Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-04 / 77. szám

L április 2 • •>—- "-.-itts fofigBljggjjEg áraz zállitva — ) kapható i cégnél efon 146 nyilis! igényeknek ru betartása iidéjjlőiuct hogy Szeged ja azt, amit lii közönség lettel vendéglős. legmaga3roi hangver) senyez. Elsóreoíö borok. se alatt. 547 na X 1911 II. évfolyam, 77. szám Kedd, április 4 Központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, «=i Rorona-utca 15. szám c=a Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., 1=1 Városház-utca 3, szám c=3 ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész évre . R 24— félévre . . . R negyedévre. R 6'— egy hónapra R Egyes szám ára 10 fillér 12'— 2'— ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . R 28'— félévre . . . R negyedévre. R 7-— egy hónapra R Egyes szám ára 10 fillér 14'— 2'40 TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 835 c=i Riadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 Tízmilliót ajánl föl Szeged az egyetemért. — Rendkivüii közgyűlés elölt. — Magyar városok egyetemért való versengésébe minden crescendókat túltengő harangszó búg bele Szegedről, a városháza tornyából. S erre a hatalmas megszólalásra ugy érezzük, el kell némulnia minden kis törekvésnek, térdet-fejet kell hajtania minden apró érdekeknek, magába kell szállania minden hivalkodásnak. S meg kell értenie mindenkinek, hogy ez a magyar kultura csodálatos perspektiváju fejlődése elé búgó reggeli harangszó, ez egy impozánsan megütött akkordja a magyar jövő zenéjének. Tízmillió koronát készül fölajálni Szeged város a harmadik egyetem céljaira és Lázár György dr-nak ezzel a hatalmas koncepciójú tervével, amelynek valóra válását bizonyosra vesszük — ezzel most már teljes a garanciák sorozata, miket Szeged, csakis Szeged nyújthat a harmadik egyetemnek fölállítására, fönntartására és fejlesztésére. S most már el kell némulnia a versengésnek, most már érvényesülnie kell annak, amit a viszonyok kiáltóan követelnek, amit minden kulturáért rajongó és a rajongást cselekvésre váltani akaró embernek eddig is világosan kellett éreznie : meg kell adni az egyetemet városunknak ! Ennek az imperatívusznak tiszta tudatával állunk a harmadik egyetem ügyében összehívott ankét előestéjén s egy pillanatig sem kételkedünk azon, mi lesz az ankét eredménye. Ismerjük a viszonyokat, látjuk a helyzetet. Nem vagyunk elfogultak. Nem mi bizonyítjuk, hanem a tények, nem mi állítjuk, hanem a magyarosodás szüksége követeli, hogy a harmadik magyar egyetem olyan városban legyen, amelynek a levegője színmagyar. Amelyben a föltóduló ' nemzetiségi ifjakat nem az a miliő fogja körül, ha talán statisztice kisebb arányban is, amelyből épen kilépett. Nemzetisegi városba nem koncentrálhatjuk ezeket a fiatalokat, nem avathatjuk ezeket a városokat nemzetiségi törekvések valóságos erőcentrumává, gyújtópontjává, b nemcsak a magyar nyelv megtanulásáról van itt szó, hanem egy sajátos pszihikai folyamatról : telekalakításról, lélekidomitásról. Ez a magában véve imponderábilis, de kihatásaiban végtelenül súlyos, a nemzet végzetét irányító folyamat csak itt mehet végbe bzegefien. Mert a szegedi társadalmi élet, a szegedi viszonyok ezt az átalakítást meg tudják cselekedni olyan erővel és olyan sikerrel, aminőnek századrésze sem telnék ki más városokban. Erről kulturánk története beszélhet legtöbbet. S ez a fölszivó, átalakító képességű város a délvidék minden nemzetiségével igy cselekedne. Egyik szárnya tudna lenni a magyar kulturfejlődésnek, amely Budapesten hatalmas erővel, de mégis csak félszárnnyal igyekszik előbbre. S most a tízmillió koronás garancia megadásával Szeged azt mutatja meg, hogy nemcsak ez a pszihikai, ez a lelki képessége van meg olyati mértékben, aminőbenazegyik városnak sincs. Hanem hogy amikor anyagiakról van szó, amikor a hevületet, a lelkesedést, a versengést pozitívumok bemutatásával kell igazolni, akkor is minden egyéb versengők fölött áll, akkor is hors concoursváros. Ezerszer alkalmazták Montecucoli hires mondását a kulturális háborúkra, amiket hogy meglehessen vivni, ahoz pénz kell. Egyetemet csak gazdag város tarthat fönn, a tudomány, az értékes, a nagyszabású tudományos fejlődés hatalmas összeg pénzbe kerül. Ezt megértették a versengő városok, ajáltak is föl kisebb-nagyobb összegeket, végeredményben azonban minden más helyen jókora összegbe kerülne az államnak a harmadik egyetem. Most Szeged olyan bizonyságot tett anyagi képességeiről és áldozatkészségéről, aminőnek ritkán akad párja a külföldön is s amely minden terhet levesz az állam vállairól. Minden ellenvetésnek el kell itt némulnia s el is fog némulni. Viszont annál hangosabban kell megszólalnia azon való örömünknek, hogy Szeged város polgármestere az egyetemi ankét vigih'áján ilyen lefegyverzően impozáns terv fölvetésével tett ujabb tanúságot bölcsességéről és nagy koncepciójú fölfogásáról. Városunk fejlődésének és utódainknak tartozunk súlyos felelőséggel, mondja a tanácshoz intézett átiratában a polgármester és ő azt akarja, hogy ennek a felelősségnek eleget tegyen a város. Ennek a luminizus mondatnak a fölvillanó fénye ugy mutatja meg nekünk Lázár György doktort, mint akinek szemei előtt minden perspektíva egy nagyszerűen fejlett magyar város képébe torkollik, s aki érzr hogy a város vezetőinek keze nemcsak a Jelen, hanem a jövő szálait is bontogatja, s a város vezetése munka, felelősség, súlyos felelősség. Hálával és elismeréssel kell tudomásul venniük a város vezetésében részeseknek ezt az ideális fölfogást és segiteniök kell a polgármestert abban, hogy Szegedet belehelyezze, beléágyazza a fejlődésbe. És mert ismerjük Szeged sorsának irányitóit, reméljük, hogy Lázár György indítványát a rendkívüli közgyűlés egyetlen ellenkező- hang nélkül elfogadja. Egyetlen disszonáns hang nem fogja zavarni azt a diadalmas harangbúgást, mely a városháza tornyából beszélni fog az egész országnak, s el fogja mondani, hogy az a harang nemcsak a végzet iszonyú éjszakáján szólt, hanem megszólal a magyar kultura húsvétjára is, — akkor ő hivott elsőnek a mentésre, most ő hiv elsőnek a munka forró, diadalmas napjára. A harmadik egyetemért tudvalevőleg már minden nagyobb magyar város versenyez egymással. A törvényhatóságok sietnek határozatokat hozni, melyekben kimondják, hogy tetemes anyagi áldozatokat hoznak az egyetemért. Most különösen aktuális a harmadik egyetem kérdése. Budapesten a kultuszminisztériumban az érdekelt városok és vármegyék kiküldötteivel ankétokat tartanak és ezeknek az eredményétől függ, hogy melyik városban állítja föl a kormány a harmadik egyetemet. Kétségtelen és ezt mindenki elismeri, — a többi érdekelteket kivéve — hogy Szegednek van legtöbb joga a harmadik egyetemhez. Népesség szerint Szeged a második városa az országnak, a Délvidék középpontjában fekszik és az egyetem fölállítása esetén a nemzetiséglakta vidékek fiatalságát ide vonzza, megmagyarositja. De ezenkívül minden más körülmény is indokolttá teszi, hogy az egyetemet itt állítsák föl. Nagynevű államférfiak is elismerték Szegednek az egyetemhez való jogát és legutóbb Dániel Ernő báró épen a Délmagyarország hasábjain mondott el erről a kérdésről fontos nyilatkozatot. Eddig csak erkölcsi szempontok szóltak Szeged mellett, most azonban már más szempont is indokolttá teszi, hogy a mi alföldi metropolisunkban állítsák föl a harmadik egyetemet. Lázár György dr, polgármester, aki Szeged minden ügyét egész erejével igyekszik előre vinni, aki hatalmas alkotó képességével, befolyásával, tudásával már annyi kérdést intézett el Szeged hasznára, kedd délutánra rendkívüli közgyűlésre hivta össze a város törvényhatóságát és ezen a közgyűlésen olyan javaslatot terjeszt be, amelynek elfogadása esetén Szeged hozza a legnagyobb áldozatot az egyetemért. A polgármester hétfőn átiratot intézett a tanácshoz. Ez az átirat, amely magában foglalja a közgyűlés elé terjesztendő javaslatot is, a következő: Minden jel oda mutat, hogy a harmadik, esetleg negyedik egyetem fölállításának kérdése legközelebb aktuálissá válik s az ez ügy-