Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-17 / 161. szám

Központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, t=i Rorona-utca 15. szám c=a Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., =3 Városház-utca 3. szám REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . R 24 — félévre . . . R 12'— negyedévre. R 6— egy hónapra R 2'— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN egész évre . R 28— félévre . . . R 14-— negyedévre. R V— egy hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEPON-SZAJ!: Szerkesztőség 305 a Kiadóhivatal 834 interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—ir Előbb a véderőreform... A közjogi ellenzék a véderőre­íorm ellen indított harcában, a mint látni való, azt tette mosta­ni küzdelmének alapjává, hogy előbb alkossa meg a mai törvény­hozás a parlament reformját, a véderőreformot pedig bízzuk az általános választójog alapján majdan egybegyűlő uj képviselő­házra. Nos hát ez sem volt mindig igy. Volt idő, amikor a független­lenségi oldalon a sorrend kérdé­séről sem igy, hanem éppen ellen­kezőképen gondolkodtak. A Kluien-Héderváry-miniszteri­um első idejéből a függetlenségi nyilatkozatok egész sorozatát le­het felmutatni, amelyben a mostani küzdelem céljául megjelölt sorrend ellen a legnagyobb aggodalmakat nyilvánították és vádolták Héder­váry grófot, hogy azért akarja megcsinálni a választójog reform­ját, mivel reményű, hogy az általá­nos választójog alapján nemzetiet­lenebb parlament fog összeülni, a mely vívmányok híján is megajánl több pénzt és több kátonát. Nincs arra terünk, hogy az ilyen értelmű függetlenségi nyilatkozato­kat is bokrétába kössük. Egj-et a sok közül azonban leszögezünk, mert előkelő helyről és igen elő­kelő fórum előtt hangzott el, mint­egy kifejezője az egész akkori el­v jza j;nnu so ^euspgojjoi i>jozuoi grófnak érdekes refleksziója kö­vette, amely már'akkor bejelen­tette a két javaslat sorrendjét és tudomásul vették és egyetlen ellen A megnyugvás olyan általános volt, hogy a miniszterelnök e nyi­latkozatát és a benne kijelentett sorrendi záradékot kivétel nélkül tudomásul veték és egyetlen ellen­zéki arnyalat se tett kifogást vagy észrevételt ellene. A nyilatkozatot Mezossy Béla, a függetlenségi és 48-as Kossuth­párt alelnöke tette, késé aeplaszirt módon, mert olyan fórum előtt, a hová ezek a kérdések egyáltalán nem tartoznak : a magyar delegá­cióban. A közjogi ellenzéknek ez a ve­zérembere beszédében éles hangon vetette szemére a kormánynak a két reform közül a választójog rettegett elsőségét és végül pedig, mint azt a delegáció 1910 novem­ber 9-iki naplója tanúsítja, szó­szerint ezeket mondotta : — Levonom a mondottakból a konzekvenciát. Az én felfogá­som szerint az uj véderőjavas­latot a hadsereg biztonsága és a két állam biztonsága érdeké­ben ennek a parlamentnek kel­lene megcsinálni. Ime ezt követelte alig egy esz­tendeje ugyanaz a Mezössy Béla, aki ma együtt harcol azokkal, a kik az általa olyan nagyon erős szavakban megbélyegezett azon célért küzdenek, liogy a véderőre­form az általános választói jog parlamentjének tartassák fenn. Emlékszünk rá, hogy Mezőssy Béla az országos bizottság előtt ezeket a sorrendre vonatkozó aggó dalmakat olyan emfázissal fejtette ki, hogy Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök szükségét érezte a függetlenségi delegátus aggá­lyait még ott, a delegációban elosz­latni, hangsúlyozottan kijelentve, hogy a kormány a véderőt kíván­ja előbb rendezni, mint a válasz­tói jogot. Ma pedig éppen ezt rójják fel a kormányelnöknek, amit akkor tőle kívántak és megnyugvással is fogadtak. S az a férfiú is, akit a többi kö­zött ezek a kijelentések akkor megnyugtattak, ma pártjával egye­temben segít azt kikiizdeni, amit még tavaly ugyancsak helytelení­tett. Ime egy fejezete az ellenzéki álláspontok elcsuszamlásainak, a melyek után még megütköznek, hogy nem veszik őket komolyan. A kiállitás-Újszeged3H? - Saját tudósítónktól. ­Abban a hatalmas és minden részletre kiterjedő előadói javas­latban, amelyet Szabó Gyula ke­reskedelmi és iparkamarai segéd­titkár terjesztett a szegedi kiálli­tás ügyében a bizottság elé, külön fejezet szól az ujszegedi megol­dásról. Ebben Szabó Gyula a kö­vetkezőket mondja: , A Mars-tér kombinációjával ké­szített tervezet elhelyezésére a városi mérnökség által készitett tervrajz szerint a fák feltűnőbb kiirtása nélkül az ujszegedi park 32 holdas területén s az ezt sze­gélyező Temesvári-köruton ren­delkezésre áll 53,000 négyzetmé­ter tisztás terület. vs-"" vjjí-" Ez a hely — noha ebben a rózsaliget egész területe bent fog-: laltatik — kétségtelenül nem ele­gendő még az ipari és mezőgaz­dasági kiállitás elhelyezésére sem, nem szólva az állatkiállitásról, mely külön nagy területet igé­nyel, habár csak időszakosan is. Gondoskodni kellett ennélfogva megfelelő területről. Az a fölme­rült idea, hogy az Újszeged felőli oldal hidföljárója mellett építendő nagy épületek is fölhasználtassa­nak kisegitósképen, különböző ne­hézségek miatt nem látszott cél­szerűnek. Elvégre, ha a kiállitás egységessége s más magasabb szempontok miatt mellőzzük a Mars-tér felhasználásának minden­esetre igen gazdaságos megoldá­sát, itt a kiállítási területen ki­vül izoláltan fekvő két épület ron­taná az egységes áttekintést és igen nagy gondot okozna, mire használjuk a két épületet fel. Keresni kellett magában a park­ban elegendő térséget, legalább a kiállitás állandóbb jellegű részei számára; az állatkiállitás, mint időleges és külön rendezendő rész, lehet elkülönítve is. Ennélfogva fő gondoskodásunk tárgya a negy­venezer négyzetméter kiállítási épület elhelyezésére irányúit az­zal a tendenciával, hogy ezek ma­gában a parkban kapjanak helyet, mert a parkon kívüli utcák s az azokat övező kertek elfoglalásá­nak lehetősége ismét célszerűtlen­nek látszott. a parkot ugyanis a templom felőli oldalon a Csanádi-utca, a másik oldalon a Népkert-sor ha­tárolja. Mindkettő fontos közleke­dési útvonal. A mindennapi köz­lekedés háborgásától való tartóz­kodáson kivül e részeken való térfoglalási még az a szempont is tiltja, hogy lehetetlen egy fákkal beültetett területen s ezen tul ter­jedőleg is oly helyekre rakni ki­állítási épületeket, melyek a főút­ról nem láthatók s amelyekre fő közlekedési vonal nem viszi a kö­zönséget. Eldugott helyen levő pavillonoknak kevés volna a láto­gatójuk s a kiállítók is elégedet­lenek volnának. Emellett a kiállítási terület gon­dos elkerítésének szüksége, a be­lépők ellenőrzésének lehetősége és más hasonló kérdések parancsol­ják, bogy amennyiben a kiállítást Újszegeden rendezik, ennek helye a bekerítendő parkban legyen. Igy keletkezett a gondolat, hogy a kiállitás helyéül a parknak a Népkert-sor felőli oldalát javasolja elfoglalni. A Népkert-sor felőli rész ugyanis kevésbbé rendezett, rész­ben vadon nőtt bozótokkal, rész­ben öreg, terv nélkül ültetett fák­kal van benőve s igen sok benne a tisztás terület. Ezen a részen van két tennisz-játszó hely, me lyeknek területét kell elfoglalni E bekerített helyen mintegy 40.000 négyzetméter terület áll rendelkezésre s lehető kímélésével a fáknak, mintegy 23—25000 négyzetméter kiállítási épület lesz elhelyezhető oly szerencsés meg­oldással, hogy a kiállitás egyes­részei szakmák szerint megfelelő sorrendben összefüggőleg helyez­hetők el. A rózsaligetben különleges ki­állítások, látványosságok és idő­szakos kiállítások lesznek elhe­lyezehdők, óvatosan osztva itt be a helyeket, hogy az itt közlekedő villamos kocsik lehető kevés to­longást érhessenek és igy kevés szerencsétlenséget okozzanak. A Népkert-sor szegélyén igény­be vett területnek a Csanádi-ut felé eső pandantját ép emiatt nem javasolják beépíttetni pavillonok­kal és azért is, mert itt uj ülte­tésü szép fasorok vannak s e rész sokkal rendezettebb, mint a másik. Fő szempont a beosztásnál az volt, hogy a különösebb látni­valót ígérő kiállítások őket meg­illető helyre kerüljenek s hogy a rózsaliget mentén húzódó sétány­ról lehetőleg teljes tömegükben, imponáló hatással legyenek lát­hatók az épületek. t ii 0 JL íi u - S-jjái tudósítónktól. ­Már tiz óra felé járt az idő, mi­kor néhányan, újságírók, egy rendőrbiztossal és két civilbe öltö­zött rendőrrel razziára indultunk. Előre látható volt, hogy az a nyái-­éji portyázás nagy „eredmények­re" nem fog vezetni. De azért ér dekes az ilyen éjjeli kirándulás,, még nyáron is, mindenesetre még érdekesebb, inint például a cir­kusz előadás. Soha olyan nagy területet nem jártam be Szegedből gyalog, mint ezen az éjszaka. Az utunk rosszul kövezett, vagy teljesen kövezetlen, girbe-görbe hepe-bupás utcákon vezetett, me­lyek az alig pislákoló petróleum­lámpákkal is oly gyéren vannak::; megvilágítva, hogy ha a holdvi lág meg nem könyörül, hát köz ­vetlen egymás mellett haladó tár sainkat sem látjuk: ne'mhogj csa­vargók után nyomozhassunk. De a holdvilág könyörületesebb a vá­rosi tanácsnál. Odafönt jobb az ad­minisztráció, s az égi világitásnál csirkefogókat ugyan uein, de nagy város rendetlenséget annál többet találtunk. Gyalogosan mentünk, a szél nem is mozdult, mégis olyan porfelhőt csaptunk a járásunkkal, hogy elátkoztuk a városi tanácsot. Jártunk olyan utcákon, ahol a túlsó oldali gyalogjáró egy méter

Next

/
Oldalképek
Tartalom