Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-09 / 82. szám

uu rjjamm^w ' ''"WSPStttfWBBM 4 Kapcsolatba hozni más kérdéssel nem engedi. Sokat markolni nem fog. Erre vállalkozott, ezt meg fogja csinálni, de ma még ok nélkül izgal­makat fölidézni nem akar. A költségvetést elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobbról.) A miniszterelnök beszéde után Horváth Mi­hály határozati javaslatát visszavonván, az el­nök elrendelte a szavazást. A többség a belügyi költségvetést az összes hatarozati javaslatok elvetésével általánosságban elfogadta. Polónyi Géza személyes kérdésben kért szót. Azt hangoztatta, hogy most is hive az általános választói jognak és föntartja azt a tegnapi állítását, hogy a reformklubot a szabad­kőművesek alapították. A városok tótelénél a rendezett tanácsú vá­rosok érdekében Mártonffy Márton szólalt föl a kisebb városok érdekében. Khuen-Héderváry Károly gróf minisztereinők válasza után a tételt változatlanul elfogadták. Párisban. Irta Brüller Gyula. (II.) A párisi nagy boulevardokon vagyunk, esteledik, nem tehetünk helyesebb dolgot, mint betérünk valamely színházba. De melyikbe? Nehéz a választás. A huszonnégy szinház di­rektor egyesülése szülte dicséretre méltó ujitás lehetővé tette, hogy a sarki falragaszon huszon­négy szinház ugyanannyi műsorát egyszerre tanulmányozhassuk és összehasonlíthassuk. A döntés a legközelebb fekvő Antoine-szinházat favorizálta. Ez a szinház arról nevezetes, hogy azóta, amióta az Odeón jelenlegi igazgatója, Antoine (körülbelül tizenöt esztendeje) megnyitotta, ki­válóan sikerült darabok mint például a Brieux színmüvei, meg az Oiseaux de Passage, Karenin Anna és sok más magas röptű előadás, majd­nem minden este megtöltötte az ezer helyből álló nézőteret. Az Aphrodité szerzőjének, Pierre Louys-n&Vi egy igen érdekes regényéből készült ez a da­rab, amelynek előadásához nehezen kaptam jegyet és amely előadást nagy élvezettel néztem. Pierre Louys a madridi muzeumben lévő az után a hires Goya kép után, amely négy asz­szonyt ábrázol, midőn egy kendőből alakított ponyvában dobálnak egy emberalaku bábot a Pár pillanat múlva közeledő evezőcsapások zaját hallottuk. Ugyanakkor a hegyek felől tompa dübörgés kerekedett. Egy villám ci­kázott végig a hirtelen beborult égboltoza­ton és nehéz esőcseppek kezdtek aláhullani. A leány ideges mozdulattal rákötötte fehér fátyolát széles szalmakalapjára, utiköpenyét összehúzta a keble fölött, kezébe vette utazó táskáját s lesietett a terraszról a tóhoz ve­zető kőlépcsőkön, ahol a Iadikos épen ki­kötött. Közvetlenül mellettünk haladt el, anélkül, hogy észre vett volna. Beleugrott a ladikba és szinte odahanyatlott a keskeny ülőpadra. A hajós ki akarta fesziteni a ponyvafödelet, de ő heves mozdulattal lein­tette és fojtott hangon szólt reá: — Préstől Presto! A csónakos az ég felé mutatott és keresz­tet vetett. Gazdánk rákiáltott, hogy siessen. Most már zuhogott az eső. Az ember meg­mártotta evezőjét és a következő percben a ladik eltűnt a sötétben. Ekkor hatalmas villám csapott le a viz tükrére és velőkig ható dörrenés reszket­tette meg a levegőt. Nekünk kettőnknek ugy tetszett, mintha ugyanakkor abból az irányból, ahol a bárka eltűnt, lövés dördült volna el. Megdermedve néztünk egymásra. Gazdánkat egész testében reszketés fogta el és szinte önkívületben kiáltott föl: — Misercordia, Madonna, il demone del Lago! Irgalmazz, szűzanyám, a tó démona! Másnap kora hajnalban csónakon átvittük magunkat Stresaba, hogy az első gőzhajóval hátat fordítsunk a Lago Maggiorénak. DÉLMAÜYAR0RSZÁ6 levegőbe, irta meg a La femme-et le Pantin cimü nagyhatású regényét. Aféle gomb a ka­báthoz, de igen sikerült munka ez, amelyből — az Antoine-szinház jelenlegi igazgatója, Gémier unszolására mindenáron darabot kellett faragnia, aminthogy mostanában minden jobb regényből szinre alkalmas drámát csinálni a divat. Gé­mier nem tágított és igy Pierre Louys kény­telenül egyesült Pierre Frondaie barátjával, aki fiatal kora dacára, utóbbi időben, néhány meglepően jó színdarabjával tünt föl. Kettős­ben szinre alkalmazták a „La femme-et le Pan­tin"-!. Sok nehézséget leküzdve elkészült a tartalomhü szinmü, de a szinre kerülés körül akadályok merültek föl, mert az Asszony és a paprikajancsi — igy nevezném a darabot ma­gyarul — főszereplője Concha Pérez egy enig­matikusan érdekes, szellemes kis fiatal sevillai szivarkészitőleány az előadás folyamán tánc­müvészetével kell, hogy föltűnést keltsen, no meg azért is, mert a Pierre Lonys regényének legszebb részei a kies vidékek és a sevillai farsang festőies leirásai — megérdemelték, liogy a szinmüben is érvényre jussanak.* A párisi közönség sokat ad a koregrafikus művészetre, a szinésznők ennek tudatában so­kat fáradnak azon, hogy a kényes igényeket kielégítsék. Sokat tanulják a táncot és úgy­szólván minden szinésznő egyszersmind tánc­müvósznő is. És Gémier igazgató még sem tu­dott alkalmas főszereplőre szert tenni. Sokat számított Polaire-re, aki ugy alakjára nézve mint tudás tekintetében a legjobban felelt volna meg. De Polaire nem vállalkozott a nehéz sze­repre. Egy véletlen folytán fedezte föl Gémier Régina Badet-ben a párisi Opéra-Comique prima ballerinájában az igazán csodálatraméltó első­rendű ós elsőrangú drámai színművésznőt. Meg is kötötte vele hamarosan a szerződést. Midőn megtörtént a megállapodás a fősze­replő személyében, akkor még egy igen fontos kérdés várt megoldásra — a dekoráció. A disz­letkérdés miatt a direktor harmadmagával Spanyolországba utazott és néhány hétig tanul­mányozta a sevillai viszonyokat, az ottani far­sangot és sok minden mást, aminek eredmé­nyeképen természet és történethü diszitmények díszletek és jelmezek ékítik az előadást. Az érdekes díszletek, meg a főszereplő (Concha Perez) feltűnést keltő, művésziesen plasztikus, meztelen tánca — ami miatt szintén baj volt és amit előadni csak hosszú utánjárás után engedtek meg — kimaradhatatlan fő kellékei e hires darabnak. Pierre Louys müvének Sujetje olyan hihetet­lenül érthetetlen, hogy a nagy sikert aratott regénye sem érnek sokat, ha a mellékkörül­mények leírása nem volna olyan élénken érdek­feszítő. A darab meséje egyébként ez: Don Mateo Diaz, egy negyven óv körüli gazdag férfi, megismeri az egész fiatal Concha Pérez-t, amidőn egy spanyol cigányleánynyal, egy zsitán­nal pörlekedik és szellemességével feltűnik. Don Mateo lassan-lassan szerelmes lesz a kis Conchá-ba, ós elhagyja érte az őt hevesen sze­rető kedveiét, egy olasz leányt, De Concha azonban ennek ellenőre is féltékeny az olasz leányra s e miatt nehezen kieszelhető módon kinozza Don Mateot, akit már ekkor is nagyon szeret. A kis Concha mindig attól tart, hogy Don Mateo nem fogja őt ugy szeretni, amint azt óhajtja; hogy Don Mateo nem tudja majd megérteni ártatlanságának értókét és értékelni azt az áldozatot, amelyet Don Mateoért hozni akar. Megtörtónt, hogy Don Mateo minden külö­nös gondolat vagy utógondolat nélkül jobb módba akarja segíteni Concha Peréz-1 és any­ját s ezért pénzt ad ez utóbbinak. Concha ezt gyűlöletes vásárnak tekinti és megszökik, nem törődve azzal, hogy szökése Don Mateonak óriási fájdalmat és önmagának gyötrelmeket 1911 április 9 okoz, de még azzal sem, hogy miből fog meg­élni. A kis Concha mintsemhogy pénzt fogadjon el szerelmesétől, inkább táncosnőnek megy. Kurta korcsmákba, ahová duhaj nemzetközi tengerparti munkások ós tengerészek járnak, előadja a hires sevillai táncot. Egy ilyen le­bujban mutatja be — üzletzárás után — né­hány jómódú kiránduló angol előtt, akik az ilyen különlegességet mindig szívesen és jól fizetik meg — a hires meztelen táncát. Ek­kor még mindig bírja teljes lelki és testi tisz­taságát. Don Mateo, aki minden pihenés nélkül ke­resi az ő Concháját, akkor bukkan reá, amikor az angolok előtt produkálja táncát és ingerül­ten bántalmazni akarja. Erős fölháborodása következtében a kis Concha oktalanul fokozni akarja Diaz fájdalmát és borzasztóan kieszelt módon, kertje ajtaja mögött, de ugy, hogy Don Mateo is láthassa, oly viselkedést tanúsít, mintha egy gyermek­kori pajtásának szeretője volna. Don Mateo nem birja tovább a torturát ós kínjában összeesik, mint egy báb. Az utolsó jelenetben Don Mateo újból föléled. Meg fogadja, hogy végez Conchával és Concha épen ekkor lép be a szobájába. Don Mateo brutálisan bánik a kis Conchával és el­kergeti, de ekkor megvallja ós kiderül, hogy ő teljesen ártatlan, sőt mog is adja magát a kis Concha, mert érzi, hogy rabszolgája lehet az urának, Don Mateonak . . . Et finita la Co­media. És ez is probléma. Uj iskolák építési programja. — Kevés Szegeden az elemi. — (Saját tudósítónktól.) A népesség szaporodá­sával mindjobban érezhető lesz Szegeden, hogy kevés az iskola. Különösen áll ez az elemi iskolákra, amelyeknek szaporítására föltét­lenül nagy szükség van. Az elemi iskolák egytől-egyig túlzsúfoltak és régóta tervezik már ujabb iskolák épitésót. Egyelőre Új­szegeden és a Kolozsvári-téren szándékoz­nak tizenhat-tizenhat osztályos elemi isko­lákat épiteni, azonban fokozatosan kibővitik a többi iskolát is. Szeged város költségve­tése annyira tul van terhelve népoktatási költségekkel és ezek olyan rohamosan sza­porodnak, hogy uj beruházásokra igen ne­héz lesz fedezetet találni. Minden valószínű­ség szerint, ha az iskolák költségvetéseit a mérnökség elkésziti, a város az államtól kéri azok fölépítését. Amikor az uj polgári iskolákról volt szó, Szeged kérte már az államtól, hogy a Ko­lozsvári-téren épitsen egy tizenhat osztályos iskolát. A közoktatásügyi miniszter annak idején a kérést nem teljesítette, aminek valószínűleg részben az is az oka volt, mert az elkészített tervek szerint az épités sokba került volna. Közben a polgári iskolák mé­reteit is redukálták, ott is nagyobb meg­takarításokat értek el és a tanács szüksé­gesnek látta, hogy a Kolozsvári-téri iskolák terveit ismételten elkészíttesse. A mérnöki hi­vatal át is dolgozta a terveket, azokat be­mutatta a tanácsnak. Az arányokat min­denütt redukálták, az egyes tantermek szé­lességét, hosszúságát és magasságát keve­sebb terjedelemben állapították meg és igy mintegy negyvenhétezer koronával ssökkent a költség. Az iskola fölépítése kétszáztizen­egyezer koronába kerülne. Az iskola terveit legközelebb bírálja meg a tanács. Amennyiben azokat az iskolaszék is megfelelőknek fogja találni a költség­vetést is elkészítteti. Tizenhat osztály lenne az iskolában, ezek közül nyolc a fiu-, nyolc pedig a leányiskolához tartoznék. Ezzel egyidőben aktuálissá lesz az ujsze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom