Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-27 / 145. szám

1911 junius 25 DÉLMAGYARÜRSZÁCi 131 Tízórás kihallgatás. Szombaton délben félegykor jelentkezeti Kossy Andor Schaupe József dr vizsgálóbíró előtt. A vizsgálóbíró szobája a Landesgericht óriási épületének első emeletén, 78. szám alatt van. Tudósitónk Kossyval együtt lépett be a vizsgálóbíró szobájába, aki a következő szavakkal fogadta a pör koronatanuját: — Csakhogy végre itt van. Azonnal megkezdjük a kihallgatást, mert felsőbb helyről kapott utasitásra rohamléptekkel kell ezt az ügyet befejezésig vinni. — Kérem, a szegedi rendőrség az oka a késésnek, — Hiszen, amikor láttam, hogy a szegedi rendőrség nem intézkedik — válaszolt a vizsgálóbíró — kiutaltattam az útiköltséget.. Pillanatnyi elgondolkodás után legyintett a kezével: — Ja, die ungarische Vorvaltung! Die Szegediner Polizei . . . W«s tvissen die von Statsraison! . . , Schaup dr ezután hozzákezdett Kossy kihallgatásához. Az anyag óriási nagy, asztala Simonides-aktákkal volt telerakva. Schaup dr ezidő szerint három jegyzőjével együtt nem is vezet más ügyet, mint ezt. Es hogy mennyire sürgetik és hajtják felsőbb helyről, azt kétségtelenül igazolja a kihallgatás időtartama. Déli fólegy órától éjjel féltizenegyig tartott a kihallgatás, minden megszakítás nélkül s ezalatt sem a vizsgálóbíró, sem Kossy, som pociig a bárom jegyző, akik a vallomást írták, nem ettek egy falatot sem. Mert fő az államraison. Kossy Andor vallomásaiból a Délmagyarország tudósítója a következő érdekes részleteket közli: .. — Honnan és mióta ismeri tanu Simónides Ödön volt magyar királyi honvódhadnagyot? — Evek óta még, mint Ludovika akadémiainövendéket ismerem, testvéröcsómmel együtt tanult. — Van-e önök között valamilyen rokoni kötelék? — Nincs. — Ellenséges viszonyban áll-e vádlottal, vagy törtónt-e önök között valaha olyan esemény, amiért oka volna reá neheztelni? — Nem állok ellenséges viszonyban,, okom nincs miért rá neheztelni. — Tudja ön, mivel van Simónides vádolva? — Tudom. Hazaárulással azokból a szolgálatokból kifolyólag, melyeket az olasz katonai kormánynak tett, — Ha önnek erről tudomása van, jelölje meg azokat a tényeket, melyeket Simónides akár az ön közvetlen jelenlétében követett el, akár pedig önnek, mint általa keresztülvitteket tudomására hozta? — Tudotnásom van elbeszéléséből mindazokról a hadügyi szolgálatokról, melyeket őNobilo Albericco Albcricei bécsi olasz katonai attasé intervenciójára az olasz hadügyi kormánynak 1910. szeptember elejétől kezdve teljesített. Es pedig pénzért eladta egy magyar királyi honvédgyalogezred mozgositási tervét, melyhez ő mint ezredsegédtiszt hozzájutott. Eladta továbbá négy osztrák-magyar csatahajónak műszaki lerasdt. — Tudja, hogy ezekért a szolgálatokért Simónides mekkora összeget kapott és kitől, honnanP — A kapott összeg nagyságát nem tudom, de határozottan állithatom, hogy Simónides 1910. szeptember óta alig tiz-tizenegy hót alatt hatvanezer frankot veszített a montecarl.ói kaszinóban. — Tudja-e, hogy Simónides milyen utonmódon jutott összeköttetésbe az olasz vezérkarral? — Simónides 1910. szeptember előtt szabadult ki a budapesti királyi ügyészség fogházából, ahol többrendbeli váltóhamisítás miatt majdnem két évig ült. Kiszabadulása után Bécsbe utazott ós jelentkezett Albericco Albericei olasz katonai attasénál s hivatkozva katonai szakképzettségére, kémszolgálatait az osztrákmagyar monarchia ellen fölajánlotta. Es Albericei kjjeientette Simonidesnek, hogy szolgálatait n(lqyon szívesen veszi, de mivel ő a bécsi udvarnál akkreditálva van, közvetlenül nem folyhat bele a kémkedés ügyébe, hanem kormánynak rögtön jelentést tesz az ajánlatról' páytf0qolja, Simónides pedig közvetlenül Rómába' az olasz vezérkar főnökéhez forduljon. ' — Tudja-e, hogy Simónides ezt az attasé ' ptssitAjsát. követte-e ós milyen formában ? — Igen. Simónides jelenlétemben egy angol nyelvű négy oldalas levélben fordult a római olasz vezérkari főnökhöz. — Tudja-e, hogy erre az ajánlatra milyen választ kapott Simónides, kitől, honnan, hová és milyen cimre? — Erre a kérdésre én csak Simónides elbeszélése alapján tudok válaszolni, még pedig annyit, hogy Simónides Monte-Carlóba a Hotel I'Europe-ban bérelt lakására saját nevére egy ujabb sürgető levele után Milánóból Billy Bromn, Casella Postáié 297 aláírással levelet kapott. Ebben az volt irva, hogy szolgálatait örömmel fogadják s fölkérték, hogy a részéről is fontosnak, tartott katonai titkokat küldjön Billy Brown cimóre. Ebeli fáradságát dúsan honorálni fogják és megbízzák a további munkálatokkal is. — Mit küldött Simónides erre a fölszólitásra? — Egy magyar királyi honvédgyalogezred mozgósítási tervét ós négy csatahajó műszaki leirását. — Ezután következő, ujabb megbízatásait Simonidesnek tudja-e ön? — Tudom Billy Brownak közvetlenül Simonideshez Sent Jean S/Meer frankia savoyard faluba hötel Belevuc-be intézett leveléből azt, hogy ujabb szolgálatokra kérte föl Simonidest. Ezek a szolgálatok a monarchia egyetlen hadikikötőjére vonatkoznak és a következők: 1. Küldje be Pola hadikikötő térképét; 2. közölje a hadikikötő több pontjának vízmélységét s egyúttal ha lehetséges, Pola vízrajzi térképét,; 3. bármily áldozatok árán szerezze meg Polának azt a térkópét, melyen a lerakott aknák helyei pontosan föl vannak tüntetve; 4. küldjön részletes térvázlatot a szénkészletről és annak betárolási helyeiről; 5. küldjön részletes kimutatást Pola organizációjáról ós hadi készültségéről. — Beszélje el, kérem, micsoda körülmények hozták össze önt Simonidessel ós micsoda okok játszottak közre abban, hogy önt Simónides bizalmasává fogadta? — Simonidesnek, hogy terveit keresztülvi" hesse, okvetlenül egy bizalmas emberre volt szüksége. Előttem kettővel próbálkozott, anélkül, hogy terveiből bármit is elárult volna. Az első kiszemelt egy budapesti ügyvédjelölt, majd sikertelon próbálkozás után a második egy volt magyar királyi honvédhadnagy. Ez utóbbi szintén nem állt kötélnek, tudomása lóvén Simónides gazságairól és büntetett előéletéről. Én is véletlenül kerültem össze Simonidessel. Gyermekkori ismeretségünk egyszeribe bizalmassá tette irántam. Ámbár én is tudtam, hogy egyike a legnagyobb kaliberű ós legveszedelmesebb csirkefogóknak, aki állandóan rosszban sántikál, mégia pusztán kíváncsiságból, érdeklődésemet mutatva, végighallgattam a terveit, amiket megdöbbentő őszinteséggel, nyíltan, egészen sansgéne tárt elém. Igy tájékozódva a legújabb és zseniálisan kieszelt gazságairól, melyekkel sikerülés esetén is egyesek, hanem egy egész menarchia érdekeit rombolta volna össze, rögtön tisztában voltam állampolgári kötelességemmel. — Színleg roppantul helyeseltem a terveit, mégjobban fölkeltettem a bizalmát és rövid kapacitálás után készséggel állottam mellé munkatársnak. Ez Monte-Karlóban történt. Még ugyanezen a napon, persze titokban, a monarchia ellen irányuló egész merényletet sürgönyileg lovag Pivonka Károly nizzai osztrák-magyar katonai attasé utján a bécsi katonai kabinetiroda vezetőségének tudomására juttattam. Erre rögtön sürgönyválaszt kaptam s ebben, további intézkedésig megbíznak Simónides éber és folytonos megfigyelésével. Ezután Schaupe dr féltizenegy órakor felfüggesztette Kossy kihallgatását s folytatását hétfőre tűzte. Simónides ás Kossy szembesítése. Izgalmas kihallgatási jelenet következett hétfőn délelőtt, amikor a vizsgálóbíró maga elé rendelte a fogságban levő Simónides Ödönt. Ekkor találkozott Simónides leleplezése óta először Kossy Aladárral. A szembesítés a legizgalmasabb volt. Kossy pontról-pontra, esetenkint a szemébe vágta Simonidesnek az ő terveit, vakmerő játékát, hazaáruló szereplését. Simónides kezdetben tiltakozott, kiabált, ökölbe szorított kezekkel akart rárohanni Kossyra, majd mikor nyugalomra intették, izgalomtól reszketve, síró hangon tagadott, yóctókezett kevés eredménynyel, mert az adatokat, á vallomásokat nem tudta lecáfolni s látnivalóvá vált, hogy az egész játék az életéhez,, szabadságához kétségbeesetten ragaszkodó ember erőlködése. A hétfői szembesítés alkalmával elhangzott beszédeket ma a további eljárás miatt nem hozhatjuk nyilvánosságra, de a Délmagyarország olvasóinak beszámolunk minden ujabb mozzanatról, amely erre a rendkívül izgalmas, igen fontos ügyre vonatkozik. Ó A képviselőház ülése. — Mentelmi ügyek. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház hétfőn mentelmi ügyek tárgyalásával töltötte idejét. A mentelmi bizottságnak egész serég jelentése került a Ház elé s egyik-másik ügyben hosszabb vita is volt. A képviselők olyan csekély számmal jelentek meg az ülésen, hogy tizenegy órakor Rakovszky István kérésére az elnök kénytelen yolt a tanácskozásképesség érdekében megszámláltatni a képviselőket. Ekkor negyvenbatan voltak a Házban. Egy órakor Huszár Károly mentelmi ügye során Szmrecsányi György határozatképesség megállapítását kérte ' s egyórai szünet, majd katalógusolvasás után kiderült, hogy száz képviselőt nem sikerül összetoborozni. A Ház igy két órakor eloszlott, anélkül, hogy a Huszár mentelmi ügyében határoztak volna. A mai ülésről ez a tudósítás szól: Köbös Ferenc elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után Lukács László pénzügyminiszter előterjeszti a Magyar Földhitelintézetek országos szövetségéről szóló és Pozsony, Fiume és Zágráb város kölcsöneiről szóló javaslatokat, amelyeket a pénzügyi bizottsághoz utasítanak. Harmadszori Olvasásban elfogadják az indemnitásról szóló javaslatot. Hegedűs Lóránt bemutatja a pénzügyi bizottságnak Pancsova, Újvidék ós Kecskemét városok, illetékmentességére vonatkozó kérvénye ügyében hozott határozatot. Heltai Ferenc előadó a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlja a székesfőváros 270 milliónyi kölcsönének fölvételéről szóló törvényjavaslatot. A Ház a törvényjavaslatot vita nélkül elfogadta. (Mentelmi ügyek.) Vita nélkül elfogadták a mentelmi bizottság javaslatát Szkicsák Ferenc és Rndnay Béla ügyében. Zboray Miklós és Szmrecsányi György mentelmi ügyénél vita támadt. Rakovszky István behotóan ismertette az ügyet. Előadta, hogy Zborayt és társát Singer Artúr ismeretes doktoravatási ügyében kéri a biróság. Minthogy azonban kétes, vájjon a megtörtént fegyelmi eljárás után lehet-e bizonyítani a biróság előtt, a képviselőket nem szabad kiszolgáltatni. Székely Ferenc igazságügyminiszter: Meg fogják engedni a bizonyítást. Rakovszky István : Ha erre garanciát ad a miniszter, ugy ő is a kiadatás mellett szavaz. Azonban ennek hiányában kéri, hogy Zboray és Szmrecsányi mentelmi jogát ne függeszszók föl. Darvay Fülöp előadó részletesen cáfolja Rakovszky állításait ós azt mondja, hogy a bizonyításnak helyet fognak adni, igy hát a kiadatás föltétlenül szükséges. Különben is módot kell adni Marcalinak, hogy ilyen súlyos váddal szemben védekezzék és a Ház nem veheti el tőle ezt a jogát. Ajánlja a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. A Ház túlnyomó többsége a két képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. Ezután vita nélkül elfogadják a mentelmi bizottság többi javaslatát. (Nyolcvanegyen.') Egy órakor Szmrecsányi György a Ház határozatképességének megállapítását kérte. Az elnök elrendelte a képviselők megszámlálását s kiderült, hogy mindössze 81-en vannak, Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Mivel ezfipet után sem volt jelen száz képviselő, katalógust olvastatott. A k&t&Hgusolvas^s után