Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-14 / 135. szám

1911 junius 11 DÉLMAGYARORSZAG 5 Az utolsó fegyuir. Botránykert a Prófétában. Az éjjel tizenkét óra után a Próféta kerthelyiségében, ahol óriási tömeg ember jelenlétében tartotta meg hatalmas beszédét egyik legkiválóbb magyar katolikus pap, Hock János, kijátszotta utolsó fegyverét is a Gerliczy-párt. Közvetlenül Haypál beszédének befejezése után ugyanis a Próféta elé érkeztek a Gerliczy-pártiak, élükön a mágnás jelölttel, Gerliczy Ferenc báróval ős ad-hoc párt vezéreivel, Kligler Alberttel és Pálfy Dániellel. Kihallatszott az utcára a Prófétát zsúfolásig megtöltő hatalmas tömeg lelkesedésének óriási zsivaja, de ez egy pillanatra sem akadályozta meg Geriiczyéket abban, hogy az Eötvös-pártiakkal teli kerthelyiségbe be ne hatoljanak olyan módszerrel, mint ahogy Budavárát vették be a törökök a nagy szabadságharcok idején. Gerliczy maga, amikor látta, hogy a Prófétában Eötvös-párti szavazók gyűltek össze, kocsira ült és elhajtatott. Nem igy a pártbéli emberek. Az egyik fővezér, Pálfy Dániel volt az első, aki a Prófétába bement. Utána egyenkint szállingóztak be a hivei, miközben Szeless József dr ezt a kijelentőst tette a kapu előtt: — Ma itt nayy bajok lesznek. Hatszáz választó jön ide még utánunk. És — tényleg. Sorra érkeztek a kocsik a vöröstollas emberekkel, akik sorjában, egyenkint és a világért sem tömegesen vonultak, sompolyogtak be a kertbe. Amikor már szép számmal voltak Gerliczy-pártiak a hatalmas tömegű Eötvös-pártiak között, egyszerre csak egy nyúlánk, magas, szélesvállu ember jelent meg a kartajtóban, kalapján a vörös tollal és elkiáltotta magát: — Üsd a zsidót az anyja istenit. Ez a bátor és bölcs társadalmi politikában apostoloskodó ur, Sántha László városi iktató volt, aki körül külonösképen rendőrök álltak. Sántha urat Lázár György dr polgármester figyelmébe ajánljuk, Somogyi Szilveszter dr főkapitánytól pedig tisztelettel kérdjük, hogy azért van-e a rendőrség, hogy Sántha urnák részeg kalózkodásaihoz asszisztáljon, vagy pedig azért, hogy a polgárság zömének élet és vagyonbiztonságát megvédje. Meg kell itt még jegyeznünk, hogy rendörök álltak a Próféta ajtajában már akkor, amikor oda a Gerliczy pártiak besompolyogtak. Az éjjeli órákban, amikor ezek a sorok iroduak, nem volt még megállapítható, hogy hogy keletkezett az a parázs veszekedés, amelynek könnyen tömérdek emberáldozata lehetett volna. Annyi bizonyos, hogy a provokálás a Gerliczy-pártiak részéről megtörtént, a szegedi választás történetében páratlan botrányról csak mozaik képet adhatunk. Bizonyos, hogy ez a hallatlan választási botrány nem jöhet létre, ha a rendőrség Somogyi Szilveszter dr főkapitánynyal az élén nem viselkedik olyan hallatlan indolenciával, mint a minővel viselkedett. Maga a főkapitány csak akkor tudta meg az egész botrányt, amikor Balassa Ármin dr a Tisza-szállóban felelősségre vonta. És Szeged város főkapitánya ekkor is csak a vállát tudta vonogatni. A botrány színhelyén csak jó idő múlva jelent meg a rendőrség és különös, mindegyik szám nélkül. Sass Lajos rendőrbiztos csodálatos nyugalommal tudta nem végezni a dolgát, a rendőrök minden bűnöst futni hagytak. Igy történt a hires-jeles szegedi rendőrség világbotránnyá nőtt rendcsinálása. Az Eötvös-pártiak legnagyobb fölháborodássál tárgyalták az eseményeket. Balassa Ármin kérte azután a polgárságot, hogy maradjon nyugodtan, az illetékes tényezőknek lesz gondjuk arra, hogy minden bűnös elvegye méltó büntetését. Vázsonyi Vilmos kijelentette, hogy az országgyűlésben is szóváteszi ezt a hallatlan botrányt. Haypál Benő emelkedett szólásra. — Két tényt lehet megállapítani Uraim — mondotta — Budapesten nagyon édes a Kugler, Szegeden ugylátszik keserű. Ez az egyik tény. A másik az, hogy Dániel bemerészkedett az oroszlán ketrecébe, de kiakolbolitották onnan. (Élénk derültség.) Ezzel be is fejezem a beszédemet, arra kérem önöket, hogy legyenek méltóak önmagukhoz és ne feledjék el azt, hogyha valaki sárral akarja megdobálni az ellenséget, nem bizonyos, hogy azt eltalálja, de az bizonyos, hogy sáros lesz a keze. Kérem, oszoljanak szét nyugodtan. Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra ezután és a legnagyobb fölháborodással ítélte el a botrányokat. Bejelentette, hogy lesz gondja arra, hogy az ország tanácsában is szóba kerüljön az eset. Elvárja a törvényhatósági bizottság tagjaitól, hogy lesz gondjuk arra, hogy ez a páratlan botrány ne maradjon megtorlás nélkül. Ezután a választók hatalmas csoportja a korzón át a Tisza-szállóig elkísérte Hock Jánost, Vázsonyi Vilmost és Haypál Benőt, közben természétetesen lelkesen tüntettek Eötvös Károly és a vezérek mellett, * A hajnali órákban értesülünk a következőkről: A botrányok akkor kezdődtek, amikor az Eötvös-párt egy része a helyiséget már elhagyta. A távozók helyére a Gerliczy-párt elnökségének tagjai ós velük néhány állami gimnáziumi tanár és néhány városi tisztviselő kalapjukon valamennyien a Gerliczy-jelvénynyel egymásiitán besurrantak. Peidl Imre gimnáziumi tanár és Nagy József gimnáziumi tanár, továbbá Szeles József dr. Hock János beszéde alatt abcugolni kezdtek. Azt kiáltották: — Le a piszkos szdju pappal! Amikor őket erre rendreutasították, azj, kiáltották vissza: — Fogják be a szájukat, mi munkapártiak vagyunk. Az Eötvös-párt egy-két tagja rendreutasította a betolakodókat ós igy kiabált rájuk: — Mit tüntetnek itt, menjenek ki innen. Mások ezt kiáltották : — Szedjék le a vörös tollakat. Szeless József dr erre pofonnal fenyegetett meg egy Eötvös-pártit. Ebből keletkezett az egész botrány. Szelessék is ós az Eötvös-pártiak közül is többen székeket ragadtak. Választás előtt. — Győzelmi remény az Eötvös-párton. — (Saját tudósítónktól.) Vázsonyi Vilmos, Haypál Benő és Hock János országgyűlési képviselők érkeztek kedden Szegedre, hogy újra, huszonnégy órával a választás előtt, lelkesítsék a választókat Eötvös Károly érdekében. Az Eötvös-zászló minden jel szerint fényes győzelmet arat s a liberális elem ezzel a győzelemmel fokozott erővel viszi előbbre Szeged város érdekeit, minden téren. De az egész ország büszke lesz e diadalra, mert ez ujjmutatás lesz arra, hogy a modern, nagy Magyarországon a liberális szellem diadalmas utján föltartózhatatlanul nyomul előre. Az Eötvöspárt végrehajtó-bizottsága s elnöksége a keddi napon értesült arról, hogy az ellenfél érdekében a választópolgárok között a terror fegyveréhez is folyamodtak, de a szegedi választók szerencsére tul vannak már azon, hogy megfélemlíthessék őket ilyenképen. Ez a hadviselési mód csak lelkesítette, diadalmas sikerbizásban csak ösztönözte Eötvös s a liberális hiveit. A választási intézkedések. Ivánkovics Sándor dr választási elnök, a választás alkalmából a pártok gyülekezése, fölvonulása és a választás székhelyén való elhelyezésére nézve az 1899. évi XV. törvénycikk 154. szakasza értelmében, az illetékes tényezők meghallgatásával, következőleg intézkedett : I. Gerliczy Ferenc báró pártja a Klauzál-tér, Kárász-utca, Széchenyi-téren vonul föl a városháza elé, ott a baloldali kapun át a földszint baloldali folyosóján keresztül a hátsó lépcsőn vonul a főispáni és polgármesteri terembe és pedig az I. kerületi és ujszegedi választók a főispáni, a II. és III. kerületi választók a polgármesteri terembe. II. Eötvös Károly pártja a Tisza-szálló előtt gyülekezik és onnan egyenes vonalban a városháza északi sarkához és a jobboldali kapun át a középső lépcsőn vonul a közgyűlési terembe. III. Amennyiben harmadik jelölt is ajánitatnók, ennek választói a feketesas-utcai városháza mögötti részen gyülekeznek, a városháza feketesas-utcai kapuján vonulnak föl a számvevőségnek e célra berendezett helyiségébe » onnan a folyosón közvetlenül a választási helyiségbe. A képviselőjelölt ajánlást kedden délelőtt ad* ták át az elnöknek.