Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-09 / 82. szám
uu rjjamm^w ' ''"WSPStttfWBBM 4 Kapcsolatba hozni más kérdéssel nem engedi. Sokat markolni nem fog. Erre vállalkozott, ezt meg fogja csinálni, de ma még ok nélkül izgalmakat fölidézni nem akar. A költségvetést elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobbról.) A miniszterelnök beszéde után Horváth Mihály határozati javaslatát visszavonván, az elnök elrendelte a szavazást. A többség a belügyi költségvetést az összes hatarozati javaslatok elvetésével általánosságban elfogadta. Polónyi Géza személyes kérdésben kért szót. Azt hangoztatta, hogy most is hive az általános választói jognak és föntartja azt a tegnapi állítását, hogy a reformklubot a szabadkőművesek alapították. A városok tótelénél a rendezett tanácsú városok érdekében Mártonffy Márton szólalt föl a kisebb városok érdekében. Khuen-Héderváry Károly gróf minisztereinők válasza után a tételt változatlanul elfogadták. Párisban. Irta Brüller Gyula. (II.) A párisi nagy boulevardokon vagyunk, esteledik, nem tehetünk helyesebb dolgot, mint betérünk valamely színházba. De melyikbe? Nehéz a választás. A huszonnégy szinház direktor egyesülése szülte dicséretre méltó ujitás lehetővé tette, hogy a sarki falragaszon huszonnégy szinház ugyanannyi műsorát egyszerre tanulmányozhassuk és összehasonlíthassuk. A döntés a legközelebb fekvő Antoine-szinházat favorizálta. Ez a szinház arról nevezetes, hogy azóta, amióta az Odeón jelenlegi igazgatója, Antoine (körülbelül tizenöt esztendeje) megnyitotta, kiválóan sikerült darabok mint például a Brieux színmüvei, meg az Oiseaux de Passage, Karenin Anna és sok más magas röptű előadás, majdnem minden este megtöltötte az ezer helyből álló nézőteret. Az Aphrodité szerzőjének, Pierre Louys-n&Vi egy igen érdekes regényéből készült ez a darab, amelynek előadásához nehezen kaptam jegyet és amely előadást nagy élvezettel néztem. Pierre Louys a madridi muzeumben lévő az után a hires Goya kép után, amely négy aszszonyt ábrázol, midőn egy kendőből alakított ponyvában dobálnak egy emberalaku bábot a Pár pillanat múlva közeledő evezőcsapások zaját hallottuk. Ugyanakkor a hegyek felől tompa dübörgés kerekedett. Egy villám cikázott végig a hirtelen beborult égboltozaton és nehéz esőcseppek kezdtek aláhullani. A leány ideges mozdulattal rákötötte fehér fátyolát széles szalmakalapjára, utiköpenyét összehúzta a keble fölött, kezébe vette utazó táskáját s lesietett a terraszról a tóhoz vezető kőlépcsőkön, ahol a Iadikos épen kikötött. Közvetlenül mellettünk haladt el, anélkül, hogy észre vett volna. Beleugrott a ladikba és szinte odahanyatlott a keskeny ülőpadra. A hajós ki akarta fesziteni a ponyvafödelet, de ő heves mozdulattal leintette és fojtott hangon szólt reá: — Préstől Presto! A csónakos az ég felé mutatott és keresztet vetett. Gazdánk rákiáltott, hogy siessen. Most már zuhogott az eső. Az ember megmártotta evezőjét és a következő percben a ladik eltűnt a sötétben. Ekkor hatalmas villám csapott le a viz tükrére és velőkig ható dörrenés reszkettette meg a levegőt. Nekünk kettőnknek ugy tetszett, mintha ugyanakkor abból az irányból, ahol a bárka eltűnt, lövés dördült volna el. Megdermedve néztünk egymásra. Gazdánkat egész testében reszketés fogta el és szinte önkívületben kiáltott föl: — Misercordia, Madonna, il demone del Lago! Irgalmazz, szűzanyám, a tó démona! Másnap kora hajnalban csónakon átvittük magunkat Stresaba, hogy az első gőzhajóval hátat fordítsunk a Lago Maggiorénak. DÉLMAÜYAR0RSZÁ6 levegőbe, irta meg a La femme-et le Pantin cimü nagyhatású regényét. Aféle gomb a kabáthoz, de igen sikerült munka ez, amelyből — az Antoine-szinház jelenlegi igazgatója, Gémier unszolására mindenáron darabot kellett faragnia, aminthogy mostanában minden jobb regényből szinre alkalmas drámát csinálni a divat. Gémier nem tágított és igy Pierre Louys kénytelenül egyesült Pierre Frondaie barátjával, aki fiatal kora dacára, utóbbi időben, néhány meglepően jó színdarabjával tünt föl. Kettősben szinre alkalmazták a „La femme-et le Pantin"-!. Sok nehézséget leküzdve elkészült a tartalomhü szinmü, de a szinre kerülés körül akadályok merültek föl, mert az Asszony és a paprikajancsi — igy nevezném a darabot magyarul — főszereplője Concha Pérez egy enigmatikusan érdekes, szellemes kis fiatal sevillai szivarkészitőleány az előadás folyamán táncmüvészetével kell, hogy föltűnést keltsen, no meg azért is, mert a Pierre Lonys regényének legszebb részei a kies vidékek és a sevillai farsang festőies leirásai — megérdemelték, liogy a szinmüben is érvényre jussanak.* A párisi közönség sokat ad a koregrafikus művészetre, a szinésznők ennek tudatában sokat fáradnak azon, hogy a kényes igényeket kielégítsék. Sokat tanulják a táncot és úgyszólván minden szinésznő egyszersmind táncmüvósznő is. És Gémier igazgató még sem tudott alkalmas főszereplőre szert tenni. Sokat számított Polaire-re, aki ugy alakjára nézve mint tudás tekintetében a legjobban felelt volna meg. De Polaire nem vállalkozott a nehéz szerepre. Egy véletlen folytán fedezte föl Gémier Régina Badet-ben a párisi Opéra-Comique prima ballerinájában az igazán csodálatraméltó elsőrendű ós elsőrangú drámai színművésznőt. Meg is kötötte vele hamarosan a szerződést. Midőn megtörtént a megállapodás a főszereplő személyében, akkor még egy igen fontos kérdés várt megoldásra — a dekoráció. A diszletkérdés miatt a direktor harmadmagával Spanyolországba utazott és néhány hétig tanulmányozta a sevillai viszonyokat, az ottani farsangot és sok minden mást, aminek eredményeképen természet és történethü diszitmények díszletek és jelmezek ékítik az előadást. Az érdekes díszletek, meg a főszereplő (Concha Perez) feltűnést keltő, művésziesen plasztikus, meztelen tánca — ami miatt szintén baj volt és amit előadni csak hosszú utánjárás után engedtek meg — kimaradhatatlan fő kellékei e hires darabnak. Pierre Louys müvének Sujetje olyan hihetetlenül érthetetlen, hogy a nagy sikert aratott regénye sem érnek sokat, ha a mellékkörülmények leírása nem volna olyan élénken érdekfeszítő. A darab meséje egyébként ez: Don Mateo Diaz, egy negyven óv körüli gazdag férfi, megismeri az egész fiatal Concha Pérez-t, amidőn egy spanyol cigányleánynyal, egy zsitánnal pörlekedik és szellemességével feltűnik. Don Mateo lassan-lassan szerelmes lesz a kis Conchá-ba, ós elhagyja érte az őt hevesen szerető kedveiét, egy olasz leányt, De Concha azonban ennek ellenőre is féltékeny az olasz leányra s e miatt nehezen kieszelhető módon kinozza Don Mateot, akit már ekkor is nagyon szeret. A kis Concha mindig attól tart, hogy Don Mateo nem fogja őt ugy szeretni, amint azt óhajtja; hogy Don Mateo nem tudja majd megérteni ártatlanságának értókét és értékelni azt az áldozatot, amelyet Don Mateoért hozni akar. Megtörtónt, hogy Don Mateo minden különös gondolat vagy utógondolat nélkül jobb módba akarja segíteni Concha Peréz-1 és anyját s ezért pénzt ad ez utóbbinak. Concha ezt gyűlöletes vásárnak tekinti és megszökik, nem törődve azzal, hogy szökése Don Mateonak óriási fájdalmat és önmagának gyötrelmeket 1911 április 9 okoz, de még azzal sem, hogy miből fog megélni. A kis Concha mintsemhogy pénzt fogadjon el szerelmesétől, inkább táncosnőnek megy. Kurta korcsmákba, ahová duhaj nemzetközi tengerparti munkások ós tengerészek járnak, előadja a hires sevillai táncot. Egy ilyen lebujban mutatja be — üzletzárás után — néhány jómódú kiránduló angol előtt, akik az ilyen különlegességet mindig szívesen és jól fizetik meg — a hires meztelen táncát. Ekkor még mindig bírja teljes lelki és testi tisztaságát. Don Mateo, aki minden pihenés nélkül keresi az ő Concháját, akkor bukkan reá, amikor az angolok előtt produkálja táncát és ingerülten bántalmazni akarja. Erős fölháborodása következtében a kis Concha oktalanul fokozni akarja Diaz fájdalmát és borzasztóan kieszelt módon, kertje ajtaja mögött, de ugy, hogy Don Mateo is láthassa, oly viselkedést tanúsít, mintha egy gyermekkori pajtásának szeretője volna. Don Mateo nem birja tovább a torturát ós kínjában összeesik, mint egy báb. Az utolsó jelenetben Don Mateo újból föléled. Meg fogadja, hogy végez Conchával és Concha épen ekkor lép be a szobájába. Don Mateo brutálisan bánik a kis Conchával és elkergeti, de ekkor megvallja ós kiderül, hogy ő teljesen ártatlan, sőt mog is adja magát a kis Concha, mert érzi, hogy rabszolgája lehet az urának, Don Mateonak . . . Et finita la Comedia. És ez is probléma. Uj iskolák építési programja. — Kevés Szegeden az elemi. — (Saját tudósítónktól.) A népesség szaporodásával mindjobban érezhető lesz Szegeden, hogy kevés az iskola. Különösen áll ez az elemi iskolákra, amelyeknek szaporítására föltétlenül nagy szükség van. Az elemi iskolák egytől-egyig túlzsúfoltak és régóta tervezik már ujabb iskolák épitésót. Egyelőre Újszegeden és a Kolozsvári-téren szándékoznak tizenhat-tizenhat osztályos elemi iskolákat épiteni, azonban fokozatosan kibővitik a többi iskolát is. Szeged város költségvetése annyira tul van terhelve népoktatási költségekkel és ezek olyan rohamosan szaporodnak, hogy uj beruházásokra igen nehéz lesz fedezetet találni. Minden valószínűség szerint, ha az iskolák költségvetéseit a mérnökség elkésziti, a város az államtól kéri azok fölépítését. Amikor az uj polgári iskolákról volt szó, Szeged kérte már az államtól, hogy a Kolozsvári-téren épitsen egy tizenhat osztályos iskolát. A közoktatásügyi miniszter annak idején a kérést nem teljesítette, aminek valószínűleg részben az is az oka volt, mert az elkészített tervek szerint az épités sokba került volna. Közben a polgári iskolák méreteit is redukálták, ott is nagyobb megtakarításokat értek el és a tanács szükségesnek látta, hogy a Kolozsvári-téri iskolák terveit ismételten elkészíttesse. A mérnöki hivatal át is dolgozta a terveket, azokat bemutatta a tanácsnak. Az arányokat mindenütt redukálták, az egyes tantermek szélességét, hosszúságát és magasságát kevesebb terjedelemben állapították meg és igy mintegy negyvenhétezer koronával ssökkent a költség. Az iskola fölépítése kétszáztizenegyezer koronába kerülne. Az iskola terveit legközelebb bírálja meg a tanács. Amennyiben azokat az iskolaszék is megfelelőknek fogja találni a költségvetést is elkészítteti. Tizenhat osztály lenne az iskolában, ezek közül nyolc a fiu-, nyolc pedig a leányiskolához tartoznék. Ezzel egyidőben aktuálissá lesz az ujsze-