Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-15 / 136. szám

DÉLMÁ6YARÖRS2ÁÖ íMl. junlus IS. elé, mert a viszonyok nem kedveznek az álta­lános sztrájknak. Nem valószínű, hogy terje­delmes lesz a bérharc, legföljebb ha Londont ós néhány angol kikötőt sújthat. — Hívek a Házból. Budapestről jelentik: A kultusztárca tárgyalásánál Justh Gyula fölszóialását szerdára várta a Ház, de Justh gyöngélkedóse miatt meg sem jelent a Ház­ban. A kultusztárca tárgyalását valószínűleg még ezen a héten befejezik és rátérnek az igazságügyi tárca tárgyalására. — Felhőszakadás, orkán. Fiúméból jelentik: Napok óta viharok dühöngenek. Éjfélkor két órán át sürü menydörgós ós villámlás és felhőszakadás volt. Á földalatti csatornák nem tudták elvezetni a nagy­mennyiségű vizet és az alacsonyabb fekvésű utak viz alá kerültek. Minden közlekedés megakadt. Az ó-város vizzel elöntött siká­toraiban köveken és deszkalapokon járnak. A villám két helyen beütött. A hőmérsék­let nagyon lehűlt. — Nizzából jelentik: Teg­nap nagy felhőszakadás vonult végig a a francia és olasz Riviérán. A zivatar el­pusztította a gyönyörű narancsligeteket s a fürdőhelyek kertjeit. — Nagy tűzvész a Uospovas partján. Konstantinápolyból táviratozzák: Scutariban, a Bosporus ázsiai partján az északkeleti város­rész majdnem egészen a lángok martaléka lett. Éjjel támadt a tűz s mivel éjszakának idején az ázsiai és európai partok között nin­csen semmiféle összeköttetés, órákig tartott, mig megjött a tűzoltóság. Akkoráig már negy­ven ház elhamvadt. — Oroszország és az Unió. Peterhojból jelen­tik : Miklós cár tegnap az amerikai hajóraj magasabb tisztjeit fogadta és tiszteletükre dejeunert adott, amelyen pohárköszöntőt mon­dott az Egyesült-Államok virágzására, a fényei amerikai flottára és Taft elnökre. — Az elhunyt Áchim L. András pőréi. Békésgyuláról jelentik: A főügyészség az el­hunyt képviselő, Áchim L. András ellen emelt hatrendbeli rágalmazás és egyrendbeli izgatása miatt a pört beszüntette, mert a vádlott már nem vonható felelősségre. Áchim L. András mult év december hatodikán elmondott pro­grambeszédében követte el a fentnevezett bűn­cselekményeket. — Sikkasztó postamester. Szatmárról je­lentik: A nagyváradi postaigazgatóság följelen­tésére tegnap a csendőrség letartóztatta Siket Gergely porteleki postamestert. Síkot állan­dóan megdézsmálta a pénzeslevelet.et és az is gyakran megtörtónt, hogy a címzetteknek rész­letekben adta ki a postán érkező pénzt. A postamester beismerte, hogy ily módon több ezer koronát elsikkasztott. — A nagysága, meg akar halni. Van egy gyönyörű fraucia novella, a szerzője hamarosan nem jut az eszünkbe. Az a cime: „Madame veut mourir" — A nagysága meg akar halni. A pompás novella bősnője egy nriasszony, aki valami csekélység fölött elkesoredne meg akar halni. Előbb azonban szépen felöltözködik, megmanikürözteti a kezeit, kipuderezi magát ós revolvert szegezve homlokának — vár ad­dig, mig jön valaki, aki megakadályozza az öngyilkosságban. Ennek a mókának a hason­mását játszotta el az este egy úrinő. Kilenc óra körül egy előkelő részvénytársaság igaz­gatója ós egy orvos jöttek át a mérsékelt for­galmú Margit-hidou, Budáról Pestre. Egyszerre arra lettek figyelmessé, hogy egy elegánsan öltözött úrinő leveszi a prolőzös kalapját és simán leteszi a gyalogjáróra, nehogy baja tör­ténjék a finom masamódmunkának. Azután rá­hajlik a korlátra, mintha a Dunának pisz­kosan ezüstös tükrében akarná megigazí­tani a frizuráját. Az igazgató azt mondja az orvosnak: — Ez a nő a vizbe akar ugrani I — Csakugyan! — mondta az orvos ós sietve tartottak a nő felé, aki borzasztó türelmetle­nül várta, hogy megakadályozza valaki az ön­gyilkosságban. Végre a két ur odaért, meg­fogták. A nő fölvette a kalapját s miközben megtapogatta a fülét, hogy meg van-e még a butonja, sirva nyögdécselt: — Én meg akarok halni . . . — Sőt ellenkezőleg! — udvariaskodott az igazgató ós odaintette a rendőrt. — Szógyelhetnó magát a nacscsága, mormo­gott a rendőr. Szegény cselódöknek való a viz! És e szemrehányás után konflison bevitték a rendőrségre. Közben a legutolsó divat sze­rint hangsúlyozással rebegte: — Én megakarok halni. — Majd ha szól a végitélet trombitája! — jegyezte meg melankolikusan jaz orvos s mint nagy zenebarát, az Opera trombitására gondolt. — Az urinö — hiába faggatta a rendőrkapi­tány — nem árulta el nevét s egyre csak azt nyögdécselte, hogy meg akar halni. Vagy tizenegy óráig faggatták s miután sem a nevét nem akarta megmondani, sem hogy miért óhajtotta a halált, egy detektívet adtak melléje, aki hazakísérte a nacscságáfc. Jaj, de összeszidhatta az ura, hogy hol volt oly sokáig. Pedig ár­tatlan volt, mert kalapot próbált a Margit­hidon. — Az egylce átka. Zalaegerszegről je­lentik: Alsószenterzsébethelyen rettenetes eltévelyedésnek esett áldozatul egy anya. Tóth Farkasné megölte a nyolchónapos gyer­mekét, egyszerűen azért, mert a faluban kicsúfolják, azt, akinek több gyereke van egynél. 0 maga mondta ezt rémtettének az okául. Letartóztatták. — Merénylet egy ügyvéd ellen. Budapest­ről jelentik: Szerdán délután háromnegyedegy­kor egy egészen rendkívüli és körülményeinél fogva zavaros és nem mindennapos családi dráma törtónt a Nagymező-utca 21. számú ház harmadik emeletén, a 22-es számú lakásbán: Ernst Dezső, a Hungária mószipar részvény­társaság tisztviselője váratlanul, a rendes időnél előbb elment hivatalából, sokkul korábban betop­pant a lakására, revolverrel rálőtt a feleségére és albérlőjére, Fuchs Izsó dr ügyvédre ós mind­kettőjüket megsebesítette. A férj, a feleség ^s az albérlő, nevezhetjük csábitónak is, harmadik­nak is, házibarátnak is, egy szomorú ós sajná­latraméltó dráma végső jelenetében kerültek szembe egymással. A külső körülmények sze­rint itt egy rendes recept szerint való csábí­tás történt és tettenérés és a férj az első föl­báborodás izgalmában vette elő a revolverét. A szereplők természetesen titkolóznak és igy a kézzelfogható ós ellenőrizhető tényállás mögött az ok és az előzmény mint egy halvány, de köny­nyen elképzelhető kép szerepel. A férj, miután rálőtt a feleségére, Fuchs Izsó dr-ra, mint aki a dolgát jól végezte, elrohant a főkapitány­ságra és lelkendezve jelentette föl magát: — Kérem, tartóztassanak le, rálőttem a fele­ségemre és Fuchs Izsó dr ügyvédre . . . — Az aviatika mártírjai. Rómából je­lentik : F'rey aviatikus, aki a paris—római versenyen lezuhant, súlyosan megsebesült. Eleinte azt hitték, hogy állapota nem aggo­dalmas, de a rossignói kórházban, ahová vitték, aggasztó belsü sérüléseket konsta* táltak rajta. — Bucben a repüloversenytóren Versailles mellett tegnap délután két repülő" gép összeütközött. Mikor Palaiseau katonai pilóta nagy iveket irt le a pilónok között, aeroplánja nekiment Morei kapitány gépének, amely hosszú repülés után épen le akart ereszkedni az aerodrom előtt. Mindkét re­pülőgép lezuhant, de a két aviatikuanak csodálatosképen nem esett baja. — Az elrabolt mérnök névjegye. Sealo­nikiből jelentik: A török csendőrség az Olym­pos-liegység vadonerdeiben hajszolja azokat a banditákat, akik Richter jénai mérnököt elra­bolták. Eddig nem tudtak a német tudós nyo­mára akadni. Tegnap a görög határ mentén fekvő Livádia vidékén portyáztak a csendőrök. Az erdei utón egy névjegyet találtak, amelyről megállapították, hogy Richter mérnöké. Az el­rabolt mérnök bizonyára szándékosan hajította el, hogy igy vezesse nyomra a banditák ül­dözőit. — Vasúti szerencsétlenség. Berlinből je­lentik: Homburg vidékén Schwarzenaeker vasút­állomáson egy tehervonat kisiklott és a vag­gonok lezuhantak a magas vasúti töltésről. Hoch lokomotivvezető, Weber fűtő az össze­törött teherkocsik alá kerültek és kósőkb ta­lálták meg őket, holtan. Kiefer vonatvezető le­ugrott a kisikláskor, de olyan szerencsétlenül esett el, hogy halálosan megsebesült. — Őrült kórházi orvos. Boppartban (Rajna mellett) a városi kórházban — mint Kölnből jelentik — borzalmas eset törtónt. Schmahl dr kórházi orvos a betegfölvételkor egy férfit vizsgált. Mellette volt egy segédorvos. Egy­szerre Schmahl dr revolvert rántott ki zse­béből s agyonlőtte a pácienst, aki előtte feküdt a vizsgáló kereveteD. Az asszisstens még föl sem ocsúdott meglepetéséből, mikor Schmahl dr főbelőtte magát ós holtan terült el. A főorvos már régebb ideje tulideges volt. Valószínűleg megőrült s ugy követte el tettét. — Szörnyűségek Marokkóban. London­ból jelentik: A Daily Mail rémes hírt kapott Elksarból. Az uj rhogi, aki néhány nap előtt véres veresógst szenvedett, dühében elfoga­tott egy spanyol alattvalót két fiával együtt. A fiukat atyjuk szemeláttára lefejeztette s megígérte a megdöbbent apának, hogy meg­kegyelmez neki, ha eszik fiainak húsából. A spanyol elszörnyüködve sllenkezett, mire a rhogi az apát is lefejeztette, aztán a vérengző marokkóiak footbalt játszottak a levágott fejekkel. — Halottja van a veszett kutyáknak. Nagyváradról jelentik: Hetek óta hideglelős borzongással beszól róla az ógósz város, hogy veszedelmesen elszaporodtak a veszett kutyák, macskák s a hatóságok szinte egészen tehe­tetlenül állanak a veszólylyel szemben. Amig csak indokolt, de minden különösebb ok nél­kül való félelem uralta az embereket a vesze­delem miatt, addig lehetett róla lekicsinylően is nyilatkozni, lehetett töprengeni az oka fölött és a segitség módjairól, de most már tenni kell valamit ellene, mert a veseedelemnek már ha­lottja is van. Néhány nap előtt — a közönség jórésze tán csak most értesül róla — egy kó­borgő kutya megharapta a kis négy esztendős Madár Istvánt, egy szegény ember fiát. Madár István tegnap este hat órakor a Pasteur-inté­zetben meghalt. A halálozásról értesítették a kis fin szüleit és a nagyváradi rendőr­séget is, amely most keresteti azt a ve­szett kutyát, amelyik a fiút megharapta. Ugyancsak veszetség gyanúja alatt szállítot­ták föl Budapestre a tízéves Kozma Józsefet> aki valószínűleg szintén áldozatul esik. Kedden a villamos vasúti jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom