Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-17 / 161. szám

Központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, t=i Rorona-utca 15. szám c=a Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., =3 Városház-utca 3. szám REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . R 24 — félévre . . . R 12'— negyedévre. R 6— egy hónapra R 2'— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN egész évre . R 28— félévre . . . R 14-— negyedévre. R V— egy hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEPON-SZAJ!: Szerkesztőség 305 a Kiadóhivatal 834 interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—ir Előbb a véderőreform... A közjogi ellenzék a véderőreíorm ellen indított harcában, a mint látni való, azt tette mostani küzdelmének alapjává, hogy előbb alkossa meg a mai törvényhozás a parlament reformját, a véderőreformot pedig bízzuk az általános választójog alapján majdan egybegyűlő uj képviselőházra. Nos hát ez sem volt mindig igy. Volt idő, amikor a függetlenlenségi oldalon a sorrend kérdéséről sem igy, hanem éppen ellenkezőképen gondolkodtak. A Kluien-Héderváry-miniszterium első idejéből a függetlenségi nyilatkozatok egész sorozatát lehet felmutatni, amelyben a mostani küzdelem céljául megjelölt sorrend ellen a legnagyobb aggodalmakat nyilvánították és vádolták Héderváry grófot, hogy azért akarja megcsinálni a választójog reformját, mivel reményű, hogy az általános választójog alapján nemzetietlenebb parlament fog összeülni, a mely vívmányok híján is megajánl több pénzt és több kátonát. Nincs arra terünk, hogy az ilyen értelmű függetlenségi nyilatkozatokat is bokrétába kössük. Egj-et a sok közül azonban leszögezünk, mert előkelő helyről és igen előkelő fórum előtt hangzott el, mintegy kifejezője az egész akkori elv jza j;nnu so ^euspgojjoi i>jozuoi grófnak érdekes refleksziója követte, amely már'akkor bejelentette a két javaslat sorrendjét és tudomásul vették és egyetlen ellen A megnyugvás olyan általános volt, hogy a miniszterelnök e nyilatkozatát és a benne kijelentett sorrendi záradékot kivétel nélkül tudomásul veték és egyetlen ellenzéki arnyalat se tett kifogást vagy észrevételt ellene. A nyilatkozatot Mezossy Béla, a függetlenségi és 48-as Kossuthpárt alelnöke tette, késé aeplaszirt módon, mert olyan fórum előtt, a hová ezek a kérdések egyáltalán nem tartoznak : a magyar delegációban. A közjogi ellenzéknek ez a vezérembere beszédében éles hangon vetette szemére a kormánynak a két reform közül a választójog rettegett elsőségét és végül pedig, mint azt a delegáció 1910 november 9-iki naplója tanúsítja, szószerint ezeket mondotta : — Levonom a mondottakból a konzekvenciát. Az én felfogásom szerint az uj véderőjavaslatot a hadsereg biztonsága és a két állam biztonsága érdekében ennek a parlamentnek kellene megcsinálni. Ime ezt követelte alig egy esztendeje ugyanaz a Mezössy Béla, aki ma együtt harcol azokkal, a kik az általa olyan nagyon erős szavakban megbélyegezett azon célért küzdenek, liogy a véderőreform az általános választói jog parlamentjének tartassák fenn. Emlékszünk rá, hogy Mezőssy Béla az országos bizottság előtt ezeket a sorrendre vonatkozó aggó dalmakat olyan emfázissal fejtette ki, hogy Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök szükségét érezte a függetlenségi delegátus aggályait még ott, a delegációban eloszlatni, hangsúlyozottan kijelentve, hogy a kormány a véderőt kívánja előbb rendezni, mint a választói jogot. Ma pedig éppen ezt rójják fel a kormányelnöknek, amit akkor tőle kívántak és megnyugvással is fogadtak. S az a férfiú is, akit a többi között ezek a kijelentések akkor megnyugtattak, ma pártjával egyetemben segít azt kikiizdeni, amit még tavaly ugyancsak helytelenített. Ime egy fejezete az ellenzéki álláspontok elcsuszamlásainak, a melyek után még megütköznek, hogy nem veszik őket komolyan. A kiállitás-Újszeged3H? - Saját tudósítónktól. Abban a hatalmas és minden részletre kiterjedő előadói javaslatban, amelyet Szabó Gyula kereskedelmi és iparkamarai segédtitkár terjesztett a szegedi kiállitás ügyében a bizottság elé, külön fejezet szól az ujszegedi megoldásról. Ebben Szabó Gyula a következőket mondja: , A Mars-tér kombinációjával készített tervezet elhelyezésére a városi mérnökség által készitett tervrajz szerint a fák feltűnőbb kiirtása nélkül az ujszegedi park 32 holdas területén s az ezt szegélyező Temesvári-köruton rendelkezésre áll 53,000 négyzetméter tisztás terület. vs-"" vjjí-" Ez a hely — noha ebben a rózsaliget egész területe bent fog-: laltatik — kétségtelenül nem elegendő még az ipari és mezőgazdasági kiállitás elhelyezésére sem, nem szólva az állatkiállitásról, mely külön nagy területet igényel, habár csak időszakosan is. Gondoskodni kellett ennélfogva megfelelő területről. Az a fölmerült idea, hogy az Újszeged felőli oldal hidföljárója mellett építendő nagy épületek is fölhasználtassanak kisegitósképen, különböző nehézségek miatt nem látszott célszerűnek. Elvégre, ha a kiállitás egységessége s más magasabb szempontok miatt mellőzzük a Mars-tér felhasználásának mindenesetre igen gazdaságos megoldását, itt a kiállítási területen kivül izoláltan fekvő két épület rontaná az egységes áttekintést és igen nagy gondot okozna, mire használjuk a két épületet fel. Keresni kellett magában a parkban elegendő térséget, legalább a kiállitás állandóbb jellegű részei számára; az állatkiállitás, mint időleges és külön rendezendő rész, lehet elkülönítve is. Ennélfogva fő gondoskodásunk tárgya a negyvenezer négyzetméter kiállítási épület elhelyezésére irányúit azzal a tendenciával, hogy ezek magában a parkban kapjanak helyet, mert a parkon kívüli utcák s az azokat övező kertek elfoglalásának lehetősége ismét célszerűtlennek látszott. a parkot ugyanis a templom felőli oldalon a Csanádi-utca, a másik oldalon a Népkert-sor határolja. Mindkettő fontos közlekedési útvonal. A mindennapi közlekedés háborgásától való tartózkodáson kivül e részeken való térfoglalási még az a szempont is tiltja, hogy lehetetlen egy fákkal beültetett területen s ezen tul terjedőleg is oly helyekre rakni kiállítási épületeket, melyek a főútról nem láthatók s amelyekre fő közlekedési vonal nem viszi a közönséget. Eldugott helyen levő pavillonoknak kevés volna a látogatójuk s a kiállítók is elégedetlenek volnának. Emellett a kiállítási terület gondos elkerítésének szüksége, a belépők ellenőrzésének lehetősége és más hasonló kérdések parancsolják, bogy amennyiben a kiállítást Újszegeden rendezik, ennek helye a bekerítendő parkban legyen. Igy keletkezett a gondolat, hogy a kiállitás helyéül a parknak a Népkert-sor felőli oldalát javasolja elfoglalni. A Népkert-sor felőli rész ugyanis kevésbbé rendezett, részben vadon nőtt bozótokkal, részben öreg, terv nélkül ültetett fákkal van benőve s igen sok benne a tisztás terület. Ezen a részen van két tennisz-játszó hely, me lyeknek területét kell elfoglalni E bekerített helyen mintegy 40.000 négyzetméter terület áll rendelkezésre s lehető kímélésével a fáknak, mintegy 23—25000 négyzetméter kiállítási épület lesz elhelyezhető oly szerencsés megoldással, hogy a kiállitás egyesrészei szakmák szerint megfelelő sorrendben összefüggőleg helyezhetők el. A rózsaligetben különleges kiállítások, látványosságok és időszakos kiállítások lesznek elhelyezehdők, óvatosan osztva itt be a helyeket, hogy az itt közlekedő villamos kocsik lehető kevés tolongást érhessenek és igy kevés szerencsétlenséget okozzanak. A Népkert-sor szegélyén igénybe vett területnek a Csanádi-ut felé eső pandantját ép emiatt nem javasolják beépíttetni pavillonokkal és azért is, mert itt uj ültetésü szép fasorok vannak s e rész sokkal rendezettebb, mint a másik. Fő szempont a beosztásnál az volt, hogy a különösebb látnivalót ígérő kiállítások őket megillető helyre kerüljenek s hogy a rózsaliget mentén húzódó sétányról lehetőleg teljes tömegükben, imponáló hatással legyenek láthatók az épületek. t ii 0 JL íi u - S-jjái tudósítónktól. Már tiz óra felé járt az idő, mikor néhányan, újságírók, egy rendőrbiztossal és két civilbe öltözött rendőrrel razziára indultunk. Előre látható volt, hogy az a nyái-éji portyázás nagy „eredményekre" nem fog vezetni. De azért ér dekes az ilyen éjjeli kirándulás,, még nyáron is, mindenesetre még érdekesebb, inint például a cirkusz előadás. Soha olyan nagy területet nem jártam be Szegedből gyalog, mint ezen az éjszaka. Az utunk rosszul kövezett, vagy teljesen kövezetlen, girbe-görbe hepe-bupás utcákon vezetett, melyek az alig pislákoló petróleumlámpákkal is oly gyéren vannak::; megvilágítva, hogy ha a holdvi lág meg nem könyörül, hát köz vetlen egymás mellett haladó tár sainkat sem látjuk: ne'mhogj csavargók után nyomozhassunk. De a holdvilág könyörületesebb a városi tanácsnál. Odafönt jobb az adminisztráció, s az égi világitásnál csirkefogókat ugyan uein, de nagy város rendetlenséget annál többet találtunk. Gyalogosan mentünk, a szél nem is mozdult, mégis olyan porfelhőt csaptunk a járásunkkal, hogy elátkoztuk a városi tanácsot. Jártunk olyan utcákon, ahol a túlsó oldali gyalogjáró egy méter