Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-08 / 154. szám

gÉUUGYAPöRSZAQ ,1311 juiiuy 8 Igy természetes, hogy a Budapestről .éjjel jelzett íöldotQrgj előfutárja volt annak a földrengésnek, amennyiben ilyen .nagyobb kiterjedésű és ei ősebh földrengéseket mindig a föld belsejéből föltörő moraj szokott .megelőzni. Földrengések az országban. Telefonon jelentik, hogy a földrengés nemcsak Szegeden, hanem tiz alföld valamennyi városában • észlelhető volt. Legnagyobb fokú volt a földrengés Kecskemétért és Nagykőrösön, hol emberéletben is kár esett. Kecskemétről jelentik: Reggel 6 óra 10 perckor, hatalmas dörrenés reszketette meg a levegőt, majd a föld igen vehemesen hullámzani kezdett. A földrengés osak néhány percig tartott, de oly erős volt, hogy épület alig maradt egy is, épségben. A lakóság között nagy pánik ütött ki. Mindenki u szabadba akart menekülni. A kirendelt katonaság csak nagynehezen •tudta a rendet helyre állítani. A városháza annyira,megrongálódott, hogy a hivatalokat, be kellett szüntetni. Több száz katonát, rendeltek ki, hogy a romokat eltakarítsák. Emberéletben nem esett kér, -csak egy fiatal asszony, akit a földrengés egy düledező viskóban ért, megörült. A városi tanács sürgősen intézkedett, hogy a lakosságot kitelepítsék a düledező há• zakból. Akik önként nem hagyták • él lakásukat, azokat katonai karihatálommal telepítették ki. Reggel 7 órakor újból erős lökést éreztek a kecskemétiek, Az épségben maradt házak falai megrepedeztek. Ez a második földrengés még nagyobb pánikot idézett elő. A lakosság eszeveszetten rohant ki a mezőkre és ott hevenyészett sátrakban várja a városi tanács további intézkedéseit. Nagykörösről jelentik: Éjjel két óra tiz perckor erős morajlással kezdődött a földrengés, majd reggel három és négy óra között újra megismétlődött. A házak egy része •összedűlt, a többi meg erősen megrongálódott. A lakosságot kilakoltatták. Két ember meghalt és sok megsebesült. A kár nagyságáról még nem érkezett jelentés. Az Alföld majd minden városában észlelhető volt a földrengés. Komolyabb veszély fenyegetett a következő városokban: Cegléd, Kalocsa. Békéscsaba, iSízabadka, Palics, Fülöpszállás, Hatvan, Jászberény. Eeen városokban és környékén mindenütt megrongálódtak a telefon- és távíróvonalak. Palicson a tó vize 15—20 méterre kicsapott a medréből. A fürdővendégek között szintén nagy pánikot okozott a hirtelen érkezett földrengés. Az ügyvédi vizsga borzalmai. — Saját tudósítónktól. Yoók az északi sarki útjáról nem mesélhetett annyi borzalmas viszontagságot, mint amennyit most nyár elején az ügyvédi vizsgát megkísérelt fiataljaink beszélnek a censorok félelmetes szigorúságáról. A mit sem sejtő laikusok csöndes, pihenésre szánt kávéházi nyugalmát megzavarja az •üldözési mániává fejlődött kérdezési düh, amivel a vizsga tájékán jártak rémitgetik a censorok kérdéseivel összes ismerőseiket. Egy pedantériájáról és kérlelhetetlen önkritikájáról ismert fiatal szegedi ügyvédet fölkerestünk, aki most esett át az ügyvédi vizsgán s akinek adatai nyomán végre lepillantást nyertünk a vizsgára készülődés vegykonyhájába, amiből eddig az elrémités és nagyképűség szolidaritása töretlen szigorúsággal zárta ki a profán tömeget. A tanulságosan jellemző irás itt következik: 1911. január hó 6. napján kezdettem tanulni s junius 12. napjáig, amikor megkezdődtek vizsgáim 155 napot és egyezerkilencszázhetven órát töltöttem tanulással. Átlag tehát 13 órát tanultam naponkint; a legrosszabb napomon tiz, a legpbb napjaimban 16 órát tanultam. Naptárt közben soha nem néztem, hogy a vasárnapok és nagy ünnepek zsolozsmás hangulatai meg ne zavarják a készülődésem intenzivitását. Kilencezerszázharmincnégy lapot tanultam meg, 5122 paragrafust, A büntetőtörvényeket nyolcszor az anyag többi részét hétszer tanultam át. Kivülröl tudok — szószerint — tizenhét törvényt s az elméleti részen kivül száznegyvenkilenc törvényt tanultam át. Huszonhárom könyvön rágtam magam keresztül. A készülődésem öt hónapja alatt mindössze kilencszer voltam az utcán. A szakálom — nézze a fényképet! — terebélyesre nőtt, amig a tudásom elérte az ügyvédi vizsga nivóját. Mondjam tovább is? Sikerült a vizsgám. A szegedi piac. - Saját tudósítónktól. A mai hetipiac forgalma óriási arányokban bontakozott ki. A termelők kocsijai már az éjféli órákban ellepték a piactereket. A Feketesas-utca egész hosszában, ahidfő, a Széchenyiés Klauzál-terek és a városháza előtt levő térség nyüzsög a piaci sokaságtól. Különösen nagy keletje van a fiatal csirkéknek és kacsáknak. A csirke ára páronkint egy korona hatvan fillér és két korona negyven fillér közt váltakozik. A liizott liba igen drága. Gyümölcsöt óriási menynyiségben hoztak be a piacra, különösen meggyet, de az idegen szedők már a kora reggeli órákban elkapkodták gyümölcsöt a szegedi közönség elől és elszállították az ország minden részébe. A szegedi gyümölcsöskofák reggel négy órakor már alig találtak gyümölcsöt. A meggy literje husz fillér, az őszi barack darabja nyolc-tizenhat fillér, a körte négy-nyole fillér. Ez'a hirtelen drágaság annak köszönhető, hogy a szedők a baromfiakat épugy, mint a gyümölcsöt, már az éjféli órákban lefoglalják. Ez a rendszer legalább is huszonöt százalékkal drágítja iheg a szegedi piacot. A rendőrség sürgős intézkedését kérjük, hogy a szedők vásárlási joga csak reggel nyolckor kezdődhessék. Tessék megvédeni a szegedi közönség érdekeit! Az mégis csak lehetetlen állapot, hogy a város közönségének szükségleteit kielégítő piacokon idegen emberek huszonöt százalékkal felsrófolják az árakat. A mai piaci forgalomról a rendőrség a következí kimutatást bocsájtotta közre: K-tól K-ig Hízott liba drb ja . . . 7. 12.— Sovány „ „ . . . 3.80— 5.40 Hízott kacsa „ . . . 1.50— 3.— Csirke „ . . . —.80— 2.40 Pulyka „ . . . —. .— Káposztafej száza. . . 20. 26.— Krumpli .... kilója —.08 .10 Gyökér .... „ —.14 .16 Sárgarépe ... „ —.14 .16 Torma .... „ —.50 .60 Foghagyma . . „ —.20 .30 Vöröshagyma . . „ —,12 .14 Marhahús sütni . „ 1.84— 1.92 „ levesnek „ 3.70— 1.84 „ paprikásnak 1.52— 1.68 Borjúhús eleje . kilója 1.90— 2.10 ,, hátulja. „ 2.20— 2.40 Sertéshús ... „ 1.80— 2.20 Zsír „ 1.80— 1.84 Juhhus .... „ 1.40— 1.50 Tej literje —.16 .20 Tojás darabja .... —.06 .— Kenyér fehér kilója . —.26—28.— Kenyér barna kilója . —.24—26.— Disznó elő súlyban I. . 1.12 .— Disznó élő súlyban II. 1.08 .— Egyáltalában véve igen nagy és forgalmas heti vásár volt, különösen gyümölcsbon, zöldségben és aprójószágban. Sárga és őszi barackot, megygyet tekintélyes mennyiségben szállítottak el Tótkomlóstól egész Fiúméig. Csőd az Achim-hagyaték ellen. - Saját tudósítónktól. Az Áchim L. András halála után fölkavart botrányok, mint a Délmagyarország reggeli számában már megirta, nem akarnak elülni, Simonka György dr gyulai ügyvéd ugyanis csődöt kért az Áchim L. András hagyatéka ellen. A gyulai ügyvéd ugyanis a hagyatéki eljárás során teljesített ügyvédi munkáért 1700 koronát kért és ezt a követelését, mint hagyatéki tartozást óvatosan fölvette a hagyatéki leltárba is. Csődkórvényében kérelmét azzal indokolja, hogy a hagyatéki leltárban fölbecsült vagyonértékelés szerint az adósságok 41,000 koronával többet tesznek ki, mint a tényleges vagyon és igy a hitelezők kielégítése csak csőd utján lehetséges. A dolog lényege azonban nem ez. Az Áchim hagyatékban a vagyon ténylegesen 120—130,000 koronával többet érő, mint amenynyit a terhek kitesznek. A hagyatéki leltár fölvétele alkalmával ugyanis az elöljáróság az özvegy bemondása alapján jóval kisebb értékben tüntette föl az ingatlanokat, mint amennyit azok valójában rendes becslés mellett érnek. Tették pedig ezt azért, hogy igy a hagyaték az illetéktől szabaduljon. Most már vagy kifizetik az 1700 koronát Simonkának vagy megindul a csődeljárás, amelynek folyamán kiderül, hogy a kincstárt érzékenyen megkárosították és ezért a fiskus eljárást indit nemcsak az özvegy és annak tanácsadói, de a hagyaték leltározásánál könnyelműen becslő elöljárősdgi tagok ellen is. Már pedig ezért nemcsak tetemes pénzbüntetés, hanem fogházbüntetés is jár. Mégha a Simonka követelésének kifizetésével be lehetne fejezni a' ügyet, nern lenne nagyobb baj, de. amint mi értesültönk: Simonk» nem a pénzét akarja, ő csődéi' járást akar. Akkor pedig meg fos indulni a fináncok hajszája, a® A Jjj ujabb botrány fejezetékkel fogjeelmes gazdagítani az Achim-ügyek igfiajm is eléggé vadregényes botrányégebh krónikáját. Tudósítónk megkóMnoka: dezte Fényes Samu dr, fővároÁ viszi ügyvéd véleményét, aki az AchimeTÁ leár jogi képviselője. ólja, 1 — Meglep ez a hir - mondta^0" Fényes dr — bár engem ebben V ren< áakac >ség Baj n s ürült a rendőrségen. — Saját tudósítónktól, — az ügyben annyi meglepetés ért hogy ez sem lephetne joggal meg Nagyon elitélem a Simonka ügjm^vT véd eljárását. 0 Áchim bizalmasa"l0Ua volt, a temetőben ő tartott gyászbeszédet ós amikor elfordult tőle az Achimók bizalma, nem szabad lett volna már a választásnál, J * , Zsilinszky-tárgyaláskor ós mosti3,ott oly nyíltan azok ellen fordulnia,^^ ( akik mellett nem régiben még lá'atnia zltott és akiknek ügyvédje volt^tazi^ — Követeléséről nincs irottjiésszí okirat, áz megállapítva sincs mókására, az ő egyszerű bemondására kerül*!" hagyatéki tartozásként a leltárbaAddig a csődöt sem lehet elrendelni, amig a bíróság meg nem állapítja, hogy jogos-e e követelés Mi pedig védekezni fogunk és éfl bizton hiszem, hogy nem lesz -f nem lehet csőd. A iái Egy azonban bizonyos, hogy heccaaeg, a lesz ós a már agyonunt Achim-robban szenzációk kellemetlen, bántó lii'sgész 1 recskéi megint állandó helyet kér-maréki nek a lapok botrányrovatában-matérij Pedig már a magyar közönségtjze(je^ ugyan jóllakott" a csabai-gyula'ember heccekkel, meg is csömörlött ala- , , posan tőle. rombo! pusztít ban le: lyeknel vagy e hogy v Csapzott hajú, sovány nő rontott tetten be péntek délután a rendőrség in-;: ^ ^ spekciós szobájába. Be sem várta, „pj^^ mig az ügyeletes rendőrtiszt meg' pusztu] szólítja, hanem az asztalra csapott ^;namj, és rikácsoló hangon igy adta fanoknak panaszát: Ufáki — Loli nem fogad szót, a rend- gazdag őrségre jöttem. Két vagy három [pült az erős rendőrt kérek, aki a garabon- emberi ciás Lolit meg tudja fékezni. Gond- beriség ját viselem a gyereknek, vizet hozott, melegítek neki és még se fogad most, j szót. által p — Ki az a Loli, hogy két vag? langkir három rendőr kell magának ? — kér- len Ián dezte meglepetve Bofcor rendőrbiztos-1 Az o — A Loli kérem? Az ifiur. Nyolc a N0b6 éves gyerek, de nem lehet vele bel, a birni. volt, a: A sovány nőből megeredt a szó- .és gyi aradat, se vége, se hossza nem volt mindaz a panaszos szóáradatnak. Születésé- tiz éve tői, anyja haláláig elmondott min- fia ott dent. Értelmetlen mondatokban per- amelye gett a panasz ajkáról. Két nagy zsoló r könycsepp jelent meg a szemében1 g°k az — Mégse bántsák a Lolit. Majd a íogsá megkérem, hogy ne gorombáskodjék, — a n; talán akkor megjavul. Isten áldj® f*>er m meg magukat. biblia Hirtelen, mint jött, el is tiint- ^normo Szaladt kiengesztelni a garabonciás -az apá Lolikát. Jrarmac Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, Koronn-u.