Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-22 / 141. szám

11 junius 22 DELHA6YAR0RSZA6 3 A képviselőház ülése. — Csöndes igazságügyi vita. — (Saját tudósítónktól.) Ellenzéki hangok hosszú igazságügyi vitát jelentettek be. Hangsúlyozták, milyen hosszú vitákra lehetünk elkészülve. Mintha csak érezték volna, hogy röviden morzsolnak le, amit csak lehet. Már a második napon is olyan rövid ideig beszéltek az ellenzéki képviselők is, hogy a tárca költségvetési idejét, napjainak számát sejteni lehet. De azért egy ellenzéki beszéd se lett ma olyan röviddé, hogy ne láthatták volna, milyen keveset értenek az ügyhöz, amelyhez hozzászóltak a haza nevében. Mert hisz a haza — szerintük — megköveteli azt, hogy nyújtsák az átkos kormány idejét, sok szóbeszéddel, nagy hazafisággal. S nem az ő bajuk, hogy néha még az idő nyújtásához sem értenek . . . A mai ülés féltizenegy órakor kezdődött. Elnök: Kabos Ferenc. A múlt. ülés jegyzőkönyvének kitelesitése után fölolvassák az interpellációk könyvét, amelybe két interpelláció van bejegyezve: 1. Szmrecsányi György Beszkid Antal képviselő mentelmi jogának megsértése és 2. Szabó István egy horvátországi katolikus pap magyarellenes magatartása tárgyában. Szmrecsányi György kijelenti, hogy interpellációját visszavonja. Következik a napirend, az igazságügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. ( Patronázsok.) Blanár Béla (munkapárti) a birák helyzetéről és a jó birák szükségességéről beszél. Dicséri a javítóintézetek s a patronázs-intézmény fejlettségét. Sajnos, a patronázsnál sok függ a személyektől és igy valami intézményes garanciát kér a siker érdekében a minisztertől. (Lengyel beszéde.) Lengyel Zoltán (Kossuth-párti) hibáztatja hogy Erdélyben még mindig az osztrák polgári törvénykönyv van érvényben és liogy a telekkönyvek sok helyen még ma sincsenek magyarul vezetve. A Kúria gyakorlata az uzsora-ügyekben rossz. Székely Ferenc: Nohát! Lengyel Zoltán: Egy tanács azonban nem irányithatja az egész jogszolgáltatást. Székely Ferenc: De csak egy tanács intézi ezeket az ügyeket, tehát nem kell félni ellenmondó határozatoktól. Lengyel Zoltán: Ezt törvényesen kell rendezni, nem pedig a Kúria egy tanácsára bizni. Novella benyújtását sürgeti és erre nézve határozati javaslatot terjeszt elő. (Almássy, majd Sághy.) Almássy László: A polgári törvénykezési rendtartás megalkotása már csak a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében is sürgős szükség. Sürgeti a bírósági jegyzők helyzetének javítását s az igazságszolgáltatás olcsóbbitását. A költségvetést elfogadja. Sághy Gyula szerint a kúriai bíráskodás hibáiért nem lehet a bírákat okozni. A baj magában a törvényben van, melynek szövevényes és ellenmondásos szövege lehetetlenné teszi az egyszerű és olcsó eljárást. A nyugdíjtörvény reformja elodázhatatlan, mert a most érvényben levő annyira mostoha, liogy nem lehet többé összeegyeztetni a kor szociális és humánus követelményeivel. A költségvetést elfogadja. (A többi szónok.) Pescha Miklós a miniszter figyelmébe ajánlja a birák és ügyészek országos egyesületének emlékiratát, melyben helyzetük javítását sürgetik. Óhajtja a titkos minősítés eltörlését, a nyugdíjtörvény reformját, az ügyészi és birói minősítés közt a különbség eltörlését, a fegyelmi törvény módosítását s a díjtalan joggyakornoki rendszer megszüntetését. A gyámsági és gondnoksági törvény reformja is égető szükség. A költségvetést elfogadja. Baross Gyula az örökösödési jog reformjáról beszélt s annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a teljes szóbeliség és közvetlenség nem fog beválni a törvénykezés magasabb fokozatain. Ábrahám Dezsőnek az idő előhaladottságára való tekintettel megengedte a Ház, hogy beszédét holnapra halaszthassa. (Interpelláció.) Szabó István (nagyatádi) azt panaszolja el interpellációjában, hogy a szlavóniai nagypiszemicai katolikus magyarok templomot építettek s miután többségben vannak a falubeli horvátokkal szemben, azt szerették volna, hogy egyik vasárnap magyar nyelvű istentiszteletet tarthassanak. A horvát hatóságok azonban még azt se engedték meg, hogy egy hónapban egyszer legyen magyar istentisztelet. Kéri a kormányt, liogy akadályozza meg a horvát hatóságoknak ezt a méltatlan eljárását s hogy tegye lehetővé, liogy a magyarság Horvátországban ugyanazokkal a jogokkal élhessen, amelyeket Magyarországon minden nemzetiség élvez. Az ülés háromnegyed három órakor végződött. -1— "..TI ••" I' , •• » Kultuszminiszteri kiküldöttek Szegeden. — A szegedi egyetem ügyében folytatott tanácskozásokat befejezték. — (Saját tudósítónktól.) Tóth Lajos miniszteri tanácsos, Mandelló Gyula dr egyetemi magántanár és Korb Flóris müépitész, a kultuszminisztérium kiküldöttei, a szegedi egv tem- ügyében szerdán .folytatták a tárgyalásokat. Konstatálta a bizottság, hogy a régi kórház telke a jogi, bölcsészeti és természettudományi fakultások elhelyezésére teljesen alkalmatlan. Ellenben megoldható lenne a helykérdés a következőképen: A Gedó közelében, az építendő uj kórház és a villasor között mintegy nyolc-tizenkét holdnyi területen helyeznék el a bölcsészeti fakultást a kémiai, fizikai, zoológiai és botanikai osztályokkal. A régi kórház telkén pedig épitenék az aulát a jogi és filozófiai fakultásokkal. Ide kerülnének a központi helyiségek is. A másik terv — mint már tegnap emiitettük — az egyetemnek Újszegeden, egy tömbön való elhelyezése. Erre vonatkozólag a bizottság szerdán helyszíni szemiét tartoti. Az egyetem céljaira ötven holdat szemeltek ki. Ebből harminc hold esnék a füvészkertre, tiz a gazdasági fakultás céljaira — a harmadik egyetemet gazdasági fakultással szervezik — és tiz hold az emelendő épületekre. Minthogy a kiszemelt ötven holdat a város nem ajánlotta fel a kultuszminisztériumhoz intézett memorandumában, Lázár György dr polgármester julius 28-án rendkívüli közgyűlést hiv egybe az ötven hold felajánlására. Itt emiitjük meg, hogy julius tizenegyedikén Lázár György dr polgármester az Alföld vezető köreinek bevonásával nagy deputációt vezet a kultuszminisztériumba a szegedi egyetem ügyében. Máris több országos nevű egyéniség, politikus és polgármester igérte meg a deputációban való részvételét. A fővárosi és a vidéki sajtó egyrészének híresztelésével szemben ugy a polgármestei, mint a bizottság tagjai kijelentették, hogy a harmadik egyetem kérdésében döntésről még szó sincs. A versenyző városokkal még tartanak a tárgyalások és érdemleges döntésről csak a szerzett tapasztalatok összegezése után lehet szó. Lázár György dr polgármester különben erősen bízik a szegedi egyedin sikerében. A Zsilinszky-pör. — Urak, meg parasztok. — (Kiküldött tudósítónktól.) Sokat és sokan mondották már, do legélesebben most, a főtárgyaláson domborodott ki, hogy az a tragédia, amely a temetőbe küldte a parasztvezért és a gyulai esküdtbíróság elé állította a két gyulai dzsentrit: a Zsilinszkyfiukat, nem két famíliának, hanem parasztoknak, meg uraknak a harca. Elkeseredett, véres harca, amely ma a Zsilinszky-fiuknak ad browningot a kezükbe azért, hogy holnap az Achimok ragadjanak kapát, meg kaszát a Zsilinszkyék ellen. Bajos volna azt megmondani, hogy melyiküknek van igazuk. Talán egyiküknek sincs. Régi mondás, hogy annak soha sincs igaza, aki "haragszik, már pedig itt, ezen a vidéken talán elképzelni sem lehet nagyobb gyűlöletet, mint aminőt a paraszt a nadrágos emberrel szemben érez, vagy viszont. Ennek a tárgyalásnak minden kihallgatott tanuja, minden bizonyítéka, minden okmánya nyiltan, leplezetlenül, néha durva őszinteséggel mutatja be a parasztoknak, meg az uraknak a világát. Urak, meg parasztbk szerepelnek itt a szinlapon és minden szavukból, minden mondásukból hangosan beszél a fajuk szenvedélye. Vagy a parasztgyülölet, vagy a parasztfurfang. * A Zsilinszky-fiuk urak. Afféle falusi urak, akikbe már az elemiben belenevelték az urasságot. De a korrektséget is. Sokat, nagyon sokat adnak arra, hogy imponáljanak a megjelenésükkel. Amikor a tárgyalás megkezdődik és a két fegyveres börtönőr bekiséri a két Zsilinszky-fiut a tárgyalóterembe, mindegyik gondosan ügyel arra, hogy a leüléskor fölhúzzák a nadrágjuk szárát. Nyilas fii' d ecot harisnya van a félcipőjük alatt, az öltözködésük pedig kifogástalan. A gallérjuk, kézelőjük ragyog a tisztaságtól, zsakettjük olyan, mint aminőt az angol király visel, a frizurájuk pedig azt igazolja, hogy nagyon sok az idejük. Tudja az Isten, de talán alig akad ember, aki ezeknek a fiuknak az igazmondásában csak egy pillanatig is kételkednék. Még amikor minden tanú is ellent mond az állításaiknak, akkor is érezzük, hogy a Zsilinszky-fiuknak van igazuk. Olyan őszintén, olyan határozottan mondanak mindent, hogy egy pillanatig sem gondolhat arra az ember, hogy ezek hazudnak. Színészkedni pedig nem lehet igy. „ Ez a két fiu áldozata a fajuk harcának. Ők csak eszközök voltak. És ha az esküdtszék Ítélete folytán börtönbe kerülnek a Zsilinszky-gyerekek, kiszabadulásukat bizonyosan bankettel, tüntetéssel ülik meg a csabai urak. * A parasztok: a két Vicián, az öreg meg a fia. Tipikus, ravasz tót paraszt mind a kettő. Amikor az öreg Vicián az elnök kereszt kérdéseire kitérőleg igy válaszol: — Nem vagyok én olyan okos mint az ur! — minden szavában benne van a végtelen gyűlölet és megvetés az urak iránt. A keddi tárgyaláson legalább húszszor derült ki, hogy a Vicziánok nem mondtak igazat. Az öreget meg sem eskették. Tizennyolc percig tartott, amig az elnök keresztkérdésekkel bevallatta egy öreggel, hogy benn sem volt Áchim szobájában, nem látott semmit, nem hallott semmit, amit pedig elmondott, azt a fiától hallotta. Kihallgatása előtt' még ugy vallott, hogy látta a füstöt is, később már nem emlékezett semmire. A Haverda-pör Pcpper-ja is eljött ide. Itt Staffelnak hívják. Teljesen a Popper-zsáner. Ennek is tanú nélkül mondott a vádlott önmagára diffamájó dolgokat. Ez a Popper is ült már. Sikkasztásért, csalásért. Pereme nem eskették meg.