Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-25 / 167. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 1911 julius 25 kis szám alapján mi dóhivatalban. Levéli" ltosan válaszolunk, mellékelve van. staulalványnyal L lej1,' a szBrep könnyen el'(: fölvesz a kiadóhivatal iA-IJTCA 15. SZÁK ESTI LAP. II. évfolyam, 167. (18) szám 1911, kedd, julius 25 poloskák alap' isát petéivel og s a Címexih-noi hetjük. A Cimexii amcsak az élő pola? de a peték is nyo' elpusztulnak. A " ii nem piszkít, folto it nem hagy. M° egyedüli biztos sz' fillérért minden! ató. Főraktár: M6® i, Temosváry ^szertárak és Vaj1 drougeriájában Löcheror gyógy®' Bártfa. faraiő k éfl óközönsétf fij|J'( o! Baedeckerek minden rész!' iron. Nagy válasz'1 isi olvasmányoké Ikiviili loszá1 Ijl in. Ilj. Arvay Sf könyvkeres ked!' Szeged, Kárász •ök becsli in in1' ékszer és disztán a „Fontos idők' ett ékszer- és <>' bon vásárolunk, sék ingyen ós ;ve. Schoiner \ Szeged, Kán 8. sz. ékszornlisk ívcdők nem g! axa tabletta jé licsérni. Ara íató Leinzingerél yszertárában Sz«' henyi-tér. LEFON 844. ás ízlésesen ázni, az for­jóhirnevü D if oer skhez. án-utca 2! LÍSTÁIÍ -bútorokban íczésck. s es isul ! 'ÓLLÁ töbh mint 2000 «r vos által Icirn'"". k hithzlólíl"1' van ajánl"®' ™ Kapható n>in' ,1.-n ^yó^yszet han, johh drC , (jacrlnhan 'dh •l évi jótállás . — Követelje '„rí adjon. — A* , ingyen küld iterstrasse 57. 's Társa, Vflf Igzeít fl íeSvéleín^ lyomdáj^ Kizponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, ra ilorcna-utca 15. szám c=i Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., Városház-utca 3. szám trra REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉS! ARA SZEGEDEN eítész évre . R 24-— félévre . . . K 12 — negyedévre, R 6'— egy hónapra R 2'— Reggeli lap ára 4 fillér REGGEL! ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN e:ész évre . R 28— félévre , . . R 14-— negyedévre. R 7'— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér TFLEFON-SZA.M: Szerkesztőség 395 ca Kiadóhivatal 836 ihtentrhán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 1911. julius 25. Régebben is ugy volt, most is ugy van, hogy a koalició akkor henceg, akkor nagyzol a legjob­ban, amikor valami magakereste bajból, zsákutcából igyekszik ki­vergődni. Micsoda cézári dölyí nyilatko­zik meg abban a határozatban, a melylyel korrigálni szeretnék leg­frissebb ügyetlenségüket, hogy t. i. a technikai obstrukciót az árpádi esethez kötötték! Micsoda fen­sőbbséggel juttatja a vitarendező bizottság mindeneknek tudomá­sára, hogy mégis csak megenged koronként egy-egy felszólalást a véderő dolgában is! Hogy ezt a kedvezményt kérni kell-e és hogy a kormánypárti beszédeket nem kell-e előzetesen bemutatni: erre nézve tudtunkkal még nem intéz­kedtek a vitarendezők. Hanem azt niár kimondották, hogy az ilykép­Pen „Passirschein"-nal ellátott szó­noklatok előtt és utánuk a techni­kai obstrukció eszközeivel fognak tovább dolgozni, akár e világ ve­kéig. Ezzel a nagyzoló napiparancs­csal palástolja a koalició az árpádi >.sértés"-től való meghátrálását, —­az első nevezetesebb megbicsak­lást, mely a néhány napos obstruk­ció folyamán érte. Tehát mégis csak lesz véderő­vita, „elégtétel" nélkül is, habár egyelőre szűkebb adagokban. És nieg vagyunk győződve, hogy a niunkapárt nem fogja átengedni a Rrt csupán „ellenzéki megvilágítá­sok" számára, hanem — az enge­üelemkérés mellőzésével — kiveszi ülő részét a vitából, mely András­sy Gyula gróf beszédével indult meg ismét és tegnap Tisza nagy­hatású beszédével folytatódott. Nyilvánvalóan együgyű ráfogá­sokkal szünetlenül hirdetik, hogy az udvari körök türelmetlenked­nek, a munkapárt kebelében zava­r°k támadtak, az ország pedig már megmozdult mellettükv aminek csattanós bizonyítéka az, hogy •'ászapátiból és Gyergyóditróból üdvözlő táviratokat kaptak. Nagyon nyomorúságos önbáto­ritás az olyan, amely csakis effélé­ken tengődik. Gyengén áll annak a dolga; aki az ellenfél gyöngeségére j és mindenféle külső támogatásra, nem pedig a maga erejére épít. Ha csak az a számitás tartja a lelket az obstrukcióban, hogy a kor­mányt felülről kellemetlenségek érhetik és a munkapárt táborának kitartása meglazul, akkor ez a lé­lek hamar el fog szállani. Ami az epekedve várt bécsi tü­relmetlenséget, a munkapárti bei­zavarokat és lehangoltságot és ál­talában a kormány helyzetét illeti, elég emlékeztetnünk Khuen-Hé­derváry legújabb nyilatkozatára. „Mi várhatunk — úgymond a miniszterelnök — mig az ob­strukció összeomlik. Ez az egyet­len határidő, amely számomra fennállhat. Pártunk sem gyönge­séget, sem türelmetlenséget nem mutat s tűrhetetlenül ragaszkodik ahhoz az akaratához, hogy a har­cot szigorúan azon az uton vivja meg, amelyet nemcsak a kormány, hanem kivétel nélkül a. párt vala­mennyi vezetőtagja kijelölt. A párt e kiválóan jó diszpozciója mellett mitől sem kell kevésbé félni, mint hogy a párt által követett taktiká­nak keresztülvitele a többségen be­lül nehézségekbe ütköznék. A jel­szó: nyugalom és türelem, a párt minden tagjánál élénk visszhangra talál, azt mindenki helyesli .A harc további folyama a párt szolidaritá­sát csak szilárdabbá fogja tenni, amiként a legutóbbi események is csak közelebb hozták egymáshoz a párt tagjait. Minden számitás, mely abból indul ki, hogy az ob­strukció kihuzódása esetén magá­ban a többségben is szakadozások fognak mutatkozni, teljesen elhibá­zottnak fog bizonyulni." - Az irodalmi telő. i. A véderő javaslatot módosítják. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma hosszasan tár­gyalt Hazay Samu honvédelmi­miniszterrel. Ezen a tárgyaláson Hazay őfelségénél való kihallga­tása fészleteit közölte a miniszter­elnökkel. Autentikus forrásból je­lentik, hogy Hazay miniszter a királynál a véderő javaslatok par­lamenti tárgyalására vonatkozó módosító javaslatok szükségessé­géről tett említést. Ezek között különösen az altisztek kétéves szolgálatára nézve a király bele is egyezett a javaslat föltevésébe. Hír szerint Schönaich közös had­ügyminiszternek is sikerült e kér­désben megegyezésre jutni. Legokosabb, ha az ember in mé­diás res megy, ami semmi esetre sem jelenti azt, hogy nesztek, ez az én véleményem, vegyetek be; én pedig sietek és összekeresgélem hozzá az érveket, az adatokat, hogy hinni is tudjatok nekem, hogy lássátok, milyen bölcs, okos és megfontolt ember vagyok én. Az érvelések testén réseket ütne ez a gyatra dedukció, olyanokat, mint az ember testén a rozsdás vas. Könnyen összeroppanna vagy ösz­szeroppanliatna ez az okoskodás és aztán temethetünk. A tételt elő­re beállitjuk, de nem azért, mert nekünk bánni más indokból ez az igazság az inkább igazság, sőt az egyedül üdvözitő igazság, hanem azért, mert az alatta gazdag cso­portban következő tények arról győztek meg, hogy ez az egyedül való igazság. A véleményünk karuketriaaíiku­mát .megadja az a sajnálkozásunk, amely!yel fájlaljuk, hogy az iro­dalmi tető nem Kecskeméten szü­letett, és működött. Milyen kár! Most ott meg is halhatott volna. Mert bizton hisszük, hogy más, nálánál sokkal érősebb lábon álló tetőkkel együtt az enyészetbe rengte volna át a föld. Igy biztos elmúlását némi dicsfény sugároz­ta volna be és jeltelen sirján saj­nálkozás és részvét virrasztott vol­na. Hogy pedig a kecskeméti föld­rengésnek sok kártokozása mellett nem lehetett meg ez az áldásos ha­tása, bűne azoknak, akik Szegedet választották ki arra a célra, hogy' itt irodalomból tetőt csináljanak. Harmadszor: a tető készítéséhez anyag kell, már pedig liogy mer­het valaki az irodalomnak neve­zett anyagból tető építéséhez Sze­geden fogni, mikor itt oly kevés van ebből az anyagból. Hatodszor: Miért kell ép irodalomból megépí­teni azt a tetőt, amely alatt spric­cereket, féllitereket, litereket és többlitereket akarnak inni, hal-, marha- és egyéb paprikásokat akarnak enni '. Mi eddig ugy tudtuk, hogy az irodalomnak édes kevés köze van az ételek izéhez, az italok minémü­ségéliez, az ember gégéjéhez vagy gyomrához. Az asztalnál senki se igyekezzék több lenni, mint a­mennyi: húsevő és növényevő ra­gadozó állat, aki nagyszerűen be­rendezkedett arra, hogy az étele­ket előbb kipreperálja, azután ko­mótosan elfogyassza. Tizenketted­szer: ha már irodalomból készült az a tető, miért nem olyanok szá­mára készítették, akiknek mégis van több-kevesebb közük az iro­dalomhoz, ha nem olyanok számá­ra készítették, miért keres mindig és mindenhol ép az irodalommal közösséget ? Sok olyan kérdés, amire nehéz feleletet találni vagy kapni. Nem is tudjuk máskép megmagyarázni a dolgot, mint ugy, hogy az elne­vezésben tévedtek. Azt hitték, hogy lány született, pedig még csak nem is fin. Csak olyan fél­nernü. Irodalmi tető. Miért ? Hi­szen az igazságszolgáltatásnak, a kamatlábnak, a "korlátolt vagy korlátlan italmérésnek, a börtön­ügynek, a közoktatásnak, a komé­diázásnak, a dijnokoskodásnak, a közbiztonságnak, a klérusnak sok­kal több köze van ehhez a hires te­tőhöz, mint az irodalomnak ? Tehát miért irodalmi tető ? * Nem ..azok számára, akik ezzel a kérdéssel is előhozakodhatnak, ha­nem a magunk lelkiismeretének megnyugtatására, kutatjuk, hogy mi okon akarjuk mi épen .most fonni a kötelet a hírhedt tető nya­ka köré 1 (Jegyzet: A tetőnek nincs is nyaka. De amint ezt a te­tőt irodalminak nevezhették, ug*y kitapinthatunk ni rajta egy test­részt, amit nyaknak nevezünk el. Mondjuk, az eresz, amelyről té­len át fehér szakállként lógnak a jégcsapok. Tehát: a tető nyaka az eresz.) Az elmúlt héten a tető miatt hajba kaptak szárazföldi emberek, mért ;nem elegyedtünk mi is a perlekedő felek közé f Mert ebez a perlekedéshez semmi kö­zünk se n volt, de az irodalmi te­tő kez ! olyan intézménnyé kinőni, amelylyel foglalkozni és leszá­molni kell, mert az irodalmi tető olyan szerepkört szabott meg ön­magának, mintha egyedül és leg­főkép jogosult reprezentálója len­ne Szeged irodalmi és művészeti életének. , Ügy halljuk, hogy az irodalmi tető egyik tiszteletreméltó tagja abban a liiszemben járja a szegedi forró aszfaltot, hogy a színházat ő szerezte meg Almássy Endrének. Ez nem érdem és kis tévedés is van a dologban. Ugy halljuk, hogy a Szegedre érkező érdekes vagy ér­tékes emberek közül többeket ven­dégül látott eddig is az irodalmi tető, mint szegedi irodalmi egye­sület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom