Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-14 / 110. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 május 12 1911 A franciák megszállják Fezt. Pcírisból jelentik, hogy a szombaton tartott minisztertanácson a külügyminiszter ismertette a fezi Irancia konzultól érkezett jelentést, amely szerint a fölkelők május 4-ikén támadást intéztek Fez ellen és azt nagynehezen lehetett csak visszaverni. Élelmiszerekben és lőszerben nagy a hiány. A szultán Írásban fejezte ki azt az óhaját, hogy a francia csapatok és serif csapatjai együtt működjenek. A minisztertanács amellett döntött, hogy Moenier tábornok vonuljon Fez felé, azt szálja meg, de csak addig, amig ott rendet teremt. A horvát bán Budapesten. Tomasics Miklós horvát bán, aki tegnap Zágrábból Budapestre érkezett szombaton délelőtt hosszasan tárgyalt Khuen-Héclcrváry Károly gróf miniszterelnökkel a honvédelmi és kereskedelmi tárca körébe tartozó horvát ügyekről. A hadügyminiszter és a vezérkari főnök. A Grazer Tagespost állítólag föltétlenül hiteles forrásbél arról értesül, hogy a közös hadügyminiszter és a vezérkari főnök közt a véderőreform körül nagy ellentétek vannak. Conrad vezérkari főnök ugyanis több és hosszabb fegyvergyakorlatokat kiván, semmint a véderőreform tervezi, ezzel szemben Schönaich báró annál is inkább ragaszkodik álláspontjához, mert nem akarja dezavuálni az osztrák honvédelmi minisztert, aki a fegyvergyakorlatok számának és időtartamának leszállítása dolgában már kötelező Ígéretet tett az osztrák parlamentben az ő egyetértésével. A vóderőreformnak a fegyvergyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseit legközelebb közös minisztertanácson fogják ujabban megvitatni s ezen a konferencián részt fog venni a két miniszterelnök, a közős hadügyminiszter, a két honvédelmi miniszter és a vezérkar főnöke. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Május 14 "Vasárnap d. u. Cigány szerelem. Operett. „ 14 „ este először A zseni. Vigjáték. A színházi helyárak fölemelése.* Határozottan túlzás volna azt mondani, hogy a színházi helyárak fölemelésének kérdése városunkban kisért, mert hisz a nagyközönség nemcsak hogy tudni nem akar felőle, de nem is foglalkozik vele, a mérvadó, vagyis a döntő körök még kevésbé, ugy, hogy tuJajdonképen csak Almássy legszorosabb barátai igyekeznek a kérdést felszinen tartani és azt időközönkint a bizottságban vagy az újságban az emberekhez közel vinni. De épen ezért szükségesnek tartom a kérdést — bár az jóformán nem is létezik — minden oldalról megvilágítani, nehogy e tekintetben téves alapokon téves nézetek alakuljanak ki és Szniollény Nándor tisztelt barátomnak a „Szeged és Vidéké"-ben megjelent keddi cikke erre nemcsak megadja a kellő alkalmat, de az által, hogy az e cikkben elmondottakkal foglalkozom, azon kel* A szegedi szinház elmúlt szezonjával, nemkülönben az eljövendővel lapunk legközelebb megjelenő számaiban részletesen foglalkozunk, ugy, hogy ez a cikk bevezető most. Iemes helyzetbe is jutok, hogy a Szmollény által tárgyalt egyik-másik kérdést a helyes világításba helyezhetem. Igy elsősorban — mert ez végtelenül fontos — újból le kell szegeznem azt a tényt, miszerint azon indítványt, hogy pályázat mellőzésével Almássynak adják ki a színházat, azzal az egyetlen indokkal támogattam, hogy ez által a Makó által szervezett, különösön akkor még magas nivón álló szegedi társulatot tartsuk meg városunknak; ós ha őzen indítvány (mellesleg az által, hogy három „meghitt" barátom ellene szavazott) egy szótöbbséggel elvettetett, ugy mégis tudja mindenki, hogy az végeredményében az ügyet eldöntötte, amennyiben Almássy azért maradt a pályázaton egyedül, mert e szavazás után a városban uralkodó hangulat nyilvánvaló volt. Tehát nem „képességeinek elismerése pályatársai részéről", hanem csak az ő, vagyis inkább a hat éves kitűnő szegedi társulat érdekében kifejtett ós a közhangulattal találkozó agitáció folytán maradt Almássy az egyetlen pályázó és ez azért fontos, mert e fiatal, ily rendkiviili médon portált „leendő direktornak" első teendője az volt, hogy ezen előzmények után (!) azt az egész közönség által kedvelt társulatot (két férfi és két női tag kivételével) elbocsátotta ós teljesen uj társulatot hoz jövőre ide. Ezt Szmollény t. barátom előadásával szemben, igy helyre kellett igazitanom és most már áttérhetek a cikk azon részére, amely a helyárak fölemelésének indokolt voltát kívánja bizonyítani. E tekintetben mindaz, amit a polgármester ur külön véleményében oly célból előadott, hogy csak a nyolcezer korona szubvencióval redukálják az eddigi föltóteleket, a többi kedvezményt azonban adják meg, mert a közgyűlés nagy része akkor már látta, hogy mily fényes üzlet a szegedi szinház és minden kedvezményt eltörölni, sőt a szinházórt bórt követelni akart, természetesen megáll; de épensóggel nem áll meg az a „kimutatott" huszonnégyezer korona többlet, amelyet Almássy állítólag az uj társulatnak fizet. Amikor ón ezt a bizottságban kétségbe vontam, parlamenti szokás ellenére nem engem, a kétkedőt biztak meg azzal, hogy győződjem meg az állitás valóságáról, hanem kiküldöttek két másik tagot, akit — akármennyire tisztelem, becsülem őket —• nem menthetek föl azon szemrehányás alól alól, hogy félrevezettették magukat, mert ha csak azt az egy biztos információmat emlitem föl, hogy Almássy az uj szerződésekben teljes 12 hónapi munkát kötött ki tagjaitól az eddigi 10 hónapi munkával szemben, akkor ez azonnal az összes fizetések egy hatodát jelenti, amelyért Almássy külön ellenértéket kap, mert 2 nyári állomásra megy ós 2 hónappal nagyobb bevétele lesz és akkor az egész kimutatott fizetéstöbblet máris „Potemkin-falu". Ezért tehát Almássynak hely ár fölemelést megszavazni nem kell, azok a dolgok pedig, amelyeket a polgármester ur fölhozott, busásan ellensulyoztatnak azáltal, hogy semmiféle kedvezményes jegyek Szegeden nem léteznek ós hogy 80,000 embernek (csak a belterületet számitom) 8 hónapon át, ha korcsmába vagy moziba nem akar menni, egyedüli szórakoztató helye a szinház, ez a vidék legnagyobb szinháza, amelynek 1500 korona a napi teljes bevétele. Ezekhez képest emelkedett a szinház látogatottsága is az utolsó években oly alig várt méretekben, ós hogyha tehát a direktor ur ezt a szinházjárási kedvet nem fogja lelohasztani oly dolgokkal, mint az utolsó évadban a Krémer-párós Szőke Giza helyettesítése, Bernáth Margit és Kemenes helyei betöltésének teljes mellőzése stb, hanem egy oly társulattal fog bevonulni, mint amilyennel Makó vonzotta a szegedieket a színházba, akkor azt a monopóliumot, amelyet a szegedi szinház képvisel, nem kell még inkább azzá tenni azzal, hogy az uj direktor kedvéért a közönségnek a helyárak fölemelését dekretálják, hanem akkor a szegedi szinház úgyis egy fényes üzlet, annál fényesebb, minél több valódi áldozatkészséggel kezeli azt a direktor. Mert a mi közönségünk mindig honorálja azt, amit neki nyújtanak. Wimmer Fülöp. * Liszt-ünnep a színházban. Liszt Ferenc emlékének áldoztak szombaton este a szegedi színházba, méltó áldozattal. König Péter és Fichtner Sándor, a mi zeneéletünk fáradhatatlan, mindig ötletes két apostola olyan ünnepet rendeztek, amire alig akad példa. A zsúfolásig megtelt színházban pompás műsort mutattak be. Juhász Gyula alkalmi, biedermayer-finomságu prológusát mondotta el Lugosi Béla szinósz. Liszt: Hungarie cimü, szimfonikus költeményét Fichtner Sándor vozotésóvel játszotta el a honvédzenekar, majd König Péter ós Bartók Béla modern magyar dalait énekelte a daloskör. Ezután Liszt: Esz-dur zongoraversenyét bravúros, lendületes művészettel játszotta el Bartók Béla. A daloskör Meák Gyula zongorakisóretóvel Bartók-daiokat énekelt, végül Fichtner dalait a női énekkar adta elő a honvódzenekar kíséretével. A közönség meg-megujuló tapssal, a szeretet, elismerés minden jelével köszönte a Liszt-emlékének szánt, gyönyörű műsort. * Felhő Rózsi búcsúja. Felhő Rózsi a szegedi szinház kitűnő primadonnája búcsúzik Szegedtől. Szeged is búcsúzik a primadonnától. Pénteken lesz a bucsuestély. Tisztelői már jó előre készülnek a nagy ünnepségre. Lugosi Döme dr a Színházi Újság szerkesztője, most egy kisebb, tetszetős füzetet adott ki, a FelhőAlbumot, melyben a szegedi Írógárda közül többen búcsúznak a kedvelt primadonnától. A Felhő-Albumba Felhő Rózsi is irt. Ezt irta : Fájdalmasan, nagyon nehezen búcsúzom el a szegedi közönségtől. Hat évig hordozott tenyerén, hat évig tüntetett ki kegyeivel s a hat év alatt annyiszor ós addig mondták, hogy én vagyok a szegedi közönség kedvence, mig végre elhittem. Kedves, felejthetetlen évek ezek. Kitüntetések, az ünnepeltetések minden foka, taps és koszorúk révén tudtam meg, hogy tényleg odaférkőztem a közönség szivéhez. És ugy hiszem, hogy az én kedves szegedi közönségem is megértette, hogy tehetségem teljességével iparkodtam meghálálni azt a sok virágot, tapsot ós kitüntetést, amivel elhalmozott. Most egyszerre eszembe jut minden. Hat év boldog örömét, hat óv sikerét érzem . . . viszszaérzem . . . Tartsanak meg ezután is szeretetünkben s gondoljanak rám oly szivesen, mint ahogy liat évig ragaszkodtam — és még ezután is — Szegedhez. Az isten áldja meg a szegedi közönséget! Felhő Rózsi. BUMRM BANK-ÜZLETE Budapest, VI., Andrássy-út 50. Első Magyar Általános Biztosító íárs. kerületi íóüj Kölcsönök vidéki takarékpénztári részvényekre ós egyéb tőzsdén nem jegyzett papírokra a legmagasabb összegig, a legelőnyösebb feltételek mellett. Reál ós személy-jogu gyógyszertárak vételének financirozása; törlesztóses- és egyszerű jelzálog-kölcsönök, épitósi-, tisztviselői-kölcsönök; értékpapírok, tőzsdei árfolyamon ; állami-, városi-subvenciólc eskomptálása ; kölcsönök, haszonélvezettel ós járadékkal terhelt ingatlanokra. Elsőrangú referenciák. Felvilágosítás díjmentes. Magyar és német levelezés! Telefon 21—10. Magyar és német levelezés!