Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-03 / 100. szám

ilÉlNAüíAKORSZÁÖ NAPI HIREK Pénzcsináló művészek. (Saját tudósítónktól.) Nem kell azt hinni, hogy szép százkorouás bankók művészi hamisításáról van szó: a pénzcsinálás szót amerikai értelemben alkalmazzuk, pénzkeresést jelezve. Hogy a művészek az ihletet, az eszményisóget milyen szépen föl tudják váltani prózai pénzsummákra ós hogyan tudják magukat „finanszírozni", arról mondunk el egy pár példát. Persze az örökös pénzhiány, a művészeknek ez az állandó ismertetőjele, még ebben a jól kereső művészvilágban sem elavult rekvizitum, mert ha igaz, hogy a művészek sokat tudnak keresni, az is igaz, hogy sokat, többet tudnak költeni. Klasszikus példa rá az igazán nagylábon élő Gabriele D'Annunzio sorsa. A nagy Gábrielét örökkön ekzekvuciók kerülgetik s azonközben most is főúri módon él Párisban. Pénzügyi bajait nem a művész nyomorúságos jövedelme, hanem épen ez a főúri életmód okozta és bizonyára az ő esete alkalmas a legkevésbé arra, hogy ötletéből valaki amüvósznyomoruság miatt siránkoznék. A pénzszerzéshez egész életében nagyon jól értett D'Annunzio. Legföljebb a gazdálkodáshoz nem. És, mint minden foglalkozású emberek, között, az irók, művészek sorában is voltak és vannak férfiak, akik tevékenységüket pénzügyileg is meg tudták alapozni. Kitűnő példa rá Béaumarchais; a Figaró házassága világhírű szerzője. Benne nagyon sok volt abból a vállalkozó szellemből, amelylyel Figarót jellemezte. Már jóval Seribe előtt, aki később ugyanazt az álláspontot foglalta el, Béaumarchais, aki tökéletes, bár kifogástalan üzleti érzékkel intézte ügyeit, óva intette a fiatal és tapasztalatlan szerzőket attól, hogy túlságos előnyökben ne részesítsék a színházigazgatókat és kiadókat, ő vetette meg a drámai szerzők szövetségének alapjait, amely intézménynek később sok francia iró köszönhette bőséges jövedelmeit. Beaumarchaisnál az üzleti szellem nagy takarókossággal párosult. NenTcsupán a pénzzel; a munkával is takarékoskodott. Tréfásan ezzel magyarázzák, hogy négy felvonásos darabot irt az akkor szokásos ötfelvonásos drámai müvek helyett. Tervei, vállalkozásai mindig a megvalósíthatóság határain belül voltak. Ebben különbözött tőle Balzac, aki szintén folytonosan a pénzzel volt elfoglalva, hatalmas kereskedői tervekről álmodozott, ezek azonban fantasztikus és utópisztikus formában tárgyalták azt a kérdést, hogy lehetne nagy vagyonhoz, milliókhoz jutni. Egyebek között hatalmas ananászkertet akart létesíteni Párisban. Nyolc frankot nyert volna minden ananászon, ós néhány óv aiatt együtt lett volna a millió. Még merészebb terve volt az, hogy vegyeskereskedóst alapit George Sand aszszonynyal együtt. Foglalkozásához közelebb álltak színházi tervei, amelyek bőségesen követték egymást. Általában a szinház az a terület, amelyen álmodozó poéták kincseket vélnek lelni és véltek már akkor is, amidőn senki nem álmodott egy-egy darabnak szakadatlan sorban való ötszáz előadásáról. Bostand grandseigneuri módon él darabjaiból és Henri Murger-nek sem kellene ma már sikerthozó darabja összes jövedelmeit száz koronáért eladni. Persze, előre nem lehet számolni a sikerrel. Balzac, a nagy fantaszta azonban igy körvonalozta színházi terveit: Egy jó színdarab átlag negyvenezer frankot hoz egy évben. Megírhatok évente hat darabot, ez százhatvanezer frank évi kereset, eltekintve attól, amit regényeim hoznak. Voltak azonban reális üzleti tervei is. Vásárolt például egy telket magának, okosan ugy számítva — később bevált ez a számítás — hogy a Versailles felé tervezett vasút okvetlenül a telek mellett megy el és annak értéke megsokszorozódik. Az ő eszméje volt az is, hogy a legolvasottabb klasszikusokat kicsiny, de tiszta nyomású formában ki kell adni. Ma már elfogytak ezek a kiadások, a gyűjtők azonban jól ismerik ezt a jelzést: Le Moliére. Imprimerie de H. Balzac. Bue des Marais St. Germain 17. A franciák egy másik nagy irója, Lamart'me is kitűnő faiseur volt, alapított revüket, nagyobbszabásu propagandát csinált müvei érdekében. Hugó Viktor is jól értett az üzlethez, az olasz Verdi azonban alaposan kihasználta. Vagyont szerzett operáival, amelyeket regényei után komponált, anélkül, hogy az iró ogy fillért is keresett volna. Az öreg Dumas nagyon sokat keresott, de még többet költött, talán az ő zilált pénzügyi helyzete miatt támadt keserűség adta Dumas íils szójába ezt a mondást: — Mi a remekmű? Az, amivel semmit sem keres az ember. Amely keserű igazságot bátran aláírhatnak a magyar művészemberek. Mert nálunk még csak nagyon gyöngén pirkad annak az időnek, amikor a remekmüvei keresni lehet. — Hieronymi miniszter állapota. Budapestről jelentik: hieronymi Károly kereskedelmi miniszter állapotáról elterjedt aggasztó hirek alaptalanok. A miniszter állapota nem súlyos; mellhártyagyulladása komplikációk nélkül való volt. — A tttdővószes spanyol király. Berlinből jelentik: A Press Telegraph jelenti párisi távirat alapján, hogy Alfonz spanyol király súlyos beteg. Folytonosan orvosok vannak körülötte. Legutóbb Moreau dr bordeauxi egyetemi tanár, aki a király fülbaját kezeli, kétségtelenül konstatálta rajta a tüdővészt. Orvosi tanácsra Alfonz királynak hosszú ideig kell délvidéken tartózkodnia. — A szatmári béke kétszáz éves évfordulója. Hétfőn, május elsején volt kétszáz esztendeje annak, hogy Rákóczi Ferenc szabadságharca véget ért. A majtényi sikon 1711. évi május elsején mintegy tizenkétezer kurne vitéz, lobogó zászlókkal s talpig fegyverben megjelent Károlyi vezetése alatt Pálffy János gróf, a császári hadak főparancsnoka előtt. A főtisztek a hűségüket már előzőleg a szatmári gyülésházban letették s itt isten szabad ege alatt, a nyilt mezőn, a hadak hallatára, most Károlyi s utána a kurucok tették le. — A polgármester utazása. Lázár György dr, polgármester szerdán Budapestre utazott, ahol a város ügyeiben jár el. Budapesti utazása előtt a polgármester meglátogatta Darányi Ignác volt földművelésügyi minisztert Dunaőrsön. — Zichy János gróf utazása. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap reggel hét óra negyvenöt perckor gyorsvonaton Székesfehérvárra utazott, ahol részt vett a főgimnázium önképzőkörének ötvenéves jubileumi ünnepségén. Délután négy óra negyvenöt perckor a miniszter visszatért a fővárosba. — A szegedi nőiparegyesUlet jubileuma. A szegedi nőiparegyesület vasárnap ünnepelte fönnállásának negyedszázados évfordulóját. Az egyesület munkás szép múltra tekinthet vissza, mert ezalatt a huszonöt év alatt eredményes munkát végzett ós a művészi izlós fejlesztésével országos hirnévre tett szert. Diszes, nagy közönség gyűlt össze az egyesület jubiláris közgyűlésére. Lázár György dr, polgármester 1911 május 3 szép megnyitó beszédében kiemelte, hogy az egyesület föltótlen művészi, nivós munkát végzett. Szmollény Nándor a nőipariskola történetét olvasta föl. Perjéssy Mihály a jubiláló egyesülethez érkezett üdvözleteket olvasta föl, amelyek közül legérdekesebb az elnöknőnek, Tisza Kálmánnónak és Szterényt Józsefnek az üdvözlete. Tisza Kálmánná kétszáz koronás alapítványt tett az egyesület javára. Weiner Miksa a kereskedelmi és iparkamara nevében, Hauser Rezső a jótékony nőegyesület nevében, Pataki Simon az iparpártoló szövetség nevében üdvözölték még az egyesületet. Perjéssy László indítványozta, hogy az egyesület Szegedi nőipari és háziipari egyesületté alakuljon át, amit a közgyűlés helyeslőleg vett tudomásul. Bósa Izsó dr mondott ezután nagyórtékü záróbeszédet. Végül tisztujitás volt. Az egyesület fővódnöknője özvegy Tisza Kálmánné, diszelnök báró Dániel Ernöné, elnök Perjéssy Lászlóné, társelnökök Beuedikt Ferencné, Horváth Lajosnó ós Perjéssy Mihály, tiszteletbeli elnök özvegy Kemóndy Nándornó, tiszteletbeli alelnök özvegy Ratkovics Károlyné, főtitkár Szmollény Nándor, titkárok, Barts Sándor, Tarján Oszkár ós Szekerke Lajos dr, ügyész Salamon Gyula dr, felügyelő bizottsági elnök Rósa Izsó dr, királyi tanácsos lett. — Az aradi román zsinat. Aradról jelentik: A román zsinatot, Pap János püspök nyitotta meg vasárnap. A zsinaton részt vesz Mangra Vazul is. Pap János elnöki megnyitójában megemlékezett a kormány részéről megnyilatkozó jóindulatról. Lokális ügyek tárgyalása volt az egyes ülések napirendjén; csütörtökön az államsegélyről tanácskoznak. — Az ujszegedi templomcgyesület közgyűlése. Május hetedikén délután négy órakor tartja rendes évi közgyűlését az ujszegedi templomegyesület. A közgyűlést, tekintet nélkül a megjelentek számára, megtartanak. A közgyűlésen a választmány és felügyelő-bizottság jelentésót, a zárszámadást ós költségelőirányzatot, több inditványt tárgyalnak és a megüresedő tisztviselői állásokat töltik be. — Házasság. Ifjabb Arvay Sándor szegedi könyvkereskedő május hatodikán köt házasságot Sándor Annuskával, Sándor Ferenc leányával. Az egyházi esküvő délután öt órakor lesz a belvárosi római katolikus templomban. — Elhunyt püspök. Szamosujvdrről jelentik, hogy Szabó János görögkatolikus püspök ma éjjel egy órakor hosszas betegeskedés után váratlanul meghalt. Az elhunyt főpap már régebben betegeskedett, tegnap meglátogatta őt Brandt József kolozsvári egyetemi tanár, aki a püspök állapotát nem találta valami aggasztónak. Szabó János 1836-ban Esztergomban született. 1859-ben szentelték föl papnak ós mint ilyen, eleinte tanárja, majd igazgatója lett a nagyváradi görögkatholikus szemináriumnak. 1897 február 14-én nevezték ki szamosujvári püspökké. Temetése pénteken lesz. — Hieronymi leánya meghalt. Az egész ország közönsége, valamint a hivatalos Magyarország bizonyára a legmélyebb megilletődéssel veszi tudomásul a szomorú hirt, hogy báró Harkányi Bélánó született Hieronymi Blanka, a kereskedelemügyi miniszter leánya, péntek este kilenc órakor Berlinben meghalt. Budapesten fl&ombat délelőtt már tudták a szomorú hirt, de tekintettel a kereskedelemügyi miniszter gyengélkedő állapotára, melynek az ilyen súlyos lelkimegrázkódtatás csak árthat, sem a szombat délután és este megjelenő újságok, sem a másnap reggel megjelenő lapok nem közölték a gyászhírt, hogy a minisztert legközelebbi hozzátartozói készíthessék elő a gyászos újságra. Hieronymi Blanka halála váratlanul sújtott mindenkit, a mult héten Drezdába utazott, hogy ott intézetben levő, első üjigyaroraí" ™ ingyen a villamos MM mmmmmummmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmjm^