Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-28 / 170. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG mi jafftts 28 A helyreigazítás több helyen fölöslegesen, alap nélkül igazit helyre, tehát okkal szórni helyre­igazításra. Mindenekelőtt tilta­kozunk az ellen az alaptalan állítás ellen, hogy mi a mun­kásokat fel akartuk heccelni. Az ilyen merész vádat és rosszindu­latú állítást, akár a nyilvánosság előtt történik, akár annak kizárá­sával, teljes erélylyel visszautasít­juk és iminden jogon legalább is tilakozunk ellene. Az iparhatóságot nem akartuk lekicsinyelni, de tisztes zsurna­lisztikái kötelességünk, hogy az iparhatóság munkásságát a nyil­vánosság félő hatalmával ép ugy ellenőrizzük* mint bármely más hatóságét. Véleménymondásunk­ban pedig bornírt egyoldalúsá­gokra sohasem ragadtahtat az, hogy munkásról vagy munkaadó­ról van szó. Az iparhatóság mii­Jíödését, amikor lapot írunk, nem tudjuk a munkás, vagy munkaadó, hanem csak az igazság szemüve­gén át nézni. Magáról a Dúschák-féle sztrájk­ról, annak okairól és kimenetelé­ről nem is irtunk. Egy esetet ir­tunk csak meg. Igy. A sztrájk ki­ütése előtt két héttel az üzem egy munkása fölmondott. Amikorra a felmondási idő letelt, a sztrájk ki­ütött. Hogy az iparhatéság milyen jogon kényszeritette a munkáso­kat a munkába való visszaállítás­ra, nem erre a lapra tartozik. Az emiitett cikkben nem is foglalkoz­tunk vele. De a leghatározottabban elitéltük, elítéljük most is, hogy a sztrájkolókkal egy elbánásban részesítette az iparhatóság azt a munkást is, aki szabályszerűén fel­mondott és a felmondási ideje le­telt, akinek tehát joga volt kilép­ni. Azt hisszük, egyedül ez az ál­láspont méltó az „oly tekintélyes napilaphoz, mint a Délmagyar­ország." A Duschák-féle szrájkkal, an­nak előzményeivel, lejátszódásá­val és egyéb körülményeivel nem foglalkoztunk. Amivel pedig nem foglalkoztunk, azon nincs mit helyreigazítani. Vurstli Újszegeden. - Saját tudósítónktól. ­Egyetlen valamirevaló üdülőhe­lyünk. Kellemes levegőjű, szép fek­vésű liget, amelyre azonban nem fordit megérdemelt gondot a varos. Kis üzleti élelmesség már régen egy darab városligetet varázsolhatott volna Újszegedre, annak minden megkapó ötletességével, kápráztató tarka-barkaságával, nyüzsgő élénk­ségével. Mert milyen élet van jelen­leg Újszegeden? Vasárnaponkint át­megy boldog-boldogtalan, lefizeti a nehéz négy krajcárokat vagy szo­rong a villamoson. A túlsó partra való átjutás valóságos kínszenvedés. És nem is szivesen teszi meg az ember ezt az utat, mert nincs va­lami nagy értelme az ujszegedi ki­rándulásnak. Ellenben, ha Újszege­den a budapesti városligeti pezsgő élethez hasonló élet volna, senki sem sajnálná ezt a kis fáradtságot. Sőt rohannának a fáradt emberek Újszegedre pihenni, mulatni, szóra­kozni. Hisz igy is van elég közön­sége Újszegednek, mert bizony egyébb kiránduló helye nincs is Szegednek. Nézzük csak meg mi ís van gyö­nyörű Ujszegedünkön. A villamos már át is repített bennünket. Újszegeden vagyuuk, az allén. Bal­kézbe fogjuk a kalapot, jobbkózbe a zsebkendőt és arcunkról nagy igye­kezettel töröljük az izzadtságot. Köz­ben nagyokat fujunk. A nyüzsgő tö­megben alig tudunk mozogni. Friss, üditő levegőt, kellemes szórakozást áhítoztunk ós kaptunk porba ázta­tott melegséget és durva lökdösóst. Fáradtan járunk le-föl, jobbra-balra. Kiizzadunk, elszédülünk ós leülünk sörözni. Alig kapunk helyet, végre hozzák a sört, lehajtjuk, egyszer kétszer, ahányszor, fizetünk, me­gyünk tovább. Megint járunk le és föl, jobbra ós balra, flörtölünk, fik­szirozzuk a pongyolán öltözködött nőket, késő az idő, vacsorára, éhez­tünk, hazamegyünk. Gyalog vagy villamoson, retourt váltottunk a ké­nyelmetlenségre. Ahogy a városba érünk, szinte tisztább levegő csap meg bennünket. Örülünk, hogy már benn vagyunk. Ez az ujszegedi üdülés vasárnap. Semmi frisseség, szin, élénkség — semmi üdülés. Hétköznapon alig lézeng valaki Újszegeden. Nincs idő az átrándu­lásra. Hétköznapon kevesen vannak, tehát kellemesebb az ottartózkodás. Nem nyüzsgünk a hömpölygő ember­áradatban, nyugodtan sétálhatunk. De elfog az unalom. Nincs semmi a színesen eleven életlüktetésböl, nincs semmi, ami leköti a figyel­münket. Tompa egyhangúság, méla nyugodtság. Kora délután Újszege­den is tűrhetetlen a hőség, estefelé a levegő lelni!, mohón élvezzük. Legkellemesebb lenne vacsora után, de teli gyomorral lusták vagyunk átrándulni, vagy sajnálunk fizetni. Ez érthető is, mert nyáron napköz­ben sokkal többet költünk, mint más évszakban. Megkívánjuk a kü­lönféle hűsítőket, az Ízletes gyümöl­csöt. Este számoljuk össze a napi kiadást és megdöbbenve a súlyos összegen, fukarkodunk még néhány fillérrel i«. Meg aztán hiába is rán­dulnánk át este, elnyelne a sötét­ség, — ámbár ez nem is lenne kel­lemetlen igy, kettesbe. — Sehol egy pislogó petróleumlámpa, csak egy bus rendőrnek a kardja villog fehéren. A fasor túlsó része villákkal van beépítve. Ott nyaral néhány szegedi család. Elég kellemesen töltik az időt, meghúzódnak a kert egy ár­nyékos helyén ós olvasnak, terefe­rélnek, gyümölcsöznek. A fiatalok kimennek a tenniszpályára és nap­hosszat csapdossák a labdát. A gyermekek játszadoznak a bonne társaságában, a szülők be-betórnek a városba. Tűrhetően telik az idő. Az ujszegedi nyaralás legirigylésre­móltóbb körülménye az, hogy a nyaralók a lehető Iegpongyelábban öltözködhetnek, nem kell tartaniok az álszemérem buta megszólásaitól. Valamikor azt sejtették, hogy Újszeged lesz Szeged gyárvárosa. Téves sejtelem volt, Újszegedből sohasem lesz gyárváros. Két gyára van már évtizedek óta, eddig még nem jutott senkinek eszébe harma­dikat fölállítani. De nem is kell, sőt nem is szabad gyárvárossá fej­leszteni Újszegedet. Van a városban elég kihasználatlan,, gyárnak alkal­mas terület. Ötletes vállalkozással iszapfürdőt kell létesíteni az ujsze­gedi oldalon és ezzel kapcsolatban valóságos nyaralóhelyet kell létesí­teni Újszegeden. Ez az egyetlen üdülőhelyünk, meg kell érte hozni minden áldozatot. A kisteleki bünügy. - Saját tudósítónktól. ­A Délmagyarország már beszá­molt a kisteleki bünügy minden részletéről. Gerzsán Mária szü­lésznő, az uj Jáger Mária bűnös üzelmeiről a kisteleki csendőrség lerántotta a leplet és most min­den irányban kiterjed a nyomo­zás a sötét bűnök földerítésére. Szombaton délután két sirt ekszhumálnak: Fülöp Mátyásét és Laczkó Jánosét. Mint már megír­tuk, mindkettő férje veit a bes­tiális asszonynak. Gpuritsa Sán­dor dr és Balassa Péter dr tör­vényszéki orvosok végzik a bon­colást. A belszerveket felküldik Budapestre Felletár Emil dr or­szágos vegyésznek, aki meg fogja állapítani, vájjon mérgezés okozta-e a két ember halálát. Magay Lajos dr vizsgátóhiró és Gergics Károly dr királyi ügyész szombaton jelen lesznek a kiste­leki boncoláson, amely után szé­leskörű vizsgálatot indítanak, a melynek érdekében szükséges meg­állapítani, mennyiben felelnek meg a nép körében terjesztett híresz­telések a valóságnak. A bonyolult kisteleki bűnügyben még szenzációs meglepetések vár­hatók Fodor kibékült a feleségével. — Saját tudósítónktól. — Fodor Jenő vállalkozó bűnügyében csütörtökön szenzációs fordulat ál­lott be. Fodorné kibékült a férjé­vel és az ügyészségen visszavonta a följelentését. Érdekes előzményei vannak ennek a szenzációs kibékülésnek. Az egész rokonság kapacitálta az asszonyt, hogy tekintettel két gyermekére, bóküljön ki a férjével és vonja vissza a följelentést. Különösen az asszony ügyvéd fivére, Kárpáti Zoltán dr beszélt a lelkére. A szerencsétlen asszony eleinte hallani sem akart a kibékülésről. Négy évi házassága alatt annyit szenvedett, hogy meg­elégelte már. Nem is akart beszélni a férjéről. A letartóztatás óta éjjel­nappal sirt, nehezen tudott bele­nyugodni szerencsétlen sorsába. A rokonai nem hagyták nyugton. A nagy kapacitálásnak végre is engó­dett a testben-iélekben megtört asz­szony. Megbocsájtott férjének ón visszavonta a följelentését. A kétrendbeli súlyos testiséités vádja igy önként elesik. Az okirat­hamisitás vádjára vonatkozólag Ki­jelentette, hogy az aláírás az ® kezeirása. Ennek következtében lé­nyegesen megváltozott a helyzet. A legsúlyosabb vádak önként elestek és igy most már kérdésessé vált az, hogy továbbra is vizsgálati fogság­ban marad-e Fodor Jenő? A vádtanács pénteken délelőtt összeült és Rigó Endre dr elnökle­tével döntött Fodor Jenő ügyében. Fodor dacára; annak, hogy feleség® visszavonta a vádat, továbbra i® vizsgálati fogságban marad, okirat­hamisítás és. sikkasztás miatt to­vább folyik ellene az eljárás. Fodor Jenő ügyébe® még a napon szenzációs fordulat várhatói mert felesége, Kriesahüher Ella vizsgálóbíró; előtt valószínűleg fogja ismerni, hogy az okiratokon ű aláírás aa ő sajátkezű irása. volt. A vízhiány. - Saját tudósítónktól. ­Állandóan nagy a panasz, hoí kevés a; viz. A vízvezeték csapi ha megnyitják, abból bizony soks7' nem jön stmmL A hőség elviseli*®' tetlen és Szegedet vizinség fenj" geti. A mérnöki hivatal ugy talál13) hogy a viz hiánynak azt az oka, hof!! a lakosság pazarolja a vizet és ol?[' nagy a vízfogyasztás, amilyenre m'-' nem veit példa. A tanács pénteke® rendkívüli ül' tartott a vízhiány ügyében. EzenJÍ ülésen behatóan foglalkoztak a déssel és a bajok orvoslása céljá^ a következő intézkedések megt®®' lót határozták el: A Stefánia-sétányt, Széchenyi" ret, Dugonics-teret, a parkokat a városi vízműből, hanem a TiszA®1 lajtokkal fogják locsolni. Három ellenőrző csoportot alko* a tanács. Ezek az ellenőrző csoP) tok rendőrökkel járják be éjsza"3 kint a várost és ahol vizpazaf' tapasztalnak, vagy azt látják, & a kerteket locsolják, ott elzárj^ vízvezetéket. $ Hogy a víztorony tartalmát megtölthessék és a közönség is jon éjjel vizet, csökkentették 8 nyomást és teljes nyomással víztoronyra dolgoznak. A külváros-részeken azokÁ ejektoros kutakat, amelyek a nyomású vizmüre vannak kap"1/ / este tiz órától reggel négy órA|?'|}j zárják. A bérkocsi-állomásokon dóan rendőrök ügyelnek arra, ne pazarolják a vizet. ^ A vízórák kötelező bevez® a szeptemberi közgyűlésnek jesztést tesz a tanács. eló' V Ha olcsó és jó reklámot j desscn n villamos vasút ( A hirdetéseket Ligeti Je»» é> sai könyvnyomdájában •tea Itt., vessik fel. Teleí®*

Next

/
Oldalképek
Tartalom