Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-28 / 97. szám

1911 április 23 ban súlyosan érezhetővé válik és magára az Őstermelésre gyakorol káros visszahatást, az életviszonyokat nehezíti meg és a mindinkább emelkedő drágaság forrásává válik. — Ezek mellett mezőgazdaságunk nem eléggé belterjes, a terményeket nyers, földolgo­zatlan állapotban viszik el a vármegye terüle­téről, az állattenyésztés visszafejlődik, a ren­delkezésre álló természeti erők csak nagyon csekély részben vannak az őstermelés javára értékesítve. Mindezek akadályozzák a lakosság anyagi jólétének és az ezzel karöltve járó sza­porodásának emelkedését. Ezek a bajok helyi intézkedésekkel nem, vagy csak nagyon kis mértékben orvosolhatók. A közigazgatási ható­ságoknak a nép jólétére, boldogulására irányuló törekvése jelentékenyebb eredményeket csak akkor érhet el, ha törvényhozási alkotások ré­vén közgazdasági rendszerünk mélyreható át­alakuláson megy át, akónt, hogy mezőgazda­ságunk intenziv fejlődést, az ipar ós kereske­delem pedig nagyarányú föllendülést nyer. A képviselőház ülése. — Gazdasági reformok. — (Saját tudósítónktól.) Két munkapárti és egy függetlenségi képviselő vettek részt csütörtökön a földművelésügyi költségvetés vitájában. Bornemissza Lajos báró a fel­vidéki középbirtokosság nehéz helyzetét tette szóvá és a felvidéki erdőpolitika reví­zióját követelte, Krolopp Hugó pedig a mezőgazdasági kísérleti állomások ügyének fölkarolását ajánlotta a kormány figyelmébe. Mindketten elfogadták a javaslatot Bosnyák Géza, a függetlenségi, természetesen „elv­ből" nem járult hozzá és a gazdasági közös­ség ellen szónokolt. Berzeviczy Albert elnök az ülés megnyitása után fölolvastatta az összeférhetetlenségi itélő­bizottságnuk Lévay Lajos báró ügyében tegnap hozott Ítéletét, amely szerint Lévaynál össze­férhetetlenség esető nem forog fönn. Ezután folytatták a költségvetés tárgyalását, a föld­mivelósi tárca általános vitáját. (Serényi miniszter politikája.) Bornemissza Lajos (munkapárti) elismeréssel szólt Serényi politikájáról, amelylyel eltalálta a módot a közgazdasági ellentétek kiegyenlíté­sére. Néhol még a helyi ellentéteket is sike­rült elsimítania. Rosz szokás, ha a társadal­mat hozzászoktatják a gyors állami segélyhez, inkább arról kellene gondoskodni, hogy a nép munkaalkalmai szaporodjanak és tisztességes bórt kapjanak. Ha Magyarországon hibák van­nak a közgazdasági törvényekben, ezeknek nem a tisztviselők az okai, hanem az az alap, ame­lyen a törvényeket megalkották. Szükséges azonban, hogy egyes ágakra job­ban kiterjedjen a kormány figyelme. Igy az erdőpolitika kissé lanyha, túlságosan sok a ko­pár terület, aminek nem lenne szabad megtör­ténnie. Az eljárás minden egyes kérdés rende­zésénél olyan hosszadalmas, hogy eltart két­három évig, mig például egy kis helyet befási­tanak. A legszegényebb községekre két-három évi erdőhátralék terhe háramlik, mihelyt egy rossz esztendő jön közbe. Egy hang balról: Igy van ez Erdélyben is. (Helyeslés.) Fölkiáltások: Mindenütt igy van! Bornemissza Lajos báró: Ez nem pártkérdés (Ugy van!), mindnyájunknak egyet kell érteni abban, hogy a szegény felvidéki népnek helyze­tét e téren javítsuk. Elismerést érdemel a földmivelésügyi minisz­ter, hogy legelők fejlesztése céljából sikerült nagyobb összeget fölvennie a költségvetésbe. Csak arra kell kérni a- minisztert: tartsa távol ezektől a legelőktől az erdészeti hatóságokat. (Helyeslés és derültség.) (A kivándorlás.) A parcellázási politika nem mindenütt helye­selhető, mert oktalan kivándorlásra csábítja az országnak azt a lakosságát is, amely pedig anélküi is meg tudna élni. Egy hang : ínség miatt mennek ki! DELMAGYARORSZAG Bornemissza Lajos báró: Aki Ínség miatt vándorol ki, jobb, ha minél előbb megy, mert az hasznavehetetlen, rossz elem, jobb, ha nincs itt. A lakosság azért vándorol ki, hogy pénzt szerezzen és meggyarapodva visszatérve, házat építsen, földet vegyen. A jogtalan kivándorlást meg kell akadályozni, de aki jogosan vándorol ki, engedni kelj, mert a polgári szabadságot korlátozni nem lehet. Bizalommal viseltetik a miniszter iránt és elfogadta a költségvetést. (Helyeslés a bal­oldalon.) (Segélyt a népnek!) Bosnyák Géza (Justh-párti) szerint a kor­mány ok nélkül takarékoskodik a földmivelés­ügyi költségvetésben. A takarékosság szép elv, de n m ennél a tárcánál. Nemzeti kötelesség a földmivesosztály kenyerének biztosítása, mert ettől függ az ipar és kereskedelem fejlő­dése is. Ezután részletesen foglalkozott a költségve­tés egyes tóteleivel ós előadta módosításait. A megyék, kisközségek anyagiakkal, ingyen apa­: Hatokkal segélyezendők. Nemcsak a kisbir­tokosság, hanem a középosztály is rászorul a segélyre. Nem fogadta el a költségvetést. Az elnök tiz percre fölfüggesztette az ülést. Szünet után Bosnyák Géza az állami tüzkár­és állatbiztosítás szükségességét fejtegette s ez iránt határozati javaslatot terjesztett elő. Krolopp Hugó a mezőgazdasági kísérleti ál­lomások ügyét ajánlotta a földművelési kor­mány figyelmébe. Ma a modern mezőgazdasági termelés el sem képzelhető a kísérleti állomá­sok munkája nélkül, melyek a termelésre leg­inkább alkalmas fajokat kiválasztják a speciá­lis éghajlati és talajviszonyok figyelembevéte­lével. A növénynemesités fontosságára is föl­hívta a Ház figyelmét. Krolopp beszéde után az elnök az ülést két órakor berekesztette. A bécsi tanácskozás. — Kész a megegyezés. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök, aki tegnap este érke­zett Bécsbe, ma délelőtt a közös hadügy­minisztériumban folytatta a tárgyalásokat Bienerth báró osztrák miniszterelnökkel a katonai büntető pörrendtartás függőben lévő kérdéseiről. A tanácskozás, amelyen részt vett Schönaich báró közös hadügyminiszter is, csaknem három óra hosszat, háromnegyed egyig tartott. Utána Héderváry gróf a ma­gyar minisztériumba hajtatott s az ott vá­rakozó újságírók előtt kijelentette, hogy a függőben lévő kérdések dolgában elvi meg­egyezés jött létre s csupán a létrejött meg­állapodások megszövegezése van hátra. E célból pénteken délelőtt ujabb tanácskozás lesz, amelyen a két állam igazságügyminisz­terei is részt vesznek. A megállapodás rész­letei egyelőre még nem ismeretesek. A két miniszterelnök tanácskozásáról a következő táviratot kaptuk: Bécs, április 27. A két kormánynak a katonai javaslatok­ról folytatott tárgyalásai befejező stádiumba jutottak. A ma délelőtt a közös hadügyminisz­tériumban folytatott tanácskozás a két kor­mány megállapodásával ért véget. Az érte­kezlet háromnegyed egyig tartott. A tanács­kozás után Héderváry Károly gróf megjelent a magyar minisztériumban, ahol a Budapesti Tudósítót fölhatalmazta a közlemény köz­lésre: A mai tanácskozáson a katonai büntető­pörrendtartás törvénytervezeteinek még függő­ben volt kérdése dolgában a két kormány elvi megállapodásra jutott. A megállapodás formu­lázása céljából holnap a két igazságügyminisz­ter bevonásával ujabb értekezlet lesz. Héderváry Károly gróf miniszterelnök negyed­kettőkor telefonon érintkezésbe lépett Székely Ferenc igazságügyminiszterrel Bécsbe való uta­zása céljából. Tekintettel arra, hogy a tanács­kozásokat holnap alkalmasint formálisan is be­19 fejezik, mára további tanácskozás nem lett tervbe véve. Királyi kihallgatás sem lesz egy­előre. Héderváry Károly gróf miniszterelnök a kér­dés formális elintézéséig Bécsben marad. Bécs, április 27. Ma délelőtt a hadügyminisztériumban a két miniszterelnök között tanácskozás volt, amelyen a hadügyminiszter is résztvett, mint szakember. A tanácskozás félegyig tartott ós eredménye az, hogy a függő differenciákban elvi megegyezés jött létre. Az elvi megegyezés keresztülvitele és a részle­tek megállapítása végett holnap az osztrák miniszterelnökségi palotában ujabb tanács­kozás lesz, amelyen a két igazságügyminisz­ter is, mint jogi szakember részt fog venni. A király ma senkit sem fogadott a kor­mányférfiak közül, de valószínű, liogy Hé­derváry gróf a holnapi tanácskozás után a királynak jelentést fog tenni a tárgyalás befejezéséről és eredményéről. A magyar miniszterelnök péntek - estig mindenesetre Bécsben marad. Májusi előléptetések. — Szegedi katonák és államvasutiak. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország vasárnapi számában már közöltük a szegedi katonai előléptetéseket, melyeket most hi­vatalosan megerősített a csütörtökön dél­után két órakor megjelent Verordnungsblatt. A katonai kinevezéseken kivül nem marad­tak el az államvasuti előléptetések sem. Ezt bizonyltja az államvasutak által szintén teg­nap kiadott hivatalos értesitós. A szegedi katonaságnál a következő ki­nevezések és változások történtek. A 46. ggalogezredben: Kouff Róbert őrnagyot, az avtováci 3. zászlóalj parancsnokát és Knesl József őrnagy, hadkiegészítő parancsnokot al­ezredessé, Dominig Ernő és Pánvitz Vilmos kapitányokat őrnagyokká, Perhács Gyula had­nagyot főhadnagygyá, Bóth Vilmos, Tilger Fe­renc, Scheirich István, Heinrich Oszkár ós Er­délyi László zászlósokat hadnagyokká. A szegedi 14. utászzászlóaljban: Golobrdói Serdicz Bogdán főhadnagyot, a kismartoni ka­tonai főreáliskola tanárát, Csobán Traján fő­hadnagyot és burgbruckeni Richter Ferdinánd főhadnagyot a katonai léghajós-osztálynál kapi­tánynyá, Jurkovics Ede zászlóst hadnagygyá nevezte ki a király. Az ötödik honvédgyalogezredben: Urbanek István, Indrikovics Sándor, Egyed József, Pet­rán Sándor, Schwarts József hadnagyot főhad­nagyokká, Prág Frigyes hadnagy gazdászati tisztet főhadnagy gazdászati tisztté nevezte ki a király. A II. honvédkerületi parancsnokságnál: Lich­tenegger Lajos dr és Rosenberg Ármin dr törzs­orvosokat II. osztályú főtörzsorvosokká, Eisen­stadter Alajos helyi alkalmazásbeli századost őrnagygtjá, Iilug Ferenc gazdasági századost őrnagygyá, Bobai Győrfi László főhadnagyot főhadnagy-főbiróvá, Bay Bertalan tartalékos fö­hadnagy-hadbirót, Schnitzler Ágost főhadnagyot alhadbiztossá. A II. csendőrkerületnél: Terts Béla főhadna­gyot századossá. A volt szegedi tisztek közül: Bartavári Bar­tuska "Miksa lugosi dandárparancsnok, vezér­őrnagyot altábornagygyá, Gombos Mihály ve­zérkari őrnagyot, a budapesti első honvédkerü­let vezérkari főnökét alezredessé, Palotás Fausztin soproni helyi alkalmazású századost, a kitűnő irót őrnagygyá, Tóthváradi Asbóth Ödön huszárfőhadnagyot a budapesti első huszárez­rednél századossá nevezte ki a király. A magyar királyi államvasutaknál igen nagyarányú előléptetések történtek. Az ál­lamvasutak igazgatósága csütörtökön tette közzé a májusi előléptetést. Nemcsak azo­kat léptették elő, akiknek várakozási ide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom