Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-04 / 127. szám

1911 junius 3 . DELMAGYARORSZAG 3 jeháaz huduló Abbáziából nem mehet át Velencébe. Tengerparti városokban mindenütt határozott an tudják, hogy Velencében dühöng a veszedelem. Páni félelem fogta neg utasokat, lakosokat is. Fürdővendegek előtt érthetetlen - szintén letagadnak hivatalosan mindent. Titkolódzás miatt veszedelem csak nagyobbodni Eddig a távirat. Ennyi épen elég, hogy jellemezze azt a bornírt „védekezést", amire Velencében rávetemedtek a jóhirnév, haszon és megnyugtatás nevében. De nemcsak Grácban, nemcsak Velencéin pusztít a kolera, hanem Magyarországon 's kisért. Miskolcról érkezett olyan távirat, amely a legnagyobb aggodalomra ad okot. Miskolcon ugyanis egy idős asszony ázsiai kolera tünetei között meghalt és a halál okát 'gazán még nem tudták megállapítani. A kisértő veszedelemről ma ezek a jelentések számolnak be: Bécs, junius 3. Grácból, Triesztből és Velencéből egybehangzóan olyan jelentések érkeznek, melyek a kolerav'eszedelem komolyságára mutatnak. Grácban már hivatalosan is beismerik a veszedelmet és a hatóságok szigorúan figyelmeztetik a közön"éget, hogy minden óvóintózkedést tegyen meg ft kolera terjedésének megakadályozására. Ezz«l szemben az olasz ós különösen a velencei hatóságok tiltakoznak az ellen, mintha Olasz°rszágban kolera lenne és a velencei polgármester tegnap táviratot intézett a bécsi lapokhoz, melyben megcáfolja a velencei kolerahireket. A polgármester szerint csupán a városi hatótág szigorú óvintézkedései lehettek forrásai az 6'terjedt híreknek. Ellenben Triesztből megerő«>tik a velencei veszedelmet és azt mondják, hogy a velencei hatóságok csak a pünkösdi Megenforgalomra és az olaszországi jubileumra való tekintetből titkolják el a valóságot. A v«lencei orvosok egyesülete falragaszokban <lkarta figyelmeztetni a lakosságot a veszedelemre, a hatóságok nem engedtók meg a falraga8zok kifüggesztósét. Grác, junius 3. Grácban a már megállapított két kolera®8eten kivül, melyeknek egyike halálos volt, most több ujabb gyanús esetet konstatálnak. Az ®'hunyt postatiszt sógornőjén, Lebingernén már tegnap konstatálták a kolerát, ma pedig hat *mbert szállítottak az elszigetelő kórházba, mort kiderült róluk, hogy az utóbbi napokban lebingerné kávémérósóben voltak, ahol az akkor már beteg asszony szolgálta ki őket. Miskolc, junius 3. Égy rövid távirat azt jelentette tegnap Miskolcról, hogy az ottani kórházi orvosok koleraKyanus betegséget konstatáltak egy öreg naptáámosasszonyon és annak váladékát a budaPosti bakteriológiai intézetbe küldték megvizsgálás végett. — A kórház igazgatója erről az Jetről ma igy nyilatkozott: f, ~~ Tegnapelőtt délután bejött a kórházunkba Repeta Mártonná, egy lengyel származású naptáámos asszony, akin röviddel felvétele után kolerára szerfölött gyanús és jellegzetes tünetedet konstatáltak az orvosok. Értesítettük a •mtóságot ós a hatósági orvosok is alaposnak telálták a gyanút és a beteget a járványkórjmzban helyezték el. Az asszony betegségének '"netei tegnap megváltoztak és csökkent a koleragyanu. Tegnap este meghalt az asszony, de olyan körülmények között, amelyek egyáltalán nem támogatják a koleragyanut, bár azt teljesen nem zár jaki. Bólrészeit felküldték Budapestre ós a bakteriológiai vizsgálat van hivatva kideríteni, hogy tényleg koleraeset volt-e vagy nem. Miskolcon különben a hatóság minden intézkedést megtett a veszedelem megelőzésére. NAPI HÍREK — Lapunk legközelebbi száma a pünkösdi kettős ünnep miatt szerdán, a szokott időben jelenik: meg. — BAnffyné köszönete. A szegedi Bánffypárt, vezérének elhunyta alkalmából, részvét" iratot küldött Bánffy Dezső báró özvegyéhez. Erre most a báróné a következő sorokban válaszolt Végman Ferencnek: Nagyságos pártelnök ur! A szegedi ujpárt nevében boldogult férjem elhunyta fölött kifejezett részvétéért fogadja nagyságod, valamint az egész párt legőszintébb köszönetem nyilvánítását. Amint szegedi párthiveinek törhetet'en ragaszkodása bearanyozta a haldokló vezér utolsó hónapjait, ugy mórhetetlen fájdalmamban most tanúsított részvétük is igaz hálával tölt el s fölemel a fájdalomtól az isten változhatatlan akaratában való megnyugváshoz. Őszinte tisztelettel özvegy báró Bánffy Dezsőné. — A miniszterelnök és a véderőreform. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök a Budapesti Napló hasábjain hosszabb értekzeletben fejtegeti a véderőreform létjogosultságát és előnyeit. Szerinte a véderőreform fogja megteremteni a harmóniát az ország és a dinasztia között. Ugy kifelé, mint a dinasztia felé összekapcsoló lánc lesz ennek-a reformnak az életbelépése. Fejtegeti még az alkotmányreform nagy fontosságú következményeit és ennek életbelépésétől teszi függővé azt az üdvös együttmüködést, mely uj korszakot fog megteremteni. A véderőreform a talpköve, az alkotmányreform pedig a záróköve lesz ennek a korszaknak. Khuen-Héderváry, választópolgárai előtt már kifejezte politikai néz-eíét a véderőreformra vonatkozólag. — Virágkiállítás az ujszegedi vigadóban. Vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg az Országos Kertészegyesületnek az ujszegedi vigadóban rendezendő rózsa- és virágkiállítása, amely szokatlanul gazdagnak és tanulságosnak ígérkezik. Nagyszámú szegedi kertészen kivül az ország távolibb vidékeiről is számosan vesznek részt, köztük Bednárz Károly egymaga háromszáz fajta nyiló rózsával. Cserepes növények, kötészeti munkák és a kertészet körébe vágó egyéb tárgyak is gazdagon képviselve lesznek a kiállításon, mely 20 fillér belépődij mellett tekinthető meg (megnyitáskor 50 fillér). — Az állami főreáliskola vizsgáinak sorrendje. A szegedi állami főreáliskola érettségi vizsgálatai Szekeres Kálmán dr, budapesti főreáliskolai igazgató elnöklósóvel, junius 6-án kezdődnek. Az intézetben a tanitás junius 12-én ér véget. A magánvizsgák írásbeli része junius 13-án, szóbeli része 14-én lesz. Az egyes osztályok nyilvános vizsgái junius 17-ón kezdődnek és 23-ig tartanak. Az iskola évenkint szokásos rajzkiállitása 18-án, vasárnap nyilik meg a rajztermekben. A vizsgálatok befejeztével junius 24-ón 8 órakor az intézet tornatermében záróünnepély lesz. — Bánffy Dezső báró politikai végrende lete. Budapesti munkatársunk jelenti: Politikai körökben beszélik, hogy Lindler György volt országgyűlési képviselő által a Keichposlnak átadott politikai végrendelet, mely Lindler állítása szerint Bánffy báró politikai hitvallását foglalja magában, nem felel meg Bánffy intenciójának. Igaz, hogy Lindler György hoszszabb időn át szoros ós élénk politikai barátságban volt Bánffy Dezső báróval, de később ezen összeköttetés politikai nézeteltérések miatt teljesen meglazult. Úgyannyira, hogy ez a végrendelet vagy nagyon régi keletű, vagy pedig téves adatok alapján állíttatott össze. — Néhány szó a záróráról. A következő levelet kaptuk: Nem uj dolog az, miről most irni fogok, de kell, hogy újra fölujitsam. Nagyon sokan és sok helyen megvitatták már ezt a kérdést és minden alkalommal igazat adtak nekünk, de illetékes helyről még sem kaptunk elismerést, A kereskedelmi alkídmazottakhelyzetéről szólok. Ez a tárgy az, amiről évek óta szó van, ez a régen megindult mozgalom az, amit a közönség is rokonszenvvel kisór és mégis hiába minden, évek óta tartó mozgalmaknak( a helyzet nem javult. Gondolkodjunk csak egy kiBsé s milyen tisztán fogunk belelátni az alkalmazottak ferde helyzetébe. Az iparosok és bármilyen munkások, naponta nem dolgoznak többet, mint legfeljebb tiz órát. És nézzük a kereskedelmi alkalmazottakat, kik reggel hat órától nyolcig, tehát tizennégy érán át vannak munkában, nem szólva azokról a füszerüzletekröl, melyekben az alkalmazott már félötkor bemegy az üzletbe s tiz, sőt tizenegy óra is van, mikor pihenni mehet, hogy másnap ereje legyen újra kezdeni. És ezek mellett még megkívánják, hogy a kereskedősegód müveit legyen, illemtudó, társadalmilag képzett, mert nemcsak az, hogy a társadalomnak legmagasabb rétegével is közvetlen összeköttetésben áll, de nemzeti kívánság is, hogy a jövő kereskedői, a társadalomnak azon a nívóján álljanak, melyet az már a külföldön elfoglalt. Mi belátjuk azt, hogy a nemzettől ez méltányos és jogos kívánság, — de lássa be mindenki, hogy a mai rendszertelen rendszer mellett ez kivihetetlen. Adják meg, amit a külföldiek megkapnak. Ott nem dolgoznak csak nyolc órát naponta. Ott van tűrhető fizetési rendszer. Ott van minden évben szabadsága az alkalmazottnak üdülésre. Ott van olyan törvény, amely védi s nem szolgáltatja teljesen a főnökök kezébe az alkalmazottakat. Adják ezt meg nekünk is ós mi meg fogjuk mutatni, hogy méltók vagyunk arra, hogy a társadalom, a minket megülő helyre befogadjon. De ón nem ülök a fantázia szárnyas lovára. Nem, én nem kívánok ilyen sokat. Tudom, hogy mi mindannyian sokkal kevesebbel is megelégszünk, a méltányosan megérdemelt sokból. Szívesen dolgozunk mi este nyolcig, de most ebben a nyári meleg napokban kérjük a főnök urakat, hogy zárják üzleteiket hót órakor. Legyenek humánusak. Hiszen a jó tett meghozza a maga gyümölcsét. Aztán a meleg hónapokra kérjük a teljes vasárnapi munkaszünetet is. Hadd legyen egy héten egy napja annak a heti munkában kimerült kereskedősegédnek is, amikor családjával, vagy barátaival kirándulást tehet, üdülhet egy napig, hogy másnap pihent erővel ós nagyobb kedvvel nézzen a hét elé. Csak egy napot kérünk mi, szerényen. Mi ez ahoz képest, amit mások hónapokig, hetekig élvezhetnek. Mi nem számithatunk arra, hogy mindannyian egy-két hetes szabadságokat kapjunk, mert nem minden főnök teheti azt meg, hogy alkalmazottjának pihenő időt adjon s aztán hány van olyan, aki megtehetné, de nincs hozzá szive. Hát mi csak ilyen módon kérjük. Hiszen részére egész évre hirdetést ad fel, :: az hirdethet ll^lMllUllllW w tí