Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-11 / 132. szám

mm 1911 jmnius 11 97 DELMAGYARORSZAG tehernek ez áldozatoknak csak egy kis há­nyada tekinthető, mert Magyarország szol­gáltatásának legnagyobb része a hadsereg részéről Magyarországon költetik el. Az 1911. évi költségvetés bizonysága szerint a Magyarország által fizetendő kétszázhuszon­három millió koronából alig tizenöt millió megy ki az országból, a többi hazánk gaz­dasági ós kereskedelmi forgalmát élénkíti meg. Joggal mondhatta tehát a honvédelmi mi­niszter, hogy a hadsereg ós honvédség ré­szére szükséges pénz oly produktív kiadás, mely majdnem egészében a mi gazdasági érhálózatunkban oszlik el s ennek követ­keztében nemzetünket gazdagítja. A véderőreform nagy müvével szembe­támadó gáncsokat igy veri vissza az egész vonalon a kormány számszerű adatokkal és logikus érvekkel. Az első mérkőzés — a bizottságbeli — a miniszterelnök és a hon­vódminiszter beszédei által teljes sikert ho­zott nemcsak egyénileg az illusztris szóno­koknak, hanem magának a véderőreform ügyének is. S nekik mind a kettőjüknek, jól tudjuk, ez a lényeges. A képviselőház ülése. — Csöndes, hosszú kultuszvita. — (Saját tudósítónktól.) A kultusztárca vitá­jában szombaton Popovics Vazul István, Sághy Gyula ós Egry Béla szólalt föl.* Az ülés végén Zboray Miklós interpellációban ismertette a budapesti közúti villamos vas­úton tapasztalható bajokat a Ház nagy ér­deklődése és helyeslése közben. A Ház leg­közelebbi ülése a hétfői görög-keleti ün­nepre való tekintettel kedden lesz. Az ülésen Návay Lajos elnökölt. Az elnöki bejelentések és az interpellá­ciós könyv fölolvasása után folytatták a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. A szombati ülésről ez a tudósításunk szá­mol be: Návay Lajos alelnök féltizenegy órakor meg­nyitja az ülést. Fölolvassák az indítvány- és interpellációs-könyvet. Richter Alajos indítványt jegyzett be párbaj büntetéseknek' szigorítására, hogy igy meg­akadályoztassák a párbaj. Interpellációkat jegyeztek be: Zboray Miklós a közúti villamos vasút nyomorúságai, Pető Sándor a fiumei hajóssztrájk és Károlyi Mihály gróf az argentiniai hus behozatala tárgyában. Kőve,kezik a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. (Tanítók kívánságai.) Popovics V. István mint pedagógus akar hozzászólni a kultuszbudgethez. Kezdi alulról és először a kisdedóvásról beszól. Örül, hogy a miniszter törvényjavaslatot helyezett kilá­tásba a kisdedóvásról. A kisdedóvással kap­csolatban kellene megoldani az anyák iskoláját, hogy megtanulják, hogy bánjanak a gyermekkel és igy megakadályozzák a megdöbbentően nagy gyermekhalandóságot. Az elemi iskolákra térve át, utal arra, hogyan buzgólkodott ő 25 éven keresztül a szerb iskolák átalakításán és ho­gyan dolgozta át a magyar tankönyveket. A tanítók kívánságait jogosoknak ismeri el és kéri a minisztert, hogy teljesítse azokat. A fél­áru vasutijegy-kedvézményt a tanitók család­tagjaira is kéri kiterjeszteni. A középiskolák tanulmányutjait helyesnek tartja, mert ez a legjobb módja a nemzetiségek összobókitósére. A nemzetiségi vidékeken a középiskolákban tanitani kell az illető vidékeken használt nem­zetiségi nvelvekeW Az egyetemen is nagyobb súlyt kell fektetni a nemzetiségi nyelvekre s emellett lehetne intézetet alapítani az egyetem mellett, hol a nemzetiségi fiai álság oktatást nyerne a tnagyar nyelvből. Nagy elismeréssel szól a keleti akadémiáról, amelynek igen nagy jelentősége van. Végül a nemzetiségi törvény végrehajtását követeli A szerb egyház ép olyatl mostohagyermeke az államnak, mint a protes­táns. (Zaj.) Bikáchj Antal: Nem is lehet együtt em­liteni. Fölkiáltások: Hát a patriárcha vagyona ? Popovics V. István: Kéri a kormányt, hogy támogassa a szerb egyházat. A szerb feleke­zeti középiskolák nemzetiségi jellegét fönn kell tartani. Utal nz újvidéki szerb irodalmi egyesiilotre, amely szorgalmasan adja ki a ma­gyar irodalom remekeinek szerb fordítását. Utal az újvidéki szerb szinháztársulatra. Latinovics Pál: Nagyon jól játszik! (De­rültség.) Popovics V. István : Ennek is kellene támo­gatást adni. A szerb nemzetiségi politika örökre el van temetve. A hazaszeretet az alapja a szerbek politikájának. A költségvetést elfogadja. (Tetszés jobbról.) (Sághy, a demokrata.) Sághy Gyula megelégedéssel üdvözli Popo­vics hazafias beszédét. A miniszter program­beszédének nagy részét elfogadja és alkalmas­nak találja, hogy a magyar kulturát ezen az alapon fölépitse. Ennek az országnak nem le­het más kulturája, mint a demokratikus és keresztény. Ságliy a költségvetést politikai okokból nem fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) (Egry Béla.) Egry Béla a katolikus autonómia megvalósí­tását épen a felekezeti béke érdekében tartja szükségesnek. A harmadik egyetem helyéül Pécsett ajánlja, tekintettel a közeli Szlavóniára s az egyetemnek ezen a vidéken teljesítendő nemzeti hivatására. A költségvetést nem fo­gadja el. (Interpellációk.) A Ház ezután rátért az interpellációk tár­gyalására, Zboray Miklós interpellációjában a budapesti közúti villamosvasút nyomorúságait panaszolja föl. Hivatkozik a főváros közlekedési ügy­osztály jelentésére, mely részletesen számot ad a bajok okairól, de a legtöbbről azt mondja, hogy nem lehet rajta segíteni. Ha van szerződés, amely jogot ad a városnak arra, hogy erős kézzel nyúljon bele a vállalat dol­gaiba, miért nem él a város ezekkel a jogokkal. Kéri a kereskedelmi minisztert, hogy vizsgálja meg energikusan ezeket a dolgokat s ha kell, a fővárossal szemben ópugy, mint a vállalattal szemben szerezzen orvoslást a közönség ér­dekeinek. Pető' Sándor a fiumei Ungaro-Kroata nevü hajóstársaság személyzetének sztrájkja dolgá­ban intézett interpellációt a kereskedelmi mi­niszterhez s a sztrájkoló munkások visszafoga­dása érdekében beavatkozásra kérte. h Károlyi Mihály gróf: Az osztrák földmivelés­ügyi miniszter legutóbb tett nyilatkozata az argentínai husbehozatal dolgában azt bizonyítja, hogy az osztrák kormány kétezerháromszáz tonnával túllépte a legutóbb szerződósben meg­állapított kontingenst. Kérdi, miért nem élt a magyar kormány vétójogával, melyet a szer­ződés neki biztosított, ha pedig élt ezzel a joggal, de az osztrák kormány semmibe se vette, miért nem lépett a Ház elé a sérelemmel] Kéri a minisztert, nyilatkozzék erről a dologról s körvonalozza álláspontját. Serényi Béla gróf főldmivelésügyi miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. ígéretet sohase tett arra nézve, hogy az argentínai húsból kétezer tonnánál többet nem engednek behozni. A kontingenst különben alig lépték tul valamivel és a behozott többletet se tud­ják értékesíteni. A behozatali többlet is egy jegyzőkönyv félremagyarázása folytán keletke­zett. A magyar kormány bejelentette tiltako­zását a kontingens további áthágása ellen és ezt az osztrák kormány lojálisán tudomásul vette. Károlyi Mihály gróf fölszólalása után a Ház a választ tudomásul vette. Az ülés harmadfél órakor végződött. Holló Lajos mandátuma. Holló Lajos fél­egyházai megválasztását a kisebbségben ma­radt Kazi József államtitkár pártja petícióval támadta meg ós a Kúria el is rendelte a vizs­gálatot. A vizsgálatot Istvánffy Lajos táblabíró vezette ós május huszonhetedikén azt befejez­vén, a Kúria Zachár Emil kúriai biró elnökié­Bével az Ítélet kihirdetését mára, junius tize­dikére tűzte ki. Junius hatodikán a peticionálók ujabb kérvényt adtak be, amelyben visszavon­ták a petíciót, de ez ellen Holló Lajos védője Aigner Adolf azért tiltakozott, mert tételes' törvényes erejű rendelkezésbe ütközik, hiszen a Kúria az ügy tárgyalását már junius hato­dika előtt fejezte be és az ítélet kihirdetését csak a hosszú indokolás megszerkesztése miatt halasztotta junius tizedikére. A Kúria tanácsa Zachár Emil elnöklésóvel ma kihirdette, hogy a petíció visszavonását tudomásul veszi, mert a a feleknek eminens joga, hogy a petíciót a tár­gyalás bármely stádiumában ítélet előtt vissza­vonhassák, de a kérvényezőket harmincezer ko­rona költség megfizetésére Ítéli el. Az albán helyzet. Pécsből jelentik: Eesid pasa, a bécsi török nagykövet, tegnap dél­után megjelent Aehrenthal gróf közös kül­ügyminiszternél és vele hosszasan tanács­kozott az albán helyzetről. Ausztria-Magyar­ország ragaszkodik azokhoz, amiket Pal­lavicini őrgróf konstantinápolyi nagyköve­tünk a török kormánynak bejelentett és további eljárását attól teszi függővé, hogy mennyire fogadja meg Törökország azokat a jóindulatu tanácsokat, amelyeket a monarchia adott neki. Az elhagyatott kincstári kastély. — Üres hercegi lak Csanádmeggében. — ha­zátlan bitangok«-ból birtokosok. — (Kiküldött munkatársunktól.) Egész csomó embert lakoltatnak már ki az alföldi váro­sokból, Szegeden is, mindenütt, ahol a ház­bérmizériák szabadon fejlődnek — budapesti mintára. Ugyanakkor pedig Makótól mintegy kétórányira, gazdag termőföld közepén ked­ves szép hercegi kastély, egész csomó mellék­épületekkel, gazdatiszti lakásokkal, üresen áll, sőt van olyan épület, amely' már düle­dezik az unalomtól. Nem azért állítjuk egy­más mellé ezt a két tényt, mintha az a gondolatunk támadna és azt akarnók indít­ványozni, hogy no most a már a hajlékta­lanná váló csanádmegyei családokat telepit­sük be ebbe a hercegi kéjlakba ós az üres­ségtől ásítozó melléképületekbe. Ámbár ezeknek a szegény proletároknak bizonyosan kitűnő dolguk lenne a hercegi udvarházban. Mert tudni kell, hogy körölötte ötven uold gyönyörű, kövér szántóföld terpeszkedik, mely­nek nagy része parlagon hever már évek óta. Csak azért állítjuk szembe ezt a két ügyet, mert ezekben csúcsosodik ki a magyar szo­ciális akció minden nyomorúságos hiánya, ezekben tükröződik vissza a mi népmentő politikánk fekete árnyaival. Az a hercegi udvarház, amelyről irunk1 a magyar kincstár tulajdona. Az Ipszilanti­hercegi uradalom egykor tündöklő, pompázó udvarházáról van szó ebben a cikkben. Nagy­hírű kastély volt ez sok évtizeden keresztül és akik valamikor látták ennek a főúri kas­télynak büszke ragyogását, nem minden meghatottság nélkül nézhetik most gondo­zatlan összeomlását. A Délmagyarorseág munkatársa a minap odakint járt az elárvult hercegi kastélynál óz érdeklődött: hogyan jutott ez az udvar­ház a pusztulás karjaiba. Az Ipszilanti hercegi birtok keletkezése. A főúri lak a szomszédos Csanádmegyében lévő Kevermes község határában áll. Lókös­házáig vonat visz, az ottani állomástól pedig kocsin jó félórányira van az egykori hercegi domínium, amely valamikor szép nyolcezer hold volt egy tagban. Herceg Ipszilanti Tivadar volt a gazdája az 1906. esztendőig, amikor aztán a hercegi családtól megvásárolták a szomszédos Kevermes, Dombegyháza, Forrainagyiratos és Nagykamarás községek. Egész külön, fefldkivül érdekes históriája van annak, hogyati jutott a hercegi falnilia ehea a sok millióit órö hatalmas birtokhoz. A regényes roende-monda azt állítja, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom