Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-21 / 140. szám

1911 jufiius 21 DELMGYARORSZflfi 7 sajtónak. Budapesti újságírók fölháborodva vettek tudomást ezekről a dolgokról s elhatározták, liogy lapjaikban alaposan szellőztetik őket. Egyébként nyílt titok módjára cirkulált ma az a hir, hogy a Zsilinszky-fiuk apját megzsarolta két békéscsabai álhirlapiró és állítólag kaptak is pénzt, de az öreg Zsilinszky nem akarja őket megnevezni. NAPI HÍREK Tragiukm nélkül. .Mintha valami csoda történt volna a világon ,a huszadik század második deceniurnáhak elején, amikor pedig csodákban már csak a maradi lelkek hisznek. Az érettségi vizsgák mindenfelé az országban befejeződtek; lezajlottak szép rendben. Az érettségi biztosok mindenhol a helyükön voltak és ime: egyetlen hir sem érkezett arról, hogy valamely maturáló kezet emelt volna magára. Méreghez nem nyúlt egyetlen ifjú sem; gotyót senkisem röpített agyába; viz'oe sem ugrott senki. Mi történt? . Talán jobb volna a kérdést ugy föltenni, hogy mi nem történt? Még nem állnak rendelkezésünkre számbeli adatok arra vonatkozólag, hogy hányan tették le sikerrel a matúrát, hányan buktak. De már az eddigiekből, amennyire az eredményeket pozitív számadatok nélkül át lehet tekinteni, a bukások száma jelentékenyen kisebb, mint tavaly, vagy harmadéve, vagy még előbb, amikor a diáköngyilkosságok száma az érettségi után valósággal megdöbbentő volt. Ilyenformán könnyű volna konzekvenciákat "levonni és megállapítani, hogy a bukások csökkenésével, a kétségbeesettek száma is1 leapad. Egyebet csakugvan nem is tehetünk s megragadjuk ezt a tételt, hogy tovább következtethessünk s más valamit állapithassunk meg, ami talán épen olyan fon-tos, .mint a tragikum elmaradásának konstatálása. Ha kevesebben buktak a matúra után, ez nem azt jelenti egyszersmind, hogy a gyöngébb feleletek száma is kevesebb lett volna, mint az előző években. Csak azt jelenti, hogy a professzorok és a kormánybiztosok nem bakafántoskodtak ugy, mint előzőleg. Világosabban kifejezve, nem nagyképűsködtek ugv, mint annakelőtte, sem az Írásbelin, sem a szóbelin. Nyilván ugy. okoskodtak, hogy ha valaki nyolc esztendei studium után annyira előrehaladt, hó*"' letehette az osztályvizsgát, akkor minek megakasztani őket pályájukon, vagy néhány tucatot közülök a kétségbeesésbe/vagy az/öngyilkosságba kergetni formaság miatt, amelyet matúrának neveznek? A kultura nem fesz kisebb, sőt talán nagyobb Rísz, ha többnek egyengetik az útját a .fölfelé váló haladásra. Több elégedett ekszisztenciának adnak lehetőséget, ami mindenképen üdvös lehet. Es miután ez kétségtelenül igy van. kérdezzük (és éz a konklúzió végé), minek egyáltalában a matúra? Igaz, hogy ezt már kérdeztük néhányszor. De talán elérkeznek ahoz az államráisonhoz az illetékes körök M és mágük-előtt fölvetvén a kérdést, ők is levonják áz utolsó konzekvenciát. — Húfty Pál Szegeden. Rtíffíf Pál miniszteri tanácíos, ' az állami -gyermekmenhelyek országok felügyelője, 'Fletscher Horaee, egy világhírű amerikai gyermekjótékonysági egyesület elnöknője és egy előkelő amerikai márkinő társaságában kedden délben a gyermekvédelmi intézmények tanulmányozására Szegedre érkeztek. Délután három órakor az uj szegedi állami gyermekmenhelyet, öt órakor az ujszegedi Árpád-Otthont, ós hét órakor az Iparos-Otthont látogatták meg a vendégek. A legnagyobb elragadtatás hangján emlékeznek meg a szegedi gyermekvédelmi intézményekről, amelyek — kijelentésük szerint — európai nivójuák, A gyermekmenhelyen Turcsdnyi Imre dr igazgató-főorvos, az Árpád? Otthonban Orkonyi Ede dr, a fiatalkorúak felügyelő-bizottságának elnöke, az Inas-Otthonban Firbrís Nándor igazgató kalauzolta a vendégeket. Szerdán a gyermekmenhely által föntartott vidéki telepeket látogatják meg. — Baltazár Dezsőt, püspökké választották. Debrecenből jelentik, hogy a tiszántúli református püspöki méltóságra Baltazár Dezsőt választották meg, miután Szabolcska Mihály, a pap-poéta visszalépett a jelöltségtől. — József főherceg és az alcsuthi suszter. Pécsről irják: József királyi herceg reggel öt órakor Eder Pepi csinos fogaton ment ki Cserkutra a gyakorlatokra. Á vendégére büszke bérkocsitulajdonos mellett a kivezényelt 68. gyalogezredben führer ült nagy drukkban, bogy csak jól megfeleljen följebbvalói megbízatásának. A királyi herceg a szép vidéket nézte egy ideig, megcsodálta a honvédhadapródiskola hatalmas épületét, majd kiérve a városból, megszólítja a führert. — Hát van-e alcsuthi legény a regimentben? — kérdi a királyi herceg váratlanul a führert. (A 69. gyalogezred tudvalevőleg főképen Fejérvármegyéből kapja legénységét,.) — Igenis van, — felel értelmesen a kérdezett. — Hogy bivják a legényt? — kérdi ismét a főherceg. — Tóth a neve, felséges uram! — És melyik Tóth famíliából való, mert három is van Álcsuthon. — Azt nem tudom, mert csak Tóthnak hivják nálunk. — Es milyen sarzsija van annak a Tóthnak? Beszélni szeretnék vele, — szólt a királyi herceg újból. — Nincsen annak sarzsija, adja meg a választ nagy bátran a führer, mert regimentsujszter az alcsuthi Tóth. Ezzel már kimerült az alcsuthiak iránt való nagy érdeklődés a királyi hercegnek, aki kitűnően mulatott azon, hogy egy földije szolgál most csak az ezrednél és az is katonai babérok helyett honi mesterséget, a tiszteletreméltó suszterságot folytatja. Így nem is kívánta a hadosztályparancsnok maga elé vezettetni az alcsuthi Tóthot. — Gázzal világítják az egész belterületet. Szeged gyatra világítása már sok gondot okozott a város hatóságának. \ külvárosi utcákon éjnek idején valósággal életveszélyes a közlekedés, mert a pislogó petróleum-lámpák alig nyújtanak valamelyes világosságot. De még a legtöbb belvárosi utcán is igen szegényes a világítás. A városi mérnökség nemrégen azzal a javaslattal fordult a légszesz világítási bizottsághoz, hogy Szeged egész belterülete gázzal világíttassák. A bizottság kedden foglalkozott a mérnökség javaslatával és azt beható tárgyalás után magáévá tette. A részletekre vonatkozólag ugy határozott a bizottság, hogy a határozat 1912 július elsején !ép életbe, három évi folytatólagos turnusokban. A Tisza Lajoskörut mentén és azon belül a főbb utvonalakon kettős, a kevésbé jelentős utcákon pedig egyes invert-lámpákaífognak fölállítani. Az elöállitássi többletköltség a mérnökség számitása szerint ötvennégyezer korona. A légszesztársaság a szerződés értelmében díjtalanul köteles fölállítani az újonnan kijelölendő lámpákat. Az Auer-égőknek invertlángokká való átalakítását pedig mérsékelt díjazásért. Nem lehetetlen azonban, hogy a tarsaság az előrelátható anyagi haszonra való tekintettel eláll a költségek megtérítésétől. A társaság kibővíti a telepét és központi távgyujtót alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az összes lángok két percen belül, egyidőben lesznek meggyújthatok. Az ülésen Bokor Pál helyettes polgármester elnöklésével résztvettek: Tóth Mihály főmérnök, Thuróczy Mihály dr főügyész, Balogh Károly tanácsnok, Farkas Árpád, Prjváry Béla városi mérnökök és Csonka Ferenc vegyész. A társaságot Fuchs Róbert vezérigazgató és egy osztálymérnök képviselték. — Hogy őrzik az ereklyéket Nagyváradon ? Nagy Sándor tábornokra, az aradi tizenhármak kőzött martirhaiáit halt tábornokra nagyon büszkék voltak a nagyváradiak. Nagy Sándor nagyváradi volt. A nevéről utcát kereszteltek és a házát emléktáblával jelölték meg. A régi házban lassanként boltok nyilt.ak meg, meg egy borozó, az „Erdélyi Borozó". Nagy Sándor emléktáblája most a borozó két ajtószárnya közé ékelődött ilyenformán: ERDÉLYI BOROZÓ. | Különféle ó- és ujbcruk ITT ÉI,T m mm honvédtábornok Meghalt 1849 okt 6. A hazáért szenvedett vértanúságot. Cigányzene Nüi kiszolgálás ITT ÉI,T m mm honvédtábornok Meghalt 1849 okt 6. A hazáért szenvedett vértanúságot. A várost járó idegen, ha erre téved, igy gondolkozik: — Ez is szép tábornok lehetett! Egész életét cigányzene és női kiszolgálás melleit töltötte és mégis vértanú-halált halt, A jogásziíjuság pedig alkalomadtán meg-megjelenik az emléktábla előtt és honfiúi lángtól égő szónoklatot tart az „Erdélyi Borozó" ajtajában kíváncsian megjelenő női személyzetnek. — Bihari gazdák Szegeden. A biharmegyei Élesd, Mezőtelegd és Cuke községekből harmincnégy kisgazda a gazdasági intézmények tanulmányozására kedden Szegedre érkezett. A tanulmányát vezetője Záthurecky István élesdi országgyűlési képviselő. — Föllázított község. Az aradmegy: i Kurtakér községben veszedelmes állapot uralkodik. Hanthó főszolgabíró kénytelen volt fölfüggeszteni állásától Kozma János kurtakor! helyettes községi birót, mert a jelek szerint ő izgatta a lakosságot a községi biró és a jegyző ellen. A községben ugyanis lépten-nyomon azzal fenyegették meg a birót és a jegyzőt, hogy megölik és a házukat fölgyújtják. A biró házát ezért a község költségére be kellett biztosítani tűz ellen. A viszály onnét keletkezett, liogy » képviselőtestület nagy többsége elhatározta a közlegelők dijának emelését négy koronáról tiz koronára, A kisebbségben maradt párt vezére Kozma, azután oktalanul föllármázta a községet és most ott rendkiviil izgatott hangulat uralkodik. — Belényesen behozták a nők szavazati jogát. Nagyváradról jelentik : A belényesi közbirtokosságot nemrég érdekes ajánlattal lepte meg egy ujabban alakult részvénytársaság : az Egyesült villamossági és mümalmi társaság. Ez ugyanis a vizierők nagy hasznavehetősógét fölismerve, gópmiiveit vizi energiára akarta berendezni és ebből a célból kiszemelte a Belényes környékén folyó Zimán-patakot. A Zimánpatak azonban a közbirtokosság tulajdona volt, ezért tehát a társaság azzal az ajánlattal fordult a közbirtokossághoz, hogy adják el neki a patak medrét vizestől és vizenergiástól. A belényesiek természetesen szívesen ráállottak az üzletre. A főszolgabíró gyűlésbe hívta őket, hogy azon együttesen minden birtokrószes nyiIatkozhassók a szerződés felől. A birtokrészesek között azonban asszonyok is vannak, özvegyek ós hajadonok, tehát őket is meg kellett hivni a gyűlésbe és annak rendje-módja szerint leszavaztatni. Az asszonyok sorra leszavaztak és a szerződés igy meg is köttetett, Éz volt az első eset rá, hogy Biharmegyében alkotmányos aktusban asszonyi voksoknak szerep jutott. A szerepet a belényesi asszonyok kifogástalanul vitték mégis, ez sem múlhatott, el anélkül, hogy irigy férfi polgártársai belé ne kössenek. Több belényesi gazdapolgár, aki részt igényelt a zimáni patak medréből, megfölebbezte a megye közigazgatási bizottságához a közbirtokossági gyűlés határozatát. Azzal az indokolással apelláltak, hogy a gyűlésen asszonyok is szavaztak, holott a hoszszuhaju nemnek szerintük nincs jussa komoly politikai dologba beleártani magát. A fölebbezést Wertheimstein Henrik főszolgabíró ma íölterjesztette az alispánhoz. Véleményében ~t amelyet a fölebbezésbez fűz