Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-03 / 126. szám

1911 junius 3 . DELMAGYARORSZAG 3 ezért nem szabad a költségeket emelni. A bel­városi plébános is elfogadta a tanács javasla­tát, a közgyűlésnek sincs oka azt el nem fo­gadni. Gaál Endre dr elmondja, hogy a törvényha­tósági bizottság annakidején elhatározta, hogy Hákóczi Ferenc emlékére szobrot emel. Vastag György szobrászművész el is készítette a Hákóczi-szobrot. A Rákóczi-szoborbizottság arra kérte a tanácsot, fizessen a város három­ezer koronát a mesternek. Kéri jóváhagyni ezt az intézkedést. Kéri, hogy hatalmazza föl a tanács a várost, hogy a szobor helyét jelölje ki és a további intézkedéseket megtegye. Dobay Gyula dr emelkedik szólásra, de mert "ern a kérdésről beszél, az elnök megvonja tőle a szót. A közgyűlés a királyhalmai királyszobor ki­javítására ezer, a zombori Erzsébet, szobor ré­szére pedig száz koronát szavazott meg. A sze­gedi móhészegyesület kérésére a Szegeden ren­dezendő méhészeti kiállítás részére háromszáz koronát engedélyeztek. A kereskedelmi és ipar­bank kibocsájtandó részvényeiből a város öt darabot jegyez. Balogh Károly előadja, hogy Goldschmiedt György dr azt javasolta, hogy a Tisza Lajos­köruton a villamos síneket az úttest közepére helyezzék. A tanács a kérelem elutasítását ja­vasolja. Goldschmiedt György dr kéri, hogy indítvá­nyát fogadják el. Ugy a közbiztonsági, mint a közforgalmi szempontok szükségessé teszik, hogy a villamos sineket a kocsiút közepére helyezzék. A közgyűlés ezután elfogadta a tanács ja­vaslatát. A szegedi gazdasági egyesület lóversenyé­nek segélyezésére kétezer koronát szavazott meg a közgyűlés. Somogyi Szilveszter dr főkapitány előter­jesztésére a kereskedelmi ós iparkamarai tag­választások előkészitésére a közgyűlés egy bizottságot küldött ki, amelynek elnöke a fő­kapitány, tagjai pedig Eisenstadter Róbert, Kiss Arnold, Ottovay Károly, Paral Pál, Reg­don Sándor és Pálfy Dániel lettek. Miután több tárgy nem volt, az elnök fél hatkor a közgyűlést berekesztette. Ékszereket nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. SZEGEDIENYUESHÁT Első szegedi amerikai fényképező-intézet 4 12 drb fényképet készit a legszebb kivitelben 3Q krajczárért. Á felvétel egy pillanatig tart. A képek 24 alatt készülnek el. — Felvételek, hekintet nélkül az időjárásra, reggel 9 órától este 10-ig eszközöltetnek. Mfiintézet: Rárász-utca 14. (Ungár—Mayer-palota.) SZOMBATON TOMBOLA s reggelig zene a ROYALBAN Tisztelettel ÜAVID FAI., kávés. Május hó 26-án a bécsi diuafkorzón arany- ós ezüstéremmel díjazott m modell ruhák • blous különlegességek modell pongyolák megérkeztek SÁTOR PÁL divatáruháizába. Kertmegnyitás! László-kávéház (volt Cabaret­kávéház, Deák Ferenc-utca 28. Ma, jnnins 3-án és a kővetkező napokon a budapesti Orfeum-társulat folytatja vendégjátékát teljesen uj műsorral. A műsorból kiemelendők: ! Uj! BARCHES TESTVÉREK ! Uj! lengyel zsidó kvartett. A HUJJE, kacagtató bohózat (sláger). OttóHÖH, Perényi JVusi, Fehér Lajos, karnagy. énekesnő. komikus. Magyart, Gyula Guszti Grethi jellem humorista. ének- és tánc-duett László Nelli, Bereffi Ilona, Khéti Moldovány cabaré diva. tánc excentrik. ének szubrett. Szabad bemenet! Rezdete este 9 órakor. Fentartott hely 1 kor. Felmentő jegy 60 fllér. Kegyes pártfogást kór az igazgatóság. Előadás után Farkas Feri zenekara játszik. Hideg bnffet! Kitűnő italok! Tisztelettel László István, kávés. IVTíx-M^^n-n/S^^I. a berlini fogtechnikán IKCIIlCIiyillL é8 fogklinikán képesítve Fogmiiterme Kossuth L.-sugárut 4. Készít mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokok­nak részletfizetésre is. ÜZLETÓTHELYEZÉS1 S,1 RAKTÁRAMAT (Kis-utca) helyeztem át DÉRY EDE SZEGED Addig a raktáron levő árn­kat gyári áron kiárusítom. KÖZGAZDASÁG Az ipartanács elvi határozata a szubvenciókról. (Saját tudósítónktól.) Érdekes elvi határozatot hozott az országos ipartanács állandó bizott­ságának ipari osztálya, a felgyűlt szubvenció­kérvények letárgyalása végett. Egy elsőrangú osztrák szőnyeg- és butorszövet-gyári cég kér­vényét tárgyalták, mely cég az országban há­romszáz szövőszékkel óhajtana szőnyegszövő­gyárat fölállítani. Folyamodó céghez annak idején kórdóst intézett a kereskedelmi minisz­térium az iránt, hogy hajlandó volna-e a gyárat akkor is létesíteni, ha a nyújtandó segély törzs­részvények ellenében adatnék? A vállalat ki­jelentette, hogy a szóbanforgó ipartelepet rész­vénytársasági formában létesíteni nem hajlandó, mert megfelelő saját tőkéje van, a részvény­társasági ügykezelést nehézkesnek tartja. Az ipartanács ez alkalomból újból tárgyalta az állami segélyezés módjának megváltoztatá­sára vonatkozó javaslatot, melyet 1908-ban már egyizben tárgyalt, de akkor el nem fogadott. A javaslat — mint a Magyar Gyáripar ma megjelent számában olvassuk — a következő volt: A jelenlegi segélyezési föltételeket az ipar­tanács 1904-ben állapította meg. Ezek a fölté­telek a lehetőségig szemelőtt tartották az adandó segélyek biztosítását, de emellett az az alapelv vonult rajtuk végig, hogy semmi olyan gátat nem szabad emelni, amely esetleges néhány ezer koronányi kockázat elkerülése órdekéhen korlátokat szabna az iparfejlesztés­nek. Ezldeig konkrét eset nem merült föl, amely indokolttá tenné ezen föltételek meg­változtatását. Mindazonáltal számolva a jövő eshetőségeivel, két irányban kéretett az ipar­tanács döntése a maiaknál még szigorúbb biz­tosítékok tekintetében. Először, hogy csőd vagy üzemfőihagyás esetén a segély visszaté­rülhessen, továbbá, hogy mily mód lenne alkal­mas arra, hogy a külföldről betelepült gyári vállalatok üzemfölöslegei legalább részben az országban visszatartassanak. Az osztály mérlegelte a dolgokat és a leg­szorgosabb mérlegelés mellett is ugy találta, hogy azon vállalatoknál, amelyek nem nyilvá­nos számadásra kötelezettek, rendkívül bajos ennek keresztülvitele és csakis a jelzálogi be­kebelezés formája volna erre alkalmas, ami KéSZ férfi- és gyermekruhákban VEGELADAS HOLTZER DÁNIEL csak junius hó 15-ig. ===== Széchenyi tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom