Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-27 / 145. szám

134 r.. DÉLMAGYARORSZÁCi Í9li junius 2S ményt alkosson, amely ugy szervezeténél fogva, mint annak következtében, hogy a nyeressegszerzési érdekeket működéséből kizárja, alkalmas az állami szempoatok által követelt birtokpolitikai müveleteknek a magasabbrendü gazdasági és szociális szempontok érvényesítésével való végrehajtására. Az intézet e szerint olyan közérdekű birtokmüveletekkel fog foglalkozni, amelyeket a magánvállalkozás az állami érdekeknek megfelelően végrehajtani nem képes. Épen ezért az uj intézettel az állam a magánvállalkozás jogos érdekeinek nem támaszt illetéktelen versenyt. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi szerepkörök. (Saját tudósítónktól.) A szegedi színházról van szó. Pedig nem is játszanak most, jó ideje benne. De a színházi bizottság elismerésre méltó komolysággal és tárgyilagos kritikával bírálta meg a legutóbbi, mult pénteki ülésén a színigazgató működését. Nevezeten, hogy egyes szerepkörök nincsenek a szegedi színház nívójához méltóan betöltve. Az egyik szegedi lap gúnyos sorokban tette szóvá a szinügyi bizottság helyes kritikáját. Mi ahelyett, hogy vitatkozásba bocsátkoznánk, leközöljük a szinügyi bizottság agilis tagjának, Wimmer Fülöp urnák hozzánk beküldött válaszát, mely igy hangzik: Mivel a „Szegedi Napló"-nak már megint baja van a szinügyi bizottsággal és hogy egyet üthessen rajta, egész helytelenül számol be az utolsó gyűlésen történtekről, kérem a következő helyreigazításnak annál inkább szívesen helyet adni, mert szerintem végtelenül fontos e bizottság ténykedésének komolyságát és céltudatosságát minden kételyen felül helyezni ép most, amikor a szinügyi bizottság a bekövetkező uj rezsimmel szemben esetleg kénytelen lesz a szinházba járó közönség érdekeit erélyesen megvédelmezni. Tényként jelzem tehát, hogy a bizottság „szabályzatát" tárgyalva, abban kimondani kívánta azon jogát, hogy nemcsak akkor, amikor az igazgató újonnan szerződött tagjainak névsorát előzetesen bemutatja, hanem természetesen oly időben, amikor a tagok már egy ideig működtek, kijelenthesse az igazgatónak, hogy egyes szerepkörök nincsenek a szegedi színház nívójához méltóan betöltve és követelhesse az e tekintetben szükséges azonnali intézkedéseket. Szórói-szóra igy mondatott ez ki, annak hangsúlyozása mellett, hogy a bizottság egyálalán személyekkel soha nem foglalkozik, hanem a színházlátogató közönség érdekében és a városnak szerződésileg fentartott jogához képest, meggátolni kívánja azt, hogy a színházigazgató netán olcsó, a szegedi színpadra nem alkalmas erőkkel akarná a szerepköröket betölteni. Azt hiszem ez máskép fest, mint a „Szegedi Napló karikírozott jelentése, amellett még azon előnye is van, hogy ez az igaz. Wimmer Fülöp álláspoátja teljesen fedi a szinügyi bizottság véleményét. Do fedi a mi álláspootunkat is. Hiszen mi hangoztattuk eddig is, hogy „egyes szerepkörök nincsenek a szegedi színház nívójához méltóan betöltve. S a garasos gazdálkodás politikája miatt a színház nívója nemhogy emelkednék, de el istünt. Már pedig Szeged közönsége igazán megérdemelné, hogy kitűnő előadásokat élvezhessen. És annál inkább kötelessége az erről való gondoskodás a szinházigazgatónak, mert ha vele szemben az egész város a legudvariasabb, legméltánjosabb, amikor nem állit neki konkurrenst, de egyedáruságot biztosit neki. Ezt íejezi ki a szinügyi bizottság mostani kritikája, amely helyes és födi a város közönségének nézetét is. NAPI HÍREK Csabai képek az ítélet után. (Saját tudósítónktól.) A Zsilinszky-fiuk fölmentése Csabán nem keltett nagyobb konsternációt. A parasztság meg volt győződve, hogy az „uri esküdtszék" nem fogja megtorolni a sérelmet. Csöndesek az utcák. Semmi izgalom, semmi fenyegető csoportosulás. Az elfojtott indulatra, ökölbe szorított kezekre csillogva őrködnek a csendőrszuronyok. Néma a tüntetés. Ünnepi gyászt öltött a parasztság. Szombaton, az itélet után, amikor Achimné és lánya Csabára érkeztek, feketeruhás férfi- és asszonysereg fogadta őket. Könyezve csókoltak kezet az Áchim asszonyának, aki megtörten, a fájdalomtól fel-felzokogva ment a gyászoló nép között. Néma tüntetés, de benne van a parasztság lelke, ragaszkodása, ereje. Az uri emberek örömmel fogadták a felmentő verdiktet. Áchimnak el kellett pusztulni, ő maga ásta meg a sírját. Ez a véleményük. Békét várnak, nyugodt életet. Nincs már többé a büszke vezér . . . Amikor iátták a gyászoló tömeget, egymásra mosolyogtak. Á hölgyek is mosolyogtak. Az uri fiatalság, a Zsilinszky-fiuk jóbarátai pezsgős vacsorát rendeztek a Fiumekávéházban. Pezsgődurranás, pohárcsengés szimfóniájával ünnepelték a Zsilinszky-fiiikat. Zsilinszkyék biharmegyei birtokukra, Vércsorogra utaztak néhány napra pihenni és elfelejteni a gyilkos revolverdurranás után következett izgalmakat. Békéscsabán minden csöndes. Gyászol a nép. A parasztpárt föloszlott. A vezér nem hiába ragaszkodott annyira hozzá, magával vitte a pártot. Kimerültek a folytonos harcban. Megtörtek. Békét akarnak. Vasárnap gyűlést tartottak. Fényes Samu dr is megjelent közöttük. Nyugodtan beleegyeztek a párt feloszlásába. De az ítéletet a vezetők közül néhányan nem hagyják annyiban. Feliratot akarnak intézni a Házhoz, hogy járjon közbe a Kúriánál az itélet megsemmisítése érdekében. Természetesen ez hiábavaló fáradság lenne, mert a Kúria teljesen független, legfelsőbb bírósági fórum. Érdekes, mondhatni szenzációs jelene* történt ma a Házban. Épen Darvay Fülöpöt, a mentelmi bizottság előadóját hallgatták, amikor a terembe lépett Kenedi Géza dr, a Zsilinszky-fiuk védője. Megakadt a tárgyalás. Minden tekintet a kiváló jogászra esett. A képviselők egymásután gratuláltak. Darvay, aki félbenhagyta előadását, lement az emelvényről és melegen kezet szorított Kenedivel. Ez történt ma a képviselőházban. — Ujabb áldozat a szegedi egyetemért. Megirtuk legutóbb, liogy a szegedi egyetemi bizottság az egyetem céljaira a Gedó fölött levő villasor és az uj kórház között fekvő területet 'szükségesnek tartja. A polgármester fölhivta a tanácsot, hogy a juniusi közgyűlés elé tegyen javaslatot a telek fölajáinlási ügyében. — Glattfelder püspök Szegeden. Glattfelder Gyula dr csanádi püspök másfél napig Szegeden tartózkodott. A püspök részt vett egyházi ünnepségeken, küldöttségeket fogadott, látogatásokat tett s ezúttal is több izben tanúbizonyságot tett Szeged iránt való szeretetéről; beszédében pedig a felekezeti békét hirdette. Az uj egyházfejedelem vasárnap kilenc órakor ünnepélyes istentiszteletet tartott a belvárosi plébánia templomban. Teljes püspöki ornátusban, Szeged összes papságától kisérve lépett az oltár elé. Az evangélium végeztével szószékre lépett s keresztényi szeretettől átlengett, magas szárnyalású beszédet intézett híveihez. A prédikáció után fölavatta az oltáregyesületet s bevégezte a szentmisét. Az egyházi ünnepség után a püspök látogatást tett Lázár György dr polgármesternél, Kray István ítélőtáblai elnöknél, Nagy Aladár törvényszéki elnöknél, azután megtekintette az ujszegedi templomot, ahol épen mise volt. A nagyszámban jelenlevő ujszegedi hívekhez szép beszédet intézett a püspök. Délben Jászai Géza belvárosi apátplébános ebédet adott a püspök tiszteletére, amelyre hivatalos volt a város tanácsa is. A püspököt a papság nevében Jászai Géza apát, Szeged közönsége nevében pedig Lázár György dr polgármester köszöntötte föl. Glattfelder Gyula püspök nagyhatású beszédben válaszolt, kijelentette, hogy Szeged csak a felekezeti béke megóvásával haladhat a nyugodt, biztos fejlődés utján. Ismételten hangsúlyozta a város iránti szeretetét s újból megígérte, hogy nemcsak főpapja, hanem dolgozó polgára is akar lenni egyházmegyéje legnagyobb, legmagyarabb városának. Gerliczy Ferenc báró a püspök jelenlévő szüleit és nővérét köszöntötte föl. Délután a püspök megtekintette az uj rókusi templomot, látogatást tett a nőipariskola kiállításán, megszemlélte és megáldotta az oltáregyesület kiállítását, azután sétakocsizást tett a városban, majd kihajtatott Szeged állomásra, ahonnan a gyorsvonaton visszatért székvárosába. — A karlócai kongresszus. Rohonyi Gyula királyi biztos, mint Karlócdról jelentik, mi reggel Budapestre utazott. A királyi biztost Bogdanovics Lucián patriárka, Zmejanovics Gábor verseci ás Szevics Mitrofán báosi püspök kisérte ki a vonathoz. A pályaudvaron elléptetett a királyi biztos a díszszázad előtt, azután szalonkocsijába szállt, amely nyolc óra előtt kirobogott a pályaudvarból. — A DMKE igazgatósági ülése. A L)MKE vasárnap délelőtt Perjéssy László elnöklete alatt igazgatósági gyűlést tartott, a melyen kulturtevékenységéről számolt be az igazgatóságnak a DMKE vezetősége. A gyűlést Perjéssy László elnök nyitotta meg és napirend előtt bejelentette, hogy Budapesten egy uj kulturgyesület alakult, amely működési körzetébe kivánt vonni oly vármegyéket is, amelyek a DMKE-nek belügyminiszterileg megerősített alapszabályában kezdettől fogva föl vannak véve. Ezeket tehát az uj egyesület, amelynek megalakulása különben már a közhangulatban volt és létesítését fővárosi lapok cikkekben is szorgalmazták, nem is vonja működési körébe. Bejelentette ezután az elnökség, hogy Krassószörény vármegye és Lúgos város hatósága közbenjárására a DMKE közgyűlését pünkösdről szeptember 24-ikére halasztotta el. Ugyanis akkor nagy mezőgazdasági kiállítás lesz Lúgoson. Á közgyűlés előkészítésével az igazgatóság az elnökséget bizta meg. A kultúregyesület beterjesztette működését a házi ipar felvirágoztatására. Ecélból a DMKE egézs területén tanfolyamokat rendez, csipkekészitő telepeket létesít, háziipari kiállításokat rendez, gombokat állíttat elő, hímzésre, szőnyegvarrásra kioktatja mindazokat, akik ecélból jelentkeznek. Két munkatanitót is alkalmazott erre a DMKE. A DMKE egész területén foglalkozik analfabéták oktatásával. Minden faluban tanfolyamot rendez, a melyen irni, olvasni és számolni tanítja meg az analfabétákat. — Utca, Báiiffy Dezső és Lőw Lipót nevéről. Lázár György polgármester átirt R villamos vasúti jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala. -ym