Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-08 / 154. szám

2 DÉLMÁQ Y ARüf<á2Áö Í9Í1 julius Ha a Justh-párt határozati javaslata arró tanúskodott, hogy ez a párt logelsőrendü problémának a választói reformot tekinti, a kormány állásfoglalása viszont azt bizo­nyítja, hogy a kormánytól mi sem áll távo labb annál a tendenciánál, hogy a program­jába foglalt reformot elodázza. Nem is fogja elódázni egy nappal sem azon tul, hogy a javaslat elkészítésének meg lesz a lehető sége. Héderváry gróf még politikai ellenfelei előtt is igazán rászolgált már arra a hiza lomra, hogy Ígéreteit teljes komolysággal fogadják. Azt is bebizonyította minden cse­lekedetével, hogy egyenes utón jár, nem taktikázik ós megfontolt útjáról le nem tér. Az ő személye a legerősebb garanciája lehet a Justh-párti aggodalmaskodóknak arra. liogy a választói reform, a statisztikai ada­tok feldolgozása után a törvényjavaslat ki­dolgozásához szükséges idő leteltével a Ház asztalán lesz. Mi legalább erősebb gai anciát nem igen tudunk. Huniig hírek a lisuiüjjyiiiiiiisztei'ről. Bécs­ből jelentik: A Grazer Tagespost jelentése nyo­mán a monarchia minden njságja ismét — ki tudja hányszor — hírül adta, hogy Schönakh hadügymiuisztcr megválik állásától. Két év óta csaknem minden héten fölmerült a had­ügyminiszter távozásának hire, amelyről meg kell állapítani, hogy sokkal inkább egyesek kívánsága, mint komoly valóság. Rendkívül érdékes azonban, hogy a Schönaich távozásá­ról forgalomba került hírek a trónörökös sze­mélyét is kapcsolatba hozzák ezzel a változás­sal, olybá tüntetve föl a dolgot, mintha a trónörökös határozott ellensége volna Schö" naichnak. Éppen ezért igen érdekes a Nener Wiener Tagblatt ma megjelent feltűnő köz­leménye, amely úgyszólván Schönaich védeke­zését adja elő. A cikk szerint a trónörökös belevonása a Schönaich távozásával kapcsola­tos közleményekbe, meg nem engedhotő és különösen azért kell tiltakozni ellene, meri olyan személyiségek terjesztik, akik azt a lát­szatot adhatják a dolognak, hogy bele vannak ava! Vfr. Szegedi iskolák. — A tanév eredményei. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi középis­kolák nagy munkát végeztek az elmúlt tanévben. Vaskos értesítők számolnak be az egyes intézetek működéséről és ezek az értesitők képét adják annak az eredmény­nek, amelyet a szegedi iskolák elértek. Meg lehet állapitani, hogy a szegedi közép­iskolák kivétel nélkül jó ós hasznos munkát végeztek, de meg kell állapitani egyben azt is, hogy a szegedi iskolák kevés kivétellel tul voltak zsúfolva növendékekkel és nem egyben az egyes osztályokba fölvehető ta­nulók számát meg is baladták. Erről az állapotról természetesen egy intézet sem teheti és a helyzeten csak az iskolák kibő­vítésével vagy ujabb iskolák fölállításával lehetne segíteni. Az egyes középiskolákban uralkodott állapo­tokról az értesítők nyomán a következő tudó­sításban számolunk be: Városi főgimnázium. Szinger Kornél igazgató terjedelmes és min­den részletre kiterjedő értesítőben számol be a kitűnő igazgatása alatt álló, országosan elismert intézet működéséről. Az értesítőben hosszabb cikk keretében méltatják Magyar Gábort, a kegyes tanitórend vezérét, félszázados jubileuma alkalmából. A cikket Magyar Gábor arcképe előzi meg. A magyar irodalom pedagógiai ér­tékéről Fábián Imre értekezik. Az értekezés hangja mindvégig komoly és az nagy érdek­lődésre tarthat igényL Az értésitő fölemlíti, hogy az intézetbe ez év elején fölvett hétszázhatvanöt növendék közül az év végén osztályvizsgát tett hétszázhúsz növendék. A többiek közül kettő meghalt, negyvenhárom kimaradt. Hét leánynövendéke is volt az intézetnek, ezt lc közül öt osztály­vizsgát tett. Érettségi vizsgálatra, ötvenhat növendék jelentkezott. Ezek közül ötvennégy tanulót bo­csájtottak szóbeli vizsgálatra, akik közül azon­ban kettő a vizsgálat elől visszalépett. Az érettségit jelesen öt, jól tizennyolc, egyszerűen huszonhárom növendék tetto le, öt növendéket avitóvizsgálatra, hármat pedig ismétlésre uta­sítottak. Az érettségit tett növendékek közül legtöbben, tizennégy a jogi pályára lép. Ve­tartomány legjellegzetesebb épületének máso­lata. Venetát a velencei Municipale épületének rögtönzött másolatában mutatják be és igy tovább: Lombardiát, Romanat (Emiliát) Tosz­kániát, Szicíliát és a többit. Egyelőre még Ve­netia, Lombardia és Romana pavillonja nyilt mog, de nincs okunk remélni, hogy a többi más, épületesebb lesz ezeknél. Ezekben az épületekben halmozták fel aztán az egyes tartományok nevezetességeit. Fres­kókat, képeket, szobrokat, bútorokat. Vala­mennyit másolatban. Az egyes termek is ne­vezetes interieurök másolatai. Ami az eredeti­ben anyagával ható, nagyszerű márvány, kő, keményfa-faragvány falon ós plafouton, az itt gipsz, puhafa és festett imitáció. Olyan, mintha csupa kulisszákat látna az ember, egészen kö­zelről, nappali világításban. Mindez nem hogy céljához kópéit fogalmat adna az eredetiről és kedvet adna a felkereséséhez, hanem azo­kat is, akik a lemásolt eredetit ismerik, ki­ábrándítja, lehangolja. A kópia már gyökerében művészietlen ob­jektu m. Számomra egy ogyszerü, színtelen fo­tográfia jobb, hűbb cmlékoztető az eredetire, a legtöbb gondosan, kézzel megfestett másolat­nál. Már pedig az emlékeztetésnól egyéb be­csületes célja nem lehet a képiának, Már most egy egész kiállítás; a pavillonok fárasztóan hosszú sora — csupa kópiából! Ez nem mű­vészi, de még csak nem is tanulságos Tin­toretto, Ghirlandajo és Signorelli harmonikus, gyönyörű kopottságu freskóit itt harsogó, friss festékmasszák akarják elém varázsolni! Ezen nevetni kell és szomorkodni. Pedig a sok bosszantóan rossz között néhány meg­lepően bravúros másolat is akad. Olyan, ame­lyik minden megkopást, festt k-kitöredezést, anyag-kiütközóst hűségesen és ravaszul visz­szaád. Technikai készségüket csodálja az em­ber: de az eredetből való képzeteinket még ezek is profanizálják. Mennyi jobbra, eredeti produkálásra méltó munka rejtőzik ezekben a másolatokban, ebben az egész nagy kiállításban­Szép és kényelmes volna mindenesetre egész Itáliát egy ilyen kiállításra megtalálni. Sok költség- ós fái adság-kimólés hálálná meg az ilyen vállalkozást; habár maga a keletkezés helye, a művészi termékek eredeti kerete pó­tolhatatlan iniuicióval gazdagít mindonkor. De igy, ha ilyen kiállítással akarják megspórol­tatni velem egész Itáliát, akkor én már csak inkább megint kezembe veszem a vándor­botot ós ha fáradságosan, ha porosan is, to­vább botorkálok és megvizitelem minden kis falunak minden kis templomát . . . 191 gyí sznek, bányásznak, katonanak csak egy-es — növendék megy. ]• jj.­Harrninckét tanár tanított az intézet!" Önkép ezek közül tizenegy rendkívüli, óraadó és ii| több tanár volt. A tanári kar tizennégy osztályt Ffyj? tanított, mig ellenben a reáliskolában kön pnigjv belül ugyanilyen b, osztással csak tizenkét <»' A ' Seg tályban volt tanítás. A bori tanórák számai zéseki is tizennyolc-huszonnégy között váltakozik. 'e5£e' tanítás menete általában rendes volt, azon!" Az az értesítő megjegyzi, hogy az egyfolytáW BZ,cnY való tanítás behozatalával mind nagyobb szá' f'^i'^Y mai találkoznak a tanulók között, akik ket. fi szomszédos községekből vagy a tanyáról j> napos nak be naponkint az iskolába. Ezeknek el Hager mcneteleie károsan hat az a körülmény, h«í lijip^Y a vonat indulásáig a várótermekben sok id rándul töltenek ós többnek az állomástól a lakóhelyül' ^ ( i kocsin vagy gyalog hosszabb utat kell i»j[3777 k tenniük. Hátrányukra szolgál az is, hogy társi tár éri nem minden munkájában vesznek részt, a d« Az i tanokra eső rendkívüli tárgyakat például n' tartott tanulják. A különböző egyénekkel és soks» vezetti vásott gyermekekkel való érintkezés utazás' ,n®nJ" alkalmával károsan hat nevelésükre. A legí gyobb szükség előtt hajlik csak meg az intéz' midőn az ilyen iskolábajárást a tanulók"' megengedi. Ezt az engedélyt is csak addig ' hatják meg, amig a vonatok indulása ösa' egyeztethető a tanitás kezdetével és végéit ya'lev(i Ha a vonatkósések gyakorikká lesznek, az " írcldisg gedélyt meg kell vonni, mert a tanulók a' harc e lévén itt az előadási órák kezdetén, el matt® hagyó! nak társaiktól, sőt kósőnjövésükkel az előad" felé ,fc is zavarják. ; elkesei A tanárok irodalmi és társadalmi működés" megjegyzi az értesítő, hogy azok minden eí]eíct közzel támogatták a nemesebb társadalmi tőr®' jleni j, vesekőt és azon köröket, egyesületeket, tiirs! érteke; ságokat, melyek tudományos, művészeti, népség les lóri vagy jótékonysági célok szolgálatában ál" pártot nak. A tanári kar tagjai gondos önművelés® valarne mellett szép irodalmi munkásságot Is fejtett®Cgyete ki, cikkeik helyi és fővárosi lapok hasáb}"1 A p; vagy önálló füzetekben és könyvekben jelent'''U ''.L meg. A müveit közönség számára fölolvasásol' l','^,0' ós előadásokat tartottak. E (Süj rnany már a Ez az utóbbi megállapítás azért érdsl^amelyt mert amig a gimnázium tanárai csak a müV'kell bli tebb közönségnek tartottak előadásokat, ad"1 összest a főreáliskolai tanárok tekintélyes része dig a 1 munkásgimnáziumban, a vasárnapi továbbkófijj12 ma j tanfolyamon tanítottak. . j ' 1 Az ifjúsági körök ós egyesületek itt is ha" ^ kc nos tevékenységet fejtettek ki, az intézet fSHUSZten ünnepélyt, kirándulást rendezett. Említést demel az öt napig tartó aldunai kirándul" amelyet Czimmermánn Pál, Szlánky let^kábó! r Vajda Imre és Babos Dezső tanárok vezetljusth-p és amelyon ötvenkét tanuló vett részt. liyiben ..... gitse s Forealiskola. lnct gy A főreáliskola nyo'cvan oldalra terjedő édfiOgy k sitőjót Homor István igazgató állitotta ösflasztójc nagy gonddal ós körültekintéssel. Az értesitvadatok; Irodalmi nevelés cimén Bródy Mihály tfl°ja javas irt előszót, amelyben nagyon helyesen azt f ^ , tatja, hogy a középiskolák tantervét módo\, f tani és a tankönyvirodalmat fejleszteni kel" . ff'1 Magából az értesítőből megtudjuk, hogy j]^ .SZ intézetbe a tanév elején 463 tanulót vettyaSztojc föl, ezek közül azonban 20 kimaradt, egy rn®K°SUltsí halt és igy az év vegén összesen 442 tett választója gálatot. A vizsgálatot tett tanulók közül az í sikeresen felelt meg, 29 növendék egy, 22 ".kizárás; (antárgyból kapott elégtelent, 21 tanulót pe'gadta. osztályismétlésre utasítottak. .de a k( Az érettségit tett 25 növendék közül hárUiogy e javitó vizsgálatra, egyet pedig ismétlésre iW'&ézni S i tottak. Összesen 5932 korona ösztöndijat {)%eformc tottak ki a tanulók között, a legmaga*®^ íVWnr össztöndijat, amit egy tanuló kapott, korona. í , 1 . Az intézetben 33 tanár tanitott, akik közül 'floskodí helyettes óraadó, hittanár, vngy rendkED lefonna tanár volt. A tanárok átlagos heti óiaid'wra, h< 18 volt, azonban nagyon sokan ennél tői)" A fél tanítottak, dekes s<

Next

/
Oldalképek
Tartalom