Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-23 / 93. szám

1911 április 19 DELHAGYARORSZAG 11 vonaton talán egy milliomodrészót sem lehe­tett volna összeszedni annak a kivitt huszon­egymillió koronának. Pedig nem jön haza egy millió vonatra való visszavándorló. Valóban nem. Béke készül Mexikóban. Nemyorkból je­lentik, hogy Porfirio Diaz takarodót fujt. A fenhéjázó válasz után, amelyet a washingtoni kormány erélyes föiszóialására küldött, észbe kapott s belátta, hogy annak könnyen ame­rikai invázió lehet a következménye, tehát a külügyminiszter utján nyilatkozatot tett az Unió mexikói követségén, hogy amennyiben a legutolsó jegyzék félreértésekre adhatott okot, visszavonja azt, oszeágában sem volt megbán­tani az Egyesült-Államokat. Ilyen körülmények között a washingtoni szonátus tegnapi ülésén már békés húrokat pengettek. Löw Lipót emlékezete. — Ünnepel a magyar zsidóság. — (Saját tudósítónktól.) A magyar zsidóság ju­nius hónap negyedikén fogja ünnepelni Löm Li­pót születésének száz éves jubileumát. Az egész ország zsidóságának ünnepe lesz ez a jubileum, mert Löw Lipót a magyar zsidóság ujabb fejlő­désében és sorsában olyan kiváló szerepet ját­szott, hogy kétségtelenül a magyar zsidóságnak egyik legkimagaslóbb alakja volt. A szegedi ünnepségen Szeged város előkelő­ségein kivül az ország zsidó hitközségei is kép­viseltetik magukat, igy a jubileum impozáns ünnepségek keretében fog lezajlani. Az ünnep­séget a szegedi régi zsidótemplom falába illesz­tett emléktábla leleplezése fogja megnyitni, ahol a szegedi daloskör és az Ászáf-kar a Szózatot ós a Himnuszt énekli. Az ünnepség folytatása a szegedi zsidó templomban lesz, ahol Löw Li­pót emlékezetére istentiszteletet tartanak. Löm Lipót nemcsak a magyar zsidóság, ha­nem a magyar nemzeti hősök között is emlé­kezetes nevet vivott ki magának. Csernaházán, Morvaországban született 1811. május huszon­kettedikén. Szülei nagy gonddal nevelték. Gyer­mekkorában legnagyobb kedvet ós hajlamot a zene iránt mutatott. Megtanult zongorázni, hegedülni, később fuvolázni. Tizenhárom éves korában elhagyta a szülői házat, hogy talmud­beli tanulmányait folytassa. Tanulmányait Prossnitzban, Óbudán, Pesten, Pozsonyban, majd Bécsben végezte. 1840. októberében Man­heimer ajánlatára Nagykanizsán prédikációkat tartott, ahol később rabbinak is megválasztották. 1842-ben megnősült, elvette a szépségéről ós szelle­mességéről híres Schmáb Leontit. Alig foglalta el Löw a rabbinusi széket, máris fölismerte, hogy a magyarosodás a hazai zsidókra nézve élet és kulturkérdés s egyúttal az emancipáció meg­teremtésének az alapja. Főelve és célja ez idő­től kezdve a magyarországi zsidóság megma­gyarositása volt. Célját nagyszabású irodalmi működésével iparkodott támogatni. Nagykani­zsáról Pápára ment. A forradalmi mozgalmak Pápán találták Löwt. A veszprémmegyei nem­zetörök mozgósítása után ő is követte hiveit és tábori lelkész lett. 1849 október ötö­dikén Haynau elfogatta és a Neugebündeben két hónapig raboskodott. 1850-ben Sze­gedre jött rabbinak. Szeged közéletében nagy szerepet játszott ós a szegedi zsidók ma­gyarosodásán lankadatlan buzgalommal fárado­zott. 1860 vége felé a nemzeti ujjáébredésben való részvételre buzdította a zsidóságot. A nemzeti hősök emlékére ünnepi istentisztelete­ket tartott és beszédeiben a magyar nemzeti érdekek mellett emelt szót. 1863-ban a „Ben­Chanaujában" megjelent kritikájáért haditör­vényszék elé állították, de kegyelmet kapott. 1875 október elején betegeskedni kezdett és a betegség nemsokára sirba vitte. Egész élete, életének minden mozzanata a zsidóság, de főleg a magyar haza érdekeit szolgálta. Tudományos munkáival pedig a tu­dományok bajnokává lett. A Lederer-fiu tragédiája. — Öngyilkosság, nem katasztrófa. — (Saját tudósítónktól.) Az Alföld legdúsabb vidékén, Szolnokon is, Szajólon is tul, ott, amerre templomtornyon, vasúti állomáson, távirópóznán és délibábon kivül csak vég­telen rónaságot látni, van Pusstatenyő, vagy más nevén Pusztakengyel, ahol tegnapelőtt az utolsó idők egyik legfeltünést keltőbb ós legrejtélyesebb katasztrófája törtónt. A Le­derer-család rengeteg vagyont érő birtokai fekszenek itt, Pusztatenyőn van Lederer Ká­roly, az egyik leggazdagabb Lederer föld­birtoka, amelynek közepén egy arisztokra­tikus, sőt fejedelmi pompájú parkban egy királyi kastély áll, ötvennél több szobával ós minden komforttal, mintha valami ural­kodó herceg vidéki palotája lenne. A sok viskó, szalmafedeles ház, rozzant vasúti állo­más után szinte szenzáció ez a rendkívül palota a nagy puszta közepén, majdnem ne­vetséges, annyira prepotens, a nagy gazdag­ságot annyira fitogtató. Ez a ragyogó kas­tély két nap óta szomorúbb és siralmasabb, mint egy kórház és tegnap óta pedig ki­halt, mint egy leégett szálloda. A Lederer­családot nagy katasztrófa érte. A család szemefénye, az elsőszülött fiu, Lederer Ernő, április huszadikán éjjel tizenegy órakor egy Browninggal szivén lőtte magát. Ön­gyilkos lett! Azonnal meghalt. Holttestét tegnap este a személyvonattal Budapestre szállították és a temetése vasárnap délelőtt tizenegy órakor lesz a régi zsidó-teme­tőben. Az öngyilkossá lett Lederer Ernő apja, Lede­rer Károly, a leggazdagabb Lederer. Lederer Károlynak és feleségének, Kohner Alicenak a családja hattagú: az öngyilkossá lett Ernő volt a legidősebb, Pál, Desirée, Andor, Anna, Péter. Lederer Ernő most volt épen tizennyolceszten­dős. Iskolába nem járt, esztendők óta magán tanuló volt és épen ugy, mint testvéreit, taná­rok, misszek ós mademoisellek tanították. Le­derer Ernő tizenyolcesztendős volt, de huszon­kettőnek látszott. Rendkívül hirtelenül nőtt, túlságosan magas volt, de nagyon szép, komoly vonású, érdekes arcú, megnyerő modorú fiu, a viselkedésében szerény és elegáns. Igen jól ta­nult, tehát elesik az az ok, hogy esetleg a ma­túrától való félelem adta a kezébe a gyilkos fegyvert. Ellenben azt mondják róla, hogy ideges természetű volt és egy kissé hipochonder és igy, ha az állítólagos tulajdonképeni ok nem felel meg a valóságnak, mással, mint idegességgel, nem lehet a végzetes rómtettet megmagyarázni Csütörtökön éjjel történt az öngyilkosság. (A család, a hozzátartozók, az alkalmazottak mind szigorúan titkolódznak és igy az alapjá­ban véve egyszerű emberi tragédia homályo­sabbá és zavarosabbá lesz.) Az tény, hogy az a beállítás, mintha a szerencsétlen fiu katasztrófa áldozatául esett volna, nem felel meg a való­ságnak. Az összes körülmények egy szándékos, alaposan megfontolt és előre elhatározott ön­gyilkosságra vallanak. Az öngyilkosság az éj­szaka sötétjében, féltizenegy és tizenegy kö­zött törtónt, tehát lehetetlen, hogy vadászás, céllövés vagy lövöldözgetés közben állott volna be a katasztrófa. Ez annál kevésbé lehet igaz, mert hiszen nem igaz, hogy flóberttel történt volna az öngyilkosság. Lederer Ernő egy leg­újabb rendszerű kilenc milliméteres Browning­gal lőtte magát szivén. A gyilkos fegyvert alig tudták a halott ökléből kicsavarni. Ledereréknél nagy vacsora volt huszadikán oste. Erre több vendég volt hivatalos a szom­széd rokonok közül ós máshonnan is, de ezek­nek a neveit szigorúan titkolják és ennek ért­hető oka is van. A vacsora, amelyen Lederer Ernő is részt vett, féltizenegyig tartott. Jó­kedvű volt, vidáman elbeszélgetett a társaság­gal, egyáltalában nem árulta el, hogy öngyilkos ak.ar lenni. A vacsora féltizenegyig tartott, de ő valamivel előbb, már negyedtizenegy órakor eltűnt az asztal mellől. Ez azonban egyáltalá­ban nem tüut föl, mert ő kissé zárkózottabb természetű volt és máskor is megtette, hogy szó nélkül távozott. A vendégek és az összes családtagok már nyugovóra tértek, amikor egyik inas fölfedezte az öngyilkosságot. Az inas a parknak a kastélytél talán száz méterre lévő lombos helyén, egy bokor alján találta meg Lederer Ernőt, aki ekkor már halott volt. A szituáció ez volt: a fiu jobb kezé­ben görcsösen szorongatta a revolvert, a fejé­vel előre bukva mellel a földön feküdt, a golyó átjárta a szivét és ekkor már csendesen szi­várgott belőle a vér. Ebből a helyzetből látható, hogy a fiatal Lederer a bokorhoz támaszkodva mellbelőtte magát, mire előrebukva holtan esett össze. Az inas, aki a megrázó fölfedezést tette, föllármázta az egész kastélyt. Borzasztó jele­netek játszódtak le ekkor. A rettentő fájda­lomtól őrjöngtek valamennyien. Lederer Ernő már halott volt, de azért gyorsan kihívták az orvost Törökszentmiklósról. Mészáros dr kör­orvos nem tehetett egyebet, minthogy a be­állott halált konstatálta. Eljárás egyelőre nem indult meg. A halottat kikutatták, de egy sző irás, egy sor utolsó üzenet nem volt nála. Minthogy pedig ajkai örökre elnémultak, meg­fejthetetlennek látszott a rettenetes tragédia oka. Aki számot tudott volna adni arról, hogy a milliói, a boldog és zavartalan élet elől mórt menekül a Kerepesi-uti temető kriptájába, az adós maradt a fölvilágositással. A különös katasztrófa megmagyarázásánál mindössze kombinációkra lehet szoritkozni. Egy beavatott ezt mondotta a Délmagyarország ki­küldött munkatársának: — Nehéz megmagyarázni ezt a borzasztó tragédiát. A család, a legszűkebb hozzátarto­zók, akiknek legjobban lehetne még tudniok valamit, egy szót sem szólnak. Ellenőrizhetet­len, de mégis legvalószínűbb az a föltevés, hogy a finoman és nagy gonddal, de gyermek­nek nevelt, koránérett, teljesen kifejlődött fiatal ember szérelmes volt valakibe. Azt mond­ják, hogy reménytelenül szerelmes, sőt, hogy szerelmének tárgya a csütörtök esti vacsorán jelen volt és talán ez valami kapcsolatot is jelent a tragédiával. De, hogy ki ez, vagy hogy igaz-e ez, ezt nehéz megállapítani. Minisztertanács Budapesten. Buda­pestről jelentik: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök elnöklésével a kabinet tagjai szombat délelőtt tizenegy órakor Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter lakásán miniszteri tanácskozásra ültek össze, amelyen a távollévő Serényi Béla gróf föld­mivelósügyi miniszter kivételével a kormány valamennyi tagja részt vett. A jegyzőkönyvet Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsos irta. A minisztertanács délután egynegyed három óráig tartott s a véderőreformmal és reszortügyekkel foglalkozott. Héderváry Ká­roly gróf miniszterelnök az éjjeli vonattal Bécsbe utazott és vasárnap audiencián jelenik meg a király előtt. Szervezeti változások a közös hadsereg­ben. A közös hadseregben a Rendeleti Köz­löny szerint szervezeti változások lépnek életbe a tüzérségnél. A krakói 6., a komáromi 7. számú vártüzór8égi zászlóaljat szervezik, Mosztárban a 3. hegyi tüzérségi dandárt, továbbá változá­sok lösznek a 4., 5., 6., 7. számú hegyitüzér­ségi dandárok kiegészitésénél s a dalmáciai tüzérségi ezred kifejlesztésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom