Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-07 / 80. szám

1911 április 7 DELMAGYARORSZAG tatás vezetőjót, hogy Szeged igényét a leg­több nemzeti érdek teszi legerősebbé, nem Pedig ez a legnagyobb anyagi áldozat, amit dicséretesen meghozni kész. Az országgyű­lésen tudtommal mindig Szeged igénye mel­lett volt a többségi hangulat, annyira szembe­szöknek az ottani egyetemhez fűződő nagy nemzeti érdekek, Szeged mellőzése nemcsak tárgyilag lenne téves, de valószínű, hogy az országgyűlés többségének véleményével és éhajaival is szemben találná magát. A képviselőház ülése. — Néppárti polémia Uáradyval. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőházat ma még mindig a belügyi tárca költségvetése toglalkoztatta. A belügyi kérdések helyett azonban ma is inkább a szabadkőművesség dolga foglalkoztatta a képviselőket s leg­nagyobb érdeklődés Haller István beszédét kisérte, aki Várady Zsigmonddal polemi­zálva, éles beszédet mondott a szabadkőmű­ves páholyok működéséről. Féltizenegykor nyitotta meg az ülést Ber­feviczy Albert elnök, aki bemutatta Ugrón Zol­tán levelét. Ugrón három havi szabadságot kér. X Ház megadta a kért szabadságot. A Kúria átirata alapján Hazai honvédelmi miniszter lo­sonci mandátumát végleg igazolták. Hegedűs Lóránt bemutatta a pénzügyi bi­zottság jelentését az indemnitás meghosszabbí­tásáról szóló törvényjavaslatról. (Bikádi elkalandozik.) Bikádi Antal (Justh-párti) a tüdővószellenes mozgalomról beszólt. Szép és elismerésre méltó n társadalmi mozgalom ezen a téren, de az államnak fontos kötelessége minden tőle telhe­tőt elkövetni a rettenetes baj leküzdésére. Szólt ezután a nemzetiségi kérdésről, melynek ügyetlen orvossága van : a magyar állami nép­lskolák szaporítása. (Helyeslés.) Az elnök figyelmeztette, hogy ez a közokta­tásügyi tárca keretébe tartozik. Bikádi Antal: Történtek a belügyi tárcánál tölszólalások, köztük Tisza István grófé is, pmlyek a népiskolákkal foglalkoztak. Persze, Tisza István beszédét más szempontból Ítélik Meg . . . Az elnök rácsöngetett. A képviselő ur kije­lentése ellen — úgymond — kifogást emelek. Fa a Ház minden egyes tagját, legyen az Tisza István gróf vagy bárki más, egyformán figyel­meztetem, ha a belügyi tárcánál a népiskolák­éi beszél. (Helyeslés.) Bikádi Antal ezután a községi takarékpénz­tárakról, majd a választójogról beszélt. Pártja íz általános, titkos, egyenlő választói jog alap­ján áll és visszautasít minden olyan inszinuációt, mintha pártja paktálna ebben a kórdósben. A képviselők fizetósrendezését nem helyeselte. Múzsa Gyula: Van egy mód: lemondani. Bikádi Antal az elnök figyelmeztetésére — kogy a kérdés nem tartozik a tárca keretébe befejezte beszédét azzal, hogy nem fogadja a költségvetést. (Városok fejlesztése.) Szivük Imre (munkapárti) a városok állami segélyezéséről beszólt. A városok legfőbb baja i pótadó, amely a törvényhatósági városoknál 's hatvan százalók, ugy, hogy egy-két évtized Múlva eléri az állami adók nagyságát. Ez négy évtized fejlődésének eredménye. Megélhetésük­ben a városok a legkézenfekvőbb jövedelmi forrásra: a fogyasztási adókra van utalva. Minthogy a városok szaporulata, a bevándorló jmproduktiv nópréteg, a hozadéki adóhoz nem járul, kénytelenek voltak a városok a fogyasz­tási adóra vetni magukat. De ez nem volt elegendő s a városok kénytelenek voltak a Pótadórendszerre visszatérni. Ilyen viszonyok mellett a városi tisztviselők helyzete sem rózsás ós érthető az ő választó­kerületébe tartozó tisztviselőknek a törvény­hozás tagjaihoz intézett köriratra, melyről mar többször esett szó a Házban és a lapokban. Fz a körirat szerencsétlen ós tapintatlan. Ma­gyarországon a parlamenti életben az utasítá­sok kora lejárt, a komáromi tisztviselők tehát alkotmányellenesen jártak el, mikor a képvise­lőket befolyásolni akarták. Ez ellen a Háznak tiltakoznia kell. (Ugy van! A jobboldalon.) Elfogadta a költségvetést. (Latifundiumok ellen.) Holló Lajos azokról az aránytalanságokról beszélt, melyek a városok és falvak lakói közt pótadó tekintetében fönnállanak. Van az Al­földön egy birtokos, akinek kilencvenezer holdja van. Aki e birtokán községeket alapit, oda a maga embereit teszi birákul, jegyzékül és ezzel a csekély kiadással adminisztrálja önmagát, mig a városok szegény lakossága leroskad a terhek alatt. Követelte az általános egyenlő teherviselést. A városok területi beosztását újra kell esz­közölni, a latifundiumokat, uradalmi községeket hozzájuk kell csatolni s az eszményi községe­ket megszüntetni. A száz-négyszáz százalékos pótadókat csak igy lehet megszüntetni, nem pedig állami segitsóggel. De nem védi meg a városokat senki az üzérek kezeitől. Külföldön a világítás, közlekedés, községi takarékpénz­tárak jövedelmei a városok jövedelmét képe­zik. Nálunk senki nem jön e tekintetben a vá­rosok segítségére, inkább az üzletesség éljen, mint a város. (Mozgás.) A vállalkozók kartell­ben vannak a városok és községek ellen ós még az állam is a vállalatok mellé áll. Deb­recen város községi takarékpénztárát például nem engedélyezte a pénzügyminiszter. A váro­soknak nem lenne szabad közömbösen nézni romlásukat. Jó városi törvény fölöslegessé tenne minden segélyakciót. A választójog a függetlenségi párt sarkala­tos programpontja lett alapos megfontolás után. A jelenlegi kormánynak már nem kell meggondolás tárgyává tenni e kérdést, hanem nyilatkoznia kell, hogy hajlandó-e megcsinálni az általános választó jog reformját, vagy nem. Nem fogadja el a költségvetést. (A néppárt Várady ellen.) Szünet után Pescha Miklós megelégedését nyilvánítja Tisza István gróf állásfoglalásán a nemzetiségi kérdésben. Szóvá teszi a dél­vidéki tótok helyzetét. Návay Lajos elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a kérdés ilyen részletes fejtegetése nem tartozik a belügyi tárca körébe. Fölkiáltások a baloldalról: Csak beszéljen! Meghallgatjuk! Pescha Miklós a Ház engedelmét kéri, hogy behatóbban szólhasson a nemzetiségi dolgok­ról. A Ház erre megadja az engedelmet. Pescha Miklós végül kijelentette, hogy a költségvetést elfogadja. Haller István Várady Zsigmond tegnapi föl­szólalásával szemben azt bizonyítja, hogy a szabadkőműves páholyok állandóan, szinte ki­záróan politikai kérdésekkel foglalkoznak. Pá­holyhatározatokat olvas föl ennek igazolására. A legutóbbi választások alkalmával a páholyok valósággal osztályozták a jelölteket s aszerint támogatták őket, amint szabadkőművesek vol­tak, vagy nem. A nagyváradi László király­páholy, melynek Várady Zsigmond az elnöke, köriratot intézett a többi páholyokhoz aziránt, hogy csak olyan tagokat vegyenek föl, akik az általános, egyenlő ós titkos választói jog hivei. A szabadkőművesek, ezt is páholy-ülések jegyzö­könyveivel igazolja, minden pozitív vallás ellen törnek s harcot hirdetnek a vallásoktatás ki­küszöbölése érdekében. Ifjabb Erdélyi Sándor: Ezzel csak azt bizo­nyítják hogy szabadelvűek. Teljesen fölösleges az ilyen beszéd. Többet használ, mint árt. (Zaj.) Bródy Ernő : Mi van a kongregációkkal ? Zajos fölkiáltások a néppárton : Azoknak nincs titkolni valójuk ! Tessék leleplezni őket! Haller István rámutat arra, hogy a páholyok programot készítenek minden politikai kér­désben. „ ... , Baross János: Ágoston Péter kidolgozta a szabadkőműves agrár-programot is. (Zaj a bal­oldalon.) , . , „ ...... Madarassy-Beck Gyula baró: Vannak kinove­sek. Ezt mindenki elismeri. , , if Haller István: Aki a szabadsag, a haladas és a humanizmus törekvéseit szolgálja, annak nincs szüksége titkos társaságokra ós álutakra. (Taps a baloldalon.) A belügyminiszternek kér­dőre kell vonnia a szabadkőműves páholyokat fninden egyes esetben, mikor alapszabályaikat túllépik. A szigorú ellenőrzést ne csak a munkás egyesületek méltatlan zaklatására hasznalják. A gyülekezési jogot eszeágában sincs korlátozni senkinek, de a szabadkőművesek ep a szabad­ság ós nyilvánosság eszméjével elnek Vissza. A javaslatot nem fogadja el, (Helyesles es taps a baloldalon.) Ováry Ferenc a községek szomorú tüzrendó­szeti viszonyait fejtegeti. A tűzoltás szerve­zetlensége országos nyomorúság s milliókra menő kárt jelent az országnak. Határozati ja­vaslatot terjesztőbe a tüzrendószeti törvény reformja iránt. (Altalános helyeslés.) Az elnök az ülést két órakor berekesz­tette. Khuen miniszterelnök Bécsben. — A véderöreform előterjesztése. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök tegnap délután ismét Bécsbe utazott, hogy a véderőtörvény re­formjára vonatkozó javaslatok elö'terjesztése dolgában az osztrák miniszterelnökkel tanácskozzék. A miniszterelnök délelőtt öt­negyed óráig tanácskozott Bienerth báró osztrák miniszterelnökkel, azután pedig audiencián jelent- meg a király előtt. A bécsi hirek szerint a véderöreform s ezzel kapcsolatban a katonai büntető pörrendtar­tás előterjesztése ügyében ma még nem volt döntés s Héderváry gróf a jövő héten újból Bécsbe utazik. A miniszterelnök bécsi útjáról a követ­kező táviratokat kaptuk: Bécs, április 6. , Héderváry Károly gróf miniszterelnök tegnap este fóltiz órakor Bécsbe érkezett és a bank­gassei magyar házban szállt meg. Ma délelőtt a király személye körüli minisztérium ügyeinek intézésével foglalkozott, tizenegy órakor pedig fölkereste Bienerth báró osztrák miniszterelnö­köt, hogy vele függő kérdésekről, nevezetesen a bankügyről ós a véderőjavaslatok tárgyalásá­ról tanácskozzék. Délután fólkettőkor a király a Hofburgban magánkihallgatáson fogadta Hé­derváry grófot. Bécs, április 6. Héderváry Károly gróf miniszterelnök dél­ben egy óra előtt a közös hadügyminiszté­rium palotájába ment, ahol Schönaich báró közös hadügyminiszterrel tanácskozott. In­nen a miniszterelnök a Hofburgba hajtatott, ahol félkettőkor a király kihallgatáson fo­gadta. A kihallgatáson, amely körülbelül egy óra hosszat tartott, a miniszterelnök a ma Bécsben folytatott tanácskozásokról tett jelen­tést, melyet a király kegyesen fogadott. Hé­derváry gróf délután háromnegyed ötkor visszautazik Budapestre. Bécs, április 6. Héderváry Károly gróf miniszterelnök délelőtt tizenegy órakor az osztrák miniszterelnökség palotájába ment, hol Bienerth báró osztrák mi­niszterelnökkel ötnegyed óra hosszat tanácsko­zott. Mint illetékes részről közlik, valamennyi irányadó helyen kedvező diszpozíciók uralkodnak a magyar kormány ama kívánsága tekintetéhen, hogy a védoeró'reformra vonatkozó javaslatokat májusban beterjeszti a képviselőházban s azokat még a nyári szünet előtt tárgyalás alá véteti. A két miniszterelnök vasárnap folytatni fogja a tanács­kozást, amely napon Héderváry Károly gróf ismét Bécsbe érkezik, hogy résztvegyen a né­met trónörökös-pár tiszteletére rendezendő ud­vari ünnepségeken. A miniszterelnök a magyar Házba visszatérve, előbb Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, később Schönburg herceg, az uj vatikáni osztrák és magyar nagykövet látogatását fogadta. Bécs, április 6. Héderváry gróf csak titkárával érkezett Bécsbe. Sem Lukács pénzügyminiszter, sem Hazai honvé­delmi miniszter nincsenek itt. Ugylátszik tehát, hogy a két pénzügyminiszter a bankkér­dés dolgában már vasárnap tárgyalt, azonban döntés még nem történt. Héderváry gróf ma délelőtt ötnegyed óra hosszáig tanácskozott Bienerth báróval, félkettőkor pedig a Burgba ment, hol a király külön kihallgatáson fogadta. A magyar miniszterelnök ma délután a had­ügyminiszterrel tárgyalt, de a védőerőjavaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom