Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-25 / 94. szám

12 DELMAGYARORSZÁG 1911 április 25 1911 alapítványokon kivül azonban még nagyon tekintélyes összegekkel járultak hozzá mindon társadalmi akció sikeréhez, amelyet nem egy esetben az ő támogatásuk valósíthatott csak meg. A három fivér édesanyját,' Holtzer Jakab özvegyét szintén jótékonyságáról ismeri mindenki. Holtzer Jakabnó elnöke a zsidó nőegyesületnek és jótékony keze mindenütt ott van, ahol szükség van arra. A kitüntetés őt is éri, hisz a fiai érdemeit méltányolta a király. A Holtzer-családnak nyolc tagja kapta meg a magyar nemességet. Holtzer Tivadar és ennek leánya Margitka, Holtzer Aladár és ennek gyermekei: István Miklós és Lóránt Pál ós Holtzer Emil és gyermekei: János és Béla. A kinevezés legközelebb jelenik meg a hivatalos lapban, de a Holtzer-esalád tagjait már hétfőn értesítette Héderváry Károly gróf miniszterelnök a kitüntetésről. A miniszterelnök a következő leiratot intézte a három fivérhez: 0 császári és királyi felsége folyó évi április 11-iltén kelt legfelsőbb elhatározásával előterjesztésemre Önnek, valamint törvényes utódainak, fivéreivel együtt, a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet a bástyái előnévvel adományozni méltóztatott. Szegeden hamar terjedt el a kitüntetés hire és általános örömet keltett mindenfelé. Az uj magyar nemeseket eddig Í3 számosan keresték föl szerencsekivánataikkal. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Április 25, kedd A szent liget. Mészáros Giza vendégfölléptével. (Páratlan 2/a-os bérlet.) „ 26, szerda A testőr. Mészáros Giza vendégfölléptével. (Páros '/«-os bérlet.) „ 27, csütörtök A kivándorló. Nagy Terussal, a szegedi tűzoltók javára. (Páratlan 1/3-os bérlet.) „ 28, péntek Cigányszerelem. (Páros 1!z-os bérlet.) „ 29, szombat Sárga liliom. Bíró Lajos konferance-ával. Bérletszünetben, fél 8 órai kezdettel. „ vasárnap 30, d. u. Lotti ezredesei. „ „ este: Elnémult harangok. (Páratlan •/,-os bérlet.) • * Vendégek a szegedi színházban. A szegedi színházban két vendégszereplés lesz a jövő héten. Mészáros Giza kedden A szent ligetben, szerdán A testőrben, Nagy Teréz pedig csütörtökön A kivándorlóban lép föl. Turcsányi Olga vendégszereplése, amelyet szintén a jövő hétre terveztek, Nyarai Antal betegsége miatt elmarad. Legközelebb megkezdődnek a bucsuföllépések is. Felhő Rózsi A leányka és a Lotti ezredesei operettekben búcsúzik, amely alkalommal a közönség bensőséges ovációban részesíti kedvencét. * Bíró Lajos irodalmi estéi. Bíró Lajos, a népszerű iró szombaton kezdte meg országos irodalmi körútját. Eger volt az első állomás, ahol Bíró a városi szinliázban tartott előadást nagyszámú közönség előtt. Vasárnap este a kassai Schalk-báz tribünjén jelent meg Biró Lajos. Április 29-én Szegedre jön, majd fölkeresi Makót, Nagykikindát, Nagybecskereket és Temesvárt. * Operett — zongora mellett. Miskolcról irják: Furcsa meglepetésben volt része tegnap este a szinházban megjelent közönségnek, amikor Plenquett örökszép zenéjü operettje, Ripp van Winkle került szinre — zongorakísérettel. A katonazenekarnak a városban tartózkodó lovassági főfelügyelő tiszteletére rendezett díszvacsorán kellett működnie. Zúgott tehát a „fekete zongora" s a szereplők észre sem véve, hogy fiókzenekarral állanak szemben, megszokott ambicióval játszották meg szerepeiket. * Pataud darabja. Pataud, a hírhedett francia szindikalista vezér a mult esztendőben tudvalevőleg hozzászagolt a színházhoz, még pedig ugy, hogy konferansz-körutra indult és előadásokat tartott Bourget „A barrikád" cimü darabjának tendenciái ellen. A színházi lámpások forrósága azonban, ugy látszik, megperzselte némileg Pataud mestert. Erre vall legalább, hogy ő, aki idáig csak sztrájkok rendezésével foglalkozott, most leült dolgozni és ha már dolgozik, természetesen darabon dolgozik. Drámájának „Holnap!" a szimbolikusan sokat sejtető cime és mint Párisból irják, a Ronaissance szinház vállalkozik a néptribun drámájának bemutatására. Pataud tehát mint színpadi szerző jelenik meg a jövő szezonban. A gyerekemberek. — Asztalossegéd és lelencleány szerelme. — (Saját tudósítónktól.) A fiu meghalt, a leány haldoklott s körülöttük a vérük feketedett, amikor megtalálták őket. A szerelmük drámájának pedig bátran adhatjuk sabloncimül: Tavasz ébredése. Szegeden, az egyik asztalostelepen, hétfőn reggel törtónt a gyilkosság és az öngyilkosság: Mucsi József huszonkét éves asztalossegéd vadászfegyverrel lelőtte a tizenhárom éves Bányai Katicát. Aztán szivenlőtte magát. Rókuson, a Mars-tér ós a Szent-Rókus-utca harmadik szám alatt, a városi közkórház közelében törtónt a dráma. Ott van Körmendy .Mátyás szegedi jónevü asztalos hatalmas ipartelepe. Körmendy, a gyár tulajdonosa, a feleségével, valamint Mucsi Józseffel az apósánál ós annak három gyermekével — köztük egy fiu és két leány — a gyári épület udvarán épült külön házban laknak. Az utcára néző egyemeletes bérházban egy közöshadseregbali főhadnagy lakik a családjával. Körmendy családja néhány héttel ezelőtt uj taggal szaporodott. Egy tizenháromesztendős kis lelenc leánynyal Bányai (Jurizár) Katicával. A kis leányért a hozzátartozói nem birták fizetni a gyermekmenhelyen a lelenc dijat ós Körmendyék könyörületből vették magukhoz. A feltűnően szép s korához mérten igen fejlett leányba — amint a véres következményekből sejthető — beleszeretett a gyilkosa. A fiatalember hat gimnáziumot végzett a szegedi városi főgimnáziumban. Kissé korlátolt észjárása miatt tanulmányait nem folytathatta, hanem beállt sógora gyártelepére inasnak. Az asztalosmestersóget kitanulta ugyan, de nem folytatta. Sógora könyörületből tartotta magánál s apróbb házkörüli teendőket bizott rá. Mucsi vasárnap este a gyárirodából kilopott ogy töltött vadászfegyvert, amelyet a konyhában rejtett el. Hétfőn hajnalban ő is ide húzódott. Tudta, hogy a konyhát korán reggel a kis Katalin szokta takarítani. Ő rá várt. A mit sem sejtő leányka reggel öt órakor lépett a konyhába. Mucsi rögtön bezárta az ajtót s közvetlen közelből Bányai Katalinra lőtt, aki eszméletlenül esett össze. A sörétszemek az oldalába fúródtak s összeroncsolták a belső részeket. Az első lövés után azonnal eldördült a második is, amely a merénylő életét oltotta ki. A golyó Mucsi szivébe hatolt s megölte. A fegyverdörrenésre fölriadt házbeiiek föltörték a konyhaajtót. A kettest mozdulatlanul feküdt, azt hitték, mindkettő halott. A mentők azonban megállapították, hogy a szerencsétlen leányka még él. Beszállították a közkórházba, hol a halállal vivődik. Az orvosok szerint semmi esetre sem marad életben. Csak sejtik, hogy a korlátolt legény kezébe reménytelen szerelem adta a gyilkos fegyvert. A vérengzésre más oka nem lehetett. Valószínű, hogy a leány nem tudott Mucsi érzelmeiről és szándékáról, legalább is azokról említést senkinek sem tett. A legónynyel, aki nem foglalkozott vele feltűnőbben, közönyösen bánt. Mucsi sem árulta el soha, hogy érdeklődne a gyermekleány iránt s hozzátartozói sem sejtették, mily végzetes terveket forral beteges agyában. Mucsi József holttestét nem fogják íölboncolni. Az öngyilkossága kétségtelenül beigazolódott és az eltemettetésére az ügyészség már meg is adta az engedélyt. Milliók helyet! Browning. Miért lett öngyilkos Lederer Ernő? siratja a milliomos fiut. — Csóka (Saját tudósítónktól.) Beszámoltunk arról a feltűnést keltő öngyilkosságról, amely a Szajol melletti pusztatenyői kastély parkjában történt, elvérezve, szivén lőtt sebbel találták péntek este a kastély urának, Lederer Károly nagybirtokosnak elsőszülött fiát, a tizennyolc éves Ernőt. A távirat, amely a Wiesbadenbe utazó szülőket útközben, Bécsben érte utói, a váratlan gyászhirroi, szerencsétlenségről szólott s nem emiitette, hogy a fiu maga kezével oltotta ki életet. Lederer Ernő öngyilkossága összefügg azzal a súlyos problémával, amely egyre sűrűbben merül föl napjainkban s amely épen a nagyúri szülőket állítja a célszerű nevelés dolgában tanácstalan helyzet elé. A Lederer-fiu tudatában volt annak, hogy dúsgazdag ház gyermeke ós eredendő hibája lett, hogy könnyen fogta föl életet. Hasztalanul intette az édesapja arra, hogy tanuljon, dolgozzék, mintha egy fillér vagyon sem várna rá s az élet örömeit hagyja ké' sőbbre, amikor már érett az élvezetekre. Javíthatatlan, kiirthatatlan könnyelműséggel mondotta a szemébe atyjának Ernő : — Te már eleget szereztél, apám, hagyj engem most már élni. (Futó kalandok.) Szemrevaló, friss, vidám fiu volt a tizennyolc éves, testileg nagyon kifejlődött fiu. És mert pénze is volt, kínálkozva kínálkoztak a kalandok. A tanulását azonban elhanyagolta. Pedig érettségi előtt állt s az apja komolyan vette » dolgot. Nem is valami nagy szerelem, csak épen egy tartósabb kaland volt soron, amikor Lederer Károly megelégelte fia helytelen életmódját Pusztai birtokára küldte, hogy ott folytassa » tanulást. És épen az tépte ki a fiu minden életkedvét, amit az apja gyógyításul szánt neki: a nagyvárosi élet hiánya. Csütörtökön arra kérte Ernő a szüleit, hogy vigyék magukkal Wiesbadenbe. Az apja azonban megtagadta a kívánság teljesítését, azt mondván fiának, hogy most csak tanuljon szorgalmasan s ha majd letette az érettségit, el' viszi magával hosszabb külföldi útra. Ernő l3' verten visszavonult a szobájába. Egész ójje nyugtalanul aludt, de reggelre kelve, szokat lanul vidám volt. Útra indult szüleitől is eze retettel búcsúzott el, sőt apjának azt is megigórte, hogy szorgalmasan tanulni fog. Amikor azonban a fogat kirobogott a parkból, hangosan fölkacagott s igy szólt öcscsőhez: — Papa és mama sem igen fognak Wiesbadenbe megérkezni! Azután verebészni hivta az öcscsét, de hamar megunta a játékot. Visszamentek a kastélyba Nemsokára vacsorához teritettek. Ernő eltűnt Keresték mindenfelé, késő este volt már, amikor ráakadtak. Halott volt, átlőtt szívvel fe küdt a parkban egy bokor alatt, (Csóka siratja a Lederer fiut.) Az öngyilkossá lett milliomos-fiut, Lederet Ernőt siratja egy egész falu nepe. Amikor a? eset törtónt, Pusztatenyőről sürgönyileg értesi tették Lederer Károly testvérbátyját, Lederer Artúrt, aki a csókái uradalom gazdálkodását vezeti s aki nagybátyja Lederer-Ernőnek. Másnap már az egész falu értesült a dologról t megdöbbenéssel fogadta a szomorú hirt. Lederef Ernőt ismerte az egész község, hiszen ott szik letett, abban a huszonháromszobás, hét kémé nyes, három szögletü kiugrásokkal diszitoB pompás kastélyban, ahol most Lederer Artuf lakik a családjával. Csókán most egyébről ser" beszélnek, mint Lederer Ernő tragédiájáról. Az uradalmi alkalmazottak egytől-egyig titkolóznak. Egy öreg gazdasági cseléd azonban kibökkentett valamit egy falubéli előtt s most már az egész község tudja, hogy „az Ernő