Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-11 / 132. szám

mm 1911 jmnius 11 97 DELMAGYARORSZAG tehernek ez áldozatoknak csak egy kis hányada tekinthető, mert Magyarország szolgáltatásának legnagyobb része a hadsereg részéről Magyarországon költetik el. Az 1911. évi költségvetés bizonysága szerint a Magyarország által fizetendő kétszázhuszonhárom millió koronából alig tizenöt millió megy ki az országból, a többi hazánk gazdasági ós kereskedelmi forgalmát élénkíti meg. Joggal mondhatta tehát a honvédelmi miniszter, hogy a hadsereg ós honvédség részére szükséges pénz oly produktív kiadás, mely majdnem egészében a mi gazdasági érhálózatunkban oszlik el s ennek következtében nemzetünket gazdagítja. A véderőreform nagy müvével szembetámadó gáncsokat igy veri vissza az egész vonalon a kormány számszerű adatokkal és logikus érvekkel. Az első mérkőzés — a bizottságbeli — a miniszterelnök és a honvódminiszter beszédei által teljes sikert hozott nemcsak egyénileg az illusztris szónokoknak, hanem magának a véderőreform ügyének is. S nekik mind a kettőjüknek, jól tudjuk, ez a lényeges. A képviselőház ülése. — Csöndes, hosszú kultuszvita. — (Saját tudósítónktól.) A kultusztárca vitájában szombaton Popovics Vazul István, Sághy Gyula ós Egry Béla szólalt föl.* Az ülés végén Zboray Miklós interpellációban ismertette a budapesti közúti villamos vasúton tapasztalható bajokat a Ház nagy érdeklődése és helyeslése közben. A Ház legközelebbi ülése a hétfői görög-keleti ünnepre való tekintettel kedden lesz. Az ülésen Návay Lajos elnökölt. Az elnöki bejelentések és az interpellációs könyv fölolvasása után folytatták a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. A szombati ülésről ez a tudósításunk számol be: Návay Lajos alelnök féltizenegy órakor megnyitja az ülést. Fölolvassák az indítvány- és interpellációs-könyvet. Richter Alajos indítványt jegyzett be párbaj büntetéseknek' szigorítására, hogy igy megakadályoztassák a párbaj. Interpellációkat jegyeztek be: Zboray Miklós a közúti villamos vasút nyomorúságai, Pető Sándor a fiumei hajóssztrájk és Károlyi Mihály gróf az argentiniai hus behozatala tárgyában. Kőve,kezik a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. (Tanítók kívánságai.) Popovics V. István mint pedagógus akar hozzászólni a kultuszbudgethez. Kezdi alulról és először a kisdedóvásról beszól. Örül, hogy a miniszter törvényjavaslatot helyezett kilátásba a kisdedóvásról. A kisdedóvással kapcsolatban kellene megoldani az anyák iskoláját, hogy megtanulják, hogy bánjanak a gyermekkel és igy megakadályozzák a megdöbbentően nagy gyermekhalandóságot. Az elemi iskolákra térve át, utal arra, hogyan buzgólkodott ő 25 éven keresztül a szerb iskolák átalakításán és hogyan dolgozta át a magyar tankönyveket. A tanítók kívánságait jogosoknak ismeri el és kéri a minisztert, hogy teljesítse azokat. A féláru vasutijegy-kedvézményt a tanitók családtagjaira is kéri kiterjeszteni. A középiskolák tanulmányutjait helyesnek tartja, mert ez a legjobb módja a nemzetiségek összobókitósére. A nemzetiségi vidékeken a középiskolákban tanitani kell az illető vidékeken használt nemzetiségi nvelvekeW Az egyetemen is nagyobb súlyt kell fektetni a nemzetiségi nyelvekre s emellett lehetne intézetet alapítani az egyetem mellett, hol a nemzetiségi fiai álság oktatást nyerne a tnagyar nyelvből. Nagy elismeréssel szól a keleti akadémiáról, amelynek igen nagy jelentősége van. Végül a nemzetiségi törvény végrehajtását követeli A szerb egyház ép olyatl mostohagyermeke az államnak, mint a protestáns. (Zaj.) Bikáchj Antal: Nem is lehet együtt emliteni. Fölkiáltások: Hát a patriárcha vagyona ? Popovics V. István: Kéri a kormányt, hogy támogassa a szerb egyházat. A szerb felekezeti középiskolák nemzetiségi jellegét fönn kell tartani. Utal nz újvidéki szerb irodalmi egyesiilotre, amely szorgalmasan adja ki a magyar irodalom remekeinek szerb fordítását. Utal az újvidéki szerb szinháztársulatra. Latinovics Pál: Nagyon jól játszik! (Derültség.) Popovics V. István : Ennek is kellene támogatást adni. A szerb nemzetiségi politika örökre el van temetve. A hazaszeretet az alapja a szerbek politikájának. A költségvetést elfogadja. (Tetszés jobbról.) (Sághy, a demokrata.) Sághy Gyula megelégedéssel üdvözli Popovics hazafias beszédét. A miniszter programbeszédének nagy részét elfogadja és alkalmasnak találja, hogy a magyar kulturát ezen az alapon fölépitse. Ennek az országnak nem lehet más kulturája, mint a demokratikus és keresztény. Ságliy a költségvetést politikai okokból nem fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) (Egry Béla.) Egry Béla a katolikus autonómia megvalósítását épen a felekezeti béke érdekében tartja szükségesnek. A harmadik egyetem helyéül Pécsett ajánlja, tekintettel a közeli Szlavóniára s az egyetemnek ezen a vidéken teljesítendő nemzeti hivatására. A költségvetést nem fogadja el. (Interpellációk.) A Ház ezután rátért az interpellációk tárgyalására, Zboray Miklós interpellációjában a budapesti közúti villamosvasút nyomorúságait panaszolja föl. Hivatkozik a főváros közlekedési ügyosztály jelentésére, mely részletesen számot ad a bajok okairól, de a legtöbbről azt mondja, hogy nem lehet rajta segíteni. Ha van szerződés, amely jogot ad a városnak arra, hogy erős kézzel nyúljon bele a vállalat dolgaiba, miért nem él a város ezekkel a jogokkal. Kéri a kereskedelmi minisztert, hogy vizsgálja meg energikusan ezeket a dolgokat s ha kell, a fővárossal szemben ópugy, mint a vállalattal szemben szerezzen orvoslást a közönség érdekeinek. Pető' Sándor a fiumei Ungaro-Kroata nevü hajóstársaság személyzetének sztrájkja dolgában intézett interpellációt a kereskedelmi miniszterhez s a sztrájkoló munkások visszafogadása érdekében beavatkozásra kérte. h Károlyi Mihály gróf: Az osztrák földmivelésügyi miniszter legutóbb tett nyilatkozata az argentínai husbehozatal dolgában azt bizonyítja, hogy az osztrák kormány kétezerháromszáz tonnával túllépte a legutóbb szerződósben megállapított kontingenst. Kérdi, miért nem élt a magyar kormány vétójogával, melyet a szerződés neki biztosított, ha pedig élt ezzel a joggal, de az osztrák kormány semmibe se vette, miért nem lépett a Ház elé a sérelemmel] Kéri a minisztert, nyilatkozzék erről a dologról s körvonalozza álláspontját. Serényi Béla gróf főldmivelésügyi miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. ígéretet sohase tett arra nézve, hogy az argentínai húsból kétezer tonnánál többet nem engednek behozni. A kontingenst különben alig lépték tul valamivel és a behozott többletet se tudják értékesíteni. A behozatali többlet is egy jegyzőkönyv félremagyarázása folytán keletkezett. A magyar kormány bejelentette tiltakozását a kontingens további áthágása ellen és ezt az osztrák kormány lojálisán tudomásul vette. Károlyi Mihály gróf fölszólalása után a Ház a választ tudomásul vette. Az ülés harmadfél órakor végződött. Holló Lajos mandátuma. Holló Lajos félegyházai megválasztását a kisebbségben maradt Kazi József államtitkár pártja petícióval támadta meg ós a Kúria el is rendelte a vizsgálatot. A vizsgálatot Istvánffy Lajos táblabíró vezette ós május huszonhetedikén azt befejezvén, a Kúria Zachár Emil kúriai biró elnökiéBével az Ítélet kihirdetését mára, junius tizedikére tűzte ki. Junius hatodikán a peticionálók ujabb kérvényt adtak be, amelyben visszavonták a petíciót, de ez ellen Holló Lajos védője Aigner Adolf azért tiltakozott, mert tételes' törvényes erejű rendelkezésbe ütközik, hiszen a Kúria az ügy tárgyalását már junius hatodika előtt fejezte be és az ítélet kihirdetését csak a hosszú indokolás megszerkesztése miatt halasztotta junius tizedikére. A Kúria tanácsa Zachár Emil elnöklésóvel ma kihirdette, hogy a petíció visszavonását tudomásul veszi, mert a a feleknek eminens joga, hogy a petíciót a tárgyalás bármely stádiumában ítélet előtt visszavonhassák, de a kérvényezőket harmincezer korona költség megfizetésére Ítéli el. Az albán helyzet. Pécsből jelentik: Eesid pasa, a bécsi török nagykövet, tegnap délután megjelent Aehrenthal gróf közös külügyminiszternél és vele hosszasan tanácskozott az albán helyzetről. Ausztria-Magyarország ragaszkodik azokhoz, amiket Pallavicini őrgróf konstantinápolyi nagykövetünk a török kormánynak bejelentett és további eljárását attól teszi függővé, hogy mennyire fogadja meg Törökország azokat a jóindulatu tanácsokat, amelyeket a monarchia adott neki. Az elhagyatott kincstári kastély. — Üres hercegi lak Csanádmeggében. — hazátlan bitangok«-ból birtokosok. — (Kiküldött munkatársunktól.) Egész csomó embert lakoltatnak már ki az alföldi városokból, Szegeden is, mindenütt, ahol a házbérmizériák szabadon fejlődnek — budapesti mintára. Ugyanakkor pedig Makótól mintegy kétórányira, gazdag termőföld közepén kedves szép hercegi kastély, egész csomó melléképületekkel, gazdatiszti lakásokkal, üresen áll, sőt van olyan épület, amely' már düledezik az unalomtól. Nem azért állítjuk egymás mellé ezt a két tényt, mintha az a gondolatunk támadna és azt akarnók indítványozni, hogy no most a már a hajléktalanná váló csanádmegyei családokat telepitsük be ebbe a hercegi kéjlakba ós az ürességtől ásítozó melléképületekbe. Ámbár ezeknek a szegény proletároknak bizonyosan kitűnő dolguk lenne a hercegi udvarházban. Mert tudni kell, hogy körölötte ötven uold gyönyörű, kövér szántóföld terpeszkedik, melynek nagy része parlagon hever már évek óta. Csak azért állítjuk szembe ezt a két ügyet, mert ezekben csúcsosodik ki a magyar szociális akció minden nyomorúságos hiánya, ezekben tükröződik vissza a mi népmentő politikánk fekete árnyaival. Az a hercegi udvarház, amelyről irunk1 a magyar kincstár tulajdona. Az Ipszilantihercegi uradalom egykor tündöklő, pompázó udvarházáról van szó ebben a cikkben. Nagyhírű kastély volt ez sok évtizeden keresztül és akik valamikor látták ennek a főúri kastélynak büszke ragyogását, nem minden meghatottság nélkül nézhetik most gondozatlan összeomlását. A Délmagyarorseág munkatársa a minap odakint járt az elárvult hercegi kastélynál óz érdeklődött: hogyan jutott ez az udvarház a pusztulás karjaiba. Az Ipszilanti hercegi birtok keletkezése. A főúri lak a szomszédos Csanádmegyében lévő Kevermes község határában áll. Lókösházáig vonat visz, az ottani állomástól pedig kocsin jó félórányira van az egykori hercegi domínium, amely valamikor szép nyolcezer hold volt egy tagban. Herceg Ipszilanti Tivadar volt a gazdája az 1906. esztendőig, amikor aztán a hercegi családtól megvásárolták a szomszédos Kevermes, Dombegyháza, Forrainagyiratos és Nagykamarás községek. Egész külön, fefldkivül érdekes históriája van annak, hogyati jutott a hercegi falnilia ehea a sok millióit órö hatalmas birtokhoz. A regényes roende-monda azt állítja, hogy