Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-03 / 100. szám
ATT7 4 DELMAGYARORSZAG 1911 május 3 hogy a hitbizományok elszaporodtak, hanem az, hogy földrajzi eloszlásuk nem kedv-íz a nemzeti érdekeknek s az ország közgazdasági és szociális szükségleteinek. Számadatokkal igazolja, hogy Poroszországban sokkal nagyobb százalékot tesz a kötött birtok, mint nálunk, de ott ennek káros következéseit ellensúlyozni tudták. Arra kellene törekedni, hogy összeegyeztessük ebben a kérdésben a nemzeti érdekeket a gazdaságiakkal. A jövőben a középbirtokra kellene kiterjeszteni a hitbizomány-alkotás lehetőségét, mert ez az osztály sínylette meg legjobban az uj idők gazdasági válságait. Ismerteti a francia, angol és német örökösödési jogot. A hitbizományi jog helyes szabályozása a nemzetiségi kérdés megoldása érdekében is szükséges. Végül határozati javaslatot terjesztett be, amely szerint a Ház küldjön ki egy huszonegy tagu bizottságot a hitbizományi jog reformjának előkészítésére. A költségvetést nem fogadja el. Az elnök az ülést két órakor berekesztette. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Április 3, szerda „ 4, csütörtök „ 5. pénntek 6, szombat 7, vasárnap Bábjáték. Vígjáték. (Bemutató. Páros Vs-os bérlet.) Bábjáték. Vígjáték. (Páratlan '/,-os bérlet.) Medgyasszay Vilma kabaréestélye és Robin orvos. Vígjáték. (Bérletszünet.) Medgyasszay Vilma fölléptével Az elvált asszony. (Bérletszünet.) d. u. A bor. (Falusi történet.) este Délibáb. Operett. (Békefipár búcsúja. Páros -/«-os bérlet. A Vígszínház első előadása. (Fővárosi munkatársunktól.) Ezernyolcszázkilencvenhat május elsején, tehát pont tizenöt esztendeje, nyilt meg Budapesten a Vígszínház ós sok nehézségen keresztül küzdve magát, olyan sablonok nélkül dolgozó, csupa művészi kvalitású kulturintézetté lett, amelyre jubileuma alkalmából büszkeséggel tekinthetünk. A hétfői jubileum aktualitásából beszélgettünk a Vígszínház zseniális direktorával, Faludi Gáborral, aki ezeket modotta: — Csak kevesen tudják, hogy a Vígszínház a főváros magyarosodásának legfontosabb dokumentuma volt. Hatalmas föilobbanások hozták létre: a Gyapju-utcai német színházat elpusztító lángokból kelt ki. Husz év előtt, 1891-ben kezdtek foglalkozni a német szinház újraépítésének eszméjével. Ekkor a sajtó egy csekély töredéke ha jói emlékszem, függetlenségi lapok tiltakoztak ez ellen. A hang nem volt lármás, de igaz és elhallatszott oda, hol tetterős emberek is vannak. Oly művészi érzékű mágnások fogtak össze egy uj eszme érdekében, mint Andrássy Tivadar és Keglevich István grófok ós Liptay Béla báró, akikhez utóbb — néhány óv folyamán — a plutokráeia, oly jeles tagjai csatlakoztak, mint Széli Kálmán, Lánczy Leó és Hatvany-Deutsch Sándor. Az eszme az volt, hogy német szinház helyett egy modern, nyugati szellemben vezetett magyar színházat kell megteremteni. Leghívebb propagálói lelkes iró- és szinészemberek voltak. Persze anyagi erejük nem állt arányban készségükkel. Igy törtónt, hogy az e célra szerzett pénzalap nem volt elegendő és a szinház építéséhez a varostól, majd a parlamenttől kértünk segítséget. A városnál leszavazták az indítványt és ugyanez a sors érte a parlamentben ip. Dacára Jókai odaadó agitációjának, két szavazattal maradtak vissza híveink. Rájöttünk arra, hogy egészen a magunk erejére vagyunk utalva. És mig elleneseink gúnyosan csevegtek a „Vígszínház legendájáról", mely szerint a városvégen, a hírhedt Újvilág helyén balga önfejűek modern színházat akarnak építtetni, addig mi megcsináltuk a Magyar Vígszínház Részvénytársaságot. Találkoztak emberek, kik bizalommal voltak a vállalkozás iránt és zárjel közt szólva, nem bánták meg ezt. Öt évi erős és kitartó munka után konkrét formát öltött az eszménk. A Lipót-köruton egy pompás, világvárosi szinház állott és abban varázslatos uj szavak hangzottak el. Ezernyolcszázkilencvenhat május elsején volt. Tisztán emlékszem az első szavakra, melyek a Vigszinház színpadáról beleszálltak a nézőtér mélyébe. A prologusnak bevezetése, melyet Kozma Andor irt és azóta is gyakran visszatér gondolataimba, ez volt: Újfajta szini szellem, S nem avult sablon vagyok. Ezzel fejeztük be a szinház megalkotásának munkáját. A saját erőnkből láttunk e nagy munkához és hogy sikerült, ihletet adott a reánk várakozó másikra. Az uj szinház már meg volt, most az uj színházművészet kialakítása volt a súlyos föladat. Nagyon komolyan vettük Silberstein-Ötvös Adolfnak, az akkori idők nagy kritikusának derűs bonmotját, amelyet akkor mondott, mikor a fényes uj színházat a sajtó képviselőinek bemutattuk. A sok diszes, friss dolog láttán, igy szólt: — Szép, szép, de ha jól fognak játszani, mégis bejön a publikum. Az első este Jókai Barangók cimü színmüvét adtuk. Hunyadi Margit, Lenkey Hedvig, Nikó Lina, Belli Emma, Fenyvessy, Szatmáry, Tapolczay ós Hegedűs játszották a főszerepeket. A tekintélyes Hazánk cimü lap ekkor irta Hegedűsről: ha még megemlékszünk Hegedűs száraz humoráról, mindenben beszámoltunk a színészek játékáról. Azóta a kritika mindenesetre nagyobbat változott, mint Hegedűs tehetsége. * Gál Gyula. Vasárnap este óta ünnepi, forró estéi voltak a szegedi színháznak. Gál Gyula a Nemzeti Szinház művésze játszott három estén át: Az Elnémult harangok-ban, a Becstelenek-ben ós a Botrány-ban vendégszerepelt. Minden föllépésével igaz gyönyörűséget adott a közönségnek, felejthetetlen jeleneteket adott, ugy, hogy évek óta alig zúgott olyan elementáris erővel a tppsvihar, mint Gál estéin. Gál Gyulának e három alakításáról kötetekre valót lehetne irni. Annyi elmerülést, szenvedelmet, sokoldalúságot, érzósnagyszerüséget vált ki, amennyire magyar tájon, magyar szinésztől alig akad példa. Nem csoda tehát, hogy külön iskolát teremtett s hogy sokat jelentő fogalom Gál Gyula neve. A szegedi közönség pedig méltóan rótta le elismerését az ünnepelt müvészszel szemben a forró, zajos három estén át. * PesJ Kálmán. A szegedi színtársulat búcsúzó tagjai közül való Pesti Kálmán is. Elmegy Szegedről, ahol hat éves működésével megnyerte a közönség tetszését és kivívta elismerését. A színtársulat egy-két tagját bucsnzásuk alkalmával már ünnepelte a közönség s most ugyanezt akarja tenni a színtársulat egyik legkiválóbb, sokoldalú, tehetséges tagjával, Pesti Kálmánnal is. Ugy halljuk azonban, hogy Almássy Endre művezető-igazgató nem hajlandó külön estét szentelni annak, hogy Pesti Kálmánt a közönség ünnepelhesse ós csak arra hajlandó, hogy a színtársulat két másik tagjával együtt játszék egy ovációs est keretében, de csak operettben. Almássy Endre művezető-igazgatónak nincs igaza. Ellenben igaza van p közönségnek, amely Pesti színészi feópepsógeit egyéniségéhez méltó szerepben, drápoai vagy vígjátékiban akarja élvezni. Hiszen Pesti a maga zsánerében már igen sok élvezetes, kiváló alakítást nyújtott. Elég említeni csak a Hivatalnok urak Róth bácsiját, vagy A medikus cimü darabban a papát, a vidéki szabót. Ilyen zsánerű szerepekben akarja Szeged színházi közönsége Pesti Kálmánt búcsúztatni. S ebből az alkalomból a közönség ezüst- és babérkoszorúkkal fogja meglepni ezt a széles skálájú, intelligens szinészt. Azt hiszszük, hogy Szeged színházlátogató közönségével Almássy Endre művezető-igazgató sem fog szembehelyezkedni s alkalmat nyújt arra, hogy Pesti Kálmánt drámában vagy vígjátékban, de mindenesetre külön est keretében ünnepelhesse a közönség. * A Bánk-bán Reinliardtéknál. Vasárnap este mutaftákbe Reinhardték a Vígszínházban németül Bánk-bánt. Vészi József forditotta le Katona remekmüvét németre és Reinhardt igazgató azzal akarta megtisztelni a magyar irót és a magyar közönséget, hogy Budapeston játszatta el először németül Bánk-bánt. Nagy apparátussal és drága díszletekkel — tizezer koronába kerültek a díszletek — készültek a német színészek a magyar darab bemutatójára. A nézőtéren is ünnepies hangulat. Az egyik páholyban ült Zichy János gróf kultuszminiszter a feleségével. * Kende Paula. Szerdán a szegedi színtársulat a Bábjáték cimü színdarabot először mutatja be. A darab egyik jelentős szerepét Kende Paula, a társulat törekvő, kiváló tagja játsza s abból az alkalomból, hogy ő is eltávozik Szegedről, a közönség meleg ovációban fogja részesíteni. * A szegeti! daloskör Liszt-ünnepe. A szegedi daloskör május 13-án, a színházban Liszt Ferenc születésének századik évfordulója emlékére nagyszabású Liszt-ünnepet rendez. Az est főérdekessége Bartók Béla zeneakadémiai tanár és zeneszerző közreműködése lesz, aki Liszt Es-dur zongora versenyművét nagy zenekar kísérettel adja elő, mely müvet már március végén Budapesten a zeneakadémiai zenekarral óriási sikerre] játszott, amit az összes lapok is elismertek. Ez a zongora versenymű Liszt egyik legnagyobb alkotása. A szegedi daloskör reméli, hogy ez ünnepség mindenkép méltó legyen a világhirü magyar zongoraművész és zeneszerző Liszt Ferenc emlékéhez. * Medgyaszay Vilma vendégszereplése. Medgyaszay Vilma, a népszerű színésznő, műsorának legkiválóbb számaival vesz részt a pénteki előadáson. Azok a dalok, egyébként is legkiválóbb termései az újonnan született irodalomnak és dalmüvészetnek, — megelevenednek Medgyaszay Vilma előadásában. A művésznő műsora négy részre oszlik: I. A Nyugat örök dalai. II. Népies dalok. III. Modern dalok. IV. Kuplék. Babits, Heltai Jenő, Gábor Andor, Szász Ernő verseire szerezték a zenét Szirmai Albert, Reinitz Béla, Jakobi. Az elvált asszonyban szombaton Gondát játsza. * Bábjáték. Pierre Wolff négy fölvonásos vígjátéka, a Bábjáték, a következő szereposztásban kerül szinre; Royer de Monelár — Lugossy, Terney — Nagy Dezső, Nizeroiles — Csiky, Pierre Vareine — Oláh, Fernande — Kende Paula, Lucienne — Fodor Ella, De Lánceyné — Tóvölgyi Margit, Durien báróné — Juhásznó, Valmontnó — Szűcs Irén, Ganges herceg — Pesti, Valmont — Baróthy, Bonnieres — Mihó. * Ternovszky Margit Debrecenben. Galíovichné Ternovszky Margit, aki nemcsak Szeged, de a vidéki nagyobb városok szinházi közönségét is meghódította, most Debrecenben vendégszerepelt és osztatlan, zajos sikert aratott. Az egyik debreceni újság ezeket irja róla: Tegnap este a Szabad Iskola javára a Bőregér került szinre. Az est iránti érdeklődést fokozta Ternovszky Margit vendégszereplése. Ez a müvész-asszony ez alkalommal Adélt játszotta az ö előkelő nagy művészetének finomságaival, szubtilitásaival énekben, játékban egyaránt. Igazi, nagyjelentőségű művészi sikere volt s a közönség elhalmozta a tetszésnyilvánítások minden jelével. Fölvoxiások után tiztizepkétszer bivták lámpák elé s számos virágajándékot kapott. * Szegedi szerző sikere. Az Uránia-szinbáz márciusban bemutatott „Kina és Japán" cimü érdekes ós igen tanulságos darab, amely, mint már irtuk, szegedi szerző munkája, több nagy városban óriási sikert aratott. Legutóbb Aradon került bemutatásra teljesen uj átdolgozásban és uj mozgóképekkel ez az érdekes darab, melynek közismert szerzője e munkájával méltán megérdemelte, hogy a sajtó az elsőrangú uránia-irók közé sorolja. A nagy sikerekre való