Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-08 / 154. szám

2 DÉLMÁQ Y ARüf<á2Áö Í9Í1 julius Ha a Justh-párt határozati javaslata arró tanúskodott, hogy ez a párt logelsőrendü problémának a választói reformot tekinti, a kormány állásfoglalása viszont azt bizonyítja, hogy a kormánytól mi sem áll távo labb annál a tendenciánál, hogy a programjába foglalt reformot elodázza. Nem is fogja elódázni egy nappal sem azon tul, hogy a javaslat elkészítésének meg lesz a lehető sége. Héderváry gróf még politikai ellenfelei előtt is igazán rászolgált már arra a hiza lomra, hogy Ígéreteit teljes komolysággal fogadják. Azt is bebizonyította minden cselekedetével, hogy egyenes utón jár, nem taktikázik ós megfontolt útjáról le nem tér. Az ő személye a legerősebb garanciája lehet a Justh-párti aggodalmaskodóknak arra. liogy a választói reform, a statisztikai adatok feldolgozása után a törvényjavaslat kidolgozásához szükséges idő leteltével a Ház asztalán lesz. Mi legalább erősebb gai anciát nem igen tudunk. Huniig hírek a lisuiüjjyiiiiiiisztei'ről. Bécsből jelentik: A Grazer Tagespost jelentése nyomán a monarchia minden njságja ismét — ki tudja hányszor — hírül adta, hogy Schönakh hadügymiuisztcr megválik állásától. Két év óta csaknem minden héten fölmerült a hadügyminiszter távozásának hire, amelyről meg kell állapítani, hogy sokkal inkább egyesek kívánsága, mint komoly valóság. Rendkívül érdékes azonban, hogy a Schönaich távozásáról forgalomba került hírek a trónörökös személyét is kapcsolatba hozzák ezzel a változással, olybá tüntetve föl a dolgot, mintha a trónörökös határozott ellensége volna Schö" naichnak. Éppen ezért igen érdekes a Nener Wiener Tagblatt ma megjelent feltűnő közleménye, amely úgyszólván Schönaich védekezését adja elő. A cikk szerint a trónörökös belevonása a Schönaich távozásával kapcsolatos közleményekbe, meg nem engedhotő és különösen azért kell tiltakozni ellene, meri olyan személyiségek terjesztik, akik azt a látszatot adhatják a dolognak, hogy bele vannak ava! Vfr. Szegedi iskolák. — A tanév eredményei. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi középiskolák nagy munkát végeztek az elmúlt tanévben. Vaskos értesítők számolnak be az egyes intézetek működéséről és ezek az értesitők képét adják annak az eredménynek, amelyet a szegedi iskolák elértek. Meg lehet állapitani, hogy a szegedi középiskolák kivétel nélkül jó ós hasznos munkát végeztek, de meg kell állapitani egyben azt is, hogy a szegedi iskolák kevés kivétellel tul voltak zsúfolva növendékekkel és nem egyben az egyes osztályokba fölvehető tanulók számát meg is baladták. Erről az állapotról természetesen egy intézet sem teheti és a helyzeten csak az iskolák kibővítésével vagy ujabb iskolák fölállításával lehetne segíteni. Az egyes középiskolákban uralkodott állapotokról az értesítők nyomán a következő tudósításban számolunk be: Városi főgimnázium. Szinger Kornél igazgató terjedelmes és minden részletre kiterjedő értesítőben számol be a kitűnő igazgatása alatt álló, országosan elismert intézet működéséről. Az értesítőben hosszabb cikk keretében méltatják Magyar Gábort, a kegyes tanitórend vezérét, félszázados jubileuma alkalmából. A cikket Magyar Gábor arcképe előzi meg. A magyar irodalom pedagógiai értékéről Fábián Imre értekezik. Az értekezés hangja mindvégig komoly és az nagy érdeklődésre tarthat igényL Az értésitő fölemlíti, hogy az intézetbe ez év elején fölvett hétszázhatvanöt növendék közül az év végén osztályvizsgát tett hétszázhúsz növendék. A többiek közül kettő meghalt, negyvenhárom kimaradt. Hét leánynövendéke is volt az intézetnek, ezt lc közül öt osztályvizsgát tett. Érettségi vizsgálatra, ötvenhat növendék jelentkezott. Ezek közül ötvennégy tanulót bocsájtottak szóbeli vizsgálatra, akik közül azonban kettő a vizsgálat elől visszalépett. Az érettségit jelesen öt, jól tizennyolc, egyszerűen huszonhárom növendék tetto le, öt növendéket avitóvizsgálatra, hármat pedig ismétlésre utasítottak. Az érettségit tett növendékek közül legtöbben, tizennégy a jogi pályára lép. Vetartomány legjellegzetesebb épületének másolata. Venetát a velencei Municipale épületének rögtönzött másolatában mutatják be és igy tovább: Lombardiát, Romanat (Emiliát) Toszkániát, Szicíliát és a többit. Egyelőre még Venetia, Lombardia és Romana pavillonja nyilt mog, de nincs okunk remélni, hogy a többi más, épületesebb lesz ezeknél. Ezekben az épületekben halmozták fel aztán az egyes tartományok nevezetességeit. Freskókat, képeket, szobrokat, bútorokat. Valamennyit másolatban. Az egyes termek is nevezetes interieurök másolatai. Ami az eredetiben anyagával ható, nagyszerű márvány, kő, keményfa-faragvány falon ós plafouton, az itt gipsz, puhafa és festett imitáció. Olyan, mintha csupa kulisszákat látna az ember, egészen közelről, nappali világításban. Mindez nem hogy céljához kópéit fogalmat adna az eredetiről és kedvet adna a felkereséséhez, hanem azokat is, akik a lemásolt eredetit ismerik, kiábrándítja, lehangolja. A kópia már gyökerében művészietlen objektu m. Számomra egy ogyszerü, színtelen fotográfia jobb, hűbb cmlékoztető az eredetire, a legtöbb gondosan, kézzel megfestett másolatnál. Már pedig az emlékeztetésnól egyéb becsületes célja nem lehet a képiának, Már most egy egész kiállítás; a pavillonok fárasztóan hosszú sora — csupa kópiából! Ez nem művészi, de még csak nem is tanulságos Tintoretto, Ghirlandajo és Signorelli harmonikus, gyönyörű kopottságu freskóit itt harsogó, friss festékmasszák akarják elém varázsolni! Ezen nevetni kell és szomorkodni. Pedig a sok bosszantóan rossz között néhány meglepően bravúros másolat is akad. Olyan, amelyik minden megkopást, festt k-kitöredezést, anyag-kiütközóst hűségesen és ravaszul viszszaád. Technikai készségüket csodálja az ember: de az eredetből való képzeteinket még ezek is profanizálják. Mennyi jobbra, eredeti produkálásra méltó munka rejtőzik ezekben a másolatokban, ebben az egész nagy kiállításbanSzép és kényelmes volna mindenesetre egész Itáliát egy ilyen kiállításra megtalálni. Sok költség- ós fái adság-kimólés hálálná meg az ilyen vállalkozást; habár maga a keletkezés helye, a művészi termékek eredeti kerete pótolhatatlan iniuicióval gazdagít mindonkor. De igy, ha ilyen kiállítással akarják megspóroltatni velem egész Itáliát, akkor én már csak inkább megint kezembe veszem a vándorbotot ós ha fáradságosan, ha porosan is, tovább botorkálok és megvizitelem minden kis falunak minden kis templomát . . . 191 gyí sznek, bányásznak, katonanak csak egy-es — növendék megy. ]• jj.Harrninckét tanár tanított az intézet!" Önkép ezek közül tizenegy rendkívüli, óraadó és ii| több tanár volt. A tanári kar tizennégy osztályt Ffyj? tanított, mig ellenben a reáliskolában kön pnigjv belül ugyanilyen b, osztással csak tizenkét <»' A ' Seg tályban volt tanítás. A bori tanórák számai zéseki is tizennyolc-huszonnégy között váltakozik. 'e5£e' tanítás menete általában rendes volt, azon!" Az az értesítő megjegyzi, hogy az egyfolytáW BZ,cnY való tanítás behozatalával mind nagyobb szá' f'^i'^Y mai találkoznak a tanulók között, akik ket. fi szomszédos községekből vagy a tanyáról j> napos nak be naponkint az iskolába. Ezeknek el Hager mcneteleie károsan hat az a körülmény, h«í lijip^Y a vonat indulásáig a várótermekben sok id rándul töltenek ós többnek az állomástól a lakóhelyül' ^ ( i kocsin vagy gyalog hosszabb utat kell i»j[3777 k tenniük. Hátrányukra szolgál az is, hogy társi tár éri nem minden munkájában vesznek részt, a d« Az i tanokra eső rendkívüli tárgyakat például n' tartott tanulják. A különböző egyénekkel és soks» vezetti vásott gyermekekkel való érintkezés utazás' ,n®nJ" alkalmával károsan hat nevelésükre. A legí gyobb szükség előtt hajlik csak meg az intéz' midőn az ilyen iskolábajárást a tanulók"' megengedi. Ezt az engedélyt is csak addig ' hatják meg, amig a vonatok indulása ösa' egyeztethető a tanitás kezdetével és végéit ya'lev(i Ha a vonatkósések gyakorikká lesznek, az " írcldisg gedélyt meg kell vonni, mert a tanulók a' harc e lévén itt az előadási órák kezdetén, el matt® hagyó! nak társaiktól, sőt kósőnjövésükkel az előad" felé ,fc is zavarják. ; elkesei A tanárok irodalmi és társadalmi működés" megjegyzi az értesítő, hogy azok minden eí]eíct közzel támogatták a nemesebb társadalmi tőr®' jleni j, vesekőt és azon köröket, egyesületeket, tiirs! érteke; ságokat, melyek tudományos, művészeti, népség les lóri vagy jótékonysági célok szolgálatában ál" pártot nak. A tanári kar tagjai gondos önművelés® valarne mellett szép irodalmi munkásságot Is fejtett®Cgyete ki, cikkeik helyi és fővárosi lapok hasáb}"1 A p; vagy önálló füzetekben és könyvekben jelent'''U ''.L meg. A müveit közönség számára fölolvasásol' l','^,0' ós előadásokat tartottak. E (Süj rnany már a Ez az utóbbi megállapítás azért érdsl^amelyt mert amig a gimnázium tanárai csak a müV'kell bli tebb közönségnek tartottak előadásokat, ad"1 összest a főreáliskolai tanárok tekintélyes része dig a 1 munkásgimnáziumban, a vasárnapi továbbkófijj12 ma j tanfolyamon tanítottak. . j ' 1 Az ifjúsági körök ós egyesületek itt is ha" ^ kc nos tevékenységet fejtettek ki, az intézet fSHUSZten ünnepélyt, kirándulást rendezett. Említést demel az öt napig tartó aldunai kirándul" amelyet Czimmermánn Pál, Szlánky let^kábó! r Vajda Imre és Babos Dezső tanárok vezetljusth-p és amelyon ötvenkét tanuló vett részt. liyiben ..... gitse s Forealiskola. lnct gy A főreáliskola nyo'cvan oldalra terjedő édfiOgy k sitőjót Homor István igazgató állitotta ösflasztójc nagy gonddal ós körültekintéssel. Az értesitvadatok; Irodalmi nevelés cimén Bródy Mihály tfl°ja javas irt előszót, amelyben nagyon helyesen azt f ^ , tatja, hogy a középiskolák tantervét módo\, f tani és a tankönyvirodalmat fejleszteni kel" . ff'1 Magából az értesítőből megtudjuk, hogy j]^ .SZ intézetbe a tanév elején 463 tanulót vettyaSztojc föl, ezek közül azonban 20 kimaradt, egy rn®K°SUltsí halt és igy az év vegén összesen 442 tett választója gálatot. A vizsgálatot tett tanulók közül az í sikeresen felelt meg, 29 növendék egy, 22 ".kizárás; (antárgyból kapott elégtelent, 21 tanulót pe'gadta. osztályismétlésre utasítottak. .de a k( Az érettségit tett 25 növendék közül hárUiogy e javitó vizsgálatra, egyet pedig ismétlésre iW'&ézni S i tottak. Összesen 5932 korona ösztöndijat {)%eformc tottak ki a tanulók között, a legmaga*®^ íVWnr össztöndijat, amit egy tanuló kapott, korona. í , 1 . Az intézetben 33 tanár tanitott, akik közül 'floskodí helyettes óraadó, hittanár, vngy rendkED lefonna tanár volt. A tanárok átlagos heti óiaid'wra, h< 18 volt, azonban nagyon sokan ennél tői)" A fél tanítottak, dekes s<