Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-26 / 168. szám

111^1111 asp DÉLMAGYARORSZÁG 1911 julius 2G sára, komoly veszedelem idején pedig helyt állhasson bátimely ellenséggel szemközt. Nagy hatással szólt a reformok sürgős voltáról és sújtó kritikát gyakorolt a köz­jogi ellenzék eddigi politikájára, mely miatt a hadsereg szükségleteiről tiz éven át gon­doskodás nem történhetett. A túloldalon észrevehető volt a megdöbbenés, (mikor Tisza gróf szemére vetette, hogy e mulasz­tások a hadsereg harcképességének mekkora kárt okoztak: a modern fegyvernemekben elmaradtunk, a csapatok hiányát a gyalog­ságból, ennek fogyatékát- a póttartalékkal fedeztük, s az utolsó mozgósításkor két had­test hadi létszámát más hadtesek dezorgani­zálása árán tudtuk csak kiállítani, különben kiképzetlen póttartalékosoktól szaturált csa­patokkal kellet volna a képzett s begyakorolt ellenség elé vonulunk. Végül polemikus élt adott szavainak, ha­talmas debatteri erővel mérte fegyverét az ellenzék eddig hallott vezérszónokainak összes érveire, hogy összezúzza mindazt, amit a vivmánypolitika s a junktiin mellett felhozattak. De csupán ad rem szólt ily le­sújtó energiával; ellenfelei irányában ad per­sonam feltiinőleg kiméletes, előzékeny, gyen­géik iránt íigyeljmet tanusitó, sőt mentsége­ket kereső volt. Felhőket oszlatni s nem vi­harokat előidézni akart. Utolsó mondatai, melyek, azt hangoztatták, hogy a nemzeti politikát leghívebben az szolgálja, ki véderő szükséges reformjához az ország sorsának további kockára tétele nélkül (megadja a kellő eszközöket, mert minden késedelem Ma­gyarország érdekeit kockáztatja, — szük­ségkép országos visszhangot fognak kelteni. Vizszükség a városokban. (Saját tudósítónktól.) A hosszantartó szá­razság és rekkentő hőség uj bajt zuditott a városokra: a vízszükséglet. Nemcsak azok­ból a városokból, hol a városi jelleg legele­mibb kvalifikációja: a magas nyomásra be­rendezett központi vizvezeték hiányzik, ha­nem azokból a városokból is, hol van már vizvezeték, vesszük a hirt, hogy a nagy szá­razság vízhiányt idézett elő és a hatóság kénytelen a városok lakosságát a vizzel való takarékoskodásra kényszeríteni. A napról-napra fenyegető koleraveszély időpontjában a városokban bekövetkezett vizszükség igen komoly dolog, s kell, hogy gondolkodóba ejtse az ország legfőbb admi­nisztrácionális jogait és hatalmát gyakorló szerveket is. Sajnos, hazánkban még ma is nagyon sok olyan város van, hol a lakosság a vizet a városi szenny által megfertőzött kutakból kapja és köztudomásu, hogy az egészségtelen ivóviz a járványok legjobb te­nyésztője és egészség aláásója. Ilyen váro­sokban az utcák tisztításáról, öntözéséről, •csatornázásáról, tűzveszély ellen való véde­kezéséről szó sem lehet s parkok, közterek létesitése, ragályos és fertőző betegségek le­küzdése, a lakosság közegészségügyi vé­delme szintén lehetetlenség. A külföld fejlett városai, mint tudjuk, mar ott tartanak, hogy ingyenes közfürdőket ál­lítanak fel s teljes tudatában annak, hogy a közegészségügyileg megkövetelt tisztaság első sorban kellő jminöségü és mennyiségű vízhasználattal érhető el, — igyekeznek fo­kozni a lakosság vízfogyasztását. Mi pedig, ime, ott tartunk, hogy vidéki városainkban a lakosságot vizszükscgleti mérséklésre kell kényszeritenünk. Modern hygiéne szüksé­gességéről irunk és beszélünk s észre sem vesszük, hogy a hygiéne tisztaság nélkül el sem képzelhető, a tisztasághoz pedig egész­séges, meg nem fertőzött viz szükséges. Közismert dolog, hogy vidéki városaink csak a legutóbbi időben kerültek abba a helyzetbe, hogy a városokban lakó nagy tömegekkel szemben nagy nehézségekkel küzködve, tel­jesíthetik szociális közegészségi és általános jóléti kötelességeiket. A kötelességek legel­seje, hogy a városok lakossága számára bő ségesen álljon rendelkezésre ivóviz. Csak nemrégiben történt, hogy a földmivelésügyi miniszteriujm rendeletben tudatta, hogy jö­vőben csakis egészséges ivóvizhez hozzá­jutásra államsegélyt kapott és 10,000-nél kevesebb lakossal biró községek vízvezetéki terveit készíti el a földmivelésügyi miniszté­rium, a többieket pedig teljesen a magán­vállalkozáshoz utalja. Jellemző különben arra, hogy ezt a fontos kérdést még nem is­merték föl ugy, ahogy kellene s nem is fog­lalkoznak vele, hogy az állam 1250 milliós költségvetésében csak 100,000 korona jutott és van felvéve szegény községek jó ivóvizzel ellátására. Ez rendkiviil kevés! Szó sincs róla, igaz, a városi élet lassú ébredése is hozzájárult ahoz, liogy |még ma sincsen na­gyon sok városnak vízmüve. Azonban eze­ken a helyeken szükséges, hogy az álamha­talom jöjjön segitségiil és támogatással, ta­náccsal, nógatással, s minden egyéb a város autonómiáját nelm sértő módon működjék közre, hogy a városok mindenekelőtt egész­séges ivóvizet biztosítsanak az igazi nem­zet fentartó elemnek: a magasabb kulturájü városi lakosságnak. A városokban uralkodó jelenlegi vizszük­ség pedig intő tanulság lehet a városoknak, hogy mielőbb igyekezzenek központi vízmü­veiket megépíteni. A vizmü felépítésénél használják fel a városok azt a tanulságot is, melyeket a vizmüvel már biró városoknál szerezhetnek, melyek közül néhányszintén vizszükség előtt áll. A vizmü ugy épitendö, hogy jó és rossz időben, télen és nyáron fe­jenként és naponként legalább száz liter vizet szolgáltasson. Ha egy forrás nem szolgál­tathatja a lakosságnak ezt a mennyiséget, több kút fúrandó. Egyik-másik fejlődő váro­sunk második vizvezeték megépítését vette már tervbe, s valóban a városok jövő fejlő­dési lehetőségei szempontjából is nem isme­rünk fontosak), sürgősebb és elodázhatatla­nabb feladatot, mint a városok vízmüveinek megépítését. Ez az intelem első sorban vonatkozik Sze­gedre, de vonatkozik a Délvidék legtöbb vá­rosára is. Sajnos a legtöbbre, mert mindenütt egyforma, vizhiápyos állapot kisért. irtak alá, amely sajnálatát fejezi ki a minisz­terelnök ellen elkövetett személyeskedő udva­riatlanság miatt. Amerika és a japánok. San-Franciscóban a kivándorlási bizottság visszautasított huszon­négy jómódú japánt s nem engedte meg, hogy a városban letelepedjenek. A tokiói kormány é miatt Washingtontan erélyesen felszólalt. Tüntetés Asquitli ellen. Londonból jelen­tik: Az alsóház tegnapi ülésén Noel Buxton azt kérdezte, vájjon a cettinjei angol követ hozzá fog-e járulni a gyűjtések kiosztásához, ha Angliából az albán menekültök segélyezé­sére pénzt fognak küldeni? Mac Ktnnow-Wood államtitkár azt válaszolta, hogy a brit kor­mány mindent meg fog tenni, hogy Monteneg­rótól könnyítéseket eszközöljön ki magánosok, vagy független szervezetek részére, akik se­gélyösszegeket gyűjteni ós azokat az albán menekülök ós a nem harcoló idemenekűltek közt szótosztani akarják. Grey külügyi állam­titkár javasolta ezután a vita elhalasztását, kijelentvén, hogy ha a miniszterelnök beszédét nem hallgatják meg, ugy egyetlen más minisz­ter sem fogja megkísérelni, hogy a maga he­lyét betöltse. (Élénk helyeslés a kormánypár­ton.) Frederic Smith (konzervatív) a vita foly­tatására tett kísérletet, de a kormánypártiak szüntelen lármával megakadályozták benne. A speacher erre felemelkedett és kijelentette, hogy az ülést most megszakítja ós folytatását szerdára tűzi ki. A legnagyobb izgatottság kö­zött hagyták el a képviselők a házat. A mi­niszterelnök felé „Gyáva! Áruló!" ós egyéb ilyen kiáltások hangzottak, amelyekre a kor­mánypárt hasonló kiáltásokkal válaszolt. Lon­donból jelentik: Az alsóházban ma délután Asquith miniszterelnök ellen való tüntetést, amelyet köztudomás szerint mintegy 30—40 engesztelhetlen unionista készített elö, a pár­tok egyöntetűen elitélik. Az unionisták Asquith miniszterelnöknek átnyújtandó nyilatkozatot Városi gyerekek mentése a tanyán. — A siegedi szünidei gyermektelep. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Jótékony­sági Egyesület az utolsó időben nagy és ered­ményes tevékenységet fejt ki. Keveset hal­lani erről az egyesületről, mert a vezetők nem szeretik a reklámot, akik azonban lát­ják azokat az eredményeket, amelyeket az egyesület működésével elér, azok meggyő­ződnek arról, hogy Szeged társadalmi és hu­mánus mozgalmaiból a Szegedi Jótékonysági Egyesület kiveszi a részét. A télen az egyesület, amelynek Somogyi Szilveszter dr, Szeged kitűnő főkapitánya áll az élén, ingyen kenyérrel látta el azokat, akiknek kenyérre szükségük volt. Három hó­napon keresztül naponkint 4—500 kilogramm kenyeret osztottak ki a szegény emberek kö­zött és nagyon sokan az egyesület jóvoltá­ból jutottak csak a mindennapi kenyérhez. Nyáron is tart fönn az egyesület humá­nus intézményt: a szegedi szünidei gyermek­telepet. A gyermektelepet Forbáth Leó dr, a kiváló szegedi orvos szervezte, az ő érdeme, liogy künn a tanyákon sok szegedi fiu meg leány kap erőre és lesz egészséges. A mult évben tizennégy gyerek volt a telepen, ma un ár harminchárom fiu és leány tölti el vaká­cióját a tanyákon. Szatymazon, Jánosszálláson, Eelsőközpon­ton és Eelsőgajgonyán vannak a telepek. Tiz gyereknél több nincs egy helyen. A gyermek­telep lakóinak fele fiu, fele leány. Az iskolá­ban laknak és a tanítónál nyernek ellátást. Ebben az esztendőben már saját fölszere­lése van a telepnek. Ötven vaságy, megfelelő fehérnemű, szalmazsák, mosdótál és a szük­séges fölszerelés áll az egyesület rendelkezé­sére, amely jövőre már ötven gyermeket tud elhelyezni a telepeken. A fölszerelésért, a be­rendezésért Forbáth Leó dr-t illeti az elis­merés. A nemesszivü, humánus (filantróp fáradtságot nem kiméivé agitált, gyűjtött, amig a telepet megteremtette. Julius máso­dikán mentek ki a gyermekek a tanyára és egy teljes hónapot töltenek el ott. Azok, akik az egyesület jótékonyságát él­vezik, valamennyien elemi iskolába járnak­Van közöttük több árvaházi növendék is­Forbáth Leó választotta ki Péter és Pál nap­ján a jelentkezők közül őket. Csakis teljesen vagyontalanokat vettek föl, akik fertőző be­tegségben nem szenvednek, de akik 1 vérsze­génység vagy a fejlődésben való visszamarci­dottság miatt rá vannak szorulv az üdülésre• Kitűnő dolguk Ivan a gyerekeknek a ta­nyán. Napjában ötször étkeznek . Mindegyik egy liter tejet kap, az ebéd levesből, húsból­főzelékből és tésztából kerül. Vasárnap sül­tet kapnak a nyaralók, azonban ; rendesei mindennap csirke, liba vagy kacsa kerüj az asztalukra, mert künn a tanyán az apr° jószágból több van. A tanitóval együtt vannak egész nap­Reggeltől késő estig valamennyien künn jók szavak a szabadban és a jó életmód s a sok le' vegő, a rendes táplálkozás nagyszerű ered', unényeket produkál. Van például egy fiu f felsőtanyai telepen, aki tavaly Cirkvenie^' ban volt. Ott nem javult az állapota. A feD0' tanyai egy hónapi üdülés teljesen rendbe­hozta a fiu szervezetét. A telepen levők mindennap fürödnek. * szatymazi fürdő igazgatósága ingyen fú' dőt bocsátott rendelkezésükre. A tanyai °r rosok ingyen vállalták el az esetleg unegbeR. gedők gyógykezelését, erre azonban edd'" nem volt szükség. Nagy, világos, tágas JR remben laknak, ahol — nem mint más szü'1

Next

/
Oldalképek
Tartalom