Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-17 / 186. szám

4 DELMAGYARORSZÁO 1911 augusztus i7 Vén András — táblai elnök. — Változások a magasabb birói karban. — (Saját tudósítónktól.) A polgári perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban nagyobb változások lesznek a magasabb birói karban. Több táblai elnök nyugalomba vonul ós az igazságügyminisztériumban már most foglalkoznak a távozó táblai elnökök állásainak a betöltésével. Hir szerint a nyári vakáció után nyomban megtörténnek a nyugdíjazások és kinevezések, amelyek során Szeged társadalma egyik rokonszenves, közbecsülósnek örvendő tagját vesziti el: Vén András táblai tanácselnököt, akit az igazságügyminiszter a marosvásárhelyi tábla elnökóvó nevez ki. Vén András távozását sajnálattal veszik tudomásul a szegediek, akik a kiváló táblai tanácselnököt nagyon megszerették. Társadalmi szereplésre Vén András sohasem vágyott, inkább hivatalának élt, de azért minden közérdekű akcióból kivette a maga részét. Pályafutását harminckilenc éve kezdte meg az igazságügyminisztériumban. Ott nevezték ki törvényszéki jegyzőnek. Rövid ideig volt Zilahon, majd Vaskohra ós később Erzsébetvárosra ment albirónak, ahonnan a kőhalmi járásbíróság vezetőjének nevezték ki. Innen mint törvényszéki biró Nagyszebenbe távozott, majd a budapesti Ítélőtáblához nevezték ki kisegítő táblabírónak. Félesztendő múlva már mint táblabírót Marosvásárhelyre helyezték át. Szilágyi Dezső fölismerte Vén András kiválóságát és egy évi működése után már kinevezte az erzsébetvárosi törvényszék elnökének. Innen helyezték át tizenegy esztendővel ezelőtt Szegedre, táblai tanácselnöknek. Itt kezdetben öt évig a büntető és a harmadik polgári tanácsban elnökölt, a felülvizsgálati és a második polgári tanács vezetését vette át. Sajnálja mindenki a távozását, de egyben mindenki örül is annak, hogy Vén András tehetségét most nagyobb pozícióban érvényesítheti ós az ország egyik legnagyobb itélő bíróságának a vezetője lesz. Az ő kinevezésével kapcsolatban — mint fönn emiitettük — más változások is lesznek. Igy nyugdíjba lépnek a kassai, kolozsvári, nagyváradi, temesvári, pécsi ós pozsonyi táblai elnökök. Az uj táblai elnökök rajta kivül a döntés szerint: Kassára Péchy Aurél, Kolozsvárra Gaál Jenő, Nagyváradra Sztaniszlavszky Adolf, Temesvárra Arnold Sándor, Pécsre Tóth László ós Pozsonyba Térfi Gyula. A Kúriánál tiz birói állás kerül betöltésre a következő táblabirákkal: Szalay Tamás, Fogter Béla, Márkus Dezső, Haupt Albert, Ligetkuti Iván, Dobi Imre, Hrehuss Viktor, Zöld Adorján, Istvánffy Lajos dr és Papp Móric dr. Ezzel megszűnik a kisegítő birák intézménye is. A „Matica" sikkasztó|a. — fi szerb kultúregyesület pénztárosát letartóztatták. — (Saját tudósítónktól.) Szenzációs és váratlan letartóztatás történt Újvidéken. A rendőrség letartóztatta Manojlovics Lázárt, a magyarországi szerbek „Srbska Matica" nevü kulturegyesületének pénztárosát,aki két esztendő alatt mintegy félmillió koronát sikkasztott el az egyesület pénztárából. Ez az egyesület bevallottan irodalmi ós kulturális egyesület, azon ban voltaképen politikai célt szolgál és mint ilyen nagy vagyonnal bir. Manojlovicsot megbízható embernek ismerték, azért is bizták rá az egyesület pénzeinek a kezelését. Senki sem tételezte föl róla, hogy visszaél a bizalommal és letartóztatása épen ezért keltett kinos feltűnést, Manojlovics Lázár eleinte több ujifidéki pénzintézetnél próbálkozott, de hosszabb ideig sehol sem volt maradása. Néhány év előtt került a „Maticá"-hoz. Előbb a könyvelésnél, azután a pénztárnál volt alkalmazva, nemsokára főpénztárosa lett az egyesületnek és eb„ ben az állásában is meg voltak vele elégedve. Kétezer korona fizetése volt ós ebből a fizetéséből megélni nehezen tudott csak. A kezén folyton nagy összeeek mentek keresztül, az ellenőrzés nem volt erős, megbíztak benne és igy jutott Manojlovics arra a gondolatra, hogy sikkasztani fog. Ügyesen, óvatosan ós körültekintéssel végezte a dolgát. A főkönyvelőt is beavatta tervébe. A főkönyvelő, Markovics Árkádia ráállott a dologra ós Manojlovics az elsikkasztott összegből neki is juttatott. Két év óta folyt ez a gazdálkodás a ,Maticá"-nál, senki sem sejtett semmit, csak azt vették észre, hogy Manojlovics folyton gazdagodik. Előbb egy kétemeletes házat vett Újvidéken, amely ma százhúszezer koronát ér, azután Margittán háromszáz hold földet, Pótervárott pedig szőlőt vásárolt húszezer koronáért. A sikkasztott összeg többi részo ráment az uri életre. Autót tartott, sokat utazott ós könnyelműen bánt a pénzzel. Épen a költekezése tűnt föl. A „Matica" vezető emberei gyanút fogtak és hetek óta suttogták maguk között, hogy a Manojlovics pénzének nem lehet becsületes eredete. Vasárnap elhatározták, hogy váratlan rovancsolással mindenesetre átvizsgálják a pénztárt. Tegnap délelőtt megkezdődött a rovancsolás. Manojlovics rendkívül megijedt, mikor ezt megtudta. A rovancsolásnál kiderült, hogy a pénztárnok két év óta rendszeresen nagy összegeket sikkasztott. A hiány, amit eddig megállapítottak, eddig is 456 ezer korona. A rovancsolás után az egyesület nevében Gosztovics Pál elnökhelyettes és Stazimirovics Lászlé ügyészhelyettes följelentést tettek a rendőrségen Manojlovics ellen, akit Vécsey Elek rendőrkapitány azonnal kihallgatott. A pénztáros beismerte a bűnét, bevallotta azt is, hogy Markovics Árkádia főkönyvelő volt a bűntársa, aki huszonhatezer • koronát kapott az elsikkasztott pénzből. A bei-merö vallomás és a bizonyítékok alapján Vécsey főkapitány letartóztatta Manojlovicsot, akit rögtön átkísértek a fogházba. Markovics főkönyvelő nincs Újvidéken, de a rendőrség megtudta, hogy Szerbiában, Kreácon tartózkodik és táviratilag fordult a konzulátushoz, hogy Markovicsot azonnal tartóztassák le. Gerliczy báró az obstrukció ellen. — Beszámo'ó Alsótanyán. — (Saját tudósítónktól.) Kelemen Béla dr, Szeged második kerületének országgyűlési képviselője, beszámolót tartott Alsótanyán, amelyre meghívták Gerliczy Ferenc bárót, az első kerület országgyűlési képviselőjét is. Gerliczy levélben mentette ki elmaradását, amelyben a többi között ezeket mondja: Kelemen Béla t. barátom azon párthoz tartozik, amely az obstrukciót folytatja és ezzel az ország és az állam ügyrendjét megakasztja. Már pedig ennek az áldatlan állapotnak meg kell szűnnie. Én ezen helyzetet elitélem és elvem az, hogy a katonai törvényjavaslatnak meg kell valósulnia. Ez adja. meg a védelmet a kiilellenséggel szemben, megadja a tekintélyt és a biztonság érzetét a magánvagyon s a családi tűzhelynek. Ez képezi azon vársáncot, a melyen belül a mezőgazdaságot, az ipart és kereskedelmet fejleszthetjük és felvirágoztathatjuk. És ennyi gyarapodás mellett megadja azt a tudatot, hogy hiába nem fáradoztunk, verejtékes munkánk gyümölcsét biztonságban érezhetjük a külső, idegen áramlatokkal szemben. Ezért szükséges a véderőjavaslat, megszavazása és hazafiatlan állásfoglalás azt megakadályozni és igy a kormánynak békés, föllenditő működését mindnyájunknak elő kell mozdítani. Én tisztelt bai'átom a munka embere vagyok. Igen jól tudom megbecsülni a magyar kisgazda fáradságos munkálkodását, átérzem működésének nehézségeit. De azon politikai párt is, amelyhez szerencsés vagyok tartozhatni, a munkát tűzte ki célul és az elnevezésben: a munkapárt, magában rejti jellegét. Dolgozni, tenni és alkotni akarok és ne vegye rossz néven tisztelt, barátom az őszinteségemet, a függetlenségi párt a többi ellenzéki pártokkal az obstrukcióval megakasztja az ügyrendet és olyan helyzetbe sodorja az országot, mint a koalíciós kormány öt évi uralma alatt volt, — az igazi végromlás felé. Ha tőlem függne, én a házszabályokban kimondanám, hogy a szegény nép verejtékén szerzett adóforrásból fizetett képviselők fizetésben ne részesedjenek olyan parlamenti helyzet alkalmával, amidőn nem tesznek semmit, mint csak egy szavazógép, szavazatukat adják le erre az obstrukció tartamára. Nem tudjuk, liogy bemutatták-e Gerliczy Ferenc bárónak ezt a levelét a népgyűlésnek, amelylyel nem ártott volna megismertetni az ellenkező, okos álláspontot. A népgyűlés egyébként, amelyen Kelemen Béla dr mintegy háromnegyed óra hosszat beszélt, a függetlenségi népgyűlések szokásos határozati javaslatát fogadták el. Kétszáz koronáért gyilkolt Regula. — Kilenc baltacsapás. — (Saját tudósítónktól,) Az edelényi borzalmas gyilkosság tettese: Regula Ede bevallotta a bűnét. Beismerte, liogy ő ölte meg a Czeisler-családot azért, hogy pénzt szerezzen magának. Azért volt szüksége a pénzre, amire Szalmának kellett,, ő is meg akart nősülni ós nem volt hozzávaló pénze. Hétfőn éjjel tizenegy órakor tette meg terjedelmes vallomását a gyilkos. Akkor vezették ismét Daróczy csendőrőrmester elé. Regula egészen meg volt törve, az arca sápadt volt, az ajkai reszkettek az izgalomtól, alig tudott a lábán állani. Halkan, akadozottan, helyenként elgondolkodva adta elő a rémes éjszaka történetét. A vallomását már a Délmagyarország esti lapja ismertette. Elmondotta, hogy a korcsmárossal jó viszonyban volt, gyakran járt hozzájuk, tudta, liogy elszámolás előtt mindig van pénze a házban. Egyszer látta, hogy Czeisler tárcájában egy ezerkoronás bankó is volt. A nagy pénz látása elszédítette, elvette az eszét, elhatározta, liogy kivárja az nlkalmas időt, megöli s kirabolja a csárdásékat. Erre augusztus ötödikét, szombat éjszakát találta a legalkalmasabb időpontnak. Szombat délután ugyanis látogatóban volt Czeisleréknál s látta, hogy két-három darab bankót tettek az egyik éjjeli szekrény fiókjába. Pillanat alatt elhatározta, hogy még azon az éjszakán végrehajtja a tervét. Előbb Miskolcra utazott. Itt kocsit fogadott és még az éjszaka folyamán visszament Edelénybe. Körülbelül éjjel tizenkét órakor ért a faluba. Benézett a korcsma ablakán és látta, hogy Czeisler nyugodtan alszik: Elszántan benyitott Czeisler szobájába és egyenesen a korcsmáros ágyához lépett. Fölemelte a baltát és egymásután kétszer lesújtott Czeisler fejére. Czeisler elszédült és fájdalmában jajgatni kezdett. A zajra fölébredt a felesége, aki a szomszéd szobában aludt és kijött. Mikor ezt Regula észrevette, hozzáugrott és a fejszével öt is kétszer vagy háromszor fejbevágta. Alig végzett az asszonynyal, fölébredt a leány is. Rásújtott a baltával, de félt, hogy Czeislcrt még nem tette ártalmatlanná, kirohant a másik szobába, kétizben újból lesújtott Czeislerre, végül még két baltacsapást mért a leányraEzután kiszedte a pénzt az éjjeli szekrény fiókjából: két ötven koronást és egy száz koronástAzután eltávozott. • Regula, amikor vallomását megtette, a kimerültségtől szinte összeesett. Csendőrök vitték vissza a cellájába, ahol most nyugodtan várj0 további sorsát. A gyilkos egyelőre Edelényben van, holnap délután fogják beszállítani a »)*' kolci ügyészség fogházába. Holnap a helyszv nére utazik Bulyovszky Gusztáv főügyészi'®' lyettes és Mikecz János vizsgálóbíró és végkK be fogják fejezni a nyomozást. Miután kétségtelen, hogy Regula Ede egyedül követte el 0 gyilkosságot, bűntársai nincsenek, a csendőrök Regula Ede édesapját, a menyasszonyi' Zsóka Terézt és nanal: apját, Zsókg Jánost "iá szabadon engedték.