Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-18 / 187. szám

2 D.BLMAGYARORSZÁQ 19Maugusv.ki8 18 vonatkozó utasítás tervezetét. Rendkívül humánus lesz az intéz­kedés, ugy, hogy a jövőben a be­tegek, ha csupa véletlenül szegé­nyek is, akkor is hozzájuthatnak a gyógyszerhez. TITKOK, HliÍNYO a Gerzsány-figyfeen. Sok !esz a kiásott halott. Kevés ma is a bizonyíték. Gerzsány Mária, a méregkeverő kisteleki bábaasszony bűnügyének szenzációja van. Megrekedt a nyo­mozás. Már két sirt ekszhumáltak, szombaton két ujabb ekszhumálás lesz, de a nyomozásnak eddig még semmi pozitív eredménye nincs. A csendőrség nyomoz, a vizsgálat nagy apparátussal tart, de nincs bizonyí­ték, csak tapogatódznak. Gerzsány Máriát és a szintén le­tartóztatott Lévai Józsefuét már többször kihallgatta a vizsgálóbíró, de mind a ketten tagadnák és mél­tatlankodnak a letartóztatásuk miatt. — Nem vagyok én gyilkos, mit akarnak tőlem — mondta Gerzsány Mária. A nyomozás holt pontra jutott. A szombati ekszhumálás után t Hubay László dr ügyész Kisteleken marad és részt vesz a csendőrség nyomozá­sában. A gyanú ujabban Gerzsány Mária hozzátartozóira irányul, mert való­színűnek tartják, hogy tudnak a bű­nös asszony mesterkedéseiről. A csendőrség ujabban ebben az irány­ban folytatja a nyomozást. Eddig az a helyzet, hogy a bonyo­lult bűnügyet Felletár Emil dr or­szágos vegyész véleménye fogja el­dönteni. Fülöp Mátyás és Laczkó János hullarészeit már vizsgálja, de véleményét csak Sisák György és özvegy Farkas Károlyné hullaré­szeinek megvizsgálása után fogja beterjeszteni a szegedi ügyészség­nek. Az országos vegyész véleménye elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert ha a hullarészekben mérget ál­lapit meg, még több sirt is ekszhu­málnak és talán uj irányba is te­relheti az eddig bizonytalan nyo­mozást. Egy hét alatt hetvenhat elme­bajos ügyét tárgyalták aas or­szág törvényszékeiül, szabadon futkosnak a szerencsétlenek, kevés a gyógyintéz&ty közeledik a magyar egészségügy csődje. Sántha Lászlót elitélték. — Saját tudósítónktól. — Sántha László városi iktató Sze­geden. A neve akkor szerepelt, ami­kor képviselőt választottak Bánffy örökébe. Sántha a Gerliezy-párt kortese volt és ő meg néhány társa bevonultak az Eötvös-párt gyűlé­sére, a Prófétába. A botráuy eléggé ismeretes, a lapok foglalkoztak vele. Megirták azt is, hogy Sántha László elkiáltotta, hogy üsd a zsidót — és igy tovább. Sántha ellen Lázár György dr polgármester vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat most befeje­zést nyert. Beigazolódott a vád és Sántha Lászlót a polgármester el­itélte, megrótta magaviseletéért. Az elmebetegségnek magyar földön való terjedése megdöb­bentő. Az élőhalottaknak száma napról-napra ijesztően szaporodik s elmegvógyintézeteink befoga­dásukra elégtelenek. Seregszámra bolyonganak egyes vidékeken a meghibbant szerencsétlenek. Von­szolták gyászos életük terhét, mig csak a vérnek agyukra való tolulása összeütközésbe nem hoz­za őket embertársaikkal. A ható­ságok a fekete kérdéssel szemben tehetetlenül állanak s kénytele­nek bevárni, mig egy-ev- elme­beteg lázas pillanataiban vagy sa­ját életét pusztítja el, vau*- má­sokban tesz kárt. Nincs társadalmunknak egyet­len kérdése sem, melynek gyö­keres orvoslása olyan sürgős volna, mint az elmebetegség ügye. A feltűnő r-'ászos életjelenségek ijesztő tömege ékesszólóan hir­deti, hogy itt minden perc mu­lasztása halálos vétek. Igazán a tizenkettedik órában vagyunk! Az események krónikásainak egvenesen kötelességük, hogy az élőhalottak világának minden jel­legzetes mozzanatára felhívják a figyelmet. Talán a vészharang folytonos kongását meghallják az érdekeit körök is? A mult napokban méltán feltű­nést keltett az ország nagyobb városaiban az Ítéleteknek az a sorozata, mely az elmebetegség­ről rövid idő alatt keletkezett, így például a budabesti törvény­szék egyetlen ülésében, harminc­két ügyben bocsátotta ki a szoká­sos hirdetményt s harminckét egyént helyezett elmebetegség miatt gondnokság alá. A hatal­mas itéletsorozatnak hire jogászi körökben méltó megdöbbenést és feltűnést keltett. Sok szó esett a magyar elmebetegség ügyének erről a szomorú mozzanatáról. E sorok Írójának módjában ál­lott a törvényszék egyik kiváló ta­rájával peszélgetni erről a kérdés­ről. A következő felvilágosítást adta: * * * — Az elmebetegség gyászos vilá­gát mi sem karakterizálja jobban, mint az, liogy a törvényszékek ebben az évben oly magas számokkal dol­goznak, hogy az egész Európában páratlan már. A felmerült ügyek természeténél fogva azt mondhatom, hogy az elmebetegség domináló for­rásaképon a foglalkozási módok ide­ges voltai és az emberi szenvedé­lyek tulcsapongásai jelentkeznek. A fölmerült ügyekben is — melyek­ben a bíróságok kénytelenek voltak a gondnokságot elrendelni — job­bara ez a két forrás buzog. Ám. egyéb feltűnő részletei is figyelmet J érdemelnek. — A közül a harminckét iigjr kö­zül, melyet egyetlen ülésen tárgyal­tak le a budapesti törvényszéken, a 32 egyén között 17 volt a férfi és 15 a nő; a nők között 10 leány és 5 asszony. Kor szempontjából a 30 és 40 év között levő évek uralkodnak. A legidősebb volt özvegy Krauth Adolf né j magánzónő, utána követke­zik Herczeg Árpád 59 éves nyugal­mazott pénzügyi számtanácsos s a legfiatalabb a szép Szabolcsi Ellus­ka volt, aki csak ez év májusában élte életének 19-ik tavaszát. — Sajnos, az intelligens emberek száma ebben a szomorú világban igen nagy. A mostani sorozatból ki­emelhetjük Barsy Adolf Ágost 39 éves, ismert festőművészt, Szabó Dániel 30 éves, kedvelt vidéki szí­nészt, Sann (Ferenc 44 éves, nyugal­mazott rendőrtisztviselőt, Leon Gá­bor 30 éves, jónevü budapesti keres­kedőt s Hecht Ignác 55 éves bank­pénztárnokot. A munka ideges tul­feszitésében vesztették el józan eszü­ket s nagy kérdés, hogy az orvosi tudomány képes lesz-e rajtuk segí­teni? Még csak azt Jemelem ki ta­pasztalataimból, liogy a bíróság előtt megforduló elmebetegek kö­zött az utóbbi időben sűrűen for­dulnak 'elő napszámosok. Többnyire gyári munkások, Sokat gondolkoz­tam ezen a jelenségen s azt hi­szem, bog5r okát a gyári munka ter­mészetében találhatjuk meg, mely a fizikai munkás agyát megőrli. Le­bet azonban, hogy másban kell for­rását keresni . . . Igy beszélt a nagy élettapasz­talattal rendelkező biró. Becses felvilágosításait érdemeseknek tartottuk a feljegyzésre. Annál in­kább, mert az általa elmondott adatokhoz egyéb szomorú adato­kat is fűzhetünk. Egy vidéki ité­letstatisztika került a kezünkbe, mely még feketébb szinnel vonja be a szemléltető előtt az elmebe­tegség kérdését. Egy hét lefor­gása alatt az ország különböző törvényszékei negyvennégy em­bert helyeztek elmebetegség miatt gondnokság alá. Im a megdöbbentő statisztika: A szegedi és szegszárdi tör­vényszékek 4—4, a pestvidéki, komáromi, szatmárnémeti, zala­egerszegi, nagybecskereki, nyí­regyházai, temesvári, aranyos­maróthi, és győri törvényszékek 3—3, a besztercebányai, dési, egri, lugosi, soproni, törvényszékek pedig 1—1 ügyben rendelték el elmebetegség miatt a gondnoksá­got. Ezek a rendelkezésünkre álló adatok. Egy hét alatt hetvenhat ítéletnek rettenetes oktatása . . . Megirtuk a magyar életnek ezeket a kinzó tüneteit. Belőlük mindenki megértheti, hogy az elmebeteg­ség ügye nálunk valóban elérte a tizenkettedik órát. Bár ne sokáig késnék az égetően sürgős orvos­ság! Bár végre ilyen városban, mint Szeged, ne egy ólféle borza­lomhely álljon rendelkezésre az elmebetegek számára. Liverpool, Manchester veszedelme. — Saját tudósítónktól. — Bármennyire veszedelmesnek és fenyegetőnek látszik is a hely­zet, bármily közel van is az általá­nos sztrájk réme, Angliában még mindig biznak abban, hogy a vál­ságos helyzet kedvező megoldást fog nyerni. Az optimisták biznak benne, hogy a vasutasok szak­szervezetei és a vasúttársaságok igazgatósága között megegyezés jön majd létre. Közben azonban maguk a vasúttársaságok mani­fesztumaikkal és hirdetményeik­kel kielégitik a helyzetet. A vasút­társaságok váltig azt hiszik, hogy ha a munkások vezetői kimonda­nák is egész Angliában a sztráj­kot, ez még nem jelenti egyben azt is, hogy a forgalom teljesen megszűnik és hogy a kontinenssel való közlekedést fent lehet tar­tani. A katonasággal azonban legföljebb csak az élelmiszerfor­galom egy kis részét lehet lebo­nyolítani. A válságos napokról és az éh­ínségről ez a tudósítás szól: Katonaság Manchesterben és Liverpoolban. London, augusztus 18. A világ munkásmozgalmainak történetében és következményeiben páratlanul áll a most kitört vasúti sztrájk, amely ma reggel nyolc óra­kor kezdődött. A kormány minden nagyobb vasúti gócpontra, elsősor­ban Manchesterbe és Liverpoolba katonaságot küldött. Éhínség Liverpoolban. London, augusztus 18. A vasúti forgalom már reggel megbénult; alig indultak vonatok, a nap folyamán azonban valószínűleg minden menetrend felbomlik. A vas­úti forgalom megszűnése egyértel­mű a gyárak üzemének megakadá­sával, mert a szénkészlet néhány nap alatt teljesen elfogy. De még hamarabb fog bekövetkezni a sokkal nagyobb baj, az éhínség, még pedig legelőször is Liverpoolban, ahol mái­tegnap jelentkezett az eleséghiány. A vendéglőket bezárták. mert nincs hus, az eleségkeres­kedések is zárva vannak, azt a tej­telepet, amelyben a csecsemők száára a tejet sterilizálják, már ma reggel fel sem nyitották, mivel tej egyáltalában nincs, a szén is elfogyott, amúgy sem lehetne ste­rilizálni. A gyárak legnagyobb ré­sze máris szünetel, szén hiányá­ban. Katonai tábor. a város; minden lépten-nyomon katonaőrjáratok cirkálnak, mert félő, hogy véres összeütközések

Next

/
Oldalképek
Tartalom