Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-14 / 110. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 május 12 1911 Fogtam egy törököt — de nem ereszt a rendőr. (Saját tudósítónktól.) Május kilencedikén éjjel Richenbaum Sámuel szentesi ékszerész bolt­jába betörtek és onnan ezerkétszáz korona értékű ékszert elloptak. A szentesi rendőrség a kedélyes éjjeli látogatással Grünberger Já­nost gyanúsította. Grünberger nem várta be a szentesi rendőrség barátságos kézszorítását, hanem átkéjutazott Szegedre, mert azt tar­totta, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Szegeden azonban némi kis kelle­metlenség érte Grünberger urat, a rendőrség közelebbi ismeretséget kötött vele és barát­ságból éjjeli szállást is adott neki. Grünberger hálából eldicsekedett a szegedi rendőrségnek, hogy a szentesi ékszerlopást ő követte el, de nem egyedül, hanem egy szegedi előkelő úrral, Csányi Zsóka Istvánnal, kit a rendőrség már ugy is ismer. Az ékszereket Csányi Zsóka rejtette el, ki azonban állhatatosan tagad. Eddig tart Grünberger ós a szentesi ékszerlopás története, ami ezután törtónt, abban Csányi Zsóka ós barátja, Kalmár József a főszereplők. Az érdekes eset részletei a következők: Mi­után Grünberger átadta az ékszereket Csányi Zsókának, az fölült a Szeged felé robogó vo­natra azzal a szándékkal, hogy az ékszereket Szegeden értékesíteni fogja. A vonat unalma­san dübörgött. Csányi Zsóka egyik cigarettát a másik után sxivta el, mert szörnyen unat­kozott. Majd egyik fülkéből átsétált a másikba ós szemlét tartott az utasok fölött, akárcsak egy detektív. — Ah, végre ! — sóhajtott föl megkönnyeb­bülten az unatkozó tolvaj. — Egy ember, aki alszik és még hozzá török. Csányi Zsóka köhögött, prüszkölt, megakart győződni arról, hogy a török tényleg alszik-e? A török aludt, mint a tej. — Török szerencséje örök — nevetett gúnyo­san Csányi Zsóka ós lassan a török mellé te­lepedett és gyöngéden, szerelmesen kiölelte a török zsebéből az aprópénzt. A szerencsés ós igen komplikált ügyességi gyakorlat után Csányi Zsóka diszkréten átvonult egy másik fülkébe és megolvasta a pénzt. — Idegen pénzek — mondogatta megdöbbenve az ügyes liu. — Ehhez nem értek, itt már csak nagyeszű barátom, Kalmár József se­gíthet. Amint Szegedre érkezett, fölkereste Kalmár Józsefet és hosszas tanácskozás után átadta neki a francia aranyakat. Kalmár, az elegáns fiu, előkelő léptekkel elindult egy jónevü sze­gedi bank felé és rövid tépelődés után be is nyitotta a bank fényes üvegajtaját. — Alázatos szolgája, pénzt akarok beváltani. — Tessék helyet foglalni. Kalmár helyet foglalt és átadta a francia pénzeket a bankhivatalnoknak. — Honnan vette kegyed ezt a pénzt? — Kérdezte gyanutlanul a bankhivatalnok. — Egy barátomtól kaptam beváltás végett — felelt a lehető legnagyobb őszinteséggel a szép fiu. a bank értesítette a rendőrséget, ahol már tudomást szereztek a szegény török egy cseppet sem megható szerencséjéről. Csányi Zsókát elfogták, de a ravasz tolvaj ezt a manipulációját is tagadja. Sem a szentesi tol­vajlásban a bünrószességet, sem a vasúti jó fogásról nem tagad, mert a francia pénzek, mint fényes korpus-delikti ellene szólnak. — Én nem tudtam, hogy lopott pénz volt. Én nem is vagyok bűnös a dologban. A szegedi rendőrség most mindkettőjük ellen megindította a bünügyi nyomozást. A szentesi ókszerlopás ügye már tisztázva van, mert Grünberger János mindent bevallott. Csáayi már ebből a lopásból bajosan szabadul ki ép bőrrel. A másik lopási ügyben folyik ugyan a nyo­mozás, de olyan terhelő adatok állanak a rend­őrség rendelkezésére, hogy Csányi Zsóka ebből az ügyből kifolyólag elrebegheti : — Loptam törököt, de nem ereszt a rend­őrség. Fegyház helyett börtön. — Kern büntetését enyhitette a tábla. — (Saját tudósítónktól.) A Kern-ügy első ciklusa szombaton délelőtt ért ítélőtáblai fináléhoz: a szegedi királyi tábla az első cikluson Kernre kiszabott három évi fegy­házbüntetést másfélévi börtönbüntetésre szál­lította le s abból egy évet és egy hónapot kitöltöttnek számított. Pontban tizenegy órakor hirdette ki az íté­letet Ringhofer Lajos doktor tanácselnök. Az ügyészséget Eördögh Árpád dr királyi ügyész képviselte, a vádlott védőjót, Reiniger Jakab dr-t Sebők Ferenc dr helyettesitette. Megjelent az itólet kihirdetésén Kern Lajos is, az ő szo­kott magabizó nyugodalmával. Publikumnak mindössze pár riporter jelent meg. A királyi ítélőtábla az első ítéletben kiszabott három évi fogházbüntetést másfél évi börtönre szál­lította le. A Hauer-ügyben az ügyészség által bejelentett semmiségi panaszt elutasította, szóval ebben az ügyben teljesen fölmentette Kern Lajost. A többi ügyeknél enyhítő körül­ménynek tekintette azt, hogy az első hat ügy­ben a sértettek kára megtérült. Egyéb enyhítő körülményekot is akceptált a tábla ós ezek következtében redukálta felére a büntetési időt, változtatta börtönre a fegyházat ós a büntetési időből egy évet ós egy hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Igy Kern­nek mindössze öt hónapot kell ülnie, aminek azonban egy részét jóviselet esetén elengedik. Az ítélet enyhítése miatt Eördögh Árpád ügyész semmis'gi panasszal ólt, a védő pedig a bűnösség kimondása miatt jelentett be semmi­sógi panaszt, amelyhez Kern is hozzájárult. Sebők Ferenc dr ezután azt indítványozta, hogy helyezzék szabadlábra Kernt, aki anyagi ügyeit akarja rendezni és gyógykezeltetni akarja ma­gát, mert beteg. Kern is kérelmezte ezt, az ügyész azonban azzal érvelt a szabadlábrahe­lyezés ellen, hogy Kernt bűnügyei második ciklusa tárgyalásánál négy évi fegyházra Ítélték. Amire a védő azzal replikázott, hogy ennok a büntetésnek a leszállítását is remélni lehet. Fél órai tanácskozás után az itélőtáblő ta­nácsa megszüntette ebben az ügyben Kern La­jos ellen a vizsgálati fogságot s elrendelte, hogy ha a szegedi törvényszék a második cik­lusnál kiszabott ítéletben nem rendelte el, vagy nem rendelheti el a vizsgálati fogság föntartását, akkor helyezzék szabadlábra. A védő azonnal sürgős kórelemmel fordult a sze­gedi törvényszékhez, hogy határozzon az ügy­ben és helyezze szabadlábra Kernt. Ha a bíró­ság fél a vádlott szökésétől, helyezze őrizet alá, de szüntesse meg a vizsgálati fogságot ós helyezze szabadlábra a beteg embert, aki gyó­gyulását és vagyona megmentését csak ugy eszközölheti, ha-szabadon járhat. Két órakor délután a törvényszék büntető­tanácsa Hevesy Kálmán elnöklete alatt meg­hozta határozatát. Az ügyészséget Harsányi Elemér királyi ügyész képviselte. A tanács Kern ellen a második ítéletből kifolyólag a vizsgálati fogságot elrendelte ós igy Kern La­jos továbbra is fogságban marad. Védő a hatá­rozat ellen semmiségi panaszt nyújtott be. Kern tehát egyolőre megszabadult az első fegy­házbüntetéstől, lényegesen enyhítettek a bün­tetésén, de a szabadlábra helyezés, amolyet olyan bizakodva ós olyan sóvárogva kért a törvényszéknél is, a táblánál is, nem kapta meg. Fogadási ring a lóversenyen. — A Negropontes-Fischer szövetkezet. — (Saját tudósítónktól.) Ahogy az ügyvédek, orvosok, szobrászok vagy festők tudnak egymásról, épen ugy számon tartják egy­mást a monarchia nagy játékosai is. A kártya ós lóverseny hősei élénk figyelemmel kísérik a differenciákat, hősöket ünnepelnek a maguk sorában, minden évnek vannak le­gendás, sebezhetetlen hórosai, akik köré csodálatos történetek szövődnek. Hajdan Péchy, Üchtritz, Wahrmann Richárd, Szemere Miklós voltak a lóverseny-fogadópiac rettenthetetlen vitézei, ma a helyüket egy szenzációs fogadás révén a Negropontes-Fischer szövetkezet foglalja le. Negropontes György romániai földbirtokos, Fischer Hermann dr pedig a bérlője, ugy mond­ják, távoli rokona is. Negropontes a mult év­ben Fáy Bélától kibérelte Évát, évjárata leg­jobb kancáját, nyert vele néhány versenyt és később negyvenezer koronáért megvásárolta. Fischer pedig ez év március hónapjában száz­harmincezer koronáért vásárolta meg Wankó­tól a kitűnő ügető-lovat, Pierrot-1. A két jóbarát, ismerve a kezükben levő anyag kiválóságát, nagyszabású fogadásokba bocsátkozott. Nem akarták a helyi piacot any­nyira megterhelni, tehát a külföld bukméker­jeit keresték föl ós belga meg francia könyv­fogadóknál helyezték el hatalmas tétjeiket. Értesülésünk szerint a következő fogadáso­kat kötötték: 40.000 korona 10:1 Éva budapesti kancadij, Pierrot osztrák ügetőderby = 440.000 korona. 20.000 korona 15:1 Pierrot a két derbykisór­leti versenyben ób osztrák ügetőderbyben = 325.000 korona. Ezenkívül kisebb, de azért elég jelentős téte­lekkel Évát a magyar és osztrák kancadijra és a bécsi derbyre, Pierrot és Évát a két kanca­dijra és két derbyre, mindegyiket külön-külön minden versenyre és permutálva, variálva és kombinálva, ugy, hogy fogadásaik összege, ha megnyerik, felülmúlja az egymillió koronát. A versenyek közül már lefutották a két ügető­derby-kisérleti versenyt, a budapesti kanca­dijat és mindenütt a Negropontes—Fischer cég lovai győztek. Különösen érdekessé teszi a hatalmas foga­dási manővert Giaur vétele. Ez a pompás ügetö­állat a Wolai-ménes tulajdona volt és elsősor­ban veszélyeztette Pierrot győzelmét. A Negro­pontes—Fischer-ring nem habozott tehát sokat és nyolcvanezer koronáért megvásárolta, hogy a versenyben az ő színeikben indulhasson és igy lovuk esélyeit ne rontsa. Még egy veszedelmes ellenfél tehette volna tönkre Pierrot győzelmét a bécsi ügető derby­ben, a Pusztaberényi-ménea Sára nevü lova, erre is alkudoztak, de nem volt kapható. Itt azonban a szerencse állott a lóverseny-Sacelláryak pártjára: Sára köhög és nem indul. Éva tegnapelőtt fényes stílusban nyerte meg a budapesti kancadijat. Vasárnap következik el Bécsben Pierrot nagy napja, a 20.000 koro­nás ügető-derby. Holnap ebben a versenyben starthoz állnak: Pierrot hajtja Miller Giaur „ Wöss Plauderlieschen „ Diefenbacher Prince Revelstoke „ Moser Gladiator „ Ederer Az első bárom ló egy istállóban áll, nyerő­nek természetesen Pierrot lesz bejelentve. Minden bizonynyal ő ugrik el a vezetéssel, mig Giaur és Plauderlieschen csak falazni fog­nak mögötte, hogy a másik két, különben is jelentéktelen ellenfél előre ne kerülhessen. Tehát holnap dől el a fogadócőg nagy üzlete, mely hatvanezer koronára hétszázhuszonötezer koronát fizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom