Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-23 / 142. szám

1911 junius 23 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A képviselőház ülése. — Székely Ferenc programja. — (Saját tudósítónktól) Az indemnitásrci szóló pénzügyi bizottsági jelentést ma már a Ház elé terjesztette Hegedűs Lóránt előadó. bergeviczy Aibert elnök indítványára a Ház kimondotta, hogy az indemnitást sürgősen kivánja tárgyalni, ami annyit jelent, hogy a szokásos, három napi várakozás nélkül is napirendre lehet tűzni az indemnitási törvényjavaslatot. A mai ülésen folytatták az igazságügyi költségvetés tárgyalását. Székely Ferenc igazságiigyminiszter vázolta programját s általános figyelmet, éljenzést váltott ki vázolt sok reformja. Székely beszéde után az igazságügyi költségvetést általánosságban megszavazták. A mai ülésről ez a tudósításunk számol be: Berzeviczy Albert elnök negyedtizenegy óra után megnyitja az ülést. Hitelesitik a mult ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja az április harmincadiki népgyűlés föliratát az általános választói jog tárgyában. (A harmadik indemnitás,) Hegedűs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója, beterjeszti az indemnitás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatról a bizottság jelentését s kéri, hogy azt sürgősen az osztályok mellőzésével tűzzék napirendre. Elnök a következő ülés napirendjének megállapításakor, az ülés végén, fog javaslatot tenni a nápirendretüzés tárgyában. (Néppárti a párbaj mellett.) Simon yi-Semadam Sándor a néppárt nevében kijelenti, hogy a költségvetést nem fogadja el. Az igazságügyminiszternek nagy sikere, hogy a polgári perrendtartás, ame-. lyet bárom miniszter nem tudott tető alá hozni, ő törvényre emelte. Lengyel Zoltán tegnapi beszédéhez kapcsolódva részletesen foglalkozik a kúriai bíráskodásról szóló törvény hiányaival. A kúriai bíráskodás elvét azonban föntartandónak tartja. Utal az esküdtbiróságok ellentétes Ítéleteire, amikor egyszer fölmentik az anyagyilkost, egyszer elitélik. Megkülönbözteti az igazságot a jogtól, mert az igazság csak akkor ér valamit, ba az joggá válik. Rámutat arra, liogy vannak törvények, amelyek oly kevés védelmet nyújtanak, például a becsület kérdésében, hogy az önigazságszolgáltatást is jogosnak kell elismerni. Vannak esetek, amikor a párbajt nem lehet elkerülni. (Ellenmondások a néppárton. Derültség.) Nem tehetek róla, de igy van. Ezen a téren társadalmi bíróságot kellene szervezni. Öt-tiz forinttal nem lehet a megsértett becsületet kiengesztelni. (Helyeslés.) Nem igaz az egyenlőség sem, inert a különböző társadalmi osztályokban más-más az érzékenység a becsület kérdésében. Erre az egyenlőtlenségre is figyelemmel kell lenni, amikor a társadalmi uton akarjuk megvédelmezni a becsületet. Rátér a büntetőtörvény egy másik hiányára s ez a csalás ügye. A csalás kritériuma nincsen pontosan összeállítva. A tőzsdei fedezetlen határidőüzlet megszüntetése régi követelése a néppártnak. Nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy valamely kötésről a lejárat előtt nem lehet megállapítani, hogy fedezetlen, vagy pedig van reá fedezet. Meg kell állapítani, hol kezdődik a-szerencsejáték a börzén. Az ügyvédi kérdésről is akar beszélni. A jogi oktatás reformjával, az ügyvédjelölti gyakorlat meghosszabbításával akarják ezt a kérdést megoldani. Ez azonban nem megfelelő. A numerus klanzust tartja még a helyesebbnek, bár annak sem hive. Nem lehet mondani, hogy a parlamentben é« a közéletben tultengenek a jogászok, hiszen őket a jogi nevelés egyenesen predesztinálja arra, hogy a közéletnek munkálkodjanak. Mit csináljon az olyan képviselő, aki nem tud beszélni? Felkiáltások: Az fizessen! (Derültség.) Simonyi-Semadam Sándor: A jegi oktatásnak most napirenden levő reformját nem tartja megfelelőnek. (Székely Ferenc beszéde.) Székely Ferenc igazsagiigyminiszter: Azzal kezdi beszédét, liogy azokra a felszólalásokra, válaszolva, amelyek a polgári perrendtartás életbeléptetését sürgetik, kijelenti, hogy ennek a törvénynek az életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot már a legközelebbi napokban benyújtja. (Éljenzés.) Ezzel kapcsolatban foglalkozni akar az igazságszolgáltatás mai helyzetével, hogy attól világítsa meg, milyen lesz a mai helyzet. Az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb kérdése a gyorsaság, amelyet a Kúria tehermentesítéséről szóló törvény is szolgált már. Konstatálja statisztikai adatok alapján, hogy a járásbíróságok általábe.n kielégítően működnek, csak Budapesten vannak nagy hátralékok, ezen a bajon a központi járásbíróság felállítása fog segíteni, amelynek építését jövő tavaszszal már megkezdik. A polgári perrendtartás életbeléptetésével a járásbíróságoknak több dolguk lesz, ezen azonban a személyzet szaporításával fognak segíteni, arra a mostani költségvetésben is van sok uj állás szervezve, azonkívül a váltótörvényszéktől és a telekkönyvi hivataloktól is fognak segítséget kapni. Székely Ferenc ismerteti ezután a minisztérium kodifikációs működését. A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat már a napokban a Ház elé kerül. (Helyeslés.) A polgári törvénykönyv is remélhetően elkészül az év végére. Egészen újra szervezik a végrehajtási eljárást, készülnek a birói és ügyészi szervezet módosítására vonatkozó törvények is, úgyszintén a telekkönyvi rendtartás módosítása is. A biztosítási törvény legégetőbb hiányait novelláris uton orvosolják. Az uzsoratörvény módosításáról is tárgyalás alatt van a javaslat; a csődjog és az örökösödési eljárás revíziója szintén folyamatban van, a bányajog reformja már kész s rövidesen a . Ház elé kerül, a váltó- és csekkjog nemzetközi szabályozása érdekében működő ankéten Magyarország is képviselteti magát, A szerzői jog védelmére az amerikai Egyesült-Államokkal rövidesen aláirják a megkötött szerződést; a berni egyezményhez való csatlakozást is remélhetően sikerülni fog keresztülvinni. A sajtójog terén most nem fognak radikális újítások történni, de a magánbecsület meghurcolásának szigorúbb megbüntetéséről novelláris uton fognak gondoskodni. Az uzsora ellen hangoztatott panaszokkal szemben utal arra, liogy mióta hivatalból is üldözhető ez a bűncselekmény, azóta erősen csökkent a vétségek száma. Az ügyvéd-kérdés egészséges megoldására s a tulprodukció meggátlására keresik az eszközöket. Hatezerhétszáz ügyvéd és ötezer jelölt van az országban. Ha egy ügyvédre csak tízezer korona bruttó bevételt számítunk, igy is hatvankétmillió koronát költ a nemzet ügyvédekre, ami horribilis összeg. Szólt még a zugirászat elleni intézkedésekről és megvédi az esküdtszéki intézményt a panaszokkal szemben. A kúriai bíráskodás reformjára a képviselőválasztás dolgában majd csak a választójogi reform után kerülhet, sor. Kéri a határozati javaslatok mellőzésével a költségvetés elfogadását. Csermák Ernő és Huszár Károly mondott ezután rövid beszédet. Ráth Endre pedig benyújtott határozati javaslatának elfogadását kérte. A Ház többsége ezután az igazságügyi költségvetést általánosságban megszavazta. Az ülés délután három órakor véget ért. ítélet felé. — Bonyodalmak a gyulai tárgyaláson. —• Gyula, junius 22. (Kiküldött munkatársunktól.) Ami még; hátra van az ellaposodott Zsilinszky-pörbeni az már nem más, mint a vád és védelemnek kétségbeesett erőlködése, a napok óta tartó párviadalnak utolsó összecsapása. Mind a két fél a maga érvelésének akarja megnyerni az esküdteket és hogy céljukat elérjék, hogy az eredményt minél jobban biztosítsák, kitapossák a pört, az uj tanuk egész légióját hallgattatják ki. Embereket, akiknek legnagyobb részük közömbös dolgokat ad elő, tényeket nem tud, mindössze a saját elfogult impuessziójáról számol be. A mai vallomások körül kiemelkedik a békéscsabai főszolgbiró vallomása, amely szomorú valóságot tár elénk a csabai áldatlan állapotokról: korrumpált közigazgatás, lepénzelt hatósági emberek, utak és parasztok hárpa. Ma annyira megnyújtották a bizonyítás anyagát, hogy szombatnál előbb aligha lesz a pörben itélet. A délelőtt! tárgyalás. (A titokzatos bot.) Gálbory József elnök tiz perccel félkilenc után nyitotta meg a mai tárgyalást és bocsánatot kért a késésért. Kenedi Géza: Áchim botjának az ügyét még mindig homály födi. A fiuk vallomásában az áll, hogy a vizsgálóbíró a botot 16-án vitette el. A főszolgabírónál az egyik fiu fekete, a másik barna botról beszélt, még mielőtt látták volna a botot, vagy hallottak volna róla. Az egyik tanú azt mondta, liogy hétfőn, a másik, hogy kedden vitték el a botot a vizsgálóbíróhoz. Kéri ezekre vonatkozólag Sailer csabai főszolgabírónak és Kunz vizsgálóbírónak kihallgatását. Fényes Samu: Kéri dr Remenár Elek orvos kihallgatását, arra vonatkozólag, hogy Achimot nyomban megoperálták, mihelyt lehetséges volt, tehát nem igaz dz, hogy Áchim nem engedte volna magát megoperáltatni. A törvényszék elrendeli Sailer és Remenár kihallgatását. Ladányi József tanút hallgatták ki ezután. (A lapvásár.) — Jelen voltam — mondja a tanú — Áchim tanyáján, amikor Szebenyei Ernő is ott volt. Először vasárnap délelőtt jött el Acliim lakására és hosszasan tárgyalt vele. Mikor befejezték a tárgyalást, én elmentem Áchimmal az egyletbe. Az uton elmondta nekem Áchim, hogy Szebenyei azt ajánlotta neki, hogy azoknak a gyalázatos cikkeknek a kivédésére, melyek egy budapesti kis lapban megjelentek, jó lenne egy lapot venni. Ajánlottam, hogy Staffel Jánossal tárgyaljon a Csabai Friss Újság dolgában. Aznap délután kocsin kimentünk a tanyára, az utcán találkoztunk Szebenyeivel, akinek aztán azt mondta, hogy nem veszi meg a lapot, valamely tekintélyes fővárosi lapban válaszol. Szebenyei ennek közvetítésére is vállalkozott. Hétfőn délután Szebenyei és Staffel kijött a tanyára és megtörtént a lapvétel. Kenedi védő: Az eset előtt mikor volt Aehiméknál? Tanú: Sürün jártam oda. Szombaton együtt jöttem vele haza Budapestről. — Mi volt akkor Áchimnál? — Táska. — Bot nem volt nála? — Nem hónapok óta nem viselt botot. Elnök: Más botja nem volt Áchimnak, mint az, amely ide volt csatolva? — Nem volt. (A vádlottak nővére.) A vádlottak nővérét, Zsilinszky Margitot hallgatja ki ezután a biróság. Az elnök figyelmeztette, hogy nem kell vallania.