Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-28 / 97. szám

1911 április 30 ________ DELMAGYARORSZAG tötni, hogy a Ház többségének ma már nem az az álláspontja, amelyet a törvény megalkotásakor elfoglalt, nehogy tehát a jogrendben és a törvény helyes alkalmazásában való hit meginogjon, szükségesnek látszik, hogy a törvényhozás ennek az álláspontnak kifejezést is adjon. Ezt célozza a jelen törvényjavaslat az által, hogy az immár ugy látszik nyűgöt képező összeférhetetlenségi törvényt érvényen kivül helyezni javasolja, hogy ez által az oly kivánatos ós hasznos közgazdasági tevékenységnek zsilipjeit a inai kormányt támogató többség részére ismét megnyissa. NAPI_HIREK — Lapunk egyes példányai Budapesten, a JRohonczi-dohánytőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Alikét a szegedi egyetem érdekében. Budapesti tudósítónk jelenti: A kultuszminisztériumban csütörtök este 6 órakor volt a harmadik egyetem érdekében tartott bizalmas értekezlet, amelyen most Szeged város érdekének szószólói tárgyaltak Zichy János gróf kultuszminiszterrel. Az értekezleten részt vettek Lázár György dr szegedi polgármester, Gaál Endre dr tanácsos, várhelyi Bósa Izsó, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, Návay Lajos képviselőházi alelnök, lallián Béla, Rónay Jenő, Reök Iván és Kelemen Béla országgyűlési képviselők. Bánffy Dezső báró betegsége miatt nem jelenhetett meg. Az ankéten Lázár György polgármester előterjesztette Szeged városának azt a határozatát, melylyel a harmadik egyetem céljaira tiz és félmillió koronát ajánlott föl és jelezte, hogy a város még ezenfölül is kész anyagi áldozatra. A polgármester kifejtette azután, hogy nemcsak ez az óriási áldozatkészség, hanem nemzeti szempont is szól amellett, hogy a legnagyobb magyar város s a délvidéknek egy ilyen ekszponált pontja kapja meg a harmadik egyetemet. Zichy János gróf kultuszminiszter megköszönte a nyert fölvilágositásokat. S ezzel befejeződött az ankét, amelyen a kultuszkormány részéről Balogh Jenő államtitkár is megjelent. Itt emiitjük meg, hogy Pécs városának közgyűlése két napig tartó vita után döntött a harmadik egyetem ügyében s a bizottsági tagok tekintélyesebb része az egyetemnek Pécsett való fölállítása ellen volt. Hajdú Gyula, az egyetemet ellenzők vezérszónoka azt fejtegette, hogy Pécsett az egyetem csak a szellemi proletáriátust nevelné, a pótadót száz százalékon fölül szökkentené ós különben is Pécsnek nagyobb szüksége van kereskedelmi és ipari szakiskolákra. Végül, szenvedélyes vita után névszerinti szavazás volt, melyen negyvenhatan a pécsi egyetem fölállítása mellett, tizenkilencen ellene szavaztak. — Szekerke Lajos tanácsnok balesete. Idősebb Szekerke Lajost, a szegedi városi tanács kitűnő tagját súlyos baleset érte. Csütörtökön este, fél hét órakor, amikor a Kass-vigadóból a korzó felé tartott, az iparkamara épülete előtt lelépett a gyalogjáróról, hogy az utca túlsó oldalára menjen át. Ebben a pillanatban, kerékpáron, gyors sebességgel tartott feléje Pálfi Mátyás lakatossegéd és elütötte Szekerke Lajost, olyan erővel, hogy több lépésre elvonszolta. A szerencsétlen úriembernek balkarja csuklóban eltörött és a balarcán is súlyosabb zuzódásokat szenvedett. Almássy Endre igazgató és két más úriember emel ték föl Szekerke Lajost, akinek a Kasskávéházból előhivott Boross József dr és Gyuritza Sándor dr nyújtották az első segitséget. Boross dr intézkedésére a közkórházba vitték a tanácsost, ott bekötötték sérüléseit, Gyuritza dr pedig az Újszegeden tartózkodó családot értesítette kíméletesen. Este kilenc órakor a Szent István-téren levő lakásába vitték a sebesültet, aki az éjszakát nyugodtan tölti. Fölgyógyulása több hétig eltart. — A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségért egyedül Pálfi Mátyás a felelős, mert meg nem engedett sebességgel kerékpározott a forgalmas utcán és dacára az esti órának, lámpát nem gyújtott, nem csöngetett, semmi jelet nem adott. Súlyos testisértós miatt büntető eljárást indítanak ellene. — Egy volt minorita rendfőnök haldia. Aradról jelentik: Berényi Gedeon, a magyarországi minorita-rend volt főnöke, tegnap hetvenöt éves korában Aradon meghalt. — Feudalizmus és demokrácia. A szegedi társadalomtudományi társaság május hetedik napján, vasárnap délután négy órakor a városháza dísztermében fölolvasó-ülóst tart. A feudalizmus ós demokrácia Magyarországon cimmel tart előadást Rónai Zoltán dr, a budapesti társadalomtudományi társaság tudós tagja. — A marokkói veszedelem. Londonból jelen* tik: Mekinzóben Mulej Elszint kiáltották ki szultánnak. Mulej Elszin jelentéktelen fiatalember, akit Mulej Hafid trónralépóse után összeesküvéssel vádoltak. Fezben letartóztatták ós a palota egyik szobájában fogva tartották. A fezi konzulok elhatározták, hogy mihelyt a Tangerbe vivő ut szabad lesz, valamennyi európaival elhagyják Fezt. Madridból jelentik: Canalajás tagadja, hogy a spanyol koimány Larasba csapatokat küldött. Csak az igaz, hogy Ceutában csapatok elindulásra készen vannak. — Nazarénusok a hadseregben. A temesvári hadtestparancsnok: Seefranz Lajos altábornagy érdekes rendeletet intézett a hetedik hadtest kerületén állomásozó összes csapattestek parancsnokságaihoz, igy a szegedi ezredhez és utászzászlóaljhoz is. A rendelet a nazarénus katonák sorsát tárgyalja ós azok száma felől óhajtja magát tájékoztatni a hadtestparancsnok, illetőleg a hadügyminiszter, aki a rendelet tulajdonképeni kibocsátója. Az utóbbi években nagyon elharapódzott a nazarénus vallás az alföldi földmivesek között. Ezzel a megállapítással kezdődik a hadtestparancsok leirata. A hadvezetőségnek nagy gondot okoz ennek a szektának a terjedése, mert ma már nem megy ritkaságszámba az olyan újonc, aki megtagadja a fegyver kézbevételét és álhatatosan meg is marad e vallási meggyőződése mellett. Néhány évvel ezelőtt csak elvétve akadt ilyen katona, mig az idén például kilenc ilyen egyént tartóztattak le a hetedik hadtest garnizonjaiban, akiket a katonai börtönbe deportáltak. A hadügyi vezetőség komolyan aggódik a jelenlegi állapotokon. A nazarénus katonákkal szemben tanusitott szigorú, sőt tulszigoru bánásmód nem vezetett kellő eredményre. A nazarénus makacsul ragaszkodik hitéhez, dogmáihoz ós ép ez a makacsság jellemzi leginkább. A szenvedés nem az a célravezető gyógyszer, mely őket a hadseregre nézve veszedelmes betegségükből kigyógyítaná. A nazarénus szivesen szenved vallási meggyőződéséért. Érne tapasztalatra jutott a hadvezetőség. Addig kérlelhetetlen szigorral üldözték őket. Hogy ezután máskép lesz-e, nem tudjuk, de bizunk ebben, mert látjuk a hadvezetőség jóakaratát. A hadtestparancsnok rendelete legalább jóakaratról tanúskodik. Fölszólítja ugyanis a katonai hatóságokat, hogy a jövőben ne a kíméletlen bánásmóddal igyekezzenek a fegyver használatát megtagadó nazarénus katonákkal szemben eljárni, hanem inkább rábeszéléssel hatni rájuk és meggyőzni igyekezni őket a fegyverhasználat szükségességéről. Nagy kérdés, hogy ez sikerülni fog-e ? De ha egy esetben is sikerül, ugy ezt a rendeletet nem bocsátották ki hiába. Mert az eddigi eljárás szerint a nazarénus katona tizenkét évi fogházbüntetéssel bűnhődött hitének parancsaihoz való ragaszkodása miatt. — A kaszinó közgyűlése. A szegedi kaszinó évi rendes közgyűlését április harmincadikán délután hat órakor tartja meg. A közgyűlés tárgysorozata a következő: Elnöki jelentés — 1910. évi zárószámla. — 1910. évi vagyonmérleg. — 1911. évi költségvetés. Tizenhárom rendes választmányi tag választása. Öt választmányi péttag választása. Indítványok. — Tanulmányi kirándulás. Az újvidéki szerb gimnázium növendékei tanulmányi kirándulást rendeznek s meglátogatják Szegedet, Aradot ós Temesvárt. Pénteken érkeznek Szegedre, ahol két napot töltenek. A szerb egyházközség gondoskodik a kalauzolásukról. — Nyári záróra. Május elsejétől hét órakor este fogják már az üzleteket bezárni s a záróra ez lesz az egész nyáron át. A kereskedelmi alkalmazottak eszközölték ezt ki, azért, hogy a nyári meleg napok után, amelyeket az üzletekben kell tölteniük, hamarább mehessenek ők -is üdülni. — Virágkiállítás Újszegeden. A mükertószek és kertgazdák országos egyesülete junius 4-ikén és 5-ikén, pünkösdkor virágkiállítást rendez Újszegeden. Az egyesület a várostól most a kiállitás költségeire háromszáz korona segélyt kér. A tanács pártolólag terjeszti a közgyűlés elé a kórelmet. — Sűrűbben járnak a villamosok. A szegedi villamos vasút igazgatósága jelentést tett a tanácsnak arról, hogy a szeged-rókusi vonalon a jövőben a villamos kocsik nem öt, hanem négy percenkint közlekednek. A tanács a bejelentést tudomásul vette. — Halálozás. Özvegy Auer Ferencné született Buchberger Erzsébet csütörtökön reggel öt órakor hirtelen elhunyt. Temetése holnap, pénteken délután öt órakor lesz a szegedi Felhö-utca negyedik számú gyászházból. Az elhunytban Szakáll József dr, alkapitány anyósát, felesége pedig édesanyját gyászolja. — Magyar kamarák Olaszországban. Rómából jelentik: A budapesti kereskedelmi és iparkamara arról értesítette az olasz kereskedelmi kamarák szövetségét, hogy a magyar kereskedelmi és iparkamarák örömmel fogadták a meghívást Olaszország meglátogatására ós az ottani kiállítások megtekintésére és ez év október havában delegációt küldenek Rómába és Turinba. — Napfogyatkozás április huszonnyolcadikán. A legszebb és legsajátosabb természeti tünemény egyike a teljes napfogyatkozás. A természet e szép és érdekes eseménye tudvalevően akkor lehetséges, ha a nap, a hold ós a föld egy vonalba kerülnek. A távolsági viszonyok változása szerint néha a hold, néha a nap látszik nagyobbnak a földről. A teljes napfogyatkozás akkor következik be, amikor a hold tetszik nagyobbnak: ha a nap átmérője hosszabb, akkor a fogyatkozás részleges. Április 28-án teljes napfogyatkozás lesz. A tünemény budapesti idő szerint este 9 óra 54 perckor kezdődik és éjfél után két órakor ér véget. Ezt a napfogyatkozást tehát nem lehet Eurc« H villamos vasút! jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala.