Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-19 / 163. szám

14 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 julius 19 odaadó szolgálatkészséget kapjon s a néptől a hadköteles legénység anyjától, gondosko­dó jóakaratot, gyengéd szeretetet érdemel­jen. „Mi nem engedhetünk meg — úgymond — a javaslat kesernyés megszavazásával, a költségek bezsebelésével s kényszeritett em­bereknek a hadsorokba betolásával. E reform célja megerősíteni az érzületi és szolidari­tási kapcsokat a hadsereg és Magyarország közt." A miniszter beszédét a Ház többségé­nek lelkesen tüntető tapsai jutalmazták. Hogy az ellenzékre ismély hatással volt, az sze­mébe szökött mindenkinek, aki e meggyőző beszédnél jelen volt. Az elméket minden ol­dalon egyaránt elementárisán befolyásolta. Próbáljuk remélni, hogy ugyanilyen hatással lesz a tettekre is. Trónbeszéd az osztrákoknak. — fi bejelentett sürgős reformok. — (Bécsi tudósítónktól.) A déli órákban vonultak löl kedden az urakháza ós a képviselőház tag­jai a Burgba, hogy meghallgassák a trónbeszé­det. A Burg udvarán temérdek kíváncsi nézte a felvonulást. Tizenkét órakor jelezte a kato­nai zenekar Gotterhalte-ja, hogy a trónterembe lépett az uralkodó. Báró Gautsch miniszterei" nők átnyújtotta a királynak a trónbeszéd szövegét, őfelsége fejére tette a kalpagot, he­lyet foglalt a trónszóken, közben kivette vastag keretii cvikkerót ós érces hangon ol­vasta fel a következő trónbeszédet: Tisztelt uraim, a ReitschratJi mindkét há­zából ! Az uj törvényhozási ciklus megnyitásakor trónom köré gyűjtöm önöket, hogy kifejez­zem önöknek császári üdvözletemet és al­kotmányos tevékenységük megkezdésekor önöket szívből köszöntsem. A katonai hatalmi eszközök mindenük észlelhető gyors fejlesztése nálunk is szük­ségessé teszi a véderőről való fokozott gon­doskodását. Egy ily kötelesség alól egy ál­lamszervezet annál kevésbbé vonhatja ki magát, minél inkább szivén fekszik a béke tartós biztosítása. A javaslatok, melyeknek A spanyol táncosnő Magyarországon sem ismeretlen. Csakhogy a vándormüvészetre induló táncosnő már tul van élete tavaszán. A fiatalok, szépek, hamisítatlanok idehaza maradnak. Épen ugy, mint a csoportos tánc se jutott még ki Spanyolország határán. Ezek a Flamengó és a Fandango. Nem - annyira a Varietékben, mint inkább az éjjeli kávéhá­zakban, a „Novedades"-ben és az „Actuali­dades"-ben táncolják és annyira kedveltek, hogy a műkedvelő publikum is „roppja" elő­dadás után egész éjjen át a zugcsapszékekben. A táncos csoport többnyire egy előtáncos­hól és mintegy 4—10 táncosnőből áll. Ezek életkora a 16-tól az 50 évig váltakozik. A közreműködők egymásután lépnek föl, mig • u többiek félkörben gugolnak a földön s uj­jongó kiáltásokkal tüzelik a táncost vagy a táncosnőt. E táncokban, különösen ha szép idomú leá­nyok lejtik, sok az erő és a báj. A spanyolok "szenvdélyes mohósággal lesnek minden egyes mozdulatot. De ép ilyen tetszéssel fogadják, ha a. tánc vad bujaságba csap át. Mint minden spanyol mulatságban és já­tékban, ugy a Varietékben is erősen kidom­borodó sajátos nemzeti izlés nyilvánul meg, mely izlés olykor brutális Ízléstelenségbe csap át. mielőbbi elintézése az összesség legnagyobb érdekében van, azt a célt követik, hogy el­mulasztottakat pótoljanak és az elkerüllhet­lent biztosítsák. Ezzel kapcsolatban figye­lembe vétetnek a lakosság óhajai, a tényle­ges szolgálat megrövidítése, a védkötelezett­ség teljesítésének könnyítéseit illetőleg. Összefüggésben áll ezzel a katonai büntető perrendtartás sürgősen szükséges reformja, valamint a törvényjavaslatok sorozata, ame­lyek a véderő kötelékében levők és család­tagjaikról való hathatósabb gondoskodást célozzák. / A legsürgősebb tárgyalás szükséges to­vábbá a bankjavaslatnál, hogy a bankjegy­ügy rendezése ismét a törvény szilárd alap­jára helyeztessék. Ezenfelül pénzügyi téren önökre fontos és halaszthatatlan munkák várnak. A szün­telen fejlődés az állam feladatait annyira magnövesztette, hogy uj pénzügyi segély­források megnyitása nélkülözhetetlen lett. A magasabb követelmények kielégítése, egy­úttal azonban a terhek igazságos szétosz­tása céljából kormányom önöknek a tör­vényjavaslatok sorát fogja előterjeszteni, amelyeknek különböző illetékek és pedig közvetett és közvetlen adók emelése vagy ujaknak bevezetése lesz a tárgya. Ezen az uton kell megtalálni az eszközöket arra is, hogy a tartományoknak nagyobb összeget lehessen átutalni. Az erőteljes gazdasági politikai elismert szükségessége a közlekedési kérdéseknek is fokozott jelentőséget biztosit. Itt első sor­ban arról van szó, liogy az utóbbi években lényegesen kiterjedt állami vasúthálózat szolgáltató képessége emeltessék, egyúttal azonban célszerű igazgatási és üzemi intéz­kedésekkel jövedelmezősége épségben tar­tandó, végül pedig uj vasutvonalak létesí­tése által" a hálózat kibővitendő lesz. A Reichsrath gazdag munkaprogramja: mely elintézésre vár, csak akkor végezhető el, ha az idő bölcs kihasználása a formális ügymenet célszerű alakításával karöltve jár. Kormányom javaslatai [között ezért a ház­szabályokra vonatkozó törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslatot is jognak találni, amelynek célja a reichsrath munkájának gyors menetét biztosítani. A trónbeszéd további részében a cseh-német kiegyezés halaszthatatlan szükségének nyoma­tékos hangsúlyozásában csendül ki. „Cseh ki­rályságomban az ott lakó törzsek viszonyának a kölcsönös megegyezés alapján való javítása ós tartós rendezése — úgymond a trónbeszód — képes egyedül azokat a gazdasági, szociális és kulturális erőket kifejleszteni, a melyekben a cseh királyság annyira bővelkedik ; de ehhez az kell, hogy háttérbe szoruljanak az ellen­tétek, a melyek megakasztották a tartomány­gyűlés törvényhozó munkáját." A trónbeszédet lelkesen megéljenezték a par­lament két házának egybegyűlt tagjai. Majd igy fejezte be őfelsége : Tisztelt uraim a Reichsrath mindkét házából ! Népeim szeretete és hűsége, amelyek boldog­ságának ezután is egész törekvésemet szen­telem, a hosszú uralkodás ideje alatt, amelyet nekem a gondviselés adott, szüntelenül kisórt és vigasztalásul ós támaszul szolgált nekem nehéz órákban. Meghatott szívvel mondok kö­szönetet a Mindenhatónak, akinek áldását ké­rem az önök munkájára. Az uralkodó még a mai délutáni napon ud­vari különvonatán utazott vissza Ischlbe. Utján Ferenc Szalvátor királyi herceg is elkísérte. Albániai veszedelem. Berlinből jelentik: A Lokalanzeiger kiküldött munkatársa jelenti az albániai felkelés színhelyéről, hogy sokkalta nagyobb a veszedelem, semmint a porta be­vallja. Nem igaz, hogy Edhem pasát és hadse­gédét néhány főnyi csapat élén tőrbecsalták a lázadók és igy sebesítették meg. A konstanti­nápolyi hivatalos jelentés ilymódon akarja tit­kolni, hogy a török s:reg súlyos vereséget szen­vedett Deiposnál, elannyira, hogy az albán lá­zadók elvágták az összeköttetést Edhem pasa hadoszlopa és Torghut Seíket pasa főserege között. Edhem pasa menekülés közben sebesült meg. Montenegró példáját követi Szerbia is. Most már szerb önkéntes bandák is portyáznak a görög határon. Némelyek azt állítják, hogy ezek a bandák tisztek vezetése alatt vannak. Dél-Albánia több tartománya fellázadt. Mahmud Sefket pasa hadügyminiszter sürgeti az egész tartalék mozgósítását, mert különben nem lehet leverni a lázadást. Törökország baja!. — A keleti kérdés veszedelme. — (Saját tudósítónktól.) Albániában a kor­mány minden engedékenysége mellett is alig van kilátás a békére. Mindenfelől inkább ujabb mozgalmak hire érkezik és a helyzet súlyosbodik. Nagy szerepe van a kérdésben Montenegrónak, amelyben egész Európára kiható magatartást tanúsíthat. A török had­sereg óriási túlerővel körülfogta a malisszo­rokat. Ha Montenegró be nem fogadja őket, ugy nem marad a számukra más, minthogy megadják magukat. De ha Montenegró befo­gadja őket, akkor nemcsak pénzzel és élelem­mel kell ellátnia őket, hanem nyilt háborút kell kezdenie Törökország ellen. Az Albánok között uralkodó társadalmi érdekeilentétek mellett nincs kilátásuk arra, hogy győzhes­senek a törökök túlsúlya fölött. Ha Monte­negró visszavonul, a béke helyreáll. Ez azon­ban Nikitának nem szándéka. Az albánokat eddig sem azért támogatta, mert nagyon lel­kesedett az önkormányzatért. Ha ezért lelke­sedne, ugy ezt legelső sorban a saját népé­nél megvalósíthatná. De ez egyáltalán nem szándéka. Montenegrónak terület kell. Jemenben az arabok most a napsugárra és lázra bizzák a török katonák pusztítását. A Montenegróval kitörő háború azonban őket is fokozottabb munkára serkentené. Örmény­országban is zavarokra kell számítani. Áz örmenyek helyzete egy csöppet sem irigy­lésreméltó. Ez kitűnik abból is, hogy micsoda követelésekkel kénytelenek föllépni. Azt kí­vánják, hogy adják vissza nekik azokat az ingatlanokat, amelyeket a basák elraboltak tőlük. Védelmet kérnek továbbá az orvtá­madások és gyilkosságok ellen. Védelmet kérnek továbbá a basák rablásai ellen és az ellen a még mindig divatos szokás ellen, hogy leányaikat és asszonyaikat elrabolják. A basák fölhasználják Törökország belső ba­jait és a kormány tehetetlenségét. Oroszor­szág támogatja őket ebben. Amint Albániá­ban Montenegró készíti elő a vérengzéseket, ugy Örményországban Oroszország keze dolgozik egy nagyszabású vérfürdő előké­szítésén, aminek a révén beavatkozásra lehet­ne ürügyet találni. Macedóniában a bandák egyelőre pihennek. Háború esetén azonban a macedónok is ujnlt erővel lépnének akcióba. A földbirtokosoktól kizsarolt parasztság csak alkalomra vár. A macedón kérdésben azonban Szerbia és Bulgária van érdekelve. Arábiában Angolor­szág, Örményországban Oroszország van elsősorban érdekelve; de emellett ezekben a kérdésekben a különböző európai imperialista hatalmak érdekköre is veszedelemben forog. A macedón-kérdés különben már régen euró­pai kérdés. Tényleg Törökország sorsa Ma­cedóniában dől el. Teljesen nyilvánvaló, hogy Szerbia és Bulgária nem engedik meg, hogy Montenegró hátrányára megerősödjék. De ép igy nem engedik meg, hogy Montenegró Törökország hátrányára megerősödjék. Ezt mind. a két állam akár fegyveres erővel is igyekezne megakadályozni. A Montenegró és Törökország között ki­törő Jiáboru igy az egész Keletet lángba borí­taná és a nagyhatalmakat is belevonná a há­borúba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom