Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-20 / 115. szám

1911 május 18 DÉLMAGYARORSZÁG 5 nünt Berlinből jelentik, a grófné a törvényszékhez benyújtott nyilatkozatával lemondott a gyermekeiről, akiket — úgymond — amúgy is elidegenítettek tőle. Az érdekes nyilatkozat, amely a szenzációs pörlekedést utolsó felvonásához juttatta, szószerint a kővetkező: — Miután Szaniszló és Hella nevű gyermekeim birhatásáért hét évig pörösködtem, anélkül, hogy bár csak elsőfokban is pozitiv Ítéletet tudtam volna kieszközölni, a pörösködés során előterjesztett összes kéréseimet a gyermekeim kiadására vonatkozó kérelmemmel együtt, ezennel visszavonom. E nyilatkozatommal egyidőhon közöltem a berlini anyakönyvi hivatallal a.'t az elhatározásomat is, hogy a Pfeil gróf "év és cim használatáról, amelyeket eddig is fsuk gyermekeim kedvéért voltam kénytelen használni, önszántomból lemondok. Orvosaim kijelentették és ón is ugy érzem, hogy elhibázott házasságom ós a hét éves pörösködés izgalmaiban súlyosan megrongált egészségi állapotom nem engedi meg a tovább való pürösködóst, annál kevésbé, mert hisz e pörlekedós végét belátni nem is lehet és egyébként is, e hosszú évek alatt gyermekeimet teljesen elidegenítették tőlem. Ifjúságomat és egészsége>"ot föláldoztam az anyai szeretet és a kötelességtudás szolgálatában, do most már minden erőm fogytán van. Azok, akik közreműködtek abban, hogy egy Pfeil gróf kedvéért gyermekeim az édes anyától fosztassanak meg, egy a"yai sziv pedig a sárba tapostassák, számoljanak majd be eme működésűkről a legfelsőbb bírónak. Tisztelettel Heim Stefánia. Itt emiitjük meg, hogy a pörök legnagyobb vésze a grófné nyilatkozatának benyújtásakor "agyon is kedvezően állottak — a grófra nézve. Áchim portréja. — Elmondta Móricz Zsigmond. — Nem ismertem személyesen Áchim Andrást, de mikor a nyilvánosság elé lépett, nagyon érdekelt az uj parasztképviselő. Hamarosan tiszta képem lett róla és az ma csak megerősödött, de nem változott. Most, hogy a tragédiája fölverte az érdeklődést, sok uj, friss adadot kaptunk róla. Sajnos, általában nem jó nyomon keresték a fontos ós jellemző dolgokat s 'gy Áchimból alig lett több egy szenzációs "'portnál. Pedig több volt. Rendkívül érdekes jelenség volt. Nagyon nagyjelentőségű és ma is hiányzó, talán örökre is hiányzó szerepet képviselt a közvélemény előtt. Áchim Andrásnak azt az elvet kellett képzelnie, hogy a parasztság a maga erejéből ós a maga kebeléből vet fölszinre, vagy állit asaiét ölére vezért, aki elég nagy ahhoz, hogy düiöre vigye a parasztkérdést. Még eddig ezek a Parasztvezérek sohasem jelentkeztek máskor, nem is birtak meg többet, csak hogy egy-egy r"vid népmozgolódásnak élére álljanak és a aéPszenvedé.yt a nyilt ós kitört harc hevében '"""yitsák. Ennyi volt a Dózsa szerepe és ennyi a írancia vasúti sztrájknál a Durand-é. És általa'oan minden parasztvezóré. Mikor vége lett a *°rrongásnak, a vezető eltűnt szürkén ós nyomtalanul, mint ahogy addig sem volt múltja. Lehet-e az, hogy a nép a maga egyszerű gyermekei közül olyan vezért kapjon, aki nem fakadt el az ifjúság tanuló évei alatt a pa"asztélettől és igy annak minden baját belülrö1 érzi és mégis képes rá, hogy a magas intel"genciája minden fegyvertárát fölhasználja eSy vértelen ós valóságos harcban a nép számára? Lohet-e az, hogy paraszt-diplomata intézze egy nagy országos paraszt-párt központi vezetését ? Az Áchim esete azt mutatja, hogy nem lehet. Áchim András tót volt, még pedig annyira 8Peciális tipusa a tótsóg egy kis töredékének, h°gy egyáltalán nem lehetett volna vérévé még más nemzetiségi töredékeknek sem. Hiába nevezte országos parasztpártnak a maga csabai Pártját, az csak csabai párt volt. Az az övezetese alatt legföljebb egy elementáris vihar idején 'ehetett volna országossá, Áchim András nem egy termékeny és egyszerűségben nagystílű, nagy terjeszkedő- ós befogadóképességű eszmét képviselt: nem a parasztság szociális érdekeit. Hanem egy egészen naiv indulatot: az urgyűlöletet. Ez volt az alap, amelyen inkább rárakodva, mint szer vesen belülről fejlődve, meggyült az egész eszmei tartalom, amely mégis ott volt, kimondva, vagy ki nem mondva a párt programjában. Az urak gyűlölete az egész világ szolganépének közös indulata. Ez azonban nem érdek és ez csak fokozhatja az igazi érdekindulatok kitörését. Lehetnek esetek, mikor erre apellálva valaki nagy tömeget tud megmozgatni, de igazi, okos, meggyőződéses mozgalmat nem lehet vele inditani. A parasztnak épen annyi a józan esze, mint az urnák s épen olyan egyszerűen, sőt tárgyilagosan tudja megérteni a maga távolabbi érdekeit is, mint az intelligencia. Sőt még sokkal könnyebben, mert ha a vezető egyéniség meg tudja inditani a nép fantáziáját a helyes irányban, nem zavarja annyi külön helyzeti pártérdek az odaadásban, mint az intelligenciát. Áchim András a saját falujában lett próféta. Az ilyen próféta csak demagóg. Áchim András otthon Ondris volt. Egy Ondrist csak a faluja kisér fejszével, vasvillával. Csak a falubeliek mennek vele ezerszámra a vármegyeházára, mikor Ondris oda akar mondogatni az uraknak! Másfélezerszám Nagyváradra, mikor Ondrist törvénybe citálják az urak. Az Áchim mozgalmát teljesen a felvidéki szláv mozgalmak mintájára lehet megérteni. Csak épen ki van küszöbölve a jelszavak közül a nemzetiségi kérdés, mert annak semmi értelme ezidő szerint Békéscsabán. Szociális és gazdasági jelszavak tüzelik a népet. Az ember azt várná, hogy faji ós felekezeti különbség nélkül csoportosulhatnak a parasztok az Áchim táborába s nekem mégis az az érzésem, hogy ez képtelenség. Ezekben a harcokban a legbelsőbb összekötő kapocs mégis csak a tót nyelv és vallás kerítésén belül valóság. Nem tudom elképzelni s nehezen tudnám megérteni, hogy Áchimnak kálvinista vagy katolikus magyar hivei nagyszámmal lettek volna. Ez csak valami igen hatalmas eszmei közősség érzete mellett lehetett volna, az pedig hiányzott ezekben a szűk helyi érdekharcokban, amelyek azonban bizonyára nagyon jellemzők az általános és országos érdekű bajokra is. VASS Mozgókép Színház :: Feketesas-utca, uj Wagner-palota. Ma szombaton látható (Die Heissblütige.) Csak felnőtteknek. Előadás naponta este 7 órától minden órában. Középiskolát uégzett fiuk tanoncul fizetéssel felvétetnek a .Délmagyarország' nyomdájában Gyorsirók vasárnapja. — Ötszáz gyorsíró versenye Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) Közel félezer gyorsiró gyűlik össze vasárnap délután két órakor a szegedi városháza összes termeiben, hogy nemes versenyre keljenek egymással. Az ifjúsági gyorsirókörok tanulói tömegesen érkeznek Szegedre: itt lesz a Délvidék gyorsíróinak színejava, eljönnek tanáraikkal, hogy egyrészt megállapíthassák a hónapok óta tartó állandó gyakorlás eredményét, másrészt hasznos tapasztalatokat merítsenek a jövőre nézve a tanítás sikeressége tekintetében. Nagy nevelő hatása s önképző ereje van az ilyen gyorsirási versenyirásoknak. Növeli a tanulók ambícióját, már az iskolában hozzászoktatja a fegyelmezettséghez, a pontossághoz, mert csak akkor nyerhet dijat, ha betürőlbetüre ugy teszi át a diktált szöveget, amint az elmondva lett. Több mint kétszázan jönnek a vidéki körökből a verseny alkalmából Szegedre. Megnézik a várost a délelőtt folyamán; a délutánt pedig lázas munkával töltik el. A vendégek fogadását az egyesület vezetősége eszközli. A versenyirás fokai lesznek 220, 180, 150, 120, 100 és 70 szótagnak percenkénti leirása ós áttétele, azután külön 150 ós 120 fokos kereskedelmi versenyek. A bírálatot a gyorsiróegyesület választmánya és a Szegedre jövő tanárok végzik. Az eredmény kihirdetése vasárnap este hét óra körül várható. A kereskedelmi miniszter a versenyre utazók részére féláru vasúti igazolványokat bocsátott rendelkezésére, az Acsev pedig külön vonaton hozza el az Aradról jövő tanulókat. A verseny másik részének, a szabatos irásversenynek megbirálása már befejezést nyert. Összesen hétszázhatvanegy pályázat érkezett be az országnak százhuszonnégy helyéről. A bírálatot Katona Dávid dr, főtitkár végezte, akinek előadása alapján a biráló-bizottság a következő eredményt állapította meg: A szegedi gyorsirók egyesülete szabatos irásversenyének a szegediekre vonatkozó eredménye: I. A politikai vitairási versenyen harmadik dijat nyert Kellner Dániel városi főgimnáziumi tanuló, negyedik dijat Szabó József kereskedelmi, Csűri Béla kereskedelmi, Benkő András tanítóképzői, Barabár Ervin városi főgimnáziumi, Sevin Henrik főreáliskolai tanulók. Ötödik dijat Richart Bálint kereskedelmi, Ádám Albert állami főgimnáziumi, Bittó Mária polgári leányiskolái tanulók. Dicséretet érdemeltek: Bacs Imre állami, Roboz László városi főgimnáziumi és Ivánkovits Hermina polgári leányiskolái tanulók. II. A kereskedelmi vitairási versenyen első dijat nyerte Popper Rezső felsőkereskedelmi, harmadik dijat Böhm Dezső, Mihály István, Kerekes Ferenc, Lobstein Imre felsőkereskedelmi, Opitz Vilma polgári leányiskolái tanuló. Dicséretet nyert Naumann Jakab felsőkereskedelmi iskolai tanuló. III. A politikai levelezó'irási versenyen I. dijat nyert Holczer Margit női kereskedelmi tanfolyamot hallgató, II. Nagl János felsőkereskedelmi, III. Fellegi Andor, Vermes Imre, Czinner Andor városi főgimnáziumi, Lukhaup György, Schmidt Bernát felsőkereskedelmi, Reiter Miksa főreáliskolai, Balogh Margit, Róna Róza polgári leányiskolái, Farkas Anna, Grünbaum Anna női kereskedelmi tanfolyamot hallgató tanulók. IV. Grüling István, Wierve József, Brunner Sándor, Polgár Sándor, Csányi György, Halasi Antal, Ginder Nándor és Bója Margit. Elismerő okiratot kaptak: Schwartz Lajos, Polgár Irén, Noth Salamon, Rohm Miklós, Kotányi Imre, Nagy Lajos, Fejes János, Faludi Dezső, Kukov Béla, Nagy László, Szayer Antal, Berónyi Ferenc, Szávkov Lázár, Kallós Károly, Marschall Miklós, Szőke Mihály, Weiser Viktor, Erczbrucker Aladár, Nagy Ákos, Takács Péter, Kovács Oszkár, Marekovics Izabella, Rothbart Emil, Menning Erzsébet, Klein Janka, Vass Erzsébet, Kirscliner Róza, Pollák Emma, Göndöcs Juliska, Reich Margit, Sándor Margit, Göndöcs Jenő, Dobó Ilona, Tanzer Etelka, Stern Gizella,