Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-07 / 104. szám

41 DÉLMAGYARORSZAG 1911 május 4 1911 fl terrakottával kísérleteznek, dehát Amerikának mindig kell valami „eksztra"), s Szegeden ennek a nagyon Is uj vasbeton-épitkezésnek még nem nagy a publikuma. Ellenben igen sok a laikusa és innen a bizalmatlankodás, amely azonban ép olyan értékű, mint aminővel a gőzgépet vagy a léghajót fogadták annak idején. Azonban a matéria-vitát hagyjuk a szakértőkre: hogy ez a palota impressziókat ad, hogy nyugodt, finom, álomszerű, a bizarrságában összhangzatos, főkép a Kárász-utcai homlokzatát nézve, az legalább e sorok írójának bizonyos. Egyébként elég művészi iskolázottsággal rendelkezőktől hallottuk a stilustalanság vádját is, de hiszen a modern művészetnek épen az egyéni szin, az egyéni fölfogás a jellemzője, a Urai stílus. S ahogy ezt a palotát beléhelyezzük képzeletben a nyüzsgő szegedi korzó-életbe, villanyfénybe, a terraszaival, az egyszerű, de finom oszlopaival és ornamentikájával, egy remekül megstilizált modern kép áll elénk, amelyért irigykedhetik akármelyik nagyváros. Félnünk kell azonban egytől: a cimtablaiskolázatlanságtól. Zokon ne essék, de a legtöbb szép palotát a hivalkodó, ormótlan cimtáblák csúfítják el a maguk kiabáló színeivel, túlságos arányaival, prózaiságával. Pedig semilyen üzlet, semilyen foglalkozás nem prózai, ha a hirdetőtáblája diszkrét, béstilizált, nyugodt, előkelő. Egyszerű modern üvegtáblák a maguk aranybetüivel gyönyörűen simulnak az épület harmóniájába. Uti figura docet Budapesten és már sokhelyütt Szegeden is. Befejezve rövid cserkészésünket, azzal kell végeznünk, hogy az építőmunkások kalapácscsendülóse, lármája az igazi városfejlődésnek zenéje, a jövő muzsikája és ahogy uj, művészi paloták kezdenek emelkedni ég felé, a város nivója emelkedik. Sok lehet ebben a lirai rajongás, de a magyar városok kulturális levegőjének tisztulása, terjedése Ígérkezik a modern építkezésből s minden evolúciót szerető lelkünk örvendezve látja meg a városesztétikai fejlődósben annak a Szegednek a nyomait, amely jön s amely méltán lesz egyetem-város, mert művészi város is lesz. Cavallero. A trónörökös budapesti útja. Bécsből jelentik: A trónörökös régebben készül arra, hogy egyszer már hosszabb időt töltsön Budapesten. Eltekintve a tegnapi váratlan és rövid budapesti tartózkodástól, legutoljára december huszonnyolcadikán volt Budapesten a trónörökös, amikor a királyt helyettesitette a delegációk megnyitásánál. Akkoriban a trónörökös csak egy nnpot töltött Budapesten és a magyar sajtó ezt különféle kommentárokkal kisérte. Hivatalos helyen azzal indokolták ezt a rövid tartózkodást, hogy a trónörökös a karácsonyi ünnepeket családi körben akarja tölteni. De már ekkor elhatározták, hogy tavaszszal, amikor a király hosszabb időt fog tölteni Magyarországon, a trónörökös is eljön. Igy azután Ferenc Ferdinánd tegnapi utja csak előkészítése volt ennek a hosszabb magyarországi tartózkodásnak. Montenuovo herceg főudvarmester három nap óta Budapesten tartózkodik, itt van Nepallek szertartási igazgató is ós ők ketten Szegedy-Maszákkal állapították meg a trónörökös magyarországi programját. Bécsi körökben ugy tudják, hogy a trónörökös résztvesz a Vérmezőn tartandó katonai szemlén, továbbá a vas- és gépipari kiállítás megnyitásán. Ugyancsak bécsi körökben azt mondják, hogy a trónörökös a jövő hót elején jön Budapestre, még pedig valószínűleg kedden. Orvosi továbbképzés Szegeden. — Tanfolyamok hat vidéki városban. — (Saját tudósítónktól.) A tudományok között az orvosi tudomány az egyetlen, melynek előrehaladását úgyszólván lépésről-lépésre kell követni mindazoknak, akik ezen a pályán akarnak boldogulni. Mivel pedig a tudománynak ez az ága óriási mértékbon törtet előre és mivel a vidéki orvosok és orvosnövendékek a hivatása, életpályája is rendkivül megnehezíti azt, hogy a szünidei kurzusokat Magyarország két egyetemi városában szorgalmasan látogathassák, ezért a vallás- ós közoktatásügyi minisztérium a budapesti egyetem orvostanáraival együtt módot kívánt nyújtani arra, hogy a vidéki orvosok számára a kijelölt vidéki városokban lévő intézetek vezető orvosai kurzusokat tartsanak. Az orvosi továbbképzés Budapesten lévő központi bizottsága Szegedre nézve ugy határozott, hogy itt szemészeti továbbképző tanfolyamokat nyit, amelyre bárhonnan lehet jelentkezni. A tanfolyamok ingyenesek. Szegeden azok "számára, akik a szemgyógyászat terén kívánják a haladás legújabb eredményeit megismerni és tanulmányozni, Leitner Vilmos dr egyetemi magántanár, a szegedi szemkórház igazgató-főorvosa tart előadásokat. A vidéken tartandó tanfolyamok vezetői fölkérték Faragó Ödön dr, Szeged város tiszti főorvosát, hogy a törvényhatóság területén ennek az intézménynek az érdekében mindent megtegyen. A tiszti főorvos a maga részéről megígérte a tanfolyam támogatását oly módon, hogy az érdeklődők figyelmét fölhívja rá s ebből a célból ő is elfogadja a jelentkezőket. A vidék iskolaügye terén mindenesetre üdvös lépés az orvosi továbbképző tanfolyamok. Az 1911-ik év az első esztendő, amikor a vidék orvosainak nem szükséges Budapestre vagy Kolozsvárra menniök a szünidei tanfolyam látogatása végett. A tanfolyamok a kijelölt hat vidéki városban betegbemutatásokkal lesznek összekapcsolva. Ez a hat vidéki város a következő: Szeged, Pozsony, Debrecen, Nagyvárad, Sátoraljaújhely és Gyula. Szegeden a jelentkezés határideje április 15. Pozsonyban a magyar királyi bábaképző intézetben Velits Dezső dr királyi tanácsos, az intézet igazgatója vezeti a tanfolyamokat. A jelentkezés határideje március 31. A tanfolyam anyaga ott a szülészet és a nőorvoslás köréből van merítve. Debrecenben szintén a magyar királyi bábaképző intézetben Kenézy Gyula dr intézeti igazgató a mindennapi nőgyógyászatról tart előadásokat. A jelentkezés határideje március 31. Nagyváradon Schiff Ernő dr a Sztaroveszky alapítványi gyermekkórház igazgató-főorvosa a csecsemők természetes és mesterséges táplálásáról, a táplálkozásból eredő emésztési zavarokról, a gyomor és bélhuzam akut megbetegedéseinek fölismeréséről és gyógykezeléséről. A jelentkezés határideje április 15. Sátoraljaújhelyen a vármegyei közkórliáz igazgató-orvosa, Clmdovszky Móric dr vezeti a tanfolyamot s a sebészet haladásáról tart előadásokat. Jelentkezni lehet április 15-ig. Gyulán a vármegyei közkórház főorvosa, Kaczvinszky János dr a gyakorlati sebészet köréből tartja a tanfolyam előadásait. Jelentkezni lehet augusztus 31-ig. „ Az orvosi továbbképzés központi bizottsága megállapította a tanfolyamok résztvevőinek számát is. Szegeden résztvevők száma tizenöt lehet, Pozsonyban tiz-tizenkettő, Debrecenben nincs korlátozva, Nagyváradon tiz-tizenkettő, Sátoraljaújhelyen tizhusz, Gyulán tiz-tizenkettő. A végrehajtó bizottság vezetősége egyebekben a következő tudnivalókra hivja föl a jelentkezők figyelmét : A tanfolyamokon, előadásokon és bemutatásokon való részvétel ingyenes. A jelentkezéskor tiz korona beiratási dij küldendő be. Ha a jelentkező orvos ur a résztvételben akadályozva lenne, beiratási diját a bizottsí visszatéríti. | — A bizottság az érdekelt minisztériumokbo az összes törvényhatóságokhoz, a magyar lfoati ülés rályi államvasutak igazgatóságához és az orsfyitájánál gos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositnüvelósi pénztár igazgatóságához azon kéréssel forduh vita s hogy az alkalmazásukban lévő orvosoknak*)eszdde tanfolyamokon való részvételét elősegítsék. R,0'^6 A bizottság a tanfolyamokon résztvenni 1 j.vvánó orvosok számára vasúti kedvezmény cjgv5 na gedélyezésére megteszi a lépéseket. Sziveskefcervoj_ jenek jelezni, hogy óhajtják-e e kedvezrnénhmelyek igénybe venni. orvosoln A végrehajtó bizottság nevében: Grúsz Ka dr, egyetemi tanár, alelnök. Tóth Lajos dr, a Az "lói niszteri tanácsos, elnök. Scholtz Kornél (Pozsony egyetemi magántanár, titkár. viselőjém fölött a ] Morál azjktában. L®^ (Saját tudósítónktól.) Az ujszegedi Árpí^0 ^ otthonban egy izben künnjárt az egyik rend^^^J ségi tisztviselő és azt vette észro, hogV ... ' szaporitá növendékek halószobai tűzveszélyesek jelentés esetleges tüzveszedelem esetén onnan élö lér . , aligha menekülne meg. Az építéskor az épijg,-J . mester nem fordított erre a fontos körülményi elég figyelmet. Szakszerű vizsgálat után előirt a kapitányi hivatal, hogy milyen átalakításé Követi és mily eszközök beszerzése szükséges és miÁRnek elsőfokú tüzrendészeti hatóság fölhívta VusTauto Árpád-otthon vezetőségét főlebbezhető végzé^ötti vis; ben a hiányok pótlására. érdekeit Az eset eddig szürke és sablonos. Ezer mi68111- A r ezor ilyen vagy ehez hasonló természetű al£e"1agy'}i fordul elő évenkint. De a következménye »Bzé akT igazságot is tüzzel-vassal kereső akadékosko&intve a korunkban, sajnos, ritkának mondható. bo£y a Megérkezett a Gyermekvédő Liga központjí1,as.ZI}át nak az irása az Árpád Otthonhoz. És pz a ifyozásjT " irat azt mondja első pontjában, hogy a végz* ellen fölebbezést nem nyújt be, mert az elreJ delt munkálatok és beszerzések tényleg az i*. tézet tűzbiztonságának érdekében állanak. A(]jti|"a után következnek a részletes utasítások. térium p Pedig mindez pénzbe kerül, sok pénzbe. Étöbbtern a liga szegény ahoz az óriási nagy embeidolt birt szerető föladathoz, amelyet teljesít. . A t?bt Hány dúsgazdag ember akadt már itt, at^y^ egyenesen az életre veszedelmes épitményeikal több nek a helyre hozására irányuló rendőrségi utíegyik le; sitások végrehajtását képtelen felebbezésekkeLeS?elő é minden elképzelhető befolyásokkal, mindé'^ob^kel rendelkezésére álló jogos vagy jogtalan esíjnindig 6] közzel meghiúsítani, megakadályozni törek«kodik*'a dett. A közegészségügy érdekében hozott íholl inté többnyire csekély anyagi áldozatot vagy épel^RjU* csak fáradtságot igénylő rendőrhatósági felhal látok " vósok teljesedésbe menése hányszor akadt melpénzügyi az emberek indolenciáján, akadékoskodásán Uek az á a hatóság ^rendelkezésére álló eszközök gya* 1895-tí lóságán és azon, hogy még az elé is minde'^v6(-ked' lépésben leküzdhetetlen akadályokat görditet*^^^1 az illető, aki pedig talán emberi életet vag)célom, h egészséget és vagyont menthetne meg, az igaíprobletm hogy mások számára, ha belátná a hatóság gifceniintézkedés helyes voltát. A sza' És a nyugati államok haladásának, boldogul* szerint' sának nem utolsó rugója az, hogy ott az es deni a > berek a hatóságokban nem ellenségünket, hfföldmive nem természetszerű barátjukat látják, neáresztülvi nehézségeket igyekesznek támasztani a l1®1 a tanító sági, bár néha terhes, de helyes intézkedése* a elé, hanem a közjó érdekében sietnek azt te* Az er< jesiteni. Ott az a fölfogás, hogy egyik intózk? Ebben a dés nekem terhes ugyan, de a többinek jó, iav* másik intézkedés másnak terhes, de nekünk !í)8°jv te többieknek jő. Itt pedig még nagy mértékbe* honol az a rossz fölfogás, hogy szereti mindé* ember a rendet, — de csak a másiknál. "előre ti; Ezért lehet a Gyermekvédő Liga szürke a^' tájában színtiszta igazi morált találni.