Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-11 / 182. szám

1911 augusztus 11 DÉLMAGYARÖRSZÁG A kivégzés. (Készítik a bitót,.) A bitót még délelőtt elkészítette landari Indor művezető börtönőrmester. A bitó >y három méter magas és 25 centiméter ístag száraz, fenyőfa oszlop. Ezt Bali még "este folyamán fölszerelte. Három, egyenkint tizenöt milliméter vasvaskampót vertek az oszlopba. Az ííik kampó elől van, a másik kettő ol|'t ós azokra kisebb csigaszerkezet van terelve. Kétféle kötelet tettek a bitóra, egyik kötél vékonyabb, ezt teszik majd elitólt nyakára. Ez a kötél oda van erőpe a vastagabbhoz, amelyet a csigákon átvettek. H»te kilenc óra felé állították föl a börudvarán a bitót. A két pribék gödröt abba helyezték az oszlopot, amelyből laroninegyed méter került a földbe. Amikor földet már erősen lelapitották, Bali Mihály 'áállitott az elé egy zsámolyt, a háta mögé egy kisebb létrát. A zsámoly arra hogy arra állítsák az elítéltet, akinek "likőr nyakára tették a hurkot, a zsámolyt bántják a lábai alól. (Szalma rokonai.) ^otnbory Jenő dr királyi ügyész délután távpbun értositette Rákosi) Gyula makói renduapitányt arról, hogy Szalma Istvánt fölosztják. Arra kérte táviratban a rendőrjOpitnnyt, hogy közölje a hirt Szalma rokoni ós adja tudomásukra, hogy a kivégzésjelen lehetnek. Ha beszólni akarnak még elítélttel, akkor még csütörtökön jöjjenek Vedre. mert pénteken már senkit sem enPiek Szalma Istvánhoz. A rokonok azonban tttl látogatták meg Szalma Istvánt. (Egyetemi tanárok a kivégzésnél.) Zotnkory Jenő dr ügyészhez a délután fopaán távirat érkezett Kolozsvárról. Ebben *nyeres Balázs dr egyetemi orvosprofeszkért belépőjegyet a kivégzéshez. HaJHó táviratot küldött Budapestről Melko8 Rezső dr egyetemi tanár-segéd. ZomJry ügyész természetesen a kérést nyom1,1 teljesítette. A két egyetemi tanár, akikhez még egy Vik tanársegéd is csatlakozik, közvetve , gkértók az ügyészt arra, hogy adjon en^élyt a hulla fölboncolására, mert azon [Jlmányokat akarnak végezni. Zombory az engedélyt ezidőszerint még nem adta azonban nem is fogják azt megtagadni, j^t a törvény az engedély megadását nem Ja, meg. Minden bizonnyal föl fogják bonM az itólet végrehajtása után Szalmát. Jz akasztásnál mint törvényszéki orvoA Gyuriiza Sándor dr és Berger Mór dr Vhek részt. Ők figyelik az utolsó percekig !j Szalma szívverését és ők konstatálják ^állott halált. Szalma István utolsó órái. Jsalma István a délután folyamán fejfáJH1 panaszkodott. Megártott neki a sok Játtyzás. Arra kérte a védőjét, bogymegi °tválkozhassék. Ez azonban nem ment simán, mert féltek, hogy borotválkoij,1 közben kárt tesz magában. A börtön|JSató intézkedésére önműködő borotválj borotválta meg az elítéltet Kovács Imre LÍ^nőr. Borotválkozás közben igy szólt ^ha az őrhöz: (,'j Tudom, hogy megemlegeti tizedes ur, borotvált meg. De érdekes ez a borotva, iJhdtam volna, hogy ilyen is van, vettem va magamnak, amig szabad voltam . . . Lacsorára sertéskarmanádlit, sajtot és "1 kapott. A vacsorát azonban órintetleJiagyta. Cigarettát kért, ^„Lakjék jól inkább — ^ védő kérésére jóízűen elköltötte a vadját. Vacsora közben tréfálkozni kezdett. mondta neki a mágnást szeretnék most Minek? — kérdezte a védője. Terhiit szeretnék vele játszani, de ugy, hogy elnyerné az egész vagyonomat. Egyet sajnálok, — folytatta — hogy nem beszélhetek a mesterrel (igy nevezte a hóhért). Pedig nagyon szeretnék neki valamit mondani. A hóhér épen a börtön udvarán tartózkodott, a védő közölte vele tízalma István kívánságát. Az igazgatónak nem volt ellene kifogása és igy Bali Mihály meglátogathatta Szalmát. Itt vagyok — mondta Bali, — mit kiván tőlem? A halálraítélt annyira meglepődött a hóhér láttám, hogy pillanatokig nem tudott szóhoz jutni. Bambán bámult maga elé. Majd igy szólt: — Hát hogy is történik az az akasztás? — Legyen egészen nyugodt — mondta neki a hóhér — nem fog szenvedni. Magán múlik, hogy viselkedik. — Minél gyorsabban menjen — mondta — azért is borotválkoztam meg, hogy a szakállamban valahogy meg ne akadjon a kötél... Bámulatos nyugalommal várja a halált. Gúnyosan mosolyog, tréfálkozik. Az udvaron pedig ezalatt ácsolták az akasztófát . . . A szegedi dalosünnep. — Az ünnepségek műsora. — (Saját tudósítónktól.) Többször megírtuk már, hogy a Szegedi Polgári Dalárda fennállásának negyvenéves évfordulóját országos dalosversenynyel ünnepli meg. Nagyszabásúnak Ígérkezik az ünnepély, amelyen tizennyolc dalos egyesület vesz részt. A magyar dal kultúrájának szentelik a hét utolsó két napját: a szombatot és vasárnapot, amikor is versenyre kelnek egymással az ország leghíresebb egyesületei. Most bocsátották ki az ünnepségek részletes műsorát, amelyből kitűnik, liogy az ünnepségen a következő egyesületek vesznek részt: A Turul Dalkör, a Magyar Dalegyesületek Országos Szövetségének mintacsapata, az Apatini Férfidalárda, a Lippai Dalkör, a Lugosi Iparosok Dalköre, a Máv. összhang Dal- é zeneegylet Kolozsvár, a Máv. visszhang dalkör Budapest, a Nagyszalontai Városi Dalárda, a Nagyteremiai Dal- és Zeneegyesület, a Rákosligeti Dal- és Zenekör, a Temesvár-gyárvárosi Zene- és Dalegyesület, a Temesvári Dalkör, a Zombori Iparosdalárda, a Szegedi Dalárda, a Szegedi Férfikar (Aszaf), a szegedi máv. „Hazánk" dalköre, az Első Szegedi Bőrszövetkezeti Dalkör tetületileg, a győri waggon- és gépgyár Egyetértés Dalkör, az Orosházai Dalegyesület képviseletileg. Az ünnepségnek Lázár György királyi tanácsos, Szeged polgármestere, Glattfelder Gyula dr megyéspüspök, Gerliczy Ferenc báró, országgyűlési képviselő, Kelemen Béla dr országgyűlési képviselő, Burdács Rezső a „M D. O. Sz." alelnöke és Begavári Back Bernát védnökei, Gaál Endre dr, Kompolti Ábrahám dr, Polgár Lászó, Lábdy Antal, Zimmerman Vilmos és Lemle József tiszteletbeli elnökei és Balogh Károly, Funák Károly, Holtzer Aladár, Thuróczy Miháy dr és Pálfy Dániel az elnökei. Az ünnepség első napján, augusztus tizenkettedikén érkeznek a vidéki dalárdák, akiknek fogadtatására a szegediek délután fél hat órakor gyülekeznek a „Szeged"-pályaudvaron. A fogadtatáson az összes egyesületek résztvesznek. A megérkezés után a menet a városháza elé vonul, ahol Lázár György dr pogármester a vendégeket üdvözölni fogja, melyre a legöregebb vidéki egyesület elnöke válaszol. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a következő urleányok kozoruzzák meg a dalárdák zászlóit: Alexin Mariska, Bábofka Irma, Börcsök Manci, Horváth Margitka, Juhász Mariska, Juhász Etelka, Kónya Etelka, Kalmár Mariska, Paral Irma, Pórer Ilonka, Sonkovis Bella, Szabó Erzsike és Vajda Mariska. Este nyolc órakor szerenád lesz a védnökség tiszeletére. A szerenádon résztvevők fél nyolc órakor a városháza előtt gyülekeznek. Lázár György dr tiszteletére énekelnek az , „Apatini Férfi Dalárda", a máv. „Visszhang" dalkör Budapest, Glattfelder dr megyéspüspök tiszteletére: a „Lippai Dalkör", a „Temesvár-gyárvárosi zene- ós dalegyesület", Gerliczy Ferenc báró tiszteletére: a „Nagyszalonta Városi Dalárda", a „Zsombolyai Iparos Dalegyesület", Kelemen Béla dr tiszteletére: a „Temesvári Dalkör", a „Rákosligeti Dal- és Zenekör", Burdács Rezső a „M. D. O. Sz." alelnöke tiszteletére a máv. „összhang dalkör Kolozsvár", a „Lugosi Iparosok Dalköre", Back Bernát tiszteletére: a „Nagyteremiai Dal- és Zeneegyesület", a „Zombori Iparos Dalárda". Este fél kilenc órakor ismerkedési esély lesz Sefánia-sétányon. Az estély alatt hangverseny lesz a várromon. Augusztus 13-án, vasárnap reggel fél nyolc órakor gyülekezés az uj szegedi parkban a Vigadó előtt, a közös összpróba megtartására. Fél tiz órakor gyülekezés a városháza előtt. Onnan ünnepélyes föl vonulás a belvárosi plébánia templomba. Mise alatt a „Lugosi Iparosok Dalköre" énekel. A mise Schwach Vilmos karnagy szerzeménye. Tizenegy órakor diszközgyüés. A díszközgyűlésen ifj. Szekerke Lajos dr Liszt Ferencről elmélkedve, felolvas. Priváry Pál egyesületi alelnök a „Szegedi Polgári Dalárda" negyven éves múltjáról emlékezik és jelen tevékenységét vázolja. Déli egy órakor díszebéd a „Haggenmacher"-sörcsarnok helyiségeiben. Déután négy órakor lsez a dalverseny a városi színházban, amelyen minden egyesület résztvesz. NAPIJjlREK Az edelényi gyilkosság. - Regula folyton tagad. (Saját tudósítónktól.) Az edelényi véres tragédia utolsó áldozatát is eltemették. Ma kisérték utolsó útjára Czeizler Ilonkát és helyezték örök nyugalomra könyező szemű emberek az edelényi zsidó temetőbe. A gyilkos még mindig tagad. Regula nem ismeri be a tettét, de annyi bizonyíték szól ellene, hogy a nyomozó hatóságok azt hiszik, hogy a kegyetlen rablógyilkosság elkövetője a bizonyítékok súlya alatt rövidesen megtörik. A nyomozó közegek biztosra vették, hogy Regula a gyilkosság előtt, hogy alibit bizonyíthasson, az edelényi állomásról este egy Miskolcra váltott jegygyel fél hétkor elindult. Azonban nem ment be Miskolcra, hanem negyed nyolckor leszállt Sajócsegen és a tizennégy kilométernyi uton gyalogszerrel visszament a falujába, Edelénybe. Nem szállt ki az állomási oldalon, hanem a túlsón. Az elhagyatott gyalogösvényen bement lassan Edelénybe, ahol odaérkeztekor már sötét volt. A határban lévő erdők valamelyikében találkozhatott a cinkosával, aki őrt állt, mialatt ő maga véres tettét végrehajtotta. A nála talált pénz eredetéről azt mondta, hogy ezt előlegül kapta egy asztalosmunkára. Bebizonyult, hogy csakugyan kapott előleget, azonban az előlegnél több pénzt találtak nála, azonfelül ruhákat vett, gyürüt, ajándékot a menyasszonyának és még külön is költekezett. Kétségtelennek .veszik, hogy ebez a fölösleghez a Czeizler-familia. vére tapad. Miskolcon a temetés előtt tna ejtették meg a boncolást a véres éjszaka harmadik áldozatján, a boldogtalan Czeizler Gizellán. A boncolás, amelyhez a vizsgálóbírón kivül Bulvovszky Gusztáv dr főügyészhelyettes és Sassy dr tiszti főorvos vonult ki, délelőtt fél tizenkettőkor kezdődött. Az edelényi zsidó temetőbe, egy kies ligetbe a határ mellett, valóságos búcsújárás 9 n