Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-15 / 136. szám

1011. junius IS. DÉLÍÍÁöYÁftÖftSZÁÖ Uiból több bejelentés érkezett a rendőrségre Többek között Szabó Imre csatornázási mun­kást harapta meg egy veszettgyanus kutya* A megyéből csak egy bejelentés törtónt: Vár­sonkolyoson egy veszett kutya megharapta Gulyás Albert 47 éves aktiv pályaőrt, akit még az éjjel felszállították Budapestre. Csak a legradikálisabb intézkedéssel lehetne gátat vetni a veszett kutyák garázdálkodásá­nak. Az, hogy egy-két kutyabarátot mogböntet a rendőrség: nem vezet célhoz. Statáriumot kellene hirdetni az utcán talált kutyákra, ak­kor vi yáznának a kutyákra és betartanák az ebzárlalot. — A Vígazinptul uj műsora. Csütörtökön este búcsúzik el a Vigszinpad Cabaret régi gárdája. Pénteken az eddigi fényes műsort még fényesebb uj műsor váltja föl. Uj tagok, uj attrakciók. Sarkadi Vilmos igazgató és Schönfeld Jenő tulajdonos semmi anyagi áldo­zatot nem kiméit, mikor megszerezte a neves Szűke Szakált, a modern szatirikust, aki saját műsorával lép föl. Szőke Szakái a budapesti Folies Caprice kitűnő tagja. A miisor kitűnő­sége lesz Szegő Józsa, aki & Nagy Endre ka­baréban aratott eddig babérokat. Nem kis meg­lepetés lesz Mister Beoxton, a világjáró illuzionista s Jon Much, a fenomén equilibrista. Jon Mucii Boli novil csodakutyájával lesz vendége Szegednek. Szerepel az uj műsoron Sisters Lillien a spanyol szépség, kitűnő táncosnő. Nagy nehézségekkel küzdve sikerült Sarkadi direktornak megsze­rezni The 3 Arlurs angol akrobata tánccsoport ot. Ez a mindenütt szenzációs sikert arató műsor­szám Szegeden is nagy tetszésbe fog részesülni­A műsor slágere lesz A betegsegélyező orvos szatirikus szinmü: irta Szőke Szakái. Előadja a szerző és a Vigszinpad tizenöt tagból álló mü­vészcsapata. Egy nagysikerű kacagtató bohózat zárja be a fényes műsort. Scherlock Hochmec. Sarkadi direktorral a főszerepben. A szünetek alatt Kerekes Sánta Náci uj nótáit húzza. Min" den pénteken Intim estólyt rendez az igazgá" tóság. — Együtt si halálba. Ssaimürról je­lentik, hogy véres szerelmi dráma történt Reszege-Piskolt községben. Ducsai Ferenc gazdálkodó szerelmes volt Pagyina Máriába, de nem tudott szabadulni feleségétől és ezért a leányhyal megállapodtak abban, hogy együtt elpusztítják magukat. Duesai tegnap revolvert vásárolt, elment a leány lakására és szivén lőtte. A leány azonnal meghalt. Ducsai ekkor mellbe lőtte magát. Sérülése életveszélyes. — Öngyilkos bankbizoutáiiyos. Budapest, fői jelentik: Szerdán reggel Bárdos Ferenc negyvenhárom éves bankbizományos a Rákóci-ut hatvankilencedik számú ház negyedik emele­téről levetette magát és szörnyethalt. A bank­hizományos feleségével és tizennyolcesztendős Erzsi leányával a Rottonbillor-utca 4/b számú ház első emelet kilencedik számú lakásában lakott. Rendkívül szorgalmas ember volt, reggel­től estig szaladgált az üzletei után és késő éjszakáig dolgozott bankbizományi irodájában. A szorgalmas ember szépen keresett, ugy hogy családja úgynevezett jobb polgári életmódot folytathatott. Négy hónap előtt azonban baj támadt. A sok és terkes munka Bárdost meg­törte. Ideges lett ós betegsége ellen a Pajor­ssanatoriumban keresett orvoslást. De elgyön­gült idegeinek keveset használt a kura, mert utca, amelyben lakott, nom alkalmas arra, hogy ideges emberek benne élhess nek. Kora Reggeltől késő estig csilingel ós zug a villamos a Rottenbiller-utcában és a villamos közleke­dés zaja kínozta az idegbeteg embert. Ezért orvosai azt ajánlották, hogy béreljen valahol nyári lakást. — Ma délután kellett volna a Bárdos-családnak Erzsébetfalvára menni. — Az idegesség következtében már nem igen volt jövedelmező a bankbizományi iroda. Ez bus­komorrá tette a törekvő embert. Ma azzal bú­csúzott el a feleségétől, hogy a Pajor-szanató­riumba megy. Ehelyett azonban a Rákóczi-ut 69. számú bérház negyedik emeletére ment. Ott koresztülvetette magát az udvar folyosójának korlátján és leugrott a szédítő magasságból. Hanyatvágódva terült sl az udvar kövezetén ós nyomban meghalt. — Gyilkosság a, bál után. Ssatmárról je­lentik: Gáborján községben tegnap este tánc­mulatság volt. A mulatság után Nagy József ököritói gazdasági gyakornok összeveszett több gáborjáni legónynyel. Ezek zsebkéssel támad­tak rá, mire nagy botjával ugy főbeütötte Varga Györgyöt, hogy az néhány óra múlva meghalt. A csendőrség letartóztatta a gyilkost és a szatmári ügyészség fogházába kisérte. — Kulinyi Simon. A jónevü és kitűnő sze­gedi diszitő és kárpitos mester, aki a Vacuum­pormontesitő vállalatnak is a tulajdonosa, oly nagy közkedveltségnek örvend, hogy közérdek tudtára adni a közönségnek, hogy Kulinyi Simon vállalata Korona-utca 1. szám alatt van. Telefon: 816. — Legszebb férfi-, női- és gyermek­fehérnemüek (saját készítésű), úgyszintén legjobb vásznak, chiffonok, asztalnemüek, törülközők, zsebkendők, keztyük, haris­nyák, legnagyobb választékban gyöngy, bőr és himzett kézitáskák (ridikülök) legol­csóbb szabott árban Soós Lajos menyasz-j szonyi kelengyék áruházában, Oroszlán-u. 14., Iskola-u. 11. Belgrádi virágok. Beszámoló a Vidéki Hirlapirók Országos Szövet­ségének kirándulásáról. Irta Ádám. Éva. Nem hivatalos jelentós irók a vidéki hírlap­írók közgyűléséről. Azt a férfi kollégáknak hagyom. Csak azokat az impressziókat mondom el, melyek végig szaladtak a lslkemss, amíg együtt volt az a tábor, amelyaek gondolkodá­sában, talentumában, akarásában, véleményé­ben ott lüktet Magyarország morálja: amely­nek tömörülésében akkora hatalom van, hogy az a néhány száz ember, aki ma Magyarország sajtóját képviseli: milliók lelkét látja el tu­dással. Gyönyörűen mondotta azt az én okos, lslkts kollégám, András Ernő, az idvözlő cikkében, hogy a vidéki hiriapiró, ha idegen, akkor jött­mont; ha helybeli, akkor „ez is beszél?" Szerte az országban mindenütt esliefik ki­fogás alá az ujságiró, mint ember. Tele lehet egyéni hibákkal, akárcsak a biró, aki bűnös lélekkel mások fölött itél. De mikor egy hívó szóra összesereglik az itt-ott harcoló tábor: valami impozáns, nagyszerű áram indul szót onnan. Gondolatok találkoznak, kijegecssednek, világítanak, irányt mutatnak egymásnak poli­tikában, művészetben, kulturában. Ez a koncentrált szellemi találkozás uj ener­giákat teremt, amelyek erőt adnak arra, hogy ne csüggedjen az, aki talán egymaga harcol a haladás jegyébon egy-egy elszigetelt földdara­bon, ahol a toll emberének több az ellensége, mint a barátja. Ezek a közgyűlések ennek a városnak, vagy vidéknek, ahol megtartják, kulturális, jelző oszlopai. Igazi szerencse és kitüntetés annak a vidéknek, ahol megjelenik a vidéki hirlapirók országos szövetsége. Az idei közgyűlésért való. sággal versengtek az egyes vidékek. Mert ér­zik, látják, hogy morális értéküket emeli a testület megjelenése. Szabadka város gyönyörűen honorálta a szö­vetség látogatását. A gazdag Bácska mutatta be az ő vendégszeretotót, amikor főispánja képviselője, polgármestere jelent meg üdvöz­letünkre és az egymást érő bankettek Szabadka város előkelő, bőkezű vendégszeretetét iga­zolták. Mondottam, hogy csak csevegek. Tehát, nem beszéled a közgyűlés forró hangulatáról. Az a szövetség ügye, nem a közönségé. A közönség csak kritizálja ag újságot, nem gondol azokra, akiknek fizikai és lelki erejéu át naponta ke­zébe kerül az ő megszokott lapja. A közgyűlés temperamentumos levegője után, jóleső kedves dolog volt Palicsfürdő. A „Strand" j akárcsak a Lidón hullámzik a vegyes, tarka közönség s a tó vize valahol messze, belevesz a ködbe. Valami lágy, finom tónusba vesz min­den, szinte érezhetően édes, puha a levegő. Tiszta magyar stilü palotái, tulipános, virágos verandái jól esnek a szemnek. Sajnálom, hogy ki volt mérve az időm óra­számra. Egy szépről le kellett mondanom. A szövetség másnap Kamarás fürdőre rándult, ahol Szabadka ós Szeged uri közönsége ad ta­lálkozót egymásnak. Tovább vitt az utam Belgrádba. Itt egy kissé megállok. Ezekről a távoli ismeretlen tájakról mindig ól egy kép az ember lelkében. Honnan, miből szövődik: ki tudná azt. Valahonnan a régen elmúlt alvó századokból vissza cseng a magyar lélekbe a belgrádi vár emléke. Lassau­lassan betemette az idő a könyet ós a mosolyt s a magyar szívben csöndes mélabúval kél föl a Hunyadiak elmúlt világa. Aztán rettentő világtragédia hire szárnyalt szét a világba, szerencsétlen, szerelmes kis ki­rályról ós az ő asszonyáról. Az ember lelke megfázott ős az agysejtekre ráülepedett a gyász ós a félelem emléke és csudálatosan zavaros érzések kínoztak ami­kor kimondani hallottam e szót : Belgrád . . . amikor holt papirra nyomtatva láttam is eszét: Belgrád. Nekem el keltett mennem ebbe a városba. Ezek az ón individuális érzéseim. Talán szub­tilis, talán nőies, talán szentimentális, — de mindenesetre igaz. Azért mondom el. És azt is merem állítani, hogy sok magyar szívben tá­madnak ezek a sajátságos érzések, ha lelkébe nyúlnak a belgrádi árnyak. És én most már, hogy ott jártam, szeretném megfogni az emberek kezét és levezetném őket oda a szőke Száva—Duna mellé, hol nagy ha­bok ölelkeznek ós nagy emlékek bolyonganak. Kicsiny város Belgrád. Egy-két igazán kivá­lóan szép palotáját leszámítva nem különb, mint akármelyik kis vidéki városkánk. Hanem a panorámája, mely a várfokáról nézve elönkhe tárul: olyan lensógesen szép, hogy én ahoz ha­sonlót csak a római Pincion láttam és a ná­polyi muzeum erkélyén 1 Meglátszik az egász városon, hogy most éb­red, most akar valamit. Nem szabad lekicsi­nyelnünk az elmaradottságát. Áldatlan politikai viszonyok lehetetlenné tették gazdasági és er­kölcsi fejlődésót. A Szkupcsinában a sajtóiroda vendégei vol­tunk. A következő pillanatban már ott párol­&& részére egész évre J hirdetést ad fel. :: az hirdethet r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom