Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-04 / 127. szám

1911 junius 3 . DELMAGYARORSZAG 3 je­há­az hu­duló Abbáziából nem mehet át Velencébe. Tengerparti városokban mindenütt hatá­rozott an tudják, hogy Ve­lencében dühöng a veszede­lem. Páni félelem fogta neg utasokat, lakosokat is. Fürdővendegek előtt ­érthetetlen - szintén le­tagadnak hivatalosan min­dent. Titkolódzás miatt ve­szedelem csak nagyobbodni Eddig a távirat. Ennyi épen elég, hogy jellemezze azt a bornírt „védekezést", amire Velencében rávetemedtek a jóhirnév, haszon és megnyugtatás nevében. De nemcsak Grácban, nemcsak Velencé­in pusztít a kolera, hanem Magyarországon 's kisért. Miskolcról érkezett olyan távirat, amely a legnagyobb aggodalomra ad okot. Miskolcon ugyanis egy idős asszony ázsiai kolera tünetei között meghalt és a halál okát 'gazán még nem tudták megállapítani. A kisértő veszedelemről ma ezek a jelen­tések számolnak be: Bécs, junius 3. Grácból, Triesztből és Velencéből egybehang­zóan olyan jelentések érkeznek, melyek a kolera­v'eszedelem komolyságára mutatnak. Grácban már hivatalosan is beismerik a veszedelmet és a hatóságok szigorúan figyelmeztetik a közön­"éget, hogy minden óvóintózkedést tegyen meg ft kolera terjedésének megakadályozására. Ez­z«l szemben az olasz ós különösen a velencei hatóságok tiltakoznak az ellen, mintha Olasz­°rszágban kolera lenne és a velencei polgár­mester tegnap táviratot intézett a bécsi lapok­hoz, melyben megcáfolja a velencei kolera­hireket. A polgármester szerint csupán a városi ható­tág szigorú óvintézkedései lehettek forrásai az 6'terjedt híreknek. Ellenben Triesztből megerő­«>tik a velencei veszedelmet és azt mondják, hogy a velencei hatóságok csak a pünkösdi Megenforgalomra és az olaszországi jubileumra való tekintetből titkolják el a valóságot. A v«lencei orvosok egyesülete falragaszokban <lkarta figyelmeztetni a lakosságot a veszedelemre, a hatóságok nem engedtók meg a falraga­8zok kifüggesztósét. Grác, junius 3. Grácban a már megállapított két kolera­®8eten kivül, melyeknek egyike halálos volt, most több ujabb gyanús esetet konstatálnak. Az ®'hunyt postatiszt sógornőjén, Lebingernén már tegnap konstatálták a kolerát, ma pedig hat *mbert szállítottak az elszigetelő kórházba, mort kiderült róluk, hogy az utóbbi napokban lebingerné kávémérósóben voltak, ahol az ak­kor már beteg asszony szolgálta ki őket. Miskolc, junius 3. Égy rövid távirat azt jelentette tegnap Mis­kolcról, hogy az ottani kórházi orvosok kolera­Kyanus betegséget konstatáltak egy öreg nap­táámosasszonyon és annak váladékát a buda­Posti bakteriológiai intézetbe küldték megvizs­gálás végett. — A kórház igazgatója erről az Jetről ma igy nyilatkozott: f, ~~ Tegnapelőtt délután bejött a kórházunkba Repeta Mártonná, egy lengyel származású nap­táámos asszony, akin röviddel felvétele után kolerára szerfölött gyanús és jellegzetes tüne­tedet konstatáltak az orvosok. Értesítettük a •mtóságot ós a hatósági orvosok is alaposnak telálták a gyanút és a beteget a járványkór­jmzban helyezték el. Az asszony betegségének '"netei tegnap megváltoztak és csökkent a koleragyanu. Tegnap este meghalt az asszony, de olyan körülmények között, amelyek egyál­talán nem támogatják a koleragyanut, bár azt teljesen nem zár jaki. Bólrészeit felküldték Buda­pestre ós a bakteriológiai vizsgálat van hi­vatva kideríteni, hogy tényleg koleraeset volt-e vagy nem. Miskolcon különben a hatóság minden intéz­kedést megtett a veszedelem megelőzésére. NAPI HÍREK — Lapunk legközelebbi száma a pünkösdi kettős ünnep miatt szerdán, a szokott időben jelenik: meg. — BAnffyné köszönete. A szegedi Bánffy­párt, vezérének elhunyta alkalmából, részvét" iratot küldött Bánffy Dezső báró özvegyéhez. Erre most a báróné a következő sorokban vá­laszolt Végman Ferencnek: Nagyságos pártelnök ur! A szegedi ujpárt nevében boldogult férjem elhunyta fölött kifeje­zett részvétéért fogadja nagyságod, valamint az egész párt legőszintébb köszönetem nyilvá­nítását. Amint szegedi párthiveinek törhetet­'en ragaszkodása bearanyozta a haldokló ve­zér utolsó hónapjait, ugy mórhetetlen fájdal­mamban most tanúsított részvétük is igaz há­lával tölt el s fölemel a fájdalomtól az isten változhatatlan akaratában való megnyugváshoz. Őszinte tisztelettel özvegy báró Bánffy Dezsőné. — A miniszterelnök és a véderő­reform. Khuen-Héderváry Károly gróf mi­niszterelnök a Budapesti Napló hasábjain hosszabb értekzeletben fejtegeti a véderő­reform létjogosultságát és előnyeit. Szerinte a véderőreform fogja megteremteni a harmó­niát az ország és a dinasztia között. Ugy ki­felé, mint a dinasztia felé összekapcsoló lánc lesz ennek-a reformnak az életbelépése. Fej­tegeti még az alkotmányreform nagy fontos­ságú következményeit és ennek életbelépésé­től teszi függővé azt az üdvös együttmükö­dést, mely uj korszakot fog megteremteni. A véderőreform a talpköve, az alkotmányreform pedig a záróköve lesz ennek a korszaknak. Khuen-Héderváry, választópolgárai előtt már kifejezte politikai néz-eíét a véderőreformra vonatkozólag. — Virágkiállítás az ujszegedi vigadóban. Vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg az Or­szágos Kertészegyesületnek az ujszegedi vigadó­ban rendezendő rózsa- és virágkiállítása, amely szokatlanul gazdagnak és tanulságosnak ígér­kezik. Nagyszámú szegedi kertészen kivül az ország távolibb vidékeiről is számosan vesznek részt, köztük Bednárz Károly egymaga három­száz fajta nyiló rózsával. Cserepes növények, kötészeti munkák és a kertészet körébe vágó egyéb tárgyak is gazdagon képviselve lesznek a kiállításon, mely 20 fillér belépődij mellett tekinthető meg (megnyitáskor 50 fillér). — Az állami főreáliskola vizsgáinak sor­rendje. A szegedi állami főreáliskola érettségi vizsgálatai Szekeres Kálmán dr, budapesti fő­reáliskolai igazgató elnöklósóvel, junius 6-án kezdődnek. Az intézetben a tanitás junius 12-én ér véget. A magánvizsgák írásbeli része junius 13-án, szóbeli része 14-én lesz. Az egyes osz­tályok nyilvános vizsgái junius 17-ón kezdőd­nek és 23-ig tartanak. Az iskola évenkint szo­kásos rajzkiállitása 18-án, vasárnap nyilik meg a rajztermekben. A vizsgálatok befejeztével ju­nius 24-ón 8 órakor az intézet tornatermében záróünnepély lesz. — Bánffy Dezső báró politikai végrende lete. Budapesti munkatársunk jelenti: Politi­kai körökben beszélik, hogy Lindler György volt országgyűlési képviselő által a Keichposl­nak átadott politikai végrendelet, mely Lindler állítása szerint Bánffy báró politikai hitvallá­sát foglalja magában, nem felel meg Bánffy intenciójának. Igaz, hogy Lindler György hosz­szabb időn át szoros ós élénk politikai barát­ságban volt Bánffy Dezső báróval, de később ezen összeköttetés politikai nézeteltérések miatt teljesen meglazult. Úgyannyira, hogy ez a vég­rendelet vagy nagyon régi keletű, vagy pedig téves adatok alapján állíttatott össze. — Néhány szó a záróráról. A következő levelet kaptuk: Nem uj dolog az, miről most irni fogok, de kell, hogy újra fölujitsam. Nagyon sokan és sok helyen megvitatták már ezt a kérdést és minden alkalommal igazat adtak ne­künk, de illetékes helyről még sem kaptunk elismerést, A kereskedelmi alkídmazottakhelyze­téről szólok. Ez a tárgy az, amiről évek óta szó van, ez a régen megindult mozgalom az, amit a közönség is rokonszenvvel kisór és mégis hiába minden, évek óta tartó mozgalmaknak( a helyzet nem javult. Gondolkodjunk csak egy kiBsé s milyen tisztán fogunk belelátni az al­kalmazottak ferde helyzetébe. Az iparosok és bármilyen munkások, naponta nem dolgoznak többet, mint legfeljebb tiz órát. És nézzük a kereskedelmi alkalmazottakat, kik reggel hat órától nyolcig, tehát tizennégy érán át vannak munkában, nem szólva azokról a füszerüzletek­röl, melyekben az alkalmazott már félötkor be­megy az üzletbe s tiz, sőt tizenegy óra is van, mikor pihenni mehet, hogy másnap ereje legyen újra kezdeni. És ezek mellett még meg­kívánják, hogy a kereskedősegód müveit le­gyen, illemtudó, társadalmilag képzett, mert nemcsak az, hogy a társadalomnak legmaga­sabb rétegével is közvetlen összeköttetésben áll, de nemzeti kívánság is, hogy a jövő ke­reskedői, a társadalomnak azon a nívóján áll­janak, melyet az már a külföldön elfoglalt. Mi belátjuk azt, hogy a nemzettől ez méltányos és jogos kívánság, — de lássa be mindenki, hogy a mai rendszertelen rendszer mellett ez kivihetetlen. Adják meg, amit a külföldiek meg­kapnak. Ott nem dolgoznak csak nyolc órát naponta. Ott van tűrhető fizetési rendszer. Ott van minden évben szabadsága az alkalmazott­nak üdülésre. Ott van olyan törvény, amely védi s nem szolgáltatja teljesen a főnökök ke­zébe az alkalmazottakat. Adják ezt meg ne­künk is ós mi meg fogjuk mutatni, hogy mél­tók vagyunk arra, hogy a társadalom, a min­ket megülő helyre befogadjon. De ón nem ülök a fantázia szárnyas lovára. Nem, én nem kívá­nok ilyen sokat. Tudom, hogy mi mindannyian sokkal kevesebbel is megelégszünk, a méltá­nyosan megérdemelt sokból. Szívesen dolgozunk mi este nyolcig, de most ebben a nyári meleg napokban kérjük a főnök urakat, hogy zárják üzleteiket hót órakor. Legyenek humánusak. Hiszen a jó tett meghozza a maga gyümölcsét. Aztán a meleg hónapokra kérjük a teljes va­sárnapi munkaszünetet is. Hadd legyen egy hé­ten egy napja annak a heti munkában kime­rült kereskedősegédnek is, amikor családjá­val, vagy barátaival kirándulást tehet, üdülhet egy napig, hogy másnap pihent erővel ós na­gyobb kedvvel nézzen a hét elé. Csak egy na­pot kérünk mi, szerényen. Mi ez ahoz képest, amit mások hónapokig, hetekig élvezhetnek. Mi nem számithatunk arra, hogy mindannyian egy-két hetes szabadságokat kapjunk, mert nem minden főnök teheti azt meg, hogy alkal­mazottjának pihenő időt adjon s aztán hány van olyan, aki megtehetné, de nincs hozzá szive. Hát mi csak ilyen módon kérjük. Hiszen részére egész évre hirdetést ad fel, :: az hirdethet ll^lMllUllllW w tí

Next

/
Oldalképek
Tartalom