Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-25 / 119. szám

1911 május 24 DELMAGYARORSZAG 9 küldött rosszaló jelentést a körről a kultuszminiszternek, aki a belügyminiszterhez juttatta a föliratot. — Budapestről még ezt telefonálják: Progresszív körökben érthető megdöbbenést keltett az a híresztelés, hogy a belügyi kormány föl akarja oszlatni a budapesti egyetemi ifjak Galilei körét. Ezeket a híreszteléseket ma félhivatalosan megcáfolták\ — Bánffy mint cikkíró. Helyénvaló most megemlékezni Bánffy Dezső báróról, mint cikkÍróról. Azóta irt újságokba cikket, mindig feltünőeket, amióta miniszterelnök nem erőtlenül bukott, hanem emelt fővel hagyta el a miniszterelnöki széket. „Lessek én még tettekkel tényező /" — mondotta bucsuzásul a barátainak » attól kezdve az erős aktivitásnak ez a Plasztikus kifejezése szállóige lett. Egyébként Bánffy mint szónok rossz lábon volt a magyar nyelvvel, kriúlis stilussal, tömérdek tatik-tetikkel korókbetörte. Ellenségei azt is mondották, hogy a műveltségében hézagok vannak. Bukása után Bánffy Dezső teljesen eltűnt a színtérről, akik közel állanak hozzá, ugy moséiik, hogy ezeket az éveket a szomjas, olvasásra lázas művelődésre használta föl. És pár év múlva megjelent Bánffy a fórumon — mint publicista. A publikum meglepetve olvasta azokat a cikkeket, amelyek a nemzetiig! kérdésről szóltak, a Bánffy stilusakipallóroidott, az irásai tudást, nem közönséges látókört árultak el ós fanatikus meggyőződéssel hirdették írójuk hitét a magyar nemzetállam jövőjéről. Azután cikkek következtek föás témákról, aktuális kérdésekről s egy ®ip napon egyszerre ismét a porondon volt Bánffy, hogy követelje a gazdasági Önállóságot és mogalakitsa az Uj pártot. A Pártalakitás nem váltotta be azokat a regényeket, amelyeket hozzá fűzött. Bánffy azonban elérte azt, amit előre jósolt: ismét »tettekkel tényező" lett. Hozzá mint publicista >s nagy sikereket aratott, minden egyes cikkéül. Legutóbb a Pesti Napló-ba irt, diktált poétikai cikkeket. . — Egy milliomost végrendelete. Berlinhői Iméntik: Charles Wertheim, a sokszoros milliomos angol műgyűjtő és műkereskedő, aki ápril's huszonötödikén halt meg, rengeteg őszhegeket hagyományozott jótékony célokra. Londonból táviratozzák, hogy tegnap bontották 101 ott Wertheim testamentumát. Érdekes, özvegyének százbuszezer márka járadébiztosított arra az esetre, lia nom megy "'áaod-zor is férjhez, de leszállította az apaázat nyolcvanezer márkára abban az esetben, a nz asszony loteszi az özvegyi fátyolt. Nyolc fuliö márka jut a végrendelet szerint jóté""y intézményeknek. Az egykori alkalmazótok életük, fogytáig nyugdijat húznak a liagyakból, amely mindent összevéve, tizenötödfél"üllióra rug. Tanulmányi kirándulás. A szegedi <u»u főgimnázium tanuló ifjúsága május huáll szadik, an tanulmányi kitándulásra ment. Az j erv: Szeged-Rókus, Szabadka, Báttaszék és r i 01,1 bováron át Fiúméba. Fiúméba vasárnap a érkeztek az ifjak. Innen kirándulnak 'umara-vöígyön keresztül a Tersattóra s a ^."J'fPánok kastélyához. Ebéd után Abbáziát Citk 'k. me8'" HétIön az iskolahajón Portoró és venica felé hajóznak. Délután gyorshajón meU' Spalató» Baguza érintésével Cattaróba ) A kirándulás két napig tart. KirándulK még Mostárba, Szerajevóba és Boszna<. a- Május huszonhetedikén jönnek vissza V'°»edre a diákok. lentii, Uő májusban. Késmárkról jea vif IU á,landóan havazik. A hó ós fagy 1,átr nyekben »agy kárt okozott. A va,ua h(5val yan borítva, valósággal tóli idő Mont Által6n®s sztrájk. Párisból jelentik: által?Vldeóbó1 érkezett jelentós szerint ott szakanos sztrájk tört ki, melyhez harmincöt kihalt 1 VeZOt csatlakozott. A város egészen — Hatvankét dzsentri vall. Bauch Pál báró volt horvát bán elvált felesége, a forróvérű Bachle Rózsi, akinek negyedik nászutjáról nemrégiben irtunk, megszakítva a mézeshetek gyönyöreit, visszafordult külföldi útjáról, hazajött, hogy a bíróság előtt még egyszer szembe nézzen volt szerelmesével, Topits Zoltánnal. A méltóságos asszony haragos gyűlölettel vált el a fess Topitstól, akivel zavartalan boldogságban több mint három esztendőt töltött el. De nemcsak harag, hanem boszu is vegyült a válásba, Bachle Rózsi egész sereg följelentést adott be a volt vadászhadnagy ellen. Az egyik pörben — ós ez volt a legsulyosabD — hűtlen kezeléssel vádolta meg Topitsot, de a bíróság fölmentette a vádlottat ós kimondotta, hogy Topitsnek Bachle Rózsival való összeköttetése önzetlen volt. Ekkor valami mende-mondából kifolyólag a méltóságos asszony Benta Károly dr ügyvéd utján rágalmazás miatt jelentette föl Topitsot. Ebben az ügyben május 30-án lesz tárgyalás a budapesti büntető járásbíróság előtt . A tárgyalás pikánsnak és szenzációsnak ígérkezik, mert Topits a maga igazát hatvankét előkelő úriemberrel akarja bizonyítani. Hatvankét dzsentri fog tehát fölvonulni az érdekes pörben, amelynek kimenetelót különösen Komárommegye arisztokrata köreiben várják nagy érdeklődéssel. — Az olajtröszt bűnei. Az amerikai Standard Oil Company visszaólóseivel móg egyre foglalkoznak a bíróságok. Legújabban, mint Washingtonból táviratozzák, a szenátus is erélyesen foglalkozott a hírhedtté lett tröszttel s határozati javaslatot fogadott el, amelyben Wickersham igazságügyi államtitkárt fontos lépésre utasítja. Az államtitkárnak kötelessége, hogy közölje a szenátussal, milyen intézkedést tett a legfelsőbb törvényszók legutóbbi döntésének megfelelően, hogy a Standard Oil Company hivatalnokai ellen a bűnvádi eljárást megindítsák. — Automobilössze ütközés Budapestem Véres katasztrófának volt okozója szerdán este a Magyar Automobilrészvónytársaság hanyagsága. Ez a részvénytársaság ugyanis könnyelmű módon rábízta 975. számú autóját Simó Sándorra, akinek nincs soflőri képesítése és autójával este kilenc órakor a Fürdő- és a Bálvány-utca sarkán beleszaladt a Lipótvárosi Kaszinó automobiljába. A karamból akkora volt, hogy a kaszinó autója nekizudult egy gázlámpának, azt kitörte, S maga pedig darabokra zúzódott. Tüll Pál, a kaszinó portása életveszélyesen megsebesült, Varga Ferenc hivatalnokot, aki épen arra járt, a szétzúzódó automobil darabjai szintén súlyos sérüléseket ejtettek. Mindketten a Rókus-kórliázban fekszenek s állapotuk súlyos. Rendőri vizsgálat indult meg, amelynek végén Simó Sándort letartóztatták. A Magyar Automobil részvénytársaság ellon is megindult az eljárás. — Budapest kontloleál. Franciaország megrendítő katasztrófája a világ minden részében megszólaltatta a nemzetek és hivatalos testületek együttérzését. A gyászos szerencsétlenségen való megdöbbenés ós részvét általános kifejezéséhez csatlakozott Budapest székesfőváros tanácsa is, amelynek nevében Bárcsy István polgármester intézett kondoleáló táviratot Bellan-hoz, a Conceil Municipal elnökéhez. A válasz is csakhamar megjött, Páris tanácsa mély hálával fogadta Budapest közönségének részvétét. A francia fővárosban a hadügyminiszter impozáns temetésére készülnek s e közben megnyugtatásul szolgál az orvosok jelentése, amely hirül adta ma, hogy Monis miniszterelnök tul van a veszedelmen, belső sérülései egyáltalában nincsenek. — Sütőmukások sztrájkja. A szeged sütőmunkások már régebb idő óta mozgalmat indítottak ós különféle követelések teljesítését kérték a munkaadóktól. Tárgyalások is indultak meg a munkások és munkaadók között, azonban ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre és ezért szerdán délután gyűlésre jöttek össze a munkások, hogy a helyzettel foglalkozzanak. A gyűlés előadója Kardics Kálmán volt, aki elmondta, hogy a munkaadók egyöntetű megállapodásra nem hajlandók és ezért javasolta az egyenkénti harc kimondását. A gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a sütőmunkások sztrájkba lépnek. A munkások biznaka győzelmükben, mert a központ a legmesszebbmenő támogatást biztosit a részükre. A sztrájk csak részleges lesz, mert harmincnégy munkás — majdnem a fele az összes munkásoknak — aláirott szerződés alapján dolgozik, iSzerdán már négy műhelyben nem dolgoztak. A munkások követelése a csekély béremelésen kivül napi tiz órai munkaidő tizenkét órai keretben. — Éjjel a poszton. Két vakmerő parasztsuhanc tegnap éjjel — mint Temesvárról jelentik — megtámadta az Osztrák-Magyar Bank temesvári fiókja előtt posztoló katonát. Valentin Gusztáv 61. gyalogezredben katona az őrségen észrevette, hogy az épület közelében levő bokor mögött rejtőzik valaki. A bokor foló ment, mikor hiKelen előugrott egy parasztsuhanc ós mellbe szúrta Valentint. Szerencsére a vastag köpeny és a fegyverszij föltartották u szúrás erejét, ugy, hogy a kés csak könnyebb sebet ejtett a katona mellén. Mikor a legény látta, hogy az őr nom esett el, a bokor mögött rejtőző társával együtt futásnak eredt. Valentin kétszer a merénylők után lőtt, de nem találta el őket. A rendőrség keresi a katona támadóit. — Hogyan komponál a császár. A német császárt, legutóbbi londoni látogatása alkalmával, mint képzelhető, lépten-nyomon az Aegirdal kisérte. Valahol a császár megjelent, a zenekarok mindig ezt a dalt harsogták fülobo ós szegény II. Vilmos már ugyancsak meglakolt érte, amiért egy rossz pillanatjában megkomponálta a Sang an Aegir-1. És ez a bűnhődése annál gyötrelmesebb, mert mint most kiderül, az Aegirtnemis acsászárkomponáltahanemmindössze csak a nevét adta hozzá, mint szerző. Az Aegir-dal születésének körülményeit a császár nővére, Sarolta szász-meiningeni hercegnő igy mondta e) a minap bizalmas baráti körben: — Esős, öszi délutánon Vilmossal ott voltunk a potsdami palotában. Vilmos halálosan unatkozott. Unalmában odaült a zongorához és egy ujjal népdalokat vert ki rajta. Később a melódiához kíséretet is próbált játszani, de akiséret kissé ügyetlen volt,ugy hogy az egész melódiát megváltoztatta. A császár mögött állott Pluskov adjutáns ós nagy zenebarát, aki egy-egy gixert kikorrigált. így tulajdonkópen három kezest játszottak, és a játék igen mulattatta a császárt. A jelenlévő urak egyike megjegyezte, hogy a háromkezes alatt született melódia igen jó kisórö zene lenne Eulenbury herceg „Aegir" cimü költeményéhez . . . Több se kellett. Gyorsan előszólították Eulenburgot és most a császár, Eulenburg és Pluskov együtt kerestélí azt a melódiát a zongorán, amely legjobban kisérné az Aegirt. A kottákat Pluskov — hármuk közül az egyetlen muzsikus — jegyezte le és hangszerelte. Vagyis, amint látható, Vilmos császárnak kevés köze van a hírhedett Aegir-dalhoz. A hercegnő különben megjegyezte azt is, hogy Vilmos császár egyszerűen gyűlöli az Aegir-dalt és amikor túlzó német loyalitással egyszerre csak minden zenekar felkapta, — Vilmos császár állítólag bosszúsan jelentetto volna ki: — Legközelebb rendoletet adok ki, amellyel szigorúan megtiltom az ilyen Aegir-dal-íále zenei erőszakok elkövetését... A német császár nővére meséli igy. — Hahil a látványos versenyen. Strassburgból jelentik: A Rafna mentén német aviatikusok versenyeznek, hogy melyikük gépe a kitartóbb ós legmegbízhatóbb. Tegnap szünet volt s egyes aviatikusok látványos versenyt rendeztek a repülőtéren. Nagy közönség gyűlt össze s gyönyörködött Lemlin és Hirt biztos köreiben. Ők ketten maradtak versenyzők. Hol olyan alacsonyan repültek, hogy piopellciúk szinte érintette a buzakalászokat, hol fölszálltak olyan magasra, hogy gépük alig látszott. Végül siklórepüléssel leereszkedett mind a kettő s ugy látszott, hogy a versenybíróság páholya felé akarnak jutni. Ekkor történt, hogy Lemlin gépe keresztezte Hirtét s egy erős fordulattal iparkodott kitérni előle. A merész iv