Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-08 / 81. szám

7W" & 1911 április 8 223 DELMAGYARORSZÁG NAP! HÍREK <5pi adi anné f®" lombait kor®1 hét en fll" szer1 ap1 J j Kopogatott Sárközy. (Saját tudósítónktól.) Beszéljünk még egyszer Sárközy Istvánról, az utolsó, elkésett romantikusról, a kigolyózott kaszinótagról, mondjuk ol az életének azt a jelenetét, amely szomorúbb; leverőbb lehetett, mint amikor megtudta a kigolyózást. »Hétfőn este történt az orfeumi botrány. E nap délutánján féihat órakor Sárközy megjelent az Erzsébet-tér 18. számú házban. Ahol a harmadik emelet negyedik ajtószám alatt Zichy István gróf lakik a feleségével. Már sötétedett, de a házban még nem gyújtották meg a lépcsőházi kandelábereket. Sárközy előbb a Labori fényképész kirakata mellett álldogált, aztán bement a lépcsőházban. Épen akkor jött haza Brammer Ödön kereskedelmi tanácsos felesége, aki szintén a házban lakik, közvetlenül Zichyék alatt. Sárközy akkor vette észre az úriasszonyt, amikor az már beszállt a liftbe. A sötétben valószínűleg összetévesztette a kereskedelmi tanácsosnét a grófnéval, mert egy ugrással a liftnél termett, megragadta az ajtót és be akart szállni. A lift azonban már megindult, Brammernó hangosan fölsikoltott, meglepte és megijesztette ez a különös ember, aki dühösen, ökleit mutogatta a lépcsőházban. Sárközy egy pillanatig kétségbeesve nézett a lift után, aztán hatalmas ugrásokkal futott föl a lépcsőn, olyan gyorsan, hogy a második emeleten elérte a liftet. Csak a második emeleten vette észre, hogy tévedett, az üldözött hölgy nem azonos gróf Zichy Istvánnéval. Fölment a harmadik emeletre és a négy ajtószám alatt becsöngetett. Az ajtót azonban nem nyitották ki. A gróf egy óra előtt ment el hazulról Dégenfeld Imre társaságában, az inast kocsiért küldték ós a komorna a grófnét öltöztette. Sárközy mégegyszer csöngetett, aztán bekopogott. Nem kapott választ. Erre az udvari ablakon kopogtatott, majd a komorna ajtaján zörgetett. Az egész ház tanuja volt ennek a különös jelenetnek. Mindenki tudta, miről van szó. Azt mondják, Sárközy igen izgatott volt, az arca halálsápadt és a keze remegett. Még néhányszor bekopogtatott az ablakon, aztáu lassan, szomorúan elment. Egy óra hosszat a túlsó oldalon sétált. Bizonyára láthatta, hogy Zichy és Dégenfeld a 262. számú kétfogatú bérkocsin hazaérkeztek. Amikor a grófok fölmentek, Sárközy megkérdezte a kocsist, hová rendelték. — Ugy hallom, a Royai-orfeumba megyünk. A portás is ezt a fölvilágosítást adta. Zuhogó esőben várta az utolsó romantikus a grófokat. Alaposan összeázhatott, mire kijött a társaság: a Zichy-pár, Dégenfeld ós Farkas László dr. A kamarás, aki alaposan megázott, hazament, átöltözött és igy ment az utolsó randevújára. Hétfő éjszaka még föltűnt az Erzsébet-téren. Azóta nem látták. De Zichy grófné sem volt azóta az utcán. Boldogan él a férjével. — Lapunk egyes példányai Budapesten, a lioiionczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — A Durand-itéletet megsemmisítették. Pdrisból jelentik, hogy a semmisitőszék megsemmisítette a Durand munkásvezér ellen hozott halálos ítéletet. Ez a hir ép olyan nagy örömet okoz a francia munkássziveknek, mint amekkora lázongásra szilajitotta őket annak idején a halálos Ítélet. Durandot tudvalevőleg azért Ítélték halálra, mert őt mondották a nagy sztrájkok idején egy dokkmunkás halála okozójának. Jaurés és Hervé okkor akcióba léptek Durand mellett s kieszközölték, hogy Faures elnök megkegyelmezett a szerencsétlennek, ki mindvégig ártatlanságát hangoztatta s akit már az őrület környékezett igaztalanul szenvedett fogságában. Most a semmitőszék igazolta ártatlanságát s a meghurcolt Durandnak fényes elégtételt adott. — A király a felekezeti békéről. Bécsből jelentik: A király a két evangélikus hitközség küldöttségének üdvözlésére a következő szavakkal válaszolt: — Hálájuk és hagyományos hűségük biztosítása, amelyet önök az ágostai ós helvét hitvallású evangélikusok nevében kifejeztek, élénk megelégedéssel tölt el. Óhajtom, hogy valamennyi elismert felekezet egyenlőjoguságának önök által kifejezett eszméje eggre mélyebb gyökeret verjen és útját egyengesse valamennyi polgár békéjének és egymás mellett való vallási együttélésének. Meg vagyok róla győződve, hogy az evangélikus egyházak vezetősége, miként eddig, ugy ezután is a béke érdekében fog működni ós hogy az egész papság a lojalitás intenciójával eltelve, ezt az érzést gondosan fogja ápolni és megóvni. Fogadják nagyon megörvendeztető üdvözlésükért legmelegebb köszönetemet és biztosítsák liitsorsosaikat állandó kegyelmemről ós gondoskodásomról ós vigyék el nekik császári üdvözletemet. — Egyik fővárosi újság és a szegedi egyetem. Magyarország nagy városai évek óta versenyeznek a harmadik egyetemért. Ez a kulturális verseny bennünket szegedieket érdekel legjobban, mert, hisz a verseny legagilisabb résztvevői mi vagyunk és mi akarunk kockára tenni legtöbbet. A Délmagyarország bőven fejtegette és indokolta érvekkel a szegedi egyetem létjogosultságát, akkor, mikor a város tizenegy milliót ajánlott föl a harmadik egyetemért. A fővárosi lapok kivétel nélkül nagyszimpátiával tartanak ki Szeged város mellett. Ma A Polgár Dicső verseny cimen vezércikkel támogatja Szeged és a Délvidék mozgalmát és többek között igy ir a Polgár: — A városok kulturális versenye most kétszeresen figyelemre méltó, mert most tárgyalja a képviselőház a költségvetés belügyi tárcáját, melynek megvitatása során mindig szó kerül a magyar városok szűkes viszonyairól, küzdelmeiről ós szegénységéről. És épen most, amikor a magyar városok gondjairól történik említés, figyelhetjük meg azt az áldozatokra kész, nemes versenyt, amelylyel az ország nagy városai szinte viaskodnak a harmadik egyetemért. Ebben a versenyben Szeged városa hallatta szavát, amikor közgyűlési határozatot hozott, amely tizenegy milliót ajánl föl a harmadik egyetemért. Nem azért foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mintha Szeged vagy más aspiráns város érdekében néhány korteskedő szót akarnánk mondani. Ebben a kérdésben igazán semmi helye nincs a korteskedésnek, amivel Magyarországon már annyi komoly ügyet tettek tönkre. A döntés bizonyára annak a városnak fogja juttatni ezt a sóvárgott dicsőséget, amelyik legméltóbb reá. — Hadjátékok Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: Pénteken fejeződtek be a pozsonyi liadapródiskolában az április negyedike óta folyó hadjátókok. A hadjátékokon Frigyes föhercegen kivül igen sok katonai móltóság jelent meg Magyarországból és Ausztriából. — A tanítóképzők tanterve. Budapestről jelentik: Az országos tanügyi tanács állandó bizottsága pénteken Fináczy Ernő egyetemi tanár elnökletével ülést tartott, melyen a kultuszkormány részéről Balogh Jenő államtitkár jelent meg. A bizottság az állami tanítóképzők tantervével ós módszeres utasításaival foglalkozott. — Elmarad az isteni tisztelet. A szegedi belvárosi római katolikus templomban az április tizenegyedikén tartani szokott isteni tisztelet az idén elmarad, mert április tizenegyedike a nagyhétbe esik. — Gróf Dezső rendőrbíztos ünneplése. Gróf Dezső rendőrbiztostól, aki másfél évig helyettesitette a szegedi Felsőközpontoii Vadász Lajos tiszteletbeli alkapitányt, ünnepiesen búcsúzott el a tanya népe. A népszerű rendőrtisztviselő tiszteletére bankettet rendeztek, amelyen több százan vettek részt. Gróf Dezső másfél év alatt igazán mintarendet teremtett a tanyán. Erélyes intézkedéseivel beszüntette a véres verekedésekre alkalmat adó dugott bálakat s megakadályozta a napirenden levő tolvajlásokat. Az ő erejének köszönhető, hogy a mult évben a bűnesetek száma ötvenszázalókkal csökkent. Az uj pusztai biztos, Pottyondy Miklós tiszteletbeli alkapitány kezében szintén biztosítva van a tanyavilág rendje és a lakosság békéje. — A galilei kör estje. A galilei kör irodalmi ós művészeti fölolvasó-estólyeinek sorát kilencedikén, vasárnap este félhet órakor nyitják meg a kör budapesti helyiségében. Ez a program: Szini Gyula novellát olvas föl, Tóth Árpád uj verseiből olvas, Nagy Endre véleményt mond egyről-másról, Feleky Géza „Cezanne hagyatéka" cimen tart szabad előadást, Forbáth Sándor „Az asszonyok parkja" cimü versciklusából olvas föl, végül Miklós Jenő egy uj novellájával zárja be az estét. Vendégeket szivesen lát az elnökség. — Bácskai nábobok. Szabadkáról jelentik, hogy ott most állapították meg a virilisták jegyzékét. Bácsbodrog vármegye virilistái közül 1911. évben a legtöbb adót fizetnek Chotek Rezső gróf 90.012, Dungyerszky Lázár 40.394, Leibacb Péter 27.120, Vojnits István báró 23.029, Rendi Lajos báró 15,763, Dungyerszky István 14.866, Lelbach László dr 14.626, Hammerstein Richárd báró 13.144, Széchenyi Emil gróf 11.800 koronát. A legkisebb virilista adója 1182 korona. — A sorozás. A sorozás pénteki ötödik napján folytatólagosan vizsgálták a második korosztálybelieket. Összesen huszonkilenc legény vált be, vagyis felelt meg teljesen. — Pályázat ösztöndijakra. A tengerészeti akadémiában és az állami honvédállatorvosi akadémiában több ösztöndíjas és alapitványos hely üresedett meg. Akik pályázni akarnak és kíváncsiak a föltótelekre, azok Bárdoss Béla városi osztályjegyzőnél (városháza, első emelet 11. ajtó) érdeklődhetnek. — A hideg. A meteorológiai intézethez beérkezett jelentések szerint az ország minden részében szokatlanul hűvös az időjárás. A csapadék Erdély nyugati felén és a vele szomszédos alföldi részeken volt a legnagyobb. Ezeken a helyeken azonban csak kevés hó esett, inkább eső hóval vegyest, vagy — legtöbb helyütt — csak eső. Az qrszág egyéb vidékein, ahol havazott, átlagban csak egy-két milliméter csapadók volt. A délkeleti részeket kivéve, majdnem mindenütt havazott. Az északi részeken nem volt általános a csapadék, csak fele részén. Ma reggel havazott: a Dunántul Magyaróvárott, Keszthelyen és Komáromban, az Alföldön Nagyváradon, Debrecenben, Orosházán, Aradon, Zsombolyán, Versecen és Temesvárott. TemesWWWW!'!1' ITHMWW fl villamos vasúti jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad ei a „Délmagyarország" kiadóhivatala.