Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-29 / 98. szám

öÉLHÁfiYAR0RS2Afi Í9ll április 29 NAPI HÍREK A Habsburgok arca. L'origine du type famíliái de la maison de Habsbourg, a Habsburg-ház családi típusának eredete cimen könyvet irt Rubbrecht Oswald doktor, aki ebben a könyvében érdekes módon igazolta Galippe párisi orvosnak egy — annak idején nagy feltűnést keltő — tételét. Galippe doktor 1905-ben, orvosi nézőpontból, de igen eredetien és objektíven fejtegette azt, hogy az egyes uralkodóházak testi diszpozíciója ós szel­lemi tevékenysége szoros kapcsolatban van egy­mással s ez a fejtegetés egész uj perspektívába állította a világtörténelem nagy dinasztiáit. Hi­szen mindenki tudja, hogy a világtörténelem néha nagy egyéniségek történeté s ezeknek az egyéniségeknek a képére formálódnak az esemé­nyek és aki ezeknek az egyéniségeknek a misz­tikumához közelebb visz, közelebb visz a tör­ténelem megértéséhez. Rubbrecht, aki Belgium­ban tekintélyes műtörténész, összehalmozta azokat a képeket, amelyeket a Habsburgház fejedelmei és fejedelemasszonyai hiteles portréi­nak ismertek el és ezekből a portrékból tanul­mányozta a Habsburgiak családi hasonlatossá­gát. Ezer külön, egyéni képből konstruálni igyekezett a Habsburgok általános, ideális arculatát. S ez az igyekezet, amely sikerült is Rubbrechtnek, nemcsak a szaktudós érdekes ötlete és studiuma volt, hanem az átöröklés törvényének egy igen fontos bizonyítéka. Laikus emberek is tudják, hogy a Habsburgokat a vastag, lelógó alsóajak jellemezte és jellemzi s ha beigazolódik, hogy eféle ismertetőjelek századokkal ezelőtt is karakterizálták a Hab­sburgok arculatát, akkor az átöröklés törvény­szerűsége ^nyilvánvaló. Ötödik Károly nővére, akit a történelem magyar Máriának nevez, kalandos, utazni szerető asszony volt. Egyik utazásakor meg­látogatta a dijoni királysírokat. Tudta, hogy szerelmi ós észházasságok révén sok burgun­diai vér került a Habsburgok erébe. Látni akarta burgundiai rokonainak bebalzsamozott, ezüstkoporsókba fektetett holttestét s fölemel­tette a koporsók tetejét. S a legtöbb megbol­dogult burgundjainál előreszökő állra akadt, melynek szokatlan dimenziója volt ós meg­lepődve vette észre, hogy a halottak az ő előreszökő állukkal nagyon hasonlítanak hozzá, az élőhöz. Magyar Mária azonban csalódott, mert a bebalzsamozott burgundiak állának előre törése nem természetes, hanem mester­séges eredetű volt. Az elmúlás, elpusztulás ellen való védekezés, a bebalzsamozás kitérí­tette az arcvonalakat eredeti mivoltukból, az arcokat szinte eltorzította s igy történt, hogy az ajkak kereksége megszögletesedett, az állak pedig kifordultak természetes helyzetükből. A ma élő Habsburgoknak azonban burgundi, spanyol és osztrák vér keveredik az ereikben s a portrék kronológiája szerint a hires Habs­burg-áll nem burgundi, hanem spanyol ós osztrák eredetű. A hatalmas ötödik Károlynak, aki halála előtt remetóvó és tőprenkedővó lett, igen határozott családi álla volt. A Habs­burg-jelek erősen kifejeződnek rajta. Ötödik Károly nem volt túlságosan szép ember. Orvosai irják, hogy a szájüregében és az orrában fekólyei voltak s mert nehezen jutott lélegzethez, a szája mindig nyitva volt. Ettől aztán az amúgy is előretörő áll erősen lefelé irányult s az arcától jelentékenyen el­állt. Még erős, fodros szakálla sem tudja a portréin eltakarni ezt az anomáliát. A fálelmetlen burgundi Jánost, aki maga is gyilkos volt, 1419-ben meggyilkolták s koporsó nélkül, csizmástól, sarkantyústól a földbe vetették. Félelmetlen János a Habsburgok egyik legjelentékenyebb őse. Szokatlanul hosszú orra volt. Egyik portréján, mely a Van-Eykek iskolá­jából való, az orra szinte komikusan mered a levegőbe. Egyéb arcképeken is tekintélyesen hosszú az orra, de a végén megkövéredik; ugy látszik, a piktoroknak ez az orr volt a leg­jellemzőbb János csúnya, de impozáns arcán. A hosszú orrt tehát a burgundiai hozta a csa­ládba. őnála még vékony, csak a végén vasta­godik; s az osztrák és spanyol keveredésből származó későbbi Habsburgoknál is megvan, de már sokkal szebb, harmonikusabb s az asz­szonyoknál a nagysága dacára sem bántó. Ezek Rubbrecht szerint a Habsburgok arcá­nak legjellemzőbb vonásai. Eddig is tudtunk róluk, de most igazolódott először, hogy egy anatómiai tünet ötszáz esztendőn átöröklőd­hetik. Természetesen csak ugy vált lehetsé­gessé, hogy a büszke családok irtóztak a messzemenő keverékházasságoktól s nagyon sokszor a nagybátya a nagynénét, az unoka­öcscs az unokahugot vette el. A műtörténész megállapított egy külső családi hasonlóságot; most egy antropológus tovább dolgozhatna s talán ki tudná mutatni a Habsburgok családi hasonlóságát, típusát a szellemi tevékenység­ben is. Ez a munka természetesen nehezebb, fáradságosabb lenne, mert nemcsak kézzelfog­ható tényeket, hanem sokszor imponderábiliá­kat is tekintetbe kellene vennie. Ámbár azért Rubrechtnek is, aki csak a szemmel látható valóságra szorítkozott, elég nehéz volt a dolga. Minden portréról meg kellett állapítania a meg­bízhatóságát, aztán operálhatott csak. Annál értékesebb természetesen a munkája, amely­nek nagy erénye az is, hogy nem vont le be­lőle fantasztikus következtetéseket á la Lom­broso és igy nem diszkreditálta érdekes könyvét. Érdekesnek mondjuk, mert antropoló­giai szempontból nem is olyan közömbös az ilyen családi are-problóma, mint ahogy a fe­kete kávéja mellett gondolná az ember áprilisi napsütésben. 1lené. — Lapunk egyes példányai Buda­pesten, a HoTwnczi-dohánytőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Debrecennek nincs csatornázása. Nagy városainknak egyik legégetőbb pro­blémája a vízvezeték és csatornázás létesí­tése. Debrecen például, az egyetemre aspiráló város, még mindig csatornázás nélkül van s csak most határozta el a létesítését. Szó­val, Debrecen akkor aspirált már egyetemre, mikor még csatornázása sem volt s a hir­telen határozatot is mintha csak azért hozta volna, mert tudatára ébredt annak, hogy csatornázatlan egyetemi város olyan kurió­zum lenne, mely példátlan Nyugat-Európában, ahol egyetemi várost csatorna nélkül aligha tudnak elképzelni. Debrecen tehát, ha meg nem kapja is az egyetemet, annyit legalább köszönhet majd a meg nem levő norvieszitás­nak, hogy lett — csatornázása. — Szekerke Lajos állapota. Megírtuk, hogy Szekerke Lajost, a városi adóügyosztály érdemes tanácsosát csütörtökön este sajnálatos baleset érte. Az iparkamara előtt egy gyorsan futó kerékpár elütötte és súlyos sérüléseket ejtett rajta. A szerencsétlenül járt tanácsos állapota iránt pénteken rendkívül sokan érdek­lődtek s sokan meglátogatták. Állapota egyéb­ként pénteken annyira javult, hogy orvosai véleménye szerint néhány nap múlva elfoglal­hatja hivatalát, — Háború fenyeget. Pétervárról jelentik: Háborús hirekkel van tele a levegő. Szélté­ben beszélik, hogy alig néhány nap múlva megkezdődik a hadjárat Kína ellen. A pénz­ügyminiszter Párisba fog utazni, hogy a há­ború céljaira kölcsönt vegyen föl. Suchomli­now hadügyminiszter és Grigotoics vezérkari főnök az Amur vidékére utazott. Gucskow lesz a harctéren a Vörös kereszt egyesület teljhatalmú vezetője. — Cserey Zsigmond nyugalomba megy. Cserey Zsigmond dr, rókusi kerületi orvos, aki Szinéry György néven írói sikereket is ért el, nyugalomra vágyik. Huszonöt esztendeig szolgálta Szeged várost és most beadta nyug­díjazása iránt a kérvényét. Utóda minden bi­zonynyal Rex Izsó dr lesz, aki Cserey Zsig­mondot hosszabb idő éta helyettesíti. — Előléptetések az államvasutnál. A szegedi üzletvezetőség területén a május elsejei összes kinevezések a következők: Főfelügyelő lett urai Uray Zoltán felügyelő, üzletvezető-helyettes. A felügyelök közül az ötödik osztály első fokozatába Varga György és Zeiller Béla, a második fokozatába Funák Ká­roly, Ráner Ödön, Villax Béla, Bogyós Ottó felügyelők, a harmadik fokozatába Kruntorád Ede, Szedressy Győző főmérnökök és Bodó Richárd főellenőr kerültek. A fóellenőrök sorá­ban a hatodik osztály első fokozatába Pekáry Géza dr titkár ós Láczay Jenő főmérnök, a második fokozatába Csorda Lajos, Polgár Izidor, Liptay Gusztáv, Kudla Ágoston, Ringbauer Győző, Rieder Ede, Papp József és Sallai József föellenörök, a harmadik fokozatába Alexandrovics Gábor, Pfeiffer Róbert, Gibicz János, Bieber Kálmán ellenörök főeüenőrökké, Gara Sándor, Éliás Ármin és Frank Márk mérnökök főmér­nökké kerültek. Az ellenőrök közül a hetedik osztály első fokozatába kerültek Jentbauer János, Papházy Elek, Lantos Antal ellenőrök, a második fokozatába Gulácsy Endre, Havas Salamon, Kollmann János, Kálmán ellenörök, Balogh Jakab, Messinger József, Mandel Juda, József mérnökök, a harmadik fokozatába Szabó Gyula, Ödön, Városi Kálmán, Lőrinc, Molnár Gergely hivatalnokok ellenőrökké, Boszkovits Ferenc, Gottlieb Lajos, Apró István mérnökök főmérnökökké. A hivatalnokok közül a nyolcadik osztály első fokozatába Fekete Zsigmond, Szentkirályi Lajos, Nógrády Ármin, Virágvölgyi Lajos hivatalnokok, a második fokozatába Rácz Nándor, Szekeres Géza hivatalnokok, Andrássy Kálmán dr, Erhardt Károly dr, Dobó József dr, Lakó József dr, Pittoni Béla, Takács Ernő dr fogal­mazók, Bán Ervin, Denkinger József mérnökök, a harmadik fokozatába Gruber Albert, Heszlényi Béla, Moldoványi János hivatalnokok kerültek. A kilencedik osztály első fokozatába előléptek: Tóth István, Páldi Géza, Dárida Ferenc, Rigó Mór, Békéssy Sándor, Dénes Lajos, Ripczó Ist­ván, Gottwald Károly, Prehoffer Imre, Grócz Béla, László Farkas hivatalnokok, a második fokozatába Vujics János, Brandstádter József, Rostos Aladár, Czettler Rezső, Tóth Gyula, Láczai Szabó László hivatalnokok kerültek. — Fegyverszünet Mexikóban. El Pasából je­lentik: A szövetséges csapatok és a fölkelők közti fegyverszünetet további öt nappal meg-, hosszabbították. Nogalesból jelentik: A fölkelők körülzárták Mazatlan városát. A vonatok nem közlekedhetnek, mert a fölkelők fölgyújtották/ a hidakat. — Kinevezés. Rosenfeld Viktor dr, katonai főorvost, Rosenfeld Nándor szegedi villamos­vasúti igazgató fiát a hadügyminiszter ezred-) orvossá nevezte ki. — A turini magyar kiállítás. A turini] nemzetközi kiállitáson, amelyet az olaszj királyi pár tudvalevően szombaton nyit meg,11 Magyarország külön nagy pavillonban vesz"® Zi 6iS részére egész étire hirdetést ad fel, :: az hirdethet :: 191 részt elnöke betegsi nyitai Zsoln bizta rende tevék mint dött ségen és Ko kec müepr A maj várja elsejéi - ' y.-.i • v- -w*. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom