Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-30 / 172. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1911 juRus 30 hogy a véderöreíorm a haza védelmére föltétlenül szükséges. Ami szükséges, az sürgős is és ezért tárgyaltatja a kbrmány a nyáron keresztül a javaslatokat.. Ezért nem járul a többség Apponyi elnapolási indítványához. Röviden kivan Reszelni, merjt . z idő pénz és aki sokat beszél, az 8* ország pénzét fecsérli el. Szerinte nincs is helye a hosszabb beszédnek, mert ugy az előadó, mint a honvédelmi miniszter megvilágították a kérdés minden oldalát. Nagy dicsérettel emlékszik meg Tisza István beszédérői is, mely külpolitikai szempontból merítette ki a témát. Hangsúlyozza, ho y a hadsereg fejlesztésével Magyarországnak teszünk szolgálatot ós nemcsak, mint az ellenzék hirdeti, a „császárnak". Kiemeli, hogy Bosznia annexiója még fokozza a lekötőlezettséget a Balkánon ós nem elég, " ha a hadsereg a veszély pillanatában helyt áll, hanem szükséges, hogy bókében is tekintélyt és súlyt adjon a monarchiának. (Igaz! Ugy van!) A modern harcászat az egyének kiképzésére fekteti a fősúlyt, holott ma a hadsereg kevés kontingense van kellően kiképezve, a nagy többség pedig a póttartalékosokból kerül ki. Ezért kell a létszámot felemelni. Márkus beszédét a munkapárt zajosan megtapsolja. A tapsolók között van Okolicsányi László függetlenségi képviselő. Felkiáltások balról: Lépjen be közéjük ! — Ne szégyenitse meg a függetlenségi pártöt ! 'Percekig tartó zaj közepette áll föl szólásra Batthyány Tivadar gróf. Az elnök folyton csönget. Végre nagy nehezen csend lesz. (Batthyány beszéde.) Battyhány Tivadar vitatkozik az ólőtteszólóval és kijelenti, hogy Márkus szembehelyezkedett a kormány álláspontjával, mikor az általános választói jog ellen beszélt. Ez különben kitűnően jellemzi a munkapárt egységét is. Kifejti álláspontját n véderőjavaslatokkal szc-mben. Sajnos, igaz, hogy nálunk nagy ellenszenv van a nagyhatalmi célokkal szemben. Ennek oka, hogy a nagyhatalmi törekvések nem magyar célokat szolgálnak. A nagyhatalmi törekvések a német politikai céljait szolgálják, de a német politikát soha sem látjuk ott, ahol a mi aspirációink keresnek kielégülést. Tagadja, hogy a flottafejlesztés Olaszország érdekében történnék. Örülne, ha ez igy volna. Hibáztatja a Balkánnal szombeu követett politikánkat és szeretné, ha az ottani népekkel barátságosabb viszonyunk volna. Batthyány Tivadar: Határozati javaslatot nyújtott be a magyar ágyúgyár fölállításáról, magyar nyerstermékeknek katonai célokra való fölhasználásáról ós a hadseregben a magyar ipar és magyar munkásorő kvótaszerü igénybevételéről. A javaslatot nem fogadja el. (Éljenzés balról.) Márkus László személyes kérdésben szól. Kijelenti, hogy ö a választási reformot kitolni nem akarja, de minél tovább tart a katonai javaslatok tárgyalása, annál később foglalkozhatik a Ház a választási reformmal. Az elnök javaslatára hétfőn névszerinti szavazások lesznek és azután a véderőjavasiatot tárgyalják. Következtek az interpellációk. Fozagay Miklós Bogyiszló községében a végrehajtás fölfüggesztésót kéri. Az interpellációt kiadták a miniszternek. Az ülés délután két órakor ért véget. Vihnr az osztrák képviselőházban. Bécsből jelentik: A képviselőház a drágasági bizottságnak a husbehozatalra vonatkozó jelentését tárgyalta ma. Erb előadó ismertette a vita anyagát. Elsőnek a Iminiszterelnök szólalt föl és kijelentette, hogy két pont az, amelyet a drágasági bizottság javaslatában a kormány szempontjából nem talál elfogadhatónak. Elsősorban az a pont, amely a kormánvtól követeli, hogy a rendelkezéseit a Magyarországgal fönnálló viszonyra minden tekintet nélkül tegye meg, valamint az a pont, amely a kormánytól követeli, hogy élő állatot hozzon be a Balkánból. (Elénk helyeslés, másfelől ellentmondás.) Uraitn — mondotta, — ezt a kormány nem teheti és nem fogja tenni és szükségesnek tartom, hogy éppen az általános szavazati jog házában a koiimány minden esetben egész nyiltan, egész leplezetlenül hozza köztudomásra nézetét. A szavazásnál furcsa dolgok történtek. Majdneim valamennyi párt szavazata megoszlott. Reumann indítványát, amely tengerentúli húsnak idő és mennyiség tekintetében való korlátlan behozatalát követeli, 250 szavazattal 174 ellen elvetették. Erre nagy zaj támadt s különösen a szociálisták tiltakoztak a szavazás eredjménye ellen. A ház ezután Stelzl indítványáról szavazott s most is az a furcsa dolog történt, hogy az indítványt 191 szavazattal 181 ellen elvetették. Erre Stelzl hivei nagy lármát csaptak s ezt kiáltották: — Szédelgők! Az összeszámításban csalás van! Zajosan követelték, hogy újra szavazzanak, A szociálisták tiltakoztak ez ellen és az asztaltáblákat döngették. A képviselők mindenünnen fölrohantak az elnöki emelvényre. Az elnök újra akart szavaztatni, ami azonban a nagy lármában lehetetlen volt és az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. A szegedi vásárcsarnok. — Strasser Albert tervei. — (Saját tudósítónktól.) A Déhnagyarország már több izben foglalkozott a vásárcsarnok kérdésével. Részletesen ismertettük ennek a gyors megoldásra váró ügynek a részleteit abból az alkalomból, hogy a város törvényhatósága által kiküldött bizottság Strasser Albert budapesti mérnök terveit alkalmasnak és kivitelre megfelelőnek találta. A bizottságnak módjában volt meggyőződni arról, hogy Strasser tervezete minden tekintetben uj rendszeren alapul és nagyon helyesen oldja meg a kérdést. A kivitele olcsóságánál fogva lehetővé teszi a közélelmezés gyökeres megjavítását és megoldását, anélkül, hogy ennek a megdrágításától tartani lehetne. Szeged a vásárcsarnok által elsősorban egy hiányt pótló közintézményt nyerne, amely azonban impozáns, modern külsejénél fogva szaporítaná a nagystílű középületek számát. Alábbi tudósításunkban részletesen ismertetjük Strasser terveit, amelyek alapján a vásárcsarnok elkészül. (A csarnok elhelyezése.) A vásárcsarnokot a régi csapatkórliáz helyén épitik föl, a Kossuth Lajos-sugárut, valamint a Tábor-, Mérey- és Török-utcák által határolt Rákóczi-téren olyformán, hogy az épület hossztengelye párhuzamos lesz a Mérey-utcával! |ps ez utóbbival egy épitési vonalba kerül. Álig a Kossuth Lajos-sugárut és a vásárcsarnok déli főhomlokzata között egy olyan nagyságú tér képződik, amelyen az ipari árusok részére mintegy négyszáz árusítóhely fog rendelkezésre állani. (A beosztás.) A vásárcsarnok hossza a Rákóczi-tér szélességének megfelelően, mintegy 97.5 m. lesz, szélessége pedig 43.5 m., ugy, hogy a kerekszámlian mintegy 4300 négyzetméter beépített területtel fog birui. A vásárcsarnok közép részén egy kocsiátjáró vezet keresztül, miáltal a csarnok hosszirányban két részre osztódik föl. Ugy a Tábor-, valamint a Török-utcák felőli keskenyebb részen négynégy kényelmes bejáró vezet a csarnok belsejébe, mig a Mérey-utcára, valamint a Kossuth Lajos-sugárutra néző hosszoldalon kétkét főbejáró, két-két mellékbejáró és ezenkívül a már föntebb emlitett kocsibehajtó kapu nyernek elhelyezést. A csarnoknak a Méreyutcára, valamint a Kossuth Lajos-sugárutra néző hosszoldalán két emeletes rész foglal helyet, melyeknek emeletén hét m. szélességben az idényárusok részére megfelelő árusító helyek lesznek. A vásárló közönség közlekedésére a csarnok hosszirányában a négy oldalbejárónak megfelelően az egész csarnokon keresztül négy m. széles közlekedő utak vezetnek, melyek fölött tiz m. magas vasszerkezetű csarnok-fölépitmény van alkalmazva. Ezeknek felsőrészén két m., magas és a csarnok egész hosszában végigvonuló felülvilágító ablakokat alkalmaznak, amelyek » csarnok belsejét bőséges nappali világossággal látják el és azonkívül a csarnok szellőzé; sére is szolgálnak. A hosszirányú közlekedí utak között levő elárusitó helyek szélesség* a szegélyek között mérve 4.5 m. és minthogy 2—2 árusító hely alkalmaztatik egymásnak háttal, igy az elárusitó helyek szélessége 2.2& m., mig a hosszúsága 2 m., illetőleg a falusi árusok részére 1.35 in. Ezen méretek mellett az elárusítóknak bőséges hely nyilik áruiknak rendben való elhelyezésére és kezelésére. (Emeletek, üzletek. A két hosszoldali emeletes rész alatt a Mérey-utcára, illetőleg a Rákóczi-térre nyil® 36 üzlethelyiség van, melyeknek mélység* 4.5 m., szélessége pedig 3.80 m. Ezeknek aí üzlethelyiségeknek egy részét azonban elfoglalja a vásárcsarnok kezelősége, az élelmiszer vizsgáló állomás, a városi gyermek és gyógytejcsarnok, valamint az árusítók számára szükséges kávémérés és vendéglőhelyiség, ugy, hogy a tulajdonkópeni bérbeadásra tizennyolc üzlethelyiség áll rendelkezésre, amelynek mindegyikét teljesen modern vasportállal, görredőnynyel, napellenőrzővel, bejáró ajtóval és kirakat-ablakkal látják el. A csarnok belsejében a két hosszoldali fal mentén helyezik el a husárnsitó fülkéket, melyeknek mindegyike egymástól és a csarnok belsejétől sodronyfonatu válaszfalakkal választják el. A fülkék kétféle nagyságban készülnek, és pedig 2 m. szélesség mellett, 2 és 4 m. hoszszuságban, ugy, hogy ilyenformán 20 drb. 8 négyzetméter területü és 28 drb. 4 négyzetméter területű husárusitó fülke áll rendelkezésre, melyeknek mindegyikében elegendő hely van a húsvágó tőke és egy jégszekrény fölállítására. A csarnok belsejében levő többi elárusitó helyet a szükségletnek megfelelően rendezik be. Igy például a halárusok igen célszerű árusitó helyei vasbeton haltartókkal vannak fölszerelve melyekbe a friss viz folytonosan csörgedezik. Az élelmiszer árusítóknak elkerített és megfelelő raktározó polcokkal, valamint árusitó asztalokkal ellátott árusitó helyek jutnak, mig a gyümölcs- és zöldségkereskedők részére lépcsős árusitó polcokat alkalmaznak és a falusi árusok részére az árusitó helyek mentén végigvonuló alacsony és széles árusitó asztalok szolgálnak, ugy, hogy már eleve gondoskodás történik arról, liogy az élelmiszerek csakis kifogástalan módon tartassanak és helyeztessenek el, anélkül, hogy a földön, porban, piszok ban hemperegnének. (Az elárusitó helyek.) A csarnok földszinti részén összesen 285 elárusitó hely van elrendezve, amelyekből 48 husárusitó fülke, 80 élelmiszerárusitó fülke, 64 lépcsős árusitó állványokkal ellátott gyümölcs- és zöldségérusitó hely, 78 hely pedig falusi árusok részére fog állani árusitó asztalokkal fölszerelve. Ezenkívül összesen 15 halárusító fülke áll még rendelkezésre. A vásárcsarnok első emeleti árusitó csarnokaiban összesen mintegy 180 két méter széles árusitó hely áll az idényárusok rendelkezésére. Az első emeleti árusitó csarnokba a föl járás négy kényelmes és széles lépcsőn történik, melyek a csarnok négy saroképületében vannak elhelyezve s melyekbe a csarnok be* járókból közvetlenül lehet bejutni. Az árucikkeknek a fölszállitására négy villamp8 iizemü felvonó gép szolgál, melyek ugy van* nak elhelyezve, hogy a kocsiátjáróból közvetlenül lehet az árukat az emelőgépbe berakM(Világítás, szellőzés.) Az első emeleti csarnokok a világítást n7 első emelet magasságában végigvonuló nagyfelületű ablakokból kapják, melyet még kiegészít a magas manzard tetőkön alkalm®' zott felülvilágító ablakok nagy száma. A szellőzést a nyitható ablakszárnyakon