Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-11 / 107. szám

1911 május 11 DELMAGYARORSZAG Nagy Izsó és Radó László 128 fillér, Ungár Benő 108 fillér, Gaál és Tirnauer budapesti cég 84 fillér, Schlesineer Jakab 132 fillér, Deutsch Emil és Lipít 106 fillér, Grimm Mór 108 fillér egységárért. A képviselőház ülése. — Háborúság Justhékkal. — (Saját tudósítónktól) Érdekes izgalmakban, zajos jelenetekben bővelkedő ülése volt szerdán a Háznak. A földművelésügyi költségvetés során fölszólalt Batthyány Tivadar gróf s tiltakozott azok ellen a gyanúsítások ellen, melyek a Justh-pártot a szocialistákkal való szövetkezés miatt érik. A Justh-párt zajosan tapsolt a tiltakozásnak, de a néppárton és a Kossuth-párton vegyes érzelmekkel fogadták Batthyány szavait s az ellenzéki oldal alaposan összeszólalkozott a választójog miatt. Batthyány után Szmrecsányi György mondotthosszabb beszédet, hogy megokolja múltkor benyújtott indítványát az összeférhetetlenségi törvény eltörlése iránt. Heves hangon, sokszor kíméletlenül támadt a többségre s beszédét a jobboldal léptennyomon zajos tiltakozással kisérte. A beszéd során és az utána következő szünet alatt két súlyosabb természetű személyes összetűzés is támadt. Az ülés végén Huszár Károly terjesztett elő interpellációt az osztálysorsjegyek árusítása és a nyeremények visszatartása dolgában. Az interpellációra a pénzügyminiszter megnyugtató választ adott. Féltizenegykor nyitotta meg az ülést Kabos Ferenc elnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után fölolvasták az interpellációs könyvet, amelybe Huszár Károly (sárvári) jegyzett be interpellációt a pénzügyminiszterhez az osztálysorsjegyek árusitósa körül elkövetett visszaélések tárgyában. Az elnök javaslatára a Ház kimondja, hogy délben tizenkét órakor Szmrecsányi György indokolja meg az összeférhetetlenségi tőrvény eltörlésére beadott indítványát és az indítvány fölött határozathozatal után Huszár Károly terjeszti elő interpellációját. Következett a napirend, a földmivelésügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. (Fölvonul a Justh-párt.) Sümegi Vilmos (Justh-párti): Az élelmiszerkérdést fejtegeti és szükségesnek tartja, bogy a főváros állomásain vegykisérleti állomásokat rendezzenek be. A székelyföldi kirendeltségről beszél, amelyet fontosnak és a székely nép érdekében döntő fontosságúnak tart. Batthyány Tivadar gróf (Justh-párti): A kormány nagyon szűken bánt a földmivelés céljaira fordítandó pénzzel és ezért bizalmatlan a kormány iránt. Az 1911. évi költségvetés 126 millióval emelkedett, ebben a földmivelésügyi tárca csak egy és fél millióval emelkedett. Ez indokolja meg legvilágosabban bizalmatlanságát. A mezőgazdáknak is fontos érdeke, hogy Magyarországon forgalmas ipart csináljunk. Ez kivihetetlen a gazdasági önállóság nélkül. (Helyeslés a szélsőbalon.) Akarjuk és tudjuk a gazdasági önállóságot elérni. (Justhék és a szociálisták.) Reflektál Huszár Károly nyilatkozataira. A Huszár támadásainak az az eredménye, hogy most már nemcsak meggyanúsítják a pártot a szocialistákkal való szövetkezés miatt, hanem égy vidéki lap egyenesen azzal az ocsmány váddal illeti, hogy a román nemzetiségekkel fogtak kezet. A saját és pártja nevében kijelentheti, bogy ök a nemzetiségiekkel nem szövetkeztek. (Helyeslés a baloldalon.) Mi az egyenlő és titkos választói jogot akarjuk. Vermes Zoltán: Nem hazafias dolog. (Nagy zaj.) Kun Béla: Igy nem lehet kivívni a nepjogokat, (Zaj.) Batthyány Tivadar gróf: Tiltakozom az ellen, hogy hazafiságban velem bárki is versenyezzen. (Zaj.) A nemzeti szupremácia érgekét a függetlenségi párt akkor is szem előtt tartaná, ha rábíznak a reform megvalósítását. Tiltakozik minden törekvés ellen, mely a párt hazafias szellemét és intencióit az ország előtt befeketíteni törekszik. (Helyeslés és éljenzés a baloldalon.) (Vihar a szocialisták miatt.) Huszár Károly: Múltkori beszédében csak azt akarta konstatálni, hogy a Justh-párt olyan elemeknek akar választójogot adni, akik megtagadják a nemzet fogalmát. Kun Béla: Vagy akarod a választójogot, vagy nem. Ez a kérdés: Módi-Kovács János: 6 csak maszlagolni akar vele ! (Nagy zaj a baloldalon.) Huszár Károly: Óvni akarta Justhékat ettől a szövetségtől. Fölkiáltások a baloldalon: Nem szövetség! Ne fájjon miatta a fejel Huszár Károly helyteleníti, hogy egy magyar politikai párt addig szóba áll a szociálistákkal, mig ezek az állami rend, a vallás és a tulajdoni jog ellen törnek. Zajos fölkiáltások balról: Hát a szociálistáknak ne adjunk választójogot? Az nem magyar polgár? Polónyi Géza (a Justh-párt felé fordul és dühösen a padra csap): Igenis, annak nem ad >k! Tessék tudomásul venni, hogy én nem adok annak, aki a hazát megtagadja. (Nagyzaj a Justh-párton). Fölkiáltások: Polónyitól nem fogadunk el tanítást. Ne beszéljen közülünk, menjen a másik oldalra! Huszár Károly: A választójog kedvéért nem hajlandó a szocialisták ellen való agitációt be szüntetni. Batthyány Tivadar gróf: Mi sem szüntetjük meg. (Derültség a jobboldalon. Szakadatlan nagy zaj.) Huszár Károly: Nem élt alaptalan vádakkal s visszautasítja Batthyánynak erről szóló kijelentését. (Helyeslés és taps a jobboldalon, a Kossuth-párton és a néppárton). Az elnök az ülést tiz percre felfüggeszti. (Az összeférhetetlenségi törvény.) Szünet után Szmrecsányi György megokolja a múltkor beterjesztett indítványát az összeférhetetlenségi törvény eltörlése iránt. Ismerteti Lévay Lajos báró esetét, aki ellen összeférhetetlenségi bejelentést tett a Poolnál elfoglalt igazgatósági tagsága miatt s akit a zsűri mégis fölmentett. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a zsűri ítélete nem vonható a Házban kritika alá. A zsűri tagjai esküt tettek, eskü alatt Ítélkeztek s a házszabályok tiltják az Ítélet kritizálását. (Helyeslés a jobboldalon.) Szmrecsányi György: Az eset ismertetése nélkül nem tudja megokolni indítványát. Ismerteti Lévay Lajos szerepét a Pool-szerzödés közvetítése és megkötése körül. Nem különös dolog-e, hogy egy hajóstársaság ügynöke, képviselője, fizetett embere a Házban maga ajánlja az általa kötött szerződést elfogadásra, mint a kivándorlási bizottság előadója. Itt olyan erkölcsi inkompatibilitás forog fönn, amilyenre még nem volt példa a magyar parlamentben. Rátér a Széchenyi Emil gróf esetének ismertetésére, akinek a korroánynyal, illetve a kincstárral való szerződéses viszonya ugyanilyen szembeszökő s akit a zsűri ugyancsak fölmentett. Ez azt mutatja, hogy itt egy uj gyakorlat indult meg az összeférhetetlenségi törvény kezelésében. Itt egy széles alapokra fektetett közkereseti társaság alakulásáról van sző. (Derültség a baloldalon.) Hisz azt látjuk, hogy nagyrangu állami tisztviselők is követik a képviselők példáját a közgazdasági tevékenység terén. A többségen, ugylátszik, a pártfegyelem erősebb az erkölcsi érzéknél. Zajos fölkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre! Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy tartózkodjék az ilyen kifejezésektől. Szmrecsányi György: Azt a kérdést intézi a többséghez, ne feszélyezze többé magát. Ott a törvény, gázoljanak rajta kérésziül nyíltan. S'mrecsányinak erre a kijelentésére roppant lárma tört ki a jobboldalon. — Eláll! Rendre! Ki vele! kiáltották a munkapárti képviselők. Fölugráltak a helyükről és ugy fenyegették Szmrecsányit. Seréwt/i Béla gróf földművelésügyi miniszter is fölugrott székéből. Szmrecsányi elé lépett s ugy kiabálta: Ilyeneket nem szabad moDd&ni! Ez ellen tiltakozunk! Az elnök a zaj lecsillapultával Szmrecsányit rendreutasította. Szmrecsányi György végül kérte indítványa elfogadását. (Miniszterelnöki válasz.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök: Nem találja helyénvalónak, hogy Szmrecsányi fejtegetéseire részletesen válaszoljon. Szmrecsányi egy olyan bizottság Ítéletéről mondott kritikát, amelynek bírálatát a házszabályok tiltják. Visszautasítja azt a tendenciát, mely egy pártra akar olyan hibát hárítani, melyet egy sorsolás utján alakult bizottság működéséből következtet. A szavazás a zsűriben titkosan történik s igy mindeu gyanúsítás alaptalan és helytelen dolog. Elismeri, hogy az összeférhetetlenségi törvény nem egészen világos s igy szükséges lesz annak revidedlása, de most kéri a Házat, ne fogadja el Szmrecsányi indítványát, már megokolásánál fogva sem. A Ház többsége ezután az indítványt elvetette. ( Osztálysors játékok.) A holnapi ülés napirendjének megállapítása után Huszár Károly interpellációban szóvá teszi azokat az eseteket, melyek az utóbbi időben az osztálysorsjegynk árusítása s a nyeremények visszatartása körül fölmerültek. Kérdi a pénzügyminisztert, van-e tudomása ezekről a visszaélésekről, mit szándékozik tenni ellenük s tudja-e, hogy a budapesti váltőtörvényszéken most is ö szerepel az osztálysorsjáték igazgatója és cégjegyzője gyanánt. Lukács László pénzügyminiszter nem tartja helyesnek, hogy birói eljárás alá tartozó ügyekkel a képviselőház az ítélethozatal előtt foglalkozzék. Általánosságban kijelenti, hogy az osztálysorsjáték igazgatósága nem azonosítja magát a főelárusitókkal s a minisztériummal együtt a legszigorúbban vizsgálja meg a bejelentett panaszokat s nem egy esetben már eddig is jogelvonással büntette meg az elárusítókat. A kincstár nem mondhat le arról a jövedelemről, melyet az osztálysorsjátékból huz, de ezzel nem is szüntethetné meg a játékszenvedelmet. Ujabban megtiltották a főelárusitóknak, hogy megbízottakat küldjenek azokhoz, akik nyereményt ütöttek meg s figyelmeztették őket arra is, hogy ne éljenek vissza a reklám essköveivel. Az osztálysorsjáték igazgatósága már régebben kérte a törvényszéken töröltetni az ő cégjegyzöi minőségét s ez már meg is történt. Kéri válasza tudomásul vételét. A Ház a választ tudomásul vette s az elnök az ülést két óra után berekesztette. Feren* Ferdinánd Pétervárra utazik. Mikor Ferenc Ferdinánd trónörökös Budapesten váratlanul kihallgatáson jelent meg a királynál, a bécsi, budapesti és a külföldi lapok különfélekép magyarázták ez audiencia jelentőségét. A londoni Daily Telegraph mai száma bécsi, forrásból azt a hirt hozza, hogy az audiencia külpolitikai kérdéseknek szól. A trónörökös — irja a londoni lap — mostanában fokozott érdeklődéssel foglalkozik a külpolitikai kérdésekkel és jelentékeny részt vesz azok intézésében. Mostani audienciáján azt a kívánságát fejezte ki a király előtt, hogy a monarchia igyekezzék minél előbb a legszorosabb viszonyt létesíteni Oroszországgal és e célból Péterváron tegye meg a szükséges lépéseket. Ezzel hozzák összeköttetésbe azt a hírt, hogy a trónörökös legközelebb Pétervárra utazik. Ugyanekkor hangoztatta a trónörökös azt is, hogy kívánatos volna egy olaszországi látogatás is, hogy a hármasszövetség e tagjához való viszonyunkat szorosabbá tegyük. A török kormányválság. Konstantinápolyból jelentik : Közoktatásügyi miniszternek Abdur Rahman szenátort, volt közoktatásügyi minisztert jelölik, aki a török birodalom hivatar los történetirója. Hire jár, hogy a nagyvezér által eddig betöltött közmunkaügyi minisztérium tárcáját is külön fogják betölteni s erre Súbhi városi prefektust jelölik. Bár kormánykörökben a válságot az üresedésben lévő tárcák betöltésével elintézettnek tekintik, mégis más miniszterek lemondásáról is hirek kerültek forgalomba. Egyes körökben a rekonstruált Hakkü minisztériumot átmeneti kabinetnek tekintik, amelynek helyébe még a parlamenti ülésszak bezárása előtt nj kormány kerül,