Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-04 / 150. szám

é 1)1:LMAUYAR()RS2Á(Í Í§11 julius L Az egész dologban az a baj, hogy az élelmiszert a nagyözönség köréből drágítják — a dohányt pedig egy munkapárti miniszter drágitja. A lakás- és élelmiszer-uzsora ma­gánembereknek a haszonvágyát elégíti ki, mig ellenben a dohányárulás haszna az ál­lamé; — melynek fentartása elvégre is csak a magyar társadalom kötelessége. Sehol a világon jobb és olcsóbb trafik nincs. Mindenütt drágább a dohány, s min­denütt rosszabb, — legalább is a mi árainknak megfelelő árban rosszabb. Mi is utána jártunk a dolognak, s mond­hatjuk, hogy Szeged közönségének eszébe sem jut a bojkott gondolatával foglalkozni. Munatársunk sorra járta a szegedi dohány­árudákat, érdeklődvén, hogy vájjon tényleg csökkent-e az üzletmenet vagy sem? A dohántjáruclákban. Annyira egyöntetűek a fölvilágositások a sze gedi dohányelárusitó üzletekben, hogy azokat külön leközölni teljesen érdektelen. Tény, hogy mindenütt megcsappant a forgalom, ennek azonban nem lehet különösebb fontos­ságot tulajdonítani, mert julius egy előtt olyan nagy készletet vásárolt, aki tehette, hogy hónapokig el lesz vele. Legalább igy mondják s valószínűnek is látszik. Bizonyos, hogy a kisárusok ezt megérzik egy ideig, de viszont ők azért a veszteségért már előbb re­kompenzációt kaptak; sőt még jobb nekik, mert akinek sok a dohánya, az többet sziv s igy végeredményben a forgalom csak emel­kedik. A kávéházakban. Ez a rovat mindenkit érdekel. Elsősorban azonban a pincéreket, kik keresetüknek jó­részét a trafikárusitásból merítették. Ez a ke­reset jóval felülemelkedett az egyéb jövedel­mük ötven százalékán. Szóval, elég nagy summát jelent, hogy most, mikor a pincérek ettől a keresetforrástól részben, még pedig jórészben elesnek, szóvá tegyük és néhány szóval megvilágítsuk a haj okát. Eddig, ha a kávéházi embernek elfogyott a szivarja, vagy a cigarettája, minden lelkiis­meretfnrdalás nélkül kiáltott a pincérnek és l>evásárolt annyit, amennyi épen neki kel­lett. Nem sajnálta azt a néhány fillér különb­séget, ami a trafik és kávéházi ár között fölmerült. De most: Az állam emelte huszonöt százalékkal és igy lett a tőzsdei árból kávéházi ár. A pin­cérnek is keresni kell és igy lett a kávéházi árból, a kis füstölgő sennni értékéhez arányít­va igen felszökött ár, ami bizony tiz, vagy ti­zenöt cigaretta bevásárlásánál érzékeny vesz­teséget jelent a szenvedélyes dohányzónál. Eddg sajnáltuk a fáradtságot a kávéház­ból átmenni a sarki trafikba, de most minden ember jól megnézi a dohány tárcáját, hogy van-e benne elég füstölni való s ha nincs, in­kább elmegy a trafikba és bevásárol, mert a kávéházban méregdrága a trafik A közönség is megérzi tehát a különbséget s a pénzéért még fáradnia is kell. Természe­tesen legjobban a pincéreket érinti az áremel­kedés. Néhány kávéházban azt is hallottuk, hogy a károsodásuk oly nagy, hogy egzisztenciá­jukba lesznek megtámadva. Ez természetesen az első impresszió szülte tévedés. A dohányos emberek, nemcsak a nikotinról, hanem a kényelemről is csak elméletileg szoknak le. Mind a kettő veszedelmes nyavalya, hozzá­szokni könnyű, leszokni róla egyszerűen le­hetetlen. Néhány hét és épen olyan vigan füstölögnek a drágább cigaretták, mint az­előtt az olcsóbbak. A közönség elfelejti még azt a néhány fillér diferenciát is, amit a pin­cér kap. Helyre áll a régi rend, aki a drámát élvezte, az nem fog kukoricalevélből szivar­kát sodorni, hanem ráfizet ós továbbra is azt szí. Az egyiptomi cigaretták barátai pedig már is megbékültek a helyzettel. Néhány hét múlva, nem olyan panaszo­san, mint most, lianem vigan, mint azelőtt, hallatszik a jelszó: r;.. ...» t I A közönség. Mi csak a szegedi közönségről beszélünk most, de azt hiszsziik, ennek a harmincöt negyvenezer dohányos embernek a véleménye födi az ország több százezer dohányzójának a véleményét is. Mint minden újítást, ugy ezt is rossz szem mel nézik. Minden csoda három napig tart s azt hiszsziik, a dohányárak emelése okozta csoda sem tart sokkal tovább. Ma még min­den jóravaló családapa az ő saját külön be­csületszavára fogadja, hogy leszokik a do­hányzásról. Holnap már csak arra esküdözik, hogy olcsóbb dohányt vesz. Holnapután már rájön arra a filozófiai tantételre, hogy pár fillérből ugy sem lehet meggazdagodni. — Miért ne engedjem meg maganak ezt az élvezetet? — kérdezi saját magától. És felel is rá. Bemegy a trafikba és vesz a drágább, de még olcsóbb korában megszokott szivarból vagy cigarettából. — Kérek princesszászt. Gazdagodjon az ál­lam — ezt az epés megjegyzést is csak holnap kockáztatja meg s holnapután már a trafikos kisasszony állát esipi meg. Ilyen a hangulat Szegeden, de ilyen minde­nütt. Egy kis ideig füstöigünk, azután meg vigan füstölünk. Nagyon jól csinálták ezt odafönt. Füstbe megy a tervük és mégse mondhatja senki a tervre, hogy füstbe ment, terv volt. NAPI HÍREK A Dugonics-Társaság közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) A Dugonics-Társaság hétfőn délután hat érakor tartotta rendes évi közgyűlését Lázár György dr elnöklésével. Fontosabb dolog nem törtónt a mostani köz­gyűlésen. Többen alapszabálymédositás ügyé­ben terjesztettek be javaslatot. A javaslato­kat, amelyek lényegtelenek, legközelebb tár­gyalják. Tömörkény István főtitkár beterjesztette az évi jelentést, amelyet kinyomatnak. A jelen­tésből kitűnik, hogy a társaság a mult évben 24 ülést tartott, amelyek közül 6 tudományos, 23 pedig szépirodalmi ülés volt. Ezeken G ven­dég ós 21 tag működött közre. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy Szűcs Ferenc volt városi tanácsost megbizza Szeged gazdasági monográfiájának a megírásával, amelyet ezer koronával jutalmaz. Ötszáz-ötszáz koronát szavazott meg a közgyűlés Balassa József, Kisteleki Ede és Cserzy Mihály tagok­nak azért, hogy azok irodalmi munkájukat sajtó alá rendezzék. Lázár György dr elnök tett jelentést a tár­saság vagyoni állapotáról. E szerint a társa­ságnak 37.000 korona vagyona van. Végül Per­jéssy Mihály dr ítélőtáblai birót a tudományos osztály rendes tagjává választották ós ezzel a közgyűlés véget is ért. — A szegedi kiállítás. Besztercebánya­ról jelentik: A kereskedelmi és iparkamarák képviselői Besztercebányán országos gyűlést ta.toltak. A szegedi kamara képviseletében Peijéssy László vett részt, aki hosszabb fel­wólalásban ismertette az 1914-re tervezet szegedi országos kiállítást. — BánEfy szobra Budapesten. A Pesti Napló Bdnffy Dezső báró szobrára megin­dította a gyűjtést. Ha magyar államférfin emlékének ércben való megörökitósére rá­szolgált, ugy ennek az izig kemény, mindig magyar, nagystilusu és nemzetét túláradó szeretettel imádó kurucnak a szobra hama­rosan ott áll az ország szivében, hogy ne­mes és ihletett alakja példaadó erővel gyújtsa föl az ifjúság fantáziáját és a fér­fiúnak hangulatát. Bánffy gyönyörű gondo­lata volt a tiz szobor, amelyet a millenium idején ajándékozott a király a nemzetnek. A nemzet fővárosa Bánffy emlékét való­színűleg megörökíti azzal, hogy a tiz szo­borhoz a tizenegyediket róla mintáztatja, A szoborra Surányi József, a Pesti NapU főszerkesztője adta az első háromszáz ko­ronát. — Tanácsosok szabadságon. Lázár GyörgJ dr polgái mester hétfőn rendeletben intézkedett a tanács tagjainak szabadságát illetőleg. I szerint Bokor Pál polgármester-helyettes augusz­tus elsejétől szeptember tizedikéig, Gaál Endrí dr tanácsos augusztus elsejétől szeptembet tizedikéig, Taschler Endre főjegyző augusztus tizenkettedikétől szeptember huszonkettedi kéig, Balogh Károly tanácsos julius tizediké­től augusztus harmadikáig, Koczor János ta­nácsos augusztus huszonegyedikétől szoptem ber tizennyolcadikáig, Tlmróczy Mihály főügyési julius elsejétől augusztus tizenegyedikéig lesz nek szabadságon. A rendelet arról is ihtózke dik, hogy amennyiben bármelyik tanácstagi! szükség lenne, az a polgármester fölhivásárf tartozik szabadságát félbeszakítani és negyven nyolc óra alatt hivatalát elfoglalni. — Eljegyzés. Oknay Katicát Aradról el­jegyezte Csipkés Ernő szegedi honvédhadnagy — A Tisza Lajos-körut rendezése A Ti sva i ajos-körut lakói között mozgalon1 indul meg, amelynél: célja az, hogy arra kél­jék a váiosi hatóságot, hogy az aszfaltod munkalattal kapcsolatban amerikai dió fákkal ültessek • e a körutat. — Repülőgép a felhőkarcolók fölött Newyorknak tegnap nagy aviatikai szenzációi' volt. Atwood Harry amerikai aviatikus kétfödeli Wright-gépén a Connecticut-állambeli Netf Londonban fölszállott és negyedfél óra alatt p' henós nélkül egyfolytában Newyorkig röpült.) távolság százharminchárom mértföld. Atwoo' átröpült a felhőkarcolók fölött és simán eresí kedett le Governessland mellett. — Szalma Istvánt fölakasztják Föntartással közöljük a hirt, melyet Buda pestről jelentenek, — s mely szerint Szalui' István rablógyilkos kegyelmi kérvénye1 kabinetirodától elintézés nélkül érkezett visí sza a budapesti kir. Ítélőtáblához. A tudósító' szerint Kray István a kir. Ítélőtábla elnök utasította Szapár József dr kir. ügyészt, hog! a kivégzés iránt való kellő intézkedéseke tegye meg, aki a teendőkről értesítette ' szegedi csillagbörtön igazgatóját Miill<] Mórt, s Bali Mihály hóhért hogy a kivégzé előkészületeit megtegye. Eszerint Bali Mi liály kedden reggel érkezik Szegedre s az el elitélten csütörtök reggel 7 órakor az ítélete végrehajtják. — Kibővítik a honvéd csapatkórházid A szegedi honvéd csapatkórháznál több kiset' pótmunka vált szükségessé. A tanács m'1 ülésén az arra szükséges hatezer koronó' megszavazta. — Leégett a cseklészi kastély. Pozsouj ból jelentik: Vasárnap hajnalban a cseklósz" szempei hitbizományhoz tartozó cseklészi És terliázy-kastély leégett. A kastély, ameü 1772-ben épült és amelyben jelenlég a hitf>ilí mány ezidő szerint való ura, Esterházy KároÜ gróf lakott, igen magasan fekszik ós az orsz"' egyik legszebb kastélya. Szombaton déluti>: kémónytüz volt a kastélyban, azonban ezt «' oltották. Vasárnap reggel ismét kigyuladfc: kastély, a tüz rohamosan terjedt és a tetőz0' a második emelet, valamint a torony leéget' A kastély értékes festményei, valamint1 könyvtár beutógtek. Az oltásnál az össz" környékbeli tűzoltóság, valamint a pozsonj utászzászlóalj működött közre. A kár óriiP miután csak az épület volt biztosítva, a beP berendezés nem. A hírneves Napoleon-gyüft ményt a tüz elpusztította, de Napoleon ered0' kézirását sikerült megmenteni. A néhai Estd házy Mihály gróf által gyűjtött értékes fegí vertár is a tüz martaléka lett. A kastély eP1 emeleti részét nagyrészt megmentették, de1 szoflák erősen megrongálódtak, nem annyira ! füsttől, mint attól a vizáradattól, amit a buzí tűzoltók a kastélyba locsoltak. A kár nagys^ gát megállapítani nem lehet, úgyszintén a tó 0kát sem. — Kulinyi Simon vállalata. Kitűnő n^ nek, nagy közönségnek örvend Kulinyi SinP szegedi kárpitos- és diszitő-mester. Kuliny'.' Vaouum-pormentesitö vállalatnak is a tuPj donosa. Sokat érdekelni fog most az, hol Kulinyi Simon vállalatát Korona-utca 1. sz* alatt nyitotta meg. Telefon 81G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom