­tett félni, hogy fölrobban. Kovács Qyula udvari anácsos emiatt interveniált a csend­őröknél, akinek kérésére vissza is bocsáj­tották a lokomotivvezetőt a gépéhez. Végig az egész kassa—oderbergi vasút mentén óriás izgalmat keltett a katasztrófa hire, mert a legtöbb vasutas felesége a szeren­csétlenül járt vonaton volt. A vasutasok min­den állomáson várták a segitö-vonat megér­kezését, hogy megtudják, hozzátartozóikat nem érte-e baj. Az összeütközött gyorsvonat és személyvonat Szepesszombaton rekedt utasait késő délután vitte tovább a segitő-vo­uat, amely este nyolc órakor érkezett ineg Ruttkára, ahol nagy sokaság fogadta. Párvy Püspök is ezen a vonaton utazott Rózsahegy­re, ahol az összegyűlt közönség nagy ová­cióval köszöntötte szerencsés megmenekülése alkalmából. Iglóról táviratozzák: A szepes­szombati vasúti szerencsétlenség öt halottját ma fölboncolták. Reggelre a pályáról a ro­mokat eltakarították, ugy, hogy a vonatok is­mét közlekedhetnek. A vizsgálat még semmi bizonyosat nem állapított meg abban, hogy kit terhel a felelősség a katasztrófáért. — A szabadkai sportegyesület Szegeden. A SZAK I. csapata vasárnap játsza le a mult Vasárnapról elmaradt mérkőzését a szabadkai sportegyesülettel. A SZAK, tekintetbe véve, bogy már huzamosabb idő óta erősébb mérkő­zést nem játszott, nem a legkönnyebb feladat elOtt áll, mert a sportegyesület újonnan szer­vezett csapata igen jó erőkből van összeál­lva, amit bizonyít a Bácska ellen elért ered­ményük, mely 2:2 eldöntetlen arányban végző­dött. A mérkőzés délután 5 órakor kezdődik. — A tanitók Eötvös-alapja. Az Eöt­vös-alap országos tanitói segitő-egyosület ma tartotta közgyűlését Budapesten, a régi képviselőház nagytermében. A közgyűlésen "két párt állott' szemben. Az egyesület volt elnöke, Iratler Károly lemondott s ma kel­lett uj elnököt választani. Harcra nem ke­fölt a sor, mert a két párt megegyezett Bárczy István polgármester személyében, akit nagy lelkesedéssel választottak meg az egyesület elnökének. Amig a közgyűlés a Uapirend többi tárgyait intézte el, amelyek között legfontosabb az a határozat, hogy »z egyesületnek le nem kötött vagyonából százezer koronás Péterffy Sándor segltöala­pot létesít, küldöttség ment az uj elnökért. Bárczy István polgármester lelkes beszéd­ben mondott köszönetet megválasztásáért. — Javítják a közművelődési palotát. A kultúrpalotában már régebben beázott a mony­nyezet, lehullott a vakolat, amely a könyvtár és természetrajzi osztály értékes szekrényeit és állványait megrongálta. A tanács elrendelte négy terem mennyezet vakolatának leverését ós újra vakolását. Közben a város mérnöki hi­vatala azt vette észre, hogy nemcsak a vako­lat rongálódott meg, de a sok eső meghorpasz­totta a gerendákat is. A mérnöki hivatal elő­terjesztést tett a tanácsnak a megrongált ge­rendáknak ujakkal való kicserélésére. A ta­nács mai ülésén a mérnökség előterjesztését elfogadta. — Egyházi kinevezések. GlaifélderGyula dr. megyés püspök a Csanádi egyliázniegyé­ben szeptember elsejére számos kinevezést és áthelyezést foganatosított. Plébános-he­lyettesek lettek: Tamási Lajos Mezőkovács­házán, Kelemen András Kétegyházán, Gál István Csermőn, Gerőfi Miklós Horvát-Neu­zinán, Walaskiewitz Rezső Buziás-fürdőn, Gehl János Tiszaszentmiklóson, Schipper János Almáskamaráson, Siebenhaar Ferenc Dognácskán. Kápláni minőségben küldöttek: Labcrg Dezsőt és Rigó Sándort Szeged-Bel­városba, Hoáács Ágostont Szeged-Rókusra, Schneider Edét Temesvár-Belvárosba, Ba­lázs Mózest és Bodor Józsefet Pécskára, Elszner Józsefet és Márki Ferencet Fehér­templomra, Szabó Lajost Zsombolyára, Pro­kop Sándort Mezőkovácsházára, Biró D. Ke­rubint Szeged-Felsőközpontra, Niágu Már tont. Magyarcernyára, Szigyártó Gézát Ba­kóvárra, Krém Ferencet Resicára, Szakáll An­drást Kistelekre, Varganics Józsefet Makó­ujvárosra, Klivinyi Lajost Makóra, Hérát Jó­zsefet Kisiratosra, Karácsonyi Guidót Földe­ákra, Horváth Lénárt Németszentmihályra, Szabó Ferencet Szakáilházára, Roszmann Jánost Lippára. Az ujmisések közül: Vasvári Ödön Battonyára, Kozár Ignác Dócra, Virág Vince Németszentpéterre, Bernátovics Pál Zsombolyára. Takács Vince Óbessenyőre, Mátyás Miklós Szőregrc, Seress Ferenc Ma­gyarbánbegytsre, Kiss Gyula Temesvár-Jó­zsefvárosba, Bittenbinder György Gyorokra, Gutjahr Károly Kiskomlósra, Berkes József Temeshidegkutra került. Lelkészekké: Csó­kán Jánost Nevrincsára és Laukó Imrét Bet­lenházára, Dctik Rezsőt Aradra hittanárrá, Plesz Józsefet pedig a temesvár-iózsefvárosi zárdához segédlelkiigazgatóvá nevezte ki a püspök. — Uj pénzinéézet Szegeden. Az Országos, Magyar Vasutas Takarékpénztár részvénytár­saság, mely intézet most emeli alaptőkéjét öt mill ió koronára, Szegeden fiókot létesít. A szor­vezési munkálatok folyamatban vannak és előreláthatólag az intézet folyó évi október hó elsején már megkezdi működését. — A megvont kolportázs engedély. Vá­zsonyi Vilmos dr a főváros törvényhatósági bizottságához indítványt terjesztett be, amely­ben azt javasolja, hogy föliratban kérje a fő­város a parlamenttői annak kimondását, hogy a sajtótermékek terjesztése elé akadályt ne gördítsenek, a kincstár az előzetes lefoglalás­ból eredő károkat a lapoknak térítse meg, sajtóvétségórt senkit se tartózlassanak le és a cikkekért a kiadók legyenek anyagilag felelősek. — Árusító bódék az utcákon. Jakab Jenő vállalkozó beadványában arra kórto a városi tanácsot, hogy részére uj modern árusító bó­déknak az építésére adjon huszonöt évre szóló kizárólagos jogot. Huszonöt év múlva a bódék minden külön kisajátítási díj nélkül a város tulajdonába mennének át. A vállalkozó egy­előre három ilyen bódét állítana föl. Kgyet a Széchenyi-téren, ogyet a Klauzál-téren és egyet a Dugonics-téren. A bódékban képes levelező­lapokat és hírlapokat árusítanának, ugy amint az a külföld minden uagyobb városában szo­kásban van. Budapesten is már ez óv őszén hasonló bódékat állítanak föl. A vállalkozó el­mondj) még a beadványában, hogy kétfajta nagyságban tervezi a bódékat. A kisebbeket két ós negyven századnógyzet méter alapterü­leten, a nagyobbakat három egész ós hatvan századnógyzelmóter alapterületen. Egy-egy bódé építési költsége három szer koronába ke­rülne. A bódékban hőmérő, tüzjelző-állomas, pontos óra ós teltfon lenne. A tanács a kór­vényt kiadta véleményezés végett a mérnök­ségnek. A napszámos és az orvos. Szabadká­ról jelentik, hogy Borocsow egy ottani napszá­mos, Stojecsics Milán véres merény eiet köve­tett el a községi orvos, Kohn Ármin ellen. A napszámos tartozott az orvosnak, aki végül pör utján akart a követeléséhez jutni. Elárve­rezték Stojecsics házát, aki efelett való elke­seredésében fejszével a kezében behatolt az orvos házába s még mielőtt a doktor védekez­hetett volna, fejbesujtotta. Kolin Ármin dr esz­méletlenül rogyott össze s most a halállal vi­vődik. A merénylőt letartóztatta a csendőrség ós beszállította a szabadkai ügyészség fog­házába. — A SZAK csapatai Hódmezővásárhe­lyen. A SZAK I. b. ós old-boys csapatai va­sárnap Hódmezővásárhelyre rándulnak át ós a footballsport népszerűsítése végett egymással propaganda mérkőzést fognak játszani. E rend­kívül fontos mérkőzés hivatva lesz Hódmező­vásárhely intelligens közönsége előtt a fool­ballt népszerűsíteni és vele megkedveltetni, A csapatok vasárnap délután 2 óra 44 porckor indulnak a szeged-rókusi állomásról. — A tánc miatt. Békéscsabáról jelentik : Endrődön, az ottani ifjúság táncvigalommal egybekötüit műkedvelői előadást rendezett, amelyen Kiszely Simon mint rendező tevékeny részt vett. Az előadás befejezése után, amikor a cigány az első csárdást húzta, az udvaron revolver hangzott el és mikorra a vendégek kirohantak: Kiszelyt átlőtt mellel a földön fekve találták, aki még eszméleténél volt és elhaló hangon mondta : „Véletlenségből lőttem meg magam". Hozzátartozói azonban azt hi­szik, hogy Kiszely szerelmes volt és mert ideálja inassal kezdte a táncot, azért lőtte meg magát. — Eltűnt aranyóra. Kiss Mór szegedi ke­reskedő Kigyó-utcai lakásáról csütörtökön dél­előtt ismeretlen tettes ellopott egy 400 korona értékű aranyórát ós láncot. A tettest még dél­után sikerült liapkó detektivnek Berkovics Ber­nát kereskedö-segéd személyében elfogni. Ber­kovics vásárolni ment Kiss Mórhoz és felhasz­nálta a kedvező alkalmat, mikor Kiss n rak­tárba ment. A detektívek az órát is, meg a láncot is megt lálták, mert a tolvaj a pincé­ben rejtette el azokat. Berkovics ellen tolvaj­lás miatt indult meg az eljárás. — Neiti iCSSK borbélybérlet. Aradról jelen­tik : A fodiász- és borbélykongresszus második és utolsó na íján hosszú vita fejlődött ki a borbély- ós fodrászmesterek között a bérlet­rendszer körül s azzal végződött, bogy kimon­dották u bérleirendszer megszüntetéséét. Elfogad­tak azután egy javaslatot, mely szerint a köz­pont egységas munkarendet készit, melyet min­den mesternek be kell ezután tartania s végül kimondották, hogy beszüntetik a vasárnapi házhozjárást. A segédeket memorandumokkal a központi bizottsághoz utasították. A legkö­zelebbi kongresszust Kolozsváron tartják. — A „Szóz:at"-ot éneklő huszárok. Nagysza­lontáról irják, hogy az ottani plébániaieniplomban érdekes jelenet lörtónt a szentistvánnapi mi­sén. A Vilmos-huszárezred debreceni eszkad­ronja épen szombaton vonult át Nagyszalontán és vasárnap a legénységet a templomba vezé­nyelték misére. Miután Heckmunn István kán­tor szintén hadgyakorlaton van, helyette Podhraczky Rezső dr ügyvéd játszott az orgo­nán. Mise végeztével, amikor Kepes Imre káp­lán épen távozóban volt az oltártól, az orgo­nán hirtelen fölzúgott Vörösmarty „Szózat"-a. A pap megállt, az oltár lépcsőjén és levette lövegét s a kétszáz huszár meghatottan "éne­kelte a nemzet imádságát a SZálontai tera* plomban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom