Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-24 / 143. szám

3 r.. DÉLMAGYARORSZÁCi Í9li junius 2S az adminisztrációban a kis áMsol" at szapo­rítják, mert ez a status fölboritásf-noz vezet. Az adóhivatalokat ugy kellene szaporítani, hogy minden járásbíróság területére jusson. A szeszadó-fölemelést végre ! kell hajtani, mert ez az alkoholizmus csökkentésére vezet. Ehelyett a dohányárakat emelték. A buda­pesti állami hidakról is beszél és kívánja,, hogy a Lánchídon is vezessen át villamos vasút. A hidvámok (megszüntetését kívánja és kéri a kereskedelmi minisztert, hogy vi­lágosítsa fel a pénzügyminisztert ennek fon­tosságáról. (Derültség.) A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés.) (Állami bányászat.) Münnich Kálmán: Az állami iparvállala­tokról kivan szólni ós ezek között első sor­ban az állami bányászatról ós kohászatról, amelynek köszönhető, hogy a hazai bánya­ipar föllendült. Szünet után Földes Béla szóvá teszi a költségvetési rendszer mai formáját, amely arra kényszeríti a Hazat, hogy idejének leg­nagyobb részét költségvetési vitával töltse el. Ezen segíteni kellene valahogy, anélkül azonban, hogy a Ház ellenőrző jogán bármi tekintetben csorba esnék. Ostffy Lajos határozati javaslatot nyújt be a járási számvevőszék reformja iránt. A pénzügyminiszter beszéde.) Lukács László pénzügyminiszter válaszol a vita során fölmerült észrevételekre, örömmel hallotta az ellenzék által hangoztatott azt a fölfogást, mely a költségvetési törvény mó­dosítását és az államháztartás rendjének biz­tosítását sürgette. Ehez azonban nem ele­gendő az, hogy az állam pénzügyi esztendeje julius elsején kezdődjék; a Ház tanácskozási rendjón kellene megfelelő változtatást tenni, természetesen a szólásszabadság sérelme nél­kül. A kormány 'mindenesetre foglalkozni fog a dologgal. Azokkal az aggodalmakkal szemben, mintha az állami kiadásokkal a bevétel nem állana arányban, utal arra, hogy az utolsó tiz évben ötszázmillió koro­nával emelkedtek a'rendes bevételek s igy nincs ok az aggodalomra. Különben is van­nak még bevételi források fölhasználatlanul, amelyekhez szükség esetén hozzá lehet nyúl­ni. A szeszadó fölemelését nem az Ausztriá­val való megegyezésünk akadályozza, mert a törvényen egyoldalúan is tehetünk bizo­nyos módosításokat. A boritaladó olyen je­lentékeny bevételi forrása a kincstárnak, amit egyelőre nem lehet eltörölni. A dohány­ár ucikkeiv árszabályozása utóljára 1888-ban történt, azóta pedig a munkabérek, az anyag­szerek és a beváltási költségek tetemesen emelkedtek s igy az áremelés is megokolt. A munkásházak építése, az előző kormány elő­irányzata szerint tizenkétmillió koronába ke­rült volna, de építkezés közben kiderült, hogy negyven millió is kevés lenne a terv végrehajtására. Ez a körülmény a tervezet bizonyos megszorítására indítja a kormányt. Kéri végül a költségvetés elfogadását. (Elénk helyeslés a jobboldalon.)' A Ház ezután a pénzügyi költségvetést ál­talánosságban megszavazta. Vita nélkül meg­szavazták a költségvetés részleteit is. Választójogi gyűlés Nagyváration. A függetlenségi és 48-as párt vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor népgyűlést, rendez Nagy­váradon az általános, egyenlő és titkos vá­lasztói jog érdekében. A gyűlésen a függet­lenségi és 48-as párti polgárokon Ikivül a szo­ciáldemokraták és a Választójog Országos Szövetségének tagjai testületileg vesznek részt. A gyűlésre leutazik Justh Gyula, a füg­getlenségi és 48-as párt és a Választójog Or­szágos Szövetségének elnöke is, a következő képviselők kíséretében: Benedek János, Ke­lemen Samu, Justh János, Kun Béla, Papp Elek ésVertán Etele. A nagyváradi választó­jogi liga nevében Ágoston Péter dr jogakadé­miai tanár mond beszédet. A szociáldemok­rata párt központja szintén küld le hivatalos szónokot. 1 , ítélet előtt a Zsilinszky-ügy. — Szombaton hirdetnek Ítéletet. — (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Vádlottak s esküdtek meggyötörve tértek ma, pénteken nyugovóra, anélkül, hogy ítéle­tet mondottak s Ítéletet hallottak volna. A pénteki napon nem hirdethettek ítéletet, az általános kimerülés miatt. A délelőtti tár­gyalást igen későn kezdette meg, a figyelmes elnök sietett bejelenteni, hogy bocsánatot kér a késésért, de annyi az esküdtekhez intézendő kérdés, hogy emiatt féléjszaka fönn voltak a tárgyaláson szereplő törvényszéki birák. összesen huszonkilenc kérdést intéznek az esküdtekhez, még pedig Zsilinszky Gáborra vonatkozólag tizenegy, Zsilinszky Endrére vonatkozólag tizennyolc kérdést. A kérdések — miután két vádlottról van szó — kés cso­portra vannak osztva és a következő bűn­cselekményekre vonatkoznak: előre megfon­tolt szándékos emberölés, szándékos ember­ölés, erős fölindulásban elkövetett szándékos emberölés, halált okozó súlyos testisértés, erős fölindulásban elkövetett halált okozó sú­lyos testisértés, jogos önvédelem. Kérdést intéznek az esküdtekhez arra néz­\e is, hogy a vádlottak félelemből lépték-e tni a jogos önvédelem határát. Zsilinszky Endrére nézve külön kérdése­ket intéz a bíróság arra nézve is, liogy a vád­lott, amennyiben nem tettes a gyilkosságban, bünsegéd-e, vagy tettes. Az ügyész a kérdések föltevése miatt sem­miségi panaszt jelentett be. — A tárgyalás során — mondotta az ügyész —nem merült föl bizonyíték arra, hogy Áchim Zsilinszky Endrét megtámadta, vagy az ágyra teperte volna. Az elnök itt közbevág: — Bocsánat, ez nem tartozik ide. Kenedi Géza védő semmiségi pa­naszt jelentett be a két fökérdés föltevése miatt s kijelentette, hogy a a tanúvallomások mérlegelésére nem az ügyész, hanem az esküdtek vannak hivatva. Kérte a bíróságot, hogy az esetben, ha az első főkérdést föntartja és az esküdtek ebben Zsilinszky Gábort nem bűnösnek mondanák ki, mondja ki, hogy az esküdtek Endrére vo­natkozólag ne feleljenek a hozzájuk intézett kérdésekre. Délután kihirdették a véglegesen megszö­vegezett kérdéseket. Rendkívül érdekes, hogy a védők által kivánt kérdéseket mind meghagyták, igy mindre felelniük kell az esküdteknek. Délután a pörbeszédeket is megkezdték, zsúfolt, fojtogató melegben. A megye urai s szép asszonyai, de a tehetős csabai .paraszt­gazdák közül is igen sokan szorongtak a te­remben, ítéletet lesve. De ma nem ítélhettek, dacára, hogy este hétig tárgyaltak.' Előbb Lisz" Viktor dr főügyész-helyettes mon­dotta el higgadt, tőle telhetőleg tárgyilagos beszédét. Izgalmas jelenet következett ez­után. Fényes Samu dr, az Achim-család vé­dője emelkedett szólásra és lendületes be­szédbe kezdett. Politikailag, lelkes szavakba kezdte méltatni a megölt képviselőt, hangsú­lyozta, hogy az eljövendő idők apostolaként kell tekinteni. Nem folytathatta tovább, mert Gálbory József elnök határozottan le­intette, hogy politikai beszédnek helye nincs s amikor Fényest ismét figyelmeztette, ez ingerülten, harsányan kiáltotta: — Azért jöttem ide, hogy védjem az Achim-családot! Nem engednek. Ha nem engedik ugy elmondani védőbeszédein, ahogy én jónak látom, akkor egyszerűen se­hogyse beszélek. És leült. Nem is beszélt, nem mondott védőbeszédet Fényes Samu dr. Ez az epi­zód kinos feltűnést keltett. Majd Kenedi Géza dr beszélt, elsősorban védence, Zsi­linszky Gábor érdekében, de egyúttal Zsi­linszky Endre tragikus szereplését is jelle­mezte. Gyönyörűen megkonstruált beszédé­vel mindenkit magával ragadott s a vádlot­tak fölmentését kérte. Ugyanilyen szellem­ben, de igen röviden beszélt Kepich Erigyes is, Zsilinszky Endre védője. ítéletre azonban nem került a sor, da­cára, hogy este hét órakor már befejezték a beszédeket, csak az esküdtek kioktatása, a visszavonulás és a verdikthozás volt hátra. A kioktatás a huszonegy kérdés miatt igen hosszú időt vesz igénybe és az elnök a tár­gyalást szombaton delelőt/ tiz órára ha­lasztotta. Ekkof következik el ebben az ügyben talán a végső nagy izgalom: talán a szabadulás, valószínűleg a további bün­tetés . . . A pénteki tárgyalásról ezeket jelenthetjük: A délelőtti tárgyalás. (Egy hívatlan tanu.) A mai tárgyalást délelőtt háromnegyed tiz órakor /nyitotta meg Galbory József elnök, aki a következő szavakkal mentette ki a bí­róság késlekedését: — Féléjszaka foglalkoztunk a kérdések megszövegezésével, aminek befejezése reg­gelre maradt. Ezért kellett /késnünk. Ebben a percben egy ismeretlen ember ál­lott a bíróság elé. — Nagyságos elnök ur, tekintetes törvény­szék, — szólott az ismeretlen — vallomást akarok tenni. — Ebben az ügyben? — kérdezte megle­petve az elnök. — Igen! — felelt a hívatlan tanu. — Mi a neve és foglalkozása? — Verner József békésgyulai takarékpénz­tári könyvelő vagyok. — Minthogy nem tudom, mire nézve akar vallomást tenni s minthogy vallomásáról nem tett senki bejelentést, ki kell hallgat­nom. Mit akar előadni? — Április 28-tól május 17-ig 1 fegyvergya­korlaton voltam Csabán. Május 13-án ugy állapodtunk meg tiszttársaimmal, hogy ná­lam vacsoráznak Gyulán. Ezért kora délután hazajöttem, hogy feleségemet a vendégek ér­kezéséről értesítsem. Motoroson jöttem I és körülbelül félhat óra lehetett, mikor Csabán találkoztam Áchimmal. Határozattan tudom, hogy bot volt nála. Hubay szavazó biró: Többen voltak Achimék? í — Igen. — A többinél is volt hot? — Azt nem tudom. — Hogyan tudja, hogy Áchimnál volt bot? — Mellettem ment el és megfigyeltem. Fényes Samu: Hallott a Szabó-fiu vallo­másáról? — Nem. Az elnök: Újságot nem olvasott? — Tegnap nem, csak a tegnapelőttieket. Vernert szembesitik Ladányi Istvánnal, ki az emlékezetes szombaton együtt érkezett Budapestről Áchimmal és a könyvelő hatá­rozottan a szemébe mondja Ladányinak, hogy látta a botot Áchimnál. Azt azonban, hogy milyen szinii volt a bot, nem tudja megmondani. Az elnök: Figyelmeztetem, hogy csak ak­kor tegyen esküt, ha határozottan emlékszik. — Határozottam emlékszem és megeskü­szöm — felelte Verner. • j A bíróság megeskette a tanuí. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom