Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-24 / 143. szám

3 r.. DÉLMAGYARORSZÁCi Í9li junius 2S az adminisztrációban a kis áMsol" at szaporítják, mert ez a status fölboritásf-noz vezet. Az adóhivatalokat ugy kellene szaporítani, hogy minden járásbíróság területére jusson. A szeszadó-fölemelést végre ! kell hajtani, mert ez az alkoholizmus csökkentésére vezet. Ehelyett a dohányárakat emelték. A budapesti állami hidakról is beszél és kívánja,, hogy a Lánchídon is vezessen át villamos vasút. A hidvámok (megszüntetését kívánja és kéri a kereskedelmi minisztert, hogy világosítsa fel a pénzügyminisztert ennek fontosságáról. (Derültség.) A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés.) (Állami bányászat.) Münnich Kálmán: Az állami iparvállalatokról kivan szólni ós ezek között első sorban az állami bányászatról ós kohászatról, amelynek köszönhető, hogy a hazai bányaipar föllendült. Szünet után Földes Béla szóvá teszi a költségvetési rendszer mai formáját, amely arra kényszeríti a Hazat, hogy idejének legnagyobb részét költségvetési vitával töltse el. Ezen segíteni kellene valahogy, anélkül azonban, hogy a Ház ellenőrző jogán bármi tekintetben csorba esnék. Ostffy Lajos határozati javaslatot nyújt be a járási számvevőszék reformja iránt. A pénzügyminiszter beszéde.) Lukács László pénzügyminiszter válaszol a vita során fölmerült észrevételekre, örömmel hallotta az ellenzék által hangoztatott azt a fölfogást, mely a költségvetési törvény módosítását és az államháztartás rendjének biztosítását sürgette. Ehez azonban nem elegendő az, hogy az állam pénzügyi esztendeje julius elsején kezdődjék; a Ház tanácskozási rendjón kellene megfelelő változtatást tenni, természetesen a szólásszabadság sérelme nélkül. A kormány 'mindenesetre foglalkozni fog a dologgal. Azokkal az aggodalmakkal szemben, mintha az állami kiadásokkal a bevétel nem állana arányban, utal arra, hogy az utolsó tiz évben ötszázmillió koronával emelkedtek a'rendes bevételek s igy nincs ok az aggodalomra. Különben is vannak még bevételi források fölhasználatlanul, amelyekhez szükség esetén hozzá lehet nyúlni. A szeszadó fölemelését nem az Ausztriával való megegyezésünk akadályozza, mert a törvényen egyoldalúan is tehetünk bizonyos módosításokat. A boritaladó olyen jelentékeny bevételi forrása a kincstárnak, amit egyelőre nem lehet eltörölni. A dohányár ucikkeiv árszabályozása utóljára 1888-ban történt, azóta pedig a munkabérek, az anyagszerek és a beváltási költségek tetemesen emelkedtek s igy az áremelés is megokolt. A munkásházak építése, az előző kormány előirányzata szerint tizenkétmillió koronába került volna, de építkezés közben kiderült, hogy negyven millió is kevés lenne a terv végrehajtására. Ez a körülmény a tervezet bizonyos megszorítására indítja a kormányt. Kéri végül a költségvetés elfogadását. (Elénk helyeslés a jobboldalon.)' A Ház ezután a pénzügyi költségvetést általánosságban megszavazta. Vita nélkül megszavazták a költségvetés részleteit is. Választójogi gyűlés Nagyváration. A függetlenségi és 48-as párt vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor népgyűlést, rendez Nagyváradon az általános, egyenlő és titkos választói jog érdekében. A gyűlésen a függetlenségi és 48-as párti polgárokon Ikivül a szociáldemokraták és a Választójog Országos Szövetségének tagjai testületileg vesznek részt. A gyűlésre leutazik Justh Gyula, a függetlenségi és 48-as párt és a Választójog Országos Szövetségének elnöke is, a következő képviselők kíséretében: Benedek János, Kelemen Samu, Justh János, Kun Béla, Papp Elek ésVertán Etele. A nagyváradi választójogi liga nevében Ágoston Péter dr jogakadémiai tanár mond beszédet. A szociáldemokrata párt központja szintén küld le hivatalos szónokot. 1 , ítélet előtt a Zsilinszky-ügy. — Szombaton hirdetnek Ítéletet. — (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Vádlottak s esküdtek meggyötörve tértek ma, pénteken nyugovóra, anélkül, hogy ítéletet mondottak s Ítéletet hallottak volna. A pénteki napon nem hirdethettek ítéletet, az általános kimerülés miatt. A délelőtti tárgyalást igen későn kezdette meg, a figyelmes elnök sietett bejelenteni, hogy bocsánatot kér a késésért, de annyi az esküdtekhez intézendő kérdés, hogy emiatt féléjszaka fönn voltak a tárgyaláson szereplő törvényszéki birák. összesen huszonkilenc kérdést intéznek az esküdtekhez, még pedig Zsilinszky Gáborra vonatkozólag tizenegy, Zsilinszky Endrére vonatkozólag tizennyolc kérdést. A kérdések — miután két vádlottról van szó — kés csoportra vannak osztva és a következő bűncselekményekre vonatkoznak: előre megfontolt szándékos emberölés, szándékos emberölés, erős fölindulásban elkövetett szándékos emberölés, halált okozó súlyos testisértés, erős fölindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisértés, jogos önvédelem. Kérdést intéznek az esküdtekhez arra néz\e is, hogy a vádlottak félelemből lépték-e tni a jogos önvédelem határát. Zsilinszky Endrére nézve külön kérdéseket intéz a bíróság arra nézve is, liogy a vádlott, amennyiben nem tettes a gyilkosságban, bünsegéd-e, vagy tettes. Az ügyész a kérdések föltevése miatt semmiségi panaszt jelentett be. — A tárgyalás során — mondotta az ügyész —nem merült föl bizonyíték arra, hogy Áchim Zsilinszky Endrét megtámadta, vagy az ágyra teperte volna. Az elnök itt közbevág: — Bocsánat, ez nem tartozik ide. Kenedi Géza védő semmiségi panaszt jelentett be a két fökérdés föltevése miatt s kijelentette, hogy a a tanúvallomások mérlegelésére nem az ügyész, hanem az esküdtek vannak hivatva. Kérte a bíróságot, hogy az esetben, ha az első főkérdést föntartja és az esküdtek ebben Zsilinszky Gábort nem bűnösnek mondanák ki, mondja ki, hogy az esküdtek Endrére vonatkozólag ne feleljenek a hozzájuk intézett kérdésekre. Délután kihirdették a véglegesen megszövegezett kérdéseket. Rendkívül érdekes, hogy a védők által kivánt kérdéseket mind meghagyták, igy mindre felelniük kell az esküdteknek. Délután a pörbeszédeket is megkezdték, zsúfolt, fojtogató melegben. A megye urai s szép asszonyai, de a tehetős csabai .parasztgazdák közül is igen sokan szorongtak a teremben, ítéletet lesve. De ma nem ítélhettek, dacára, hogy este hétig tárgyaltak.' Előbb Lisz" Viktor dr főügyész-helyettes mondotta el higgadt, tőle telhetőleg tárgyilagos beszédét. Izgalmas jelenet következett ezután. Fényes Samu dr, az Achim-család védője emelkedett szólásra és lendületes beszédbe kezdett. Politikailag, lelkes szavakba kezdte méltatni a megölt képviselőt, hangsúlyozta, hogy az eljövendő idők apostolaként kell tekinteni. Nem folytathatta tovább, mert Gálbory József elnök határozottan leintette, hogy politikai beszédnek helye nincs s amikor Fényest ismét figyelmeztette, ez ingerülten, harsányan kiáltotta: — Azért jöttem ide, hogy védjem az Achim-családot! Nem engednek. Ha nem engedik ugy elmondani védőbeszédein, ahogy én jónak látom, akkor egyszerűen sehogyse beszélek. És leült. Nem is beszélt, nem mondott védőbeszédet Fényes Samu dr. Ez az epizód kinos feltűnést keltett. Majd Kenedi Géza dr beszélt, elsősorban védence, Zsilinszky Gábor érdekében, de egyúttal Zsilinszky Endre tragikus szereplését is jellemezte. Gyönyörűen megkonstruált beszédével mindenkit magával ragadott s a vádlottak fölmentését kérte. Ugyanilyen szellemben, de igen röviden beszélt Kepich Erigyes is, Zsilinszky Endre védője. ítéletre azonban nem került a sor, dacára, hogy este hét órakor már befejezték a beszédeket, csak az esküdtek kioktatása, a visszavonulás és a verdikthozás volt hátra. A kioktatás a huszonegy kérdés miatt igen hosszú időt vesz igénybe és az elnök a tárgyalást szombaton delelőt/ tiz órára halasztotta. Ekkof következik el ebben az ügyben talán a végső nagy izgalom: talán a szabadulás, valószínűleg a további büntetés . . . A pénteki tárgyalásról ezeket jelenthetjük: A délelőtti tárgyalás. (Egy hívatlan tanu.) A mai tárgyalást délelőtt háromnegyed tiz órakor /nyitotta meg Galbory József elnök, aki a következő szavakkal mentette ki a bíróság késlekedését: — Féléjszaka foglalkoztunk a kérdések megszövegezésével, aminek befejezése reggelre maradt. Ezért kellett /késnünk. Ebben a percben egy ismeretlen ember állott a bíróság elé. — Nagyságos elnök ur, tekintetes törvényszék, — szólott az ismeretlen — vallomást akarok tenni. — Ebben az ügyben? — kérdezte meglepetve az elnök. — Igen! — felelt a hívatlan tanu. — Mi a neve és foglalkozása? — Verner József békésgyulai takarékpénztári könyvelő vagyok. — Minthogy nem tudom, mire nézve akar vallomást tenni s minthogy vallomásáról nem tett senki bejelentést, ki kell hallgatnom. Mit akar előadni? — Április 28-tól május 17-ig 1 fegyvergyakorlaton voltam Csabán. Május 13-án ugy állapodtunk meg tiszttársaimmal, hogy nálam vacsoráznak Gyulán. Ezért kora délután hazajöttem, hogy feleségemet a vendégek érkezéséről értesítsem. Motoroson jöttem I és körülbelül félhat óra lehetett, mikor Csabán találkoztam Áchimmal. Határozattan tudom, hogy bot volt nála. Hubay szavazó biró: Többen voltak Achimék? í — Igen. — A többinél is volt hot? — Azt nem tudom. — Hogyan tudja, hogy Áchimnál volt bot? — Mellettem ment el és megfigyeltem. Fényes Samu: Hallott a Szabó-fiu vallomásáról? — Nem. Az elnök: Újságot nem olvasott? — Tegnap nem, csak a tegnapelőttieket. Vernert szembesitik Ladányi Istvánnal, ki az emlékezetes szombaton együtt érkezett Budapestről Áchimmal és a könyvelő határozottan a szemébe mondja Ladányinak, hogy látta a botot Áchimnál. Azt azonban, hogy milyen szinii volt a bot, nem tudja megmondani. Az elnök: Figyelmeztetem, hogy csak akkor tegyen esküt, ha határozottan emlékszik. — Határozottam emlékszem és megesküszöm — felelte Verner. • j A bíróság megeskette a tanuí. '