Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-30 / 172. szám

)11 juKus 30 an alkalmazva, agas és a csariuló felülvilá, amelyek a iali világosságiarnok szellőzé* Lnyu közlekedő lyek. szélesség* p. és minthogy tik egymásnak szélessége 2.26 etőleg a falusi íéretek mellett nyilik áruikre és kezeik tek, Üzleteké i rész alatt » czi-térre nyilá íek mélység* i. Ezeknek a« izonban elfog , az élelmiszer inek és gyógytók számára déglőhelyiség. bérbeadásra rendelkezésre, modern vasenőrzővel, be1 látják el. A ldali fal menüi kéket, meés a csarnok falakkal vákésziilnek, és ;s 4 m. hoszíán 20 drb. 8 4 négyzetmérendelkezéslegendő hely zekrény fölí levő többi megfelelően árusok igeu >n haltartóke a friss viz tniszer árusiík tározó polkkal ellátott gyümölcs- és JSŐS árusité i árusok révégigvonuló ilok szolgálskodás törtécsakis kifohelyeztesseírban, piszok tó helyek.) isszesen 285 uelyekből 48 nsitó fülke, dlátott gyühely pedig rusitó asztaesen 15 halésre. A vásarnokaiban (éles árusító lésére, vba a följá' csőn törtéképületébcn csarnok bei. Az árut villamos k ugy vauiból közvetbe berakniszellőzés.) ilágitást muló nag> ' et még kíi alkaluia;áma. szárnyakon l&ll julius 30 DÉI .MAGYARORSZÁG kiviil az egész épület tetőgerincein végigvonuló szellőző redőnyökkel fölszerelt fedélszellőzők eszközlik, ugy, hogy a szellőzés a legnagyobb hőségben is olyan bőséges, hogy nagy meleg, vagy rossz levegő a csarnokban nem keletkezhetik, A két méter széles be.iúróajtók mind szélfogó előterekbe vezetnek, melyekből viszont szintén 2 m. széles bejáróajtók vezetnek a csarnok belsejébe. Ezen ajtók mind kétszárnyúak, kifele-befele nyiló és könnyen járó ingaajtók lesznek, ami a közlekedést nagyon megkönnyíti, viszont pedig a csarnok földszintjén erős léghuzamnak a keletkezését megakadályozzák. A csarnok egész területe alá lesz csatornázva és vízvezetékkel ellátva, ugy, hogy tisztántartása a legnagyobb könnyűséggel lesz Eszközölliető, annyival inkább, mert a csarnok Padlóját teljesen keramit-burkolattal látják el. (Csatornázás, vízvezeték.) csarnok egész belső szerkezete olajfeSvilágós-szürkére befestett vasszerkezetből állván, ugy tisztasági, mint szépészéti •zenipontból rendkívül kedvező benyomást tesz. Ezenkívül a csarnok belsejében nagyszámú és szállítható hulladék- és szemétgyűjtőedények lesznek fölállítva, amelyekbe az összes hulladék kerül, ugy, hogy ezek Papjában többször a csarnokon kivpl kiüríttetvén, tisztasagi szempontból is a csarnok kezelhetősége rendkívül előnyös Jesz.^ {A pincehelyiségek.) A két hosszoldali emeletes rész alatt pincefakár-helyiségeket helyeznek el, ugy, hogy az árusítók részére 44, egyenként 18 négyzetméter területü világos ós száraz pinceraktár áll rendelkezésre, amelyek szintén a négy saroklépcsőházból lesznek könnyen megközelíthetők. A csarnok egész szerkezete kőből és vasból áll, a fedélszerkezetek pedig nagyrészt vasketon fedémekkel lesznek ellátva, igy tüzbizfonsági, valamint föntartasi szempontból a '^nagyobb előnyöket biztosítják. A csarnok külseje modern, de egyszerű és lle'bes kiképzésben, minden tekintetben megfelel Szeged város méltóságához és magas manzard fedelei, nagyméretű és részben katedrái üveggel üvegezett ablakai imponáló külsőt adnak. Az egész szerkezetnél a legnagyobb figyelmet fordították arra, hogy az élelmiszeráruk tisztán, pormentesen és közvetlen napsugarak behatása ellen védetten legyenek elhelyezhetők,ugy, hogy a közegészségügyi és közélelmezési szempontoknak minden tekintetben a legnagyobb mértékben eleget fog a vásárcsarnok tenni. , Amint ebből a leírásból látható, a szegedi Vásárcsarnok tényleg megfelelő lesz, ki fogja elégíteni a követelményeket. Most már csak az a fontos, liogy a kérdést minél előbb elintézzék. Angol hadi készülődés. Londonból fo'entik: A hazai flotta első hadosztályának .^ütahajóin és Dreadnoughtjain, amelyek az • vizekről csütörtökön érkeztek vissza Portndba, éjjel-nappal dolgoznak s a matrón. !'ak, akik nagy hajógyakorlat után négy .''Pl szabadságot szoktak kapni, ezt az egész uot munkával a hajón kellett tölteniök. ^ Á konstantinápolyi tűzvész. Konstctnjá!c'E°lí/ból jelentik: A nagv pusztulás idea 8600 ház hamvadt el ós 18 emberélet ^zett oda. Az anyagi kárt 4 millió török q,;?y'a becsülik. A gyújtogatás gyanúja ös.sze edd'g 75 züiltftt alakot fo£dostak |)u'|lta|ános mozgósítás Törökországiig/' ''színibből jelentik, liogy a hadügy miini/j' 'dkos rendeletei küldött ide, amely jcir ez általános mozgósításról. Ilire hUrj í0<jy augusztus elején az egész török Sereget mozgósítani fogják. Halottak tesznek vallomást a kisteleki temetőben. — A mémgosztó tetemrehivása. — (Kiküldött munkatársunktól.) A kisteleki temetőben sorba ássák fel a sírokat s a halottakat hívják tanuságtételre egy szörnyű bűnügyben. A minden izében vértforraló bűntény ezerfelé ágazó szála, — mint már megírtuk — Gerzsány Mária kisteleki bábaaszszony köré csoportosul, aki a bűnösök elvetaipiilt nemtörődömségével nézi a felásott hullákat, a férjei rothadásnak indult maradványait. Egy arcizma sem rándult meg a savószemü boszorkánynak, miikor szombaton a férje holttestét a szemeláttára kiemelték a földből, egy vonása sem árulta el, hogy ezt a bűzös hullát valamikor ölek) karjai között becézte, hogy júdás csókjával a másvilágba küldje ... a többi közé. A szenzációs bünténysorozat a nyomozás folyamán mind szélesebb medret ás magának és piszkos hullámai jóval túlterjednek Kistelek határán. Belenyúlnak a szövevényes biiniigy szálai az Alföld nagyon sok községébe, mert a ravasz méregkeverő patikája messze földön hires volt. A nép babonás félelemmel nézett rá, földöntúli hatalmat tulajdonított neki és ha akármit is tudott a yén boszorkányról, nem árulta el, mert félt a boszujától. Ez a Imagyarázata annak, hogy Gerzsány Mária évtizedeken keresztül űzhette undok mesterségét, anélkül, hogy a töryény sújtó keze elérte volna. Különben is a legnagyobb körültekintéssel és raffinált ravaszsággal végezte biinös üzelmeit. Senkit sem avatott be titkába, pokoli önállósággal üzérkedett. Csak azok tudtak a dologról, akik részesek voltak benne, akiknek okuk volt hallgatni Gerzsány Mari viselt dolgairól. Végre mégis kipattant a dolog. És ássák már a kisteleki telmetőben a sírokat, — a némán vádlók csontos ijesztő ábrázattal bizonyítják, hogy Gerzsány Mária ölelő karjaiból nem önként temetkeztek a nyirkos földbe, az örök sötétség és némaság birodalmába. Egyelőre csak két sjrt bontanak föl: Az 1908-ban elhalt Fülöp Mátyásét és az 1905ben elhalt Lutzkó Ferencét. Mindkettő férje volt a méregkeverő boszorkánynak és bizonyosnak látszik, hogy ezeket is méreggel ölte meg a haszonleső bábaasszony. Magay Lajos szegedi vizsgálóbíró, Gyuritza Sándor dr és Balassa Péter dr törvényszéki orvosok szombaton délután mentek át Kistelekre, elvégezni az ekszhulmálást. Jelen volt a boncolásnál a szegedi királyi ügyészség részéről Gergics Károly dr ügyész is és még számos ujságiró. Ut a temetőbe. Rekkenő hőségben értek Kistelekre az oryosszakértők és az ügyészség emberei. A poros nagyutcán, mely a temetőhöz vezet, a kisteleki emberek ezrei álltak kordont. Mikor megtudták, hogy a szegedi urak a temetőbe mennek, a sok ember mind a temető felé tódult. A temetőben is már hullámzó tömeg várta a sirbontást. Jórészt asszonyok szorongtak a rekkenő melegben. Mind látni akarta a boszorkányt, akit két fegyőr: Bikisáry György és Varga Ferenc gyalogosan kisértek a temetőbe, hogy a vén bűnös is jelen legyen az ekszhumálásnál. A kirendelt csendőrség csak nagynehezen tudott rendet teremteni, mert a hangulat az asszonyok között igen forrongó volt, mikor feltűnt a látóhatáron „Mari néni" jólismert alakja. — Jön már a vén boszorkány! — kiáltotta el egy asszony. Hol jön ? Hol jön? — kérdezték százan meg százan és mindannyian a teinétőajtó felé tódultak. Csak . a csendőrség közreműködésével sikerült a bűnös asszonynak minden baj nélkül a sírokig, jutni. — Ez volt a férjé sirja.' — kérdezte Gergics Károly dr az asszonytól, egy felásott sirra mutatva. — Ez volt az, még kerítést is csináltattam neki — válaszolta monoton hangon a bábaasszony. Azután elvezették egy másik sirhoz ott . is megkérdezték tőle: — Ezt a sirt ismeri-e? — Ismerem, az uram sirja — felelte ép oly flegmával, mint előbb és egy arcizma sem rándult meg, mikor a munkások belevágták az ásót a porhanyós földbe. Ássák a sírokat. A munkások először az 1898-ból való sirt bontották föl. Egyetlen ásóesapásra lehullott a kereszt, melyen ez állt: Fülöp Mátyás. Élt 42 évet. Fülöp Mátyás sirja felől jobbra Rehák Józsefé, balra pedig egy névtelen sir van. Gyorsan dolgoztak a munkások, mert negyed óra múlva már a kopasz koporsót húzták föl a mély sírból. Pedig humorizálni is ráértek: — Itt a végitélet 1 Ezt is Mari néni csinálta — mondta egyik sirásó röhögve a másiknak és közben nagyot csendült az ásója a koporsószögekben. , A pergamentszerüen . összeesett hullát ax orvosok elé víték. Következett a másik sír: Ennek már szép. díszes fakeresztje volt. Ez volt a fölirás: Laczkó Ferenc. Élt öli évet. lOO/í. Ez is férje volt a bábaaszonynak, de ezzel már meg is volt esküdve. Negyed óra múlva már ez a hulla is a felszínen volt. Teljesen ép volt a. koporsó, még az aranyos eirááák is méglátszottak rajta. Áz aranyos papirbetükből ínég lehetett olvasni: — Szeretett férjemnek Ger ia. A munkások válluk rá vették a koporsót es vitték ezt is az orvosszakértők elé. Gerzsáu Mária előtt vitt el.az ntjuk. A ráncos arcú asszony összerázkódott, de pillanat múlva újra visszanyerte hidegvérét és egyformát unottsaggal rázogatta kék kendőbe kötött ősz fejét. Ugy tett, /nintha őt érdekelné legkevésbé a dolog. Tetemrehiifás! Fölbontották a koporsódat. Az első koporsóban Fülöp Mátyás feküdt. Csontjai összetörve, már-már pprladásnak indultak. Még az embert is alig lehetett fölismerni az össze-vissza töredezett csontrészekben. A másik koporsó, mely Laczkó Ferenc földi maradványait takarta, teljesen ép volt. A hulla is szépen rüegbiíkózott az idővel. Hosszú bajusza íelbgott a szájába, haji szépen megfésülve simult csontos koponyájára. Lábain a papucs teljes épségben megmaradt. A kiterített holttestekhez behivatták Gerzsány Máriát. — Ez volt a férje? Tudja melyik sírból vettük ki? — Tudom, — volt a lakonikus válasz. Többet nem szólt, egy szót sem, csak aláirta az eléje tartott papírokat. Keze egy cseppet sem reimegett. szilárdan, elszánt daccal vezette a tollat. Utána behivatta Magay Lajos vizsgálóbíró a* többi azonossági tanukat is: Váci István kisteleki tanítót és Gyugél Károly vendéglőst. Mindkettő azt állította, hogy a két sir azonos a'megnevezett sirjávat Kezdetét vette az ekszhuinálás. Gyuritza Sándor dr és Halasa Péter dr ' hozzákezdtek a huliarészek megvizsgálásához. Kiválogatták a has körtili részekből a legépebbeket és egy üvegbe rakták azokaj. Az üveget ólommal zárták le és a községi jegyzővel és bíróval hitelesítették, hogy a hullarészek Fülöp Mátyás és Laczkó Ferenc sírjából valók. Vegyvizsgálat a helyszínen neim történt, mert.a csomagot Felietái- Emil dr országos vegyésznek küldik fel Hildapestre, aki majd hivatalosan megállapítja, hogy mérgezés okozta-e a két ember halálát?* A hullarészek kiválogatásánál a csendőrség erélyesen intézkedett, hogy a néptömeg közül valaki be ne nienjen a hullakamrába, mert ilyenkor veszélyes a hullák között tartózkodni.