Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-10 / 131. szám

6 DÉLMAGYAR08SZAG 1911 junius 13 A románok babonái. —- Érdekes esetek. — Hogy megy férjhez a román leány. — A boszorkányok garázdálkodásai és üldözése. — (Saját tudósítónktól.) Néhány héttel ezelőtt Karánsebesről borzalmas babonaság hire érkezett. Csomó román ember fölásott egy friss sirt, a halottat kivették és hegyes karót vertek át a szivén, aztán a holttest darabjait fölosztották egymás között. A románok ugyanis azt hitték, hogy ez a halott vissza-visszatér és szerencsétlenséget hoz magával. Ilyen kegyetlen módon tették ártalmatlanná az élettelen testet. Ehez hasonló ese'tek sürün előfordulnak a román nép körében. Azért elhatároztuk, hogy a román babonaságok néhány nem igen ismert rejtelmeit összeszedjük a Szegedhez legközelebb fekvő románok között: Áradni egyében. A közönség, különösen a városok népessége rendesen csak egy-egy érdekesebb, do néha szenzációsan izgató riport révén vesz tudomást azokról a babonaságokról, amelyükkel jóformán teljesen át van szőve még ma is a román nép élete. A kicsi román faluk lakossága a maga elzárkózottságában, alacsony müveitségében ma is félénk tisztelettel viseltetik azok iránt a „földön járó tulvilágiak" iránt, akik minduntalan beleavatkoznak a földi emberek élete folyásába. És pedig rendesen az emberek hátrányára, ha csak az illető nem tud azokat a furcsánál furcsább módokat, amelyek a rossz szellem megfékezésére szolgálnak. Majdnem minden faluban van egy-két varázsló, (rendszerint valami öreg asszony), aki tisztában van a földöntúli dolgok valamennyi csalafintaságával és jó pénzért hajlandó is tanácsokat adni. Hogy ezeknek a tanácsoknak a végrehajtása sokszor a hatóság eljárását vonják maguk után, azzal lépten-nyomon találkozunk. Az ilyen esetek aránylag roppant kis részét teszik azoknak a varázslásoknak, babonáknak, ráolvasásoknak, amelyek a román nép lelki világát benépesítik. Jóformán nincs az életnek olyan körülménye, amely valami babonasággal össze ne volna kötve. És az ilyen babonaság születése roppant egyszerű. Nem kell hozzá más, mint hogy az elzárkózott primitív román ember fantáziáját valami megmagyarázhatatlan jelenség termékenyítse meg. Mindjárt kész a babona és a falu bölcse, a nagy tisztességnek örvendő varázsló, gondoskodik a babona orvosságáról is. A román népbabonák két legérdekesebb napja a Szentgyörgy napja meg a Pünkösd. Elmondunk itt egy-két pünkösdi babonaságot, amit az aradmegyei román nép köréből szereztünk: Nagy szerep jut a Pünkösdnek a szerelmes román faticák életében. Ez az a nap, amikor szerelmes leányzó megtudhatja, hogy férjhez megy-e még abban az esztendőben. Sőt ha egy kissé ügyes, a sorsot is megkorrigálhatja és egy kis ártatlan hókuszpókusszal szerelemre gerjesztheti azt, aki épen tetszik neki. Piros pünkösd hajnalán szépen ünneplőbe öltözik a román leányzó és próbát tesz, hogy férjhez megy-e még abban az esztendőben ? Kimegy a kiskert kerítéséhez és a karók közül találomra keresztet tesz az egyikre. Aztán a kertajtótól a megjelölt karóig megszámlálja a levert fákat. Ha párosak, az azt jelenti, hogy a leány még abban az évben megtalálja a párját. És ha páratlan 9 Nos arra nem igen van eset, mert a fórjhezmenő leányok már hetekkel előbb készülnek a próbára és — véletlenül sohase teszik a jelet páratlan karóra. Mikor aztán a fórjhezmenés be van biztosítva, akkor következik a nehezebb rész: a szeretett férfi szivének megpuhitása. Pünkösd hajnalán, mikor még csönd van a határban, elindul hazulról a román leány. Egy üvegkancsót meg egy kanalat visz magával. Csendesen lépeget a harmatos fűben nagy kételkedésekkel, hogy vájjon sikerül-e a babona. Lopva megy odáig, ahol két forrás vize egyesül. Itt a kanállal háromszor merit a viz forgójából, belenéz a viz tükrébe és elmondja hiba és akadozás nélkül a varázsos szavakat: — Ugy tündököljem az ő szemében, mint a felkelő napsugár és olyan szépnek lásson, mint amilyen piros Pünkösd verőfényes hajnala. Megmondja fönszóval azt is, hogy kivel akar ilyen nagyon tetszeni, azért nehogy valaki is meghallja az egészet a legnagyobb titokban csinálja. Az örvényből merített vízhez otthon hozzátesz még három kanállal abból a vízből, amelyet pontosan előtte való napon déli 12 órakor merített. A vizbe egy kis sót és kenyérmorzsát szór, aztán egy tányérba önti az üvegkorsó tartalmát. A tányérba tesz azután három virágí szálat ós három nádszálat. Verset is mond, amelyben azt kéri, hogy a szeretett legénynyel egész életében olyan közvetlen viszonyban legyen, mint a nád vizzel. Mikor először harangoznak a templomban, ismét kabalisztikus verset mond. A tányérról a pépet visszaönti a kancsóba, beleteszi a virágot és nádszálakat, odateszi a tűzhely mellé és a keverékkel minden reggel megmossa az arcát. Igy aztán nyárra, vagy legkésőbb a téli hónapokra készpárti. Vagy ha nem, akkor biztosan valami hiba törtónt a mókákban. Nagy gondot okoz a Pünkösdre virradó éjszaka a gazdáknak és gazdasszonyoknak, mert olyankor járnak a boszorkányok, akik elvarázsolják a tehenek tejét. Pünkösd előestéjén ugyanis a boszorkányok gyűlést tartanak valamelyik hegy tetején, erdei tisztáson, vagy két község határkövénél. Nagy zajjal, rikoltozással veszekednek a vén banyák éjfélig, amikor aztán kártékony utjokra indulnak. Nem jó velük ilyenkor élő lénynek találkozni, különösen ha nem tudja az ellenkabalát. Egy molnár a malomból lisztet vitt hazafelé, mikor a boszorkányokkal találkozott. Szerencsére tudta mit kell csinálnia. Odakiáltott a rut banyáknak: — Szaporodjon a fajtátok! Erre visszarikácsoltak a boszorkányok: — Szaporodjék a te liszted is addig, amig el nem árulod, hogy velünk találkoztál. A molnár otthon örömmel látta, hogy a lisztjéből sohase hiányzik, akárhány kényeret süt a felesége. Az asszonynak azonban nagyon fúrta az oldalát a csoda és addig kíváncsiskodott, mig a férje elmondta az esetet és attól fogva hamarosan elfogyott a liszt. A boszorkány pünkösdre virradó éjszaka a mezőn harmatot gyűjt egy sajtárba. Korpát tesz hozzá és enni adja annak a tehénnek, amelynek a tejét el akarja varázsolni. Érthetetlen jelek között azt suttogja, hogy a tehén minden teje jöjjön az ő tehenéhez és az 6 tehene tőgyóből oly bőségesen folyjon a tej, mint a malom zugójában. Hogyha azonban a háziasszony zöldséget köt az istálló kilincsére^ akkor a boszorkány nem képes az ajtót kinyitni. Pünkösd éjszakája azonban arra is alkalmas, hogy a boszorkányokat kipusztítsák. A boszorkányoknak ugyanis csak a lelke megy varázsolni, a testük otthon alszik. Már most lia valaki az alvó boszorkány fejét elfordítja, ugy a lelke nem tud többé a testbe visszatérni és a boszorkány nem fog többé felébredni. Csak arra kell vigyázni, hogy ha valaki ilyen boszorkánypusztitó vakmerőségre vállalkozik, kalap nélkül ki ne lépjen az utcára, mert könnyen életével fizetheti meg merészségét. Pünkösd napja azért is nevezetes, mert akinek szerencséje van és sikerül a babonája, annak egész életén át minden kiváltsága teljesedni fog. A bűvös tulajdonság megszerzése nem is nagyon komplikált. Egyszerűen ki kell menni a tó partjára ós hasra fekve addig kell a vizbe nézni, amig meglátja a fehér kigyót. A kigyót meg kell fogni ós fejét ezüst pénzzel le kell vágni. A levágott kigyófejbe egy gerezd foghagymát kell beletenni ós a földbe keli elásni. A foghagyma ki fog kelni és idővel szárba hajt. Mikorra aztán a növény egészen kifejlődött, akkor a boldog tulajdonosa megeszi és attól kezdve egész életén át minden kívánsága teljesülni fog. Érdekes, hogy ez az egészen egyszerű kísérlet eddig senkinek se sikerült. SZÍNHÁZMŰVÉSZET * Kabaré Kamaráson. A kamarási fürdőigazgatóság vasárnap délután öt órai kezdettel élvezetesnek Ígérkező kabarét rendez. A kabarén több színésznőn ós szabadkai újságírón kivül föllép a szegedi Balassa Elza is, aki legutóbb Polgár Károly társulatánál vendégszerepelt és aratott nagy sikert és akinek elsőrangú színészi kvalitásai egyre szélesebb körbon lesznek elismertek. Kabaré után mulatság lesz, a minden bizonynyal élvezetes délutánon sokan rándulnak át Szegedről is Kamarásra. * Uj műsor a Vigszinpadon. A szegedi Vigszinpad derék és kitűnő igazgatója, Sarkadi Vilmos minden erejével azon van, hogy változatos élvezetes műsorról gondoskodjék. Alig kezdődött meg a nagysikerű juniusi műsor, már uj számok kerülnek a Vigszinpad színpadára. Szombaton oste búcsúzik el Gyárfás Dezső, a legjobb magyar komikus, aki egészen uj műsor keretében mutatkozik be Olga Ferra, a világhírű tüztáncosnő, aki csak rövid ideig marad Szegeden. A művésznőn kivül — aki először van most Magyarországon — föllép a Bousson Trio is, a világhírű parodista csoport, amelyet csak nagy áldozatok árán sikerült öt napi vendégszereplésre elhozni. Sarkadi Vilmos ismét uj kupiókkal és ötletes tréfákkal szerepel, amelyek nem nélkülözik a szegedi aktuálitást. Lesz uj darab is, a Hárem őr cimü kacagtató bohózat, a többiek : Csabai, Kerekes, Aranyvári, Stella trio egészen uj számokat adnak elö. E3B3H n villamos vasúti jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala. *rs.