Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-02 / 76. szám

lis 1 1911 április 2 DELMAGYARORSZAG 19 Ha tehát tényleg hanyatlás állott be a magyar népzenében, akkor ebben nem a cigány a hibás, hanem azok a tényezők, amelyek a népdalok alkotásához, képződéséhez hozzájárulnak. Ami pedig a cigányok azon tevékenységét illeti, hogy mint a magyar népzene fenntartói és magyar népdalok terjesztői, hogy állották meg helyüket, erre nézve, azt hiszem, csak egy lehet a vélemény. Gondoljunk csak vissza azokra a nehéz időkre, mikor még a nóta is tilos volt, ha magyar. A cigány nem respektálta a tilalmakat s még a saját bőrét kockáztatva is húzta a magyar nótákat s úgyszólván ép ezekre az időkre esik mindig a népzenének egy-egy fejlődési korszaka. Kórdós azonban az is, bogy a kuruc kor óta tényleg hanyatlott-e a népies zene. Megkockáztatom itt azt az állítást., hogy a népies zene mindig korának hangulatát, eszméit tükrözi vissza. Ezért szépek, ezért hatalmasak, őzért annyira magyarok a kuruc nóták. A későbbi nóták eszmo tekintetébon talán nem állhatnak meg a kuruc nóták mellett, de ép olyan magyarosak, ép annyira magukon viselik a magyar népzene sajátosságait, mint amazok. A mostani népdalok pedig magyarosság tekintetében sommiben sem különböznek az előbbiektől. Természetesen a nép alkotta dalokról ós nem az úgynevezett dalköltők, valójában dalszerző mesteremberek népdaloknak nevezett müveiről szólok. Az igazi népdalokban a magyarosság s egyáltalában a népdal minden speciális sajátossága ma ép ugy meg van, mint előbb s ha, mint Muzsik Zoltán írja, ma már annyira sülyedt a magyar zone, hogy komoly zenei körökben nem tud tekintélyt kivívni magának, akkor ennek oka nem a magyar népzene hanyatlása, mert az ismétlem ma sem áll az előbbi korok zenójo mögött, hanem az a körülmény, hogy az illető zenei körök népdaloknak neve2ett műdalok is Ízléstelen „magyar nóta reprodukciók" után mondanak Ítéletet, mert ezt ismerik ós a valódi magyar népzenéhez, az igazi "épdalköltószethez hózzájutni nem tudván izeket tekintik a magyar zene alkotásainak. Ennek pedig saját magunk vagyunk az okai 8 erre vonatkoztatva magam is elfogadom Muzsik Zoltán minden szavát és állítását az elsőtől az utolsóig. Még csak azt akarom megcáfolni, bogy — toint Muzsik Zoltán írja — nálunk a hivatásos művészembert lenézik. Hát nem egészen igy áll a dolog. Egy Butykai, Szabados, Hubay, Öohnányi, Bartók és a többiek mind megérdemelt tekintélyben és tiszteletben állnak. gaz ugyan, hogy közmondás, ho még talál ránk kissé az a _y senki sem próféta a saját hazájában, mert igen sokszor csak akkor fedezőnk fel valamely magyar művészt, midőn azt a külföld már az őt megillető zenei magaslatra helyezte, de hát utóvégre is jobb későn, mint 8°ha. Különben is zenei öntudatunk és önálióságunk omelkedésével ezék az esetek is egyre kisebb számban fordulnak olö. Mindezekkel pedig nem azt akartam mon^ni, hogy nálunk zenei téren a helyzet ideális, ^ert bizonyára még sok mulasztás vár pótéra, hanem szerény véleményemmel csak azt h^baltam bizonyítani, hogy nem olyan szomorú a helyzet, mint amilyennek Muzsik Zolta» látja. Ha/ász Marcell. Az igazi feminizmus. Párisi tudósitónk irja: A Salles des Agriculteurs nagy dísztermében érdekes fölolvasást tartott a minap Miropolszki Helén ügyvédkisasszony. A feminizmusról szólt előkelő közönségének, amely igen szívesen hallgatta, az „igazi feminizmusról", amely alatt a „kevés szavú ós tevékeny feminizmust" érti. — Dolgozzunk és ne háborúskodjunk, — mondotta szépen csengő erős hangján — ne akarjunk nadrágban, mellényben, férfi-kalapban járni sétapálcával a kezünkben, ne mimeljük és ne szidjuk a férfiakat, hanem mi is mutassuk meg, bogy mi is tudunk komolyan és okosan gondolkozni. Én az igazi feminizmust a munkában, a nagy törekvésekben látom. A változott gazdasági viszonyok ós női nem aránytalanul nagyobb száma kenyórkeresőt csinált a századokon át csupán hitvesi és anyai kötelességet teljesitő nőkből. Természetesen ez a szükségszülte változás fölszabadítja a nőt a régi rabságból, öntudatosabbá ós tudása által hasznosabbá téve, jogokat, méltányos jogokat követel magának. A francia nőknek azt tanácsolom, jogaik követelésében no legyenek túlságosan hangosak, mint észak asszonyai, mert ha lassan és okosan haladunk, bizonyára tovább érünk. Küzdésünk legyen racionális és meggondolt. A szavazati jognál fontosahbnak Ítélem, az ellenünk hozott törvények ellen való csendes, de SZÍVÓS küzdést. Egy ember és egy könyv bánt el igazságtalanul velünk. Napoleon ez az ember és s Code napoléonien a könyv. E szavakra nagy hullámzás futott át a hallgatóságon, a szép sötéthajú, sötétszemü előadónő kissé elsápadt, de bátran folytatta: — Igen, a Code napolóonienben foglalt törvények ellen kell harcolnunk! Ezek nyomják ol és fosztják meg önállóságuktól a francia aszszonyt! E törvény miatt nem rendelkezhetik vagyonával, miatta van férjének teljes gyámsága alatt. Napoleon, — valószínűleg szerencsétlen házassága kellemetlenségei által befolyásolva — a férjnek megad minden jogot, az asszonyt pedig teljesen alárendeli önkényének. Még életével is a férj rendelkezik bizonyos esetekben: a 324. paragrafusban például: „Ha a férj kedvesével tetten éri az asszonyt, megölheti, a törvény fölmenti". De ha az asszonynak ugyanettől a szenvedelemtől borul vérbő a szeme és ha ő is öl, őt nem menti föl a férfiak számára készült férfi-törvény! Ujabb erős, vitás suttogás, mozgás támad a zsúfolt terem nagyszámú hallgatói közt. Kis szünet után, páratlan szónoki tehetségével szépen, nyugodtan tovább folytatta beszédét a bátor ügyvéd-kisasszony. És most már megszakítás nélkül fejezhette bo mondanivalóit. Szinte hipnotizálta a hallgatóit szláv hangjának különös lágyságával, amelyből mégis érces akarat csendül ki. Mély tüzű szemével is ugy megbabonáz, hogy Könyves Kálmán idejében bizonyára máglyára került volna. A törvénytelen gyermekekről szólt magvas befejezésében, ezzel hatotta meg könnyekig diszes hallgatóságát. Virtuózként játszott vagy tiz percig a párisi dámák és urak szivének billentyűin. A törvénytelen gyermek sorsából előhozta a legszomorúbb részleteket. fisa tiélinmorsi. villanme berendezel! miiíiely és nagy n/K===== Keíezö-váJ/o/ö/ Szeged. Imy-u. 17 Elvállal mindennemű kerékpár, varrógép javítását, azok részel, valamint tisztikardok, kocsi vasalások, korcsolák nikkelezését stb. — Orvosi műszereknek külön fürdő • berendezés !! Üzletvezető: KRfíCHTUS FERENC. Vénig Gyula ===== Szeged, Jókai-utca. ™= Mérték utáni megrendelések a legjobb anyagból, kizárólagosan a láb fekvése szerint jutányosán = készülnek." , - = Amerikai cipők specialista készítője aDDDDDQDDDaDaaooooaDDDDoga a ga^eraktározást pénzelőleggel is, ° 0 utorszállitást butorkocsival helyes g ben és vidéken jutányosán eszközöl g a • a a Kálmán Zsigmond a o a a ° Tisza Lajos-körül 51. szóm. i lelefon 588. § •aaaaaaaaaaoaaaoaaDaaooaaa Figyelmeztetés! Kötelességemnek tartom figyelmeztetni a n. b. közönséget, hogy ne adjon hitelt csekély árkülönbségért az annyira hirdetett vegytisztitásnak, mert azok nem egyebek vizes mosásnál. 27 év óta fennálló giiíeslö- és vegylisitilD ipartelepem szakmunkája az egész Alföld előtt a legelismertebb s ezen elismerést fokozott mértékben óhajtom föntartani. Kérem a n. b. közönséget, ne halaszsza utolsó időre tisztítandó tárgyait, mert az erőltetett, gyors munka nem mindig kielégítő 1 — Kiváló tisztelettel GLŰCKNER JÓZSEF {(őzfestő és vcjjytisztltő ipartelepe SZEGED, Iskola-utca 27/28. (saját ház.) ülérsékelt árak! Vidékre gondosan ! Telefon 564. szám. c és finom cukorkák óriási választékban kaphatók éSuhajda Józsefi (.t (a volt Trepscliitz-féle) cukrázdában. £ I Telefon 406. ÍSlíOla-UtCü 15. Telefon 406. 0 V m BALOG ÉS POLLNER KÁRPITOS ÉS DÍSZÍTŐK SZEGED, Oroszlán-utca 21. sz. h Szegedi Iparas-szavethszet If pilos mesterei, Teljes lakberendezések elsőrendű angol bör és mokstí-garniiurákból, valamint az összes kárpitosmunkák szakszerűen és Ízlésesen készíttetnek. Rajz és költségvetés ingyen! TELEFON 844. TELEFON 844.