Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-18 / 187. szám

DELMAGYARORSZÁÜ 1911 augusztus 18 zött okozott nagyszámú megbetegedést és ha­lálozást. Ez az oka, hogy bár a születések száma meghaladta a juniusi születések számát, mégis a népességi szaporulat csökkent. Élve született 174 fiu és 148 leány, összesen 322. Halva született 4 fiu, 4 leány, összesen 8. Meg­halt 124 fiu, 121 leány, összesen 245. A népes­ségi szaporulat 79. Juniusban 102 volt. Piacvizsgálatot negyvenhat esetben tartot­tak. Elkobzás huszonegy esetben történt. El­koboztak összesen 100 liter tejet és 11 kosár gyümölcsöt. Állategészségügyi viszonyaink Jung Péter fő­állatorvos jelentése szerint kedvezőbbek vol­tak, mint juniusban, mert a ragályos száj- és körömfájás megszűnt. A város egész torületén elhullt: 16 ló, 17 szarvasmarha és 112 sertés. A közvágóhídon leöltek ós elfogyasztásra al­kalmasnak találtak 328 darab nagymarhát, 8 növendékmarhát, 470 szopósborjut, 1608 sertést, 421 juhot, 1 bivalyt, 260 bárányt és 1 malacot. Miután a közigazgatási bizottság e jelentése­ket tudomásul vette, az elnöklő Lázár György dr polgármester az ülést berekesztette. NAP! HÍREK Tiz forint és husz kajcár. Tiz forint és husz krajcár nem nagy pénz. Egy jó vacsora sokszor többe kerül. Ha valaki nagy összegről álmodozik, nem tiz forint és husz krajcár lesz vágyakozásának a Mekkája. Nagyon kevés pénz az és mégis milyen renge­teg vagyon annak, akinek még csak reménye sincs, hogy helyette ujat szerezhessen. Arról a tiz forint és husz krajcárról akarok irni, ami vagyont, óriási vagyont, rózsaszínű álmokat képvisel. Egy szegény asszony vagyo­náról, guruló garasairól írok. Tiz forint és husz krajcárról, aini volt, de ami már nincs, amit nehéz munkában, véres verejtékkel szerzett két munkás kar és amelyhez ezer meg ezer fan­tasztikusan fölépített álomterv tapad. A pénz már megvolt. A nagy vagyont egy babos zsebkendő sarkába kötötte he a gondos kéz. És mégis elveszett. Lehet, hogy ellopták. Nem tolvajlás volt ez, hanem annál sokkal több. Gyönyörű álmokat, terveket gyilkolt meg szivtelen meggondolatlansággal a tolvaj. Ha a szivükkel gondolkoznának az emberek, hát a szegény asszony pénze mellé biztosan odalop­tak volna még néhány garast, hogy az álmait szebb színekbe öltöztesse, hogy a terveit maga­sabb ívben repitsc ki gondoktól . terhelt ősz fejéből. De nem igy történt, a pénz eltűnt, nyoma veszett. Sirva, jajveszékelve, eszelős kétségbeeséssel, rapszodikusan értelmetlen mondatokban pana­szolta el a vézna asszonyka a rendőrség komor folyosóján az ő nagy tragédiáját. Beleremeg­tek a szivek, a fásult idegek felengedtek az agyvelőkig ható fájdalmas sikongásoktól. A vézna asszony csontos arcára a megvigasztal­hatatlan kétségbeesés szántott fájdalmas ba­rázdákat, mikor elmondotta: — Két hétig dolgoztam. A kezem is sebes lett. Nagyon kellett a pénz. Az uram is beteg. 'A kendővel együtt elveszett, ellopták. Édes jó istenem, de nagyon is megvertél engemet. Csukló sírásba, fulladt a. panasz. Csak a fáj­dalmas bugás verte fel a csendet és belelopód­zott a lelkünkbe, hogy mi is átéreztük, meg­értettük a kiesi asszony nagy tragédiáját. Tiz forint és busz krajcárról volt csak szó. Pénz­morzsáról. És mégis egy egész világ, egy egész élet fájdalma, csalódása, síi rí födött bele a fáj­dalmas hangokba. — Majd meglesz jó asszony, esak legyen türelemmel, — vigasztalták meg a rendőrök a kétségbeesett asszonyt. — Nem lehet, nem lehet, én már úgyis meg­halok. Ezután hisztérikus görcsökbe esett. Sikolto­zott és rángatózott a rongyokba burkolt so­vány teste. Megőszült gyér haja a sírástól ho­mályosra tört szemeibe csapzott. Már nem is ember volt. Tiz forint és husz krajcár miatt történt az egész. — Nézze, jó asszony, ne sírjon itt. felzavarja f. rendet. A. törvény ezt nem engedi paeg. Azt éri el a hangos sirásával, hogy le kell csu­katnom. — Figyelmeztették jóakaró csendes hangon. — Csukassanak le, csukassanak le. Úgyis végem van már nekem. Oda van a vagyonom. Erős rendőrkarok vitték ki gyengéd fogás­sal az asszonyt. Elvitték haza. A szivem még most is fáj és azon gondolkozom, hogy a sze­gény aszony kiheveri-e a szörnyű nagy csa­pást? Lehet, hogy nem. Hisz tiz forint és husz krajcárról, sokszinii nagy álmokról, nagy tervekről, egy életet betöltő <> kegyetlen csaló­dásról van szó. — A király születésnapja. Pénteken van a király nyolcvanegyedik születésnapja. Az ország minden részében ünneppé avat­ják ezt a napot. Budapesten katonai dísz­szemle lesz a Vérmezőn. A csapatok fölött a fővezényletet Schreiber Viktor gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok végzi. A Vér­mezőn az ünnepi mise megtartására sátort állítanak föl, a misét Várady Géza apát, tá­bori főpap celebrálja. A csapatok nyolc óra­kor vonulnak ki a Vérmezőre és ott négy oszlopban állanak föl Fail-Griessler altábor­nagy parancsnoksága alatt. Csütörtökön, a király születésnapjának előestéjén, Szegeden nyolc órakor zenés takarodó volt. A 46-ik gyalogezred zenekara szerenádot adott Lá­zár György dr polgármesternek ós Kiss Zsigmond altábornagy, kerületi parancs­noknak. Pénteken reggel öt órakor zenés ébresztő lesz, este hót órakor pedig a vá­rosháza előtt térzenét ad az ötödik honvéd­gyalogezred zenekara. Pénteken délelőtt a belvárosi Szent Demeter-templomban lesz ünnepi mise, mig este a zsinagógában tar­tanak ünnepi istentiszteletet. — Nem történt baleset. Félhivatalosan jelentik, hogy a király balesetéről elterjedt hirek aíapnólküliek. Annyi törtónt, hogy a vadászat alkalmával őfelsége kocsija meg­akadt és a királynak abból ki kellett szálni. A lovak megvadulásáról szóló hirek nem födik a valóságot. — A pápa. Rómából félhivatalosan je­lentik, a pápa állapota napról-napra javul. A pápa ma orvosát fogadta, majd nővérei jelentek meg nála. — Egyházi zene. A szegedi belvárosi tem­plomi énekkar augusztus 18-án a belvárosi templomban délelőtt 10 órakor tartandó hiva­talos istentiszteleten Naszády József tanár ve­zetése alatt előadja Beliczay Gyula F-dur mi­séjét idősebb Erdélyi Sándor orgonakiséretó­vel. A 46. gyalogezred zenekarának kísérete ez alkalommal hivatalos akadályoztatása miatt elmarad. Graduale és Offertoriumra Rheinber­ger 37. müvének két tétele kerül előadásra. A mise magánszólamait: Miksa Bonn, dr Simkó Elemérné, Seunig Károlynó és Felsmann Al­frédr.é éneklik. — Szalay József dr — békéscsabai pol­gármester. Békéscsabán, amint azt a „Délma­gyarország" megirta, mozgalom indult meg azért, hogy a negyvenezernél több lakosú nagyközségből rendezett tanácsú város legyen. Székely Lajos dr, békéscsabai ügyvéd indítvá­nyozta a békéscsabai községi képviselőtestület ülésén az átalakulást, és nagyobb vita után a képviselőtestület az indítványt el is fogadta. A törvény értelmében a kérelmet ugy kell elő­terjeszteni, hogy az aláírók a községben fize­tett egyenes állami adó összegének a felénél többet képviseljenek. Az aláírásokat már ösz­szegyüjtöttek és az aláírók összesen 326,000 korona egyenes állami adót fizetnek, jóval többet tehát a 620 ezer korona állami adó felénél. Rövid idő kérdése tehát csak, hogy Békéscsabából város legyen. — A vár­megye még ebben az évben tárgyalja a kérdést s még ebben az évben meg is lesz az átalakulás. Csabán különben már a rendezett tanácsú város több tisztviselői állásaira kom­binálnak is jelölteket. Első sorban foglalkoz­nak persze azzal a kérdéssel, hogy ki lesz Csjiba polgármestere. Legnagyobb pártja Szalag József dr szegedi főkapitányhelyettesnek van, akit nagyon szeretnének megnyerni a város oiső tisztviselőjének. Elmaradt az ünnepélyes fogadtatás. Kossuth Ferenc ma este érkezett, meg Buda­pestre. Hívei az állomáson várták, de a ter­vezett ünnepélyes fogadtatás elmaradt. Az el­.lenzék ugy látszik, nem nagyon bizott abban, hogy a főváros polgársága valami nagyon lel­kesednék azért a viselkedéséért, amelylyel el­lenszenvessé tette magát az egész országban és félt attól, hogy az ünnepséget esetleg meg­zavarják. Ami meg is törtóuhetett volna. — A dohóiiytőzsdések adója. Az adóki­vető-bizottság csütörtökön a következők adó­tételeit állapította meg : Dohánytó'zsdések : Back József 500, Busa Pál 10, özvegy Gangler Józsefné 120, Békéi Miksa ós társa 180, Halmos Jenődé 80, Karg Józsefné 120, Koncz Viktória 33, Kroó Jánosné 120, Lé­derer Arnold 60, Magyar Ede 36, Mihályfy László 350, Pető Ernő 300, Petró Krisztina 40, Péterfi Aranka 50, Stóiner Emma 100, özvegy Szabó Jánosné 55, Szameth Aurélia 60, Szántó Lujza 60, Szöllősi Istvánné 60, Hrazdil Ede 45, Szamek Adolf 300. Fakereskedők: Ablaka Péter 52. Ambru< Mi­hály 30, Bach Jenő ós Miksa 720, Badalik Sán­dor 12, Boros Szilveszter 80, Braun Miksa 48, Buza Ignác 12, Csányi Györgv 30, Czweiter Ceeiliai 120, Frank Vilmos 30", Goldschmidt Lajos 300, Halász István 150, Hegedűs György 15, Iritz Béla 300, Juhász Mihály 30, Jutkovics Gézá 265, Kaufmann testvérek 200, Kálnai Béla 300, Kiss István 22, Klein Adolf és társa 500, Klein Manó 240, Koch Béla 200, Korom Ferenc 12. Pénteken a fakereskedők, festékkoreskedők, festőművészek, fényképészek adótételeit tár­gyalják. — A bán támadója. Zágrábból jelentik: Mattausek Emánuel gyógyszerész, aki a bánt Budapesten orvul megtámadta, ugyanazzal a vonattal utazott Zágrábba, amelyen a bán. Mi­vel Mattaus; knek nincsen foglalkozása, sem va­gyona, azonkívül attól is lehet tartani, hogy a bánt újra megtámadja, egy esztendőre kitil­tották Zágrábból és illetőségi helyére tolon­colják. A bán ma is kapott több táviratot, amely elitéli az ellene elkövetett merényletet. Táviratozott Aehrentlial gróf külügyminiszter, Lukács László pénzügyminiszter, a horvát or­szággyűlés elnöksége, ifjabb Héderváry Károly, Supilo Ferenc, a horvát országgyűlési képvi­selők klubja és még sokan. — Javítóvizsgák. Az idei pót- és javitó­érettségi vizsgálatok a szegedi állami főgim­náziumban szeptember elején megkezdődnek. Az írásbeliek szept. 5., 6. és 7. napján, a szóbeliek pedig 9-ón kezdődnek. A teljes érettségi vizs­gálatot tevő tanulók szeptember 4-én, a javitó­vizsgálatot tevők pedig szeptember 8-án tar­toznak jelentkezni az igazgatóságnál. — Házasság Herczeg Gyula, járási szám­vevő szombaton vezeti oltárhoz Lengyel Jo­zefát, Lengyel István nyugalmazott törvény­széki irodatiszt bájos leányát. — A •zabómuiikások gyűlése. Az üzle­tekben dolgozó szabóiparosok és darabszám­munkások hétfőn délután 5 órakor a Horváth­féle vendéglőben nyilvános gyűlést tartanak. A gyűlésen a szabómunkások gazdasági hely­zetét, szervezkedését ós az árszabályt tár­gyalják. — A gróf, a költő, a csaló. Orsovóról jelentik: Az itt letartóztatott Spiridion Ka­vada gróf, görög költő, a határszéli kapi" tányságon hosszas faggatás után elmondta) hogy Belgrádból jött a hirlapirók kongresz­szusáról és a hajón, mely Orsovára hozta; megismerkedett >gy Papa Dopulun nevü göröggel, aki arra birta, hogy együtt men­jenek Herkulesfürdőre. Orsován bemutatta neki Hardig Giigor orsovai görög lakost s aztán hármasban mentek Herkulesfürdőre. Itt Hardig bemutatta a grófot a vendéglő' söknek és több társaságnak és másnap el' utazott. E hó hatodikán Papa Dopulun azt kérdezte tőle, hogy van-e magyar pénze * az igenlő válaszra átvett tőle háromszáz ko­ronát ós adott helyette egy csomag ame­rikai dollárt azzal, hogy másnap vissza fogl?

Next

/
Oldalképek
Tartalom