Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-23 / 93. szám

1911 április 19 DELHAGYARORSZAG 11 vonaton talán egy milliomodrészót sem lehetett volna összeszedni annak a kivitt huszonegymillió koronának. Pedig nem jön haza egy millió vonatra való visszavándorló. Valóban nem. Béke készül Mexikóban. Nemyorkból jelentik, hogy Porfirio Diaz takarodót fujt. A fenhéjázó válasz után, amelyet a washingtoni kormány erélyes föiszóialására küldött, észbe kapott s belátta, hogy annak könnyen amerikai invázió lehet a következménye, tehát a külügyminiszter utján nyilatkozatot tett az Unió mexikói követségén, hogy amennyiben a legutolsó jegyzék félreértésekre adhatott okot, visszavonja azt, oszeágában sem volt megbántani az Egyesült-Államokat. Ilyen körülmények között a washingtoni szonátus tegnapi ülésén már békés húrokat pengettek. Löw Lipót emlékezete. — Ünnepel a magyar zsidóság. — (Saját tudósítónktól.) A magyar zsidóság junius hónap negyedikén fogja ünnepelni Löm Lipót születésének száz éves jubileumát. Az egész ország zsidóságának ünnepe lesz ez a jubileum, mert Löw Lipót a magyar zsidóság ujabb fejlődésében és sorsában olyan kiváló szerepet játszott, hogy kétségtelenül a magyar zsidóságnak egyik legkimagaslóbb alakja volt. A szegedi ünnepségen Szeged város előkelőségein kivül az ország zsidó hitközségei is képviseltetik magukat, igy a jubileum impozáns ünnepségek keretében fog lezajlani. Az ünnepséget a szegedi régi zsidótemplom falába illesztett emléktábla leleplezése fogja megnyitni, ahol a szegedi daloskör és az Ászáf-kar a Szózatot ós a Himnuszt énekli. Az ünnepség folytatása a szegedi zsidó templomban lesz, ahol Löw Lipót emlékezetére istentiszteletet tartanak. Löm Lipót nemcsak a magyar zsidóság, hanem a magyar nemzeti hősök között is emlékezetes nevet vivott ki magának. Csernaházán, Morvaországban született 1811. május huszonkettedikén. Szülei nagy gonddal nevelték. Gyermekkorában legnagyobb kedvet ós hajlamot a zene iránt mutatott. Megtanult zongorázni, hegedülni, később fuvolázni. Tizenhárom éves korában elhagyta a szülői házat, hogy talmudbeli tanulmányait folytassa. Tanulmányait Prossnitzban, Óbudán, Pesten, Pozsonyban, majd Bécsben végezte. 1840. októberében Manheimer ajánlatára Nagykanizsán prédikációkat tartott, ahol később rabbinak is megválasztották. 1842-ben megnősült, elvette a szépségéről ós szellemességéről híres Schmáb Leontit. Alig foglalta el Löw a rabbinusi széket, máris fölismerte, hogy a magyarosodás a hazai zsidókra nézve élet és kulturkérdés s egyúttal az emancipáció megteremtésének az alapja. Főelve és célja ez időtől kezdve a magyarországi zsidóság megmagyarositása volt. Célját nagyszabású irodalmi működésével iparkodott támogatni. Nagykanizsáról Pápára ment. A forradalmi mozgalmak Pápán találták Löwt. A veszprémmegyei nemzetörök mozgósítása után ő is követte hiveit és tábori lelkész lett. 1849 október ötödikén Haynau elfogatta és a Neugebündeben két hónapig raboskodott. 1850-ben Szegedre jött rabbinak. Szeged közéletében nagy szerepet játszott ós a szegedi zsidók magyarosodásán lankadatlan buzgalommal fáradozott. 1860 vége felé a nemzeti ujjáébredésben való részvételre buzdította a zsidóságot. A nemzeti hősök emlékére ünnepi istentiszteleteket tartott és beszédeiben a magyar nemzeti érdekek mellett emelt szót. 1863-ban a „BenChanaujában" megjelent kritikájáért haditörvényszék elé állították, de kegyelmet kapott. 1875 október elején betegeskedni kezdett és a betegség nemsokára sirba vitte. Egész élete, életének minden mozzanata a zsidóság, de főleg a magyar haza érdekeit szolgálta. Tudományos munkáival pedig a tudományok bajnokává lett. A Lederer-fiu tragédiája. — Öngyilkosság, nem katasztrófa. — (Saját tudósítónktól.) Az Alföld legdúsabb vidékén, Szolnokon is, Szajólon is tul, ott, amerre templomtornyon, vasúti állomáson, távirópóznán és délibábon kivül csak végtelen rónaságot látni, van Pusstatenyő, vagy más nevén Pusztakengyel, ahol tegnapelőtt az utolsó idők egyik legfeltünést keltőbb ós legrejtélyesebb katasztrófája törtónt. A Lederer-család rengeteg vagyont érő birtokai fekszenek itt, Pusztatenyőn van Lederer Károly, az egyik leggazdagabb Lederer földbirtoka, amelynek közepén egy arisztokratikus, sőt fejedelmi pompájú parkban egy királyi kastély áll, ötvennél több szobával ós minden komforttal, mintha valami uralkodó herceg vidéki palotája lenne. A sok viskó, szalmafedeles ház, rozzant vasúti állomás után szinte szenzáció ez a rendkívül palota a nagy puszta közepén, majdnem nevetséges, annyira prepotens, a nagy gazdagságot annyira fitogtató. Ez a ragyogó kastély két nap óta szomorúbb és siralmasabb, mint egy kórház és tegnap óta pedig kihalt, mint egy leégett szálloda. A Lederercsaládot nagy katasztrófa érte. A család szemefénye, az elsőszülött fiu, Lederer Ernő, április huszadikán éjjel tizenegy órakor egy Browninggal szivén lőtte magát. Öngyilkos lett! Azonnal meghalt. Holttestét tegnap este a személyvonattal Budapestre szállították és a temetése vasárnap délelőtt tizenegy órakor lesz a régi zsidó-temetőben. Az öngyilkossá lett Lederer Ernő apja, Lederer Károly, a leggazdagabb Lederer. Lederer Károlynak és feleségének, Kohner Alicenak a családja hattagú: az öngyilkossá lett Ernő volt a legidősebb, Pál, Desirée, Andor, Anna, Péter. Lederer Ernő most volt épen tizennyolcesztendős. Iskolába nem járt, esztendők óta magán tanuló volt és épen ugy, mint testvéreit, tanárok, misszek ós mademoisellek tanították. Lederer Ernő tizenyolcesztendős volt, de huszonkettőnek látszott. Rendkívül hirtelenül nőtt, túlságosan magas volt, de nagyon szép, komoly vonású, érdekes arcú, megnyerő modorú fiu, a viselkedésében szerény és elegáns. Igen jól tanult, tehát elesik az az ok, hogy esetleg a matúrától való félelem adta a kezébe a gyilkos fegyvert. Ellenben azt mondják róla, hogy ideges természetű volt és egy kissé hipochonder és igy, ha az állítólagos tulajdonképeni ok nem felel meg a valóságnak, mással, mint idegességgel, nem lehet a végzetes rómtettet megmagyarázni Csütörtökön éjjel történt az öngyilkosság. (A család, a hozzátartozók, az alkalmazottak mind szigorúan titkolódznak és igy az alapjában véve egyszerű emberi tragédia homályosabbá és zavarosabbá lesz.) Az tény, hogy az a beállítás, mintha a szerencsétlen fiu katasztrófa áldozatául esett volna, nem felel meg a valóságnak. Az összes körülmények egy szándékos, alaposan megfontolt és előre elhatározott öngyilkosságra vallanak. Az öngyilkosság az éjszaka sötétjében, féltizenegy és tizenegy között törtónt, tehát lehetetlen, hogy vadászás, céllövés vagy lövöldözgetés közben állott volna be a katasztrófa. Ez annál kevésbé lehet igaz, mert hiszen nem igaz, hogy flóberttel történt volna az öngyilkosság. Lederer Ernő egy legújabb rendszerű kilenc milliméteres Browninggal lőtte magát szivén. A gyilkos fegyvert alig tudták a halott ökléből kicsavarni. Ledereréknél nagy vacsora volt huszadikán oste. Erre több vendég volt hivatalos a szomszéd rokonok közül ós máshonnan is, de ezeknek a neveit szigorúan titkolják és ennek érthető oka is van. A vacsora, amelyen Lederer Ernő is részt vett, féltizenegyig tartott. Jókedvű volt, vidáman elbeszélgetett a társasággal, egyáltalában nem árulta el, hogy öngyilkos ak.ar lenni. A vacsora féltizenegyig tartott, de ő valamivel előbb, már negyedtizenegy órakor eltűnt az asztal mellől. Ez azonban egyáltalában nem tüut föl, mert ő kissé zárkózottabb természetű volt és máskor is megtette, hogy szó nélkül távozott. A vendégek és az összes családtagok már nyugovóra tértek, amikor egyik inas fölfedezte az öngyilkosságot. Az inas a parknak a kastélytél talán száz méterre lévő lombos helyén, egy bokor alján találta meg Lederer Ernőt, aki ekkor már halott volt. A szituáció ez volt: a fiu jobb kezében görcsösen szorongatta a revolvert, a fejével előre bukva mellel a földön feküdt, a golyó átjárta a szivét és ekkor már csendesen szivárgott belőle a vér. Ebből a helyzetből látható, hogy a fiatal Lederer a bokorhoz támaszkodva mellbelőtte magát, mire előrebukva holtan esett össze. Az inas, aki a megrázó fölfedezést tette, föllármázta az egész kastélyt. Borzasztó jelenetek játszódtak le ekkor. A rettentő fájdalomtól őrjöngtek valamennyien. Lederer Ernő már halott volt, de azért gyorsan kihívták az orvost Törökszentmiklósról. Mészáros dr körorvos nem tehetett egyebet, minthogy a beállott halált konstatálta. Eljárás egyelőre nem indult meg. A halottat kikutatták, de egy sző irás, egy sor utolsó üzenet nem volt nála. Minthogy pedig ajkai örökre elnémultak, megfejthetetlennek látszott a rettenetes tragédia oka. Aki számot tudott volna adni arról, hogy a milliói, a boldog és zavartalan élet elől mórt menekül a Kerepesi-uti temető kriptájába, az adós maradt a fölvilágositással. A különös katasztrófa megmagyarázásánál mindössze kombinációkra lehet szoritkozni. Egy beavatott ezt mondotta a Délmagyarország kiküldött munkatársának: — Nehéz megmagyarázni ezt a borzasztó tragédiát. A család, a legszűkebb hozzátartozók, akiknek legjobban lehetne még tudniok valamit, egy szót sem szólnak. Ellenőrizhetetlen, de mégis legvalószínűbb az a föltevés, hogy a finoman és nagy gonddal, de gyermeknek nevelt, koránérett, teljesen kifejlődött fiatal ember szérelmes volt valakibe. Azt mondják, hogy reménytelenül szerelmes, sőt, hogy szerelmének tárgya a csütörtök esti vacsorán jelen volt és talán ez valami kapcsolatot is jelent a tragédiával. De, hogy ki ez, vagy hogy igaz-e ez, ezt nehéz megállapítani. Minisztertanács Budapesten. Budapestről jelentik: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök elnöklésével a kabinet tagjai szombat délelőtt tizenegy órakor Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter lakásán miniszteri tanácskozásra ültek össze, amelyen a távollévő Serényi Béla gróf földmivelósügyi miniszter kivételével a kormány valamennyi tagja részt vett. A jegyzőkönyvet Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsos irta. A minisztertanács délután egynegyed három óráig tartott s a véderőreformmal és reszortügyekkel foglalkozott. Héderváry Károly gróf miniszterelnök az éjjeli vonattal Bécsbe utazott és vasárnap audiencián jelenik meg a király előtt. Szervezeti változások a közös hadseregben. A közös hadseregben a Rendeleti Közlöny szerint szervezeti változások lépnek életbe a tüzérségnél. A krakói 6., a komáromi 7. számú vártüzór8égi zászlóaljat szervezik, Mosztárban a 3. hegyi tüzérségi dandárt, továbbá változások lösznek a 4., 5., 6., 7. számú hegyitüzérségi dandárok kiegészitésénél s a dalmáciai tüzérségi ezred kifejlesztésével.