Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-26 / 95. szám

w ~ 14H' DELMAŰYARORSZÁG Kathrein Anna nem faggatta tovább Richtert. Belenyugodott ebbe is. Neki elvégre megélhetést adott ez az emher. Aztán meggyőződött róla, hogy mégis csak jobban szereti őt, mint a feleségét . . . Richter Miklós rokonai ugyanis az asszonynak fogták pártját s a vendéglőst sokszor össze is szidták. Richter unokabátyja, Richter János községi biró többször rá akarta venni Miklóst, hogy térjen vissza a feleségéhez. Hiába. Egy vasárnapon a Richter-család több férfi tagja összejött az egyik korcsmában. Baunoch Péter tiszaszentmiklósi asztalos hangosan mesélgette mindenkinek, hogy Richter Miklósné minden férfié. Ezen Richter Ferenc, az asszony sógora annyira fölháborodott, hogy Baunoehot több barátjával együtt megtámadta s annyira összeverte, hogy hetekig feküdt betegen. Meg akarta fojtani, de Baunoch közben leharapta Richter Ferenc kisujját. Mind a ketten súlyos testi sértés miatt kerültek a nagykikindai törvényszék elé. A tanuk Richter Ferenc mellett vallottak, akinek igazát Richter János községi biró is erősen hangoztatta . . . Igy aztán a törvényszék Baunoehot több hónapi fogházra, ellenben Richter Ferencet csak két heti fogházra Ítélte, de ez utóbbi büntetését felfüggesztette... Ugyanis a tanuk beigazolták, Baunoch ama védekezése, hogy ellenfele kisujját önvédelemből barapta le, különben megfojtották volna — nem igaz . . . (A gyilkosság.) Richter Miklósnót az iszákosság egészen a hatalmába ejtette, annyira, hogy ital nélkül már nem tudott ellenni sem. Egészen megzavarodott, melankolikussá lett, csöndes, hangtalan lelkiharcokat vivott s igy érlelődhetett meg benne alattomosan a gondolat, hogy meggyilkoltatja az urát szeretőinek valamelyikével. <3 maga testileg gyönge volt a rettenetes cselekedet végrehajtásához, de lelkileg bizonyosan nem. A teste árán fölbérelt, tehát valami elvetemült embert, aki vállalkozott a véres föladatra. A gyilkosság pénteken este kilenc és tiz óra kőzött történt. Aznap Richter nyolc órakor ment át a feleségéhez, akinél éjfélig akart elidőzni. Kathrein Anna elmondotta, hogy Richter a korcsma bezárása után azzal távózott tőle, hogy feleségével elszámolni valója van, rendbehozzák az írásokat s éjféltáján visszajön. A ház, ahol Richterné lakott, a vendéglő közeli szomszédságában van. Éjfél után, egy órakor Kiss Péter éjjeli őr Richterné háza előtt a sarkon beleütközött a meggyilkolt vendéglős holttestébe. Először a nagy sötétségben azt hitte, hogy valami részeg ember aludt el az utcán, költögetni kezdte, — nem mozdult. Lámpát kéretett tehát s előhívta a többi éjjeli őröket is. A lámpafénynél rögtön fölismerték a hullában Richter Miklóst. A holttest nagy vértócsában feküdt, halántékán iszonyú hosszú és mély sebből még mindig szivárgott a vér, de ezenkívül még három helyen volt beszakítva a koponyája. Arccal feküdt a földnek, kalapja két-három méter távolságra volt töle. A gyilkosság akként történhetett, hogy a tettes a sarkon leste Richtert s amikor ez odaért, baltával feléje sújtott. Az éjjeli őrök az esetről reggel jelentest tettek a csendőrségnek, ez pedig értesítette Máté Gyula dr kanizsai vizsgálóbírót, aki szombaton délután egy órakor TIszaszéntmiklóson kiszállt. Addig a hulla az Utcán hevert. A vizsgálóbiró fölvette az adatokat, majd elrendelte a holttest fölboncolását. Ez vasárnap délelőtt meg is törtónt. Bogárdi Hajdú Lajos dr tiszaszentmiklósi községi orvos, aki a boncolást végezte, megállapította, hogy Richtert meggyilkolták. Az eszköz, melylyel a gaztettet elkövették, valószínűleg balta volt. Az ütések mindegyike halálos. (A nyomozás.) A csendőrség szóles mederben indította meg a nyomozást, mert a legvalószínűbb föltevése az, hogy a gyilkos Richter Miklósnénak valamelyik szeretője lehetett, akit az asszony fölbérelt. Hétfőn megjelent az eset helyén Hubay Jenő nagykikindai királyi alügyósz is, aki elrendelte Richter Miklósné előzetes letartóztatását. Az asszonyt most a községházán őrzik. A nyomozást Mondovics Imre őrsparancsnok vezeti Popity Ferenc őrsvezetővel ós Kiss István csendőrrel. Rendkívül rejtélyessé teszi az ügyet az a körülmény, hogy Richter házában, a folyosó kövezetén vérnyomokat fedeztek föl. Ebből arra következtet a csendőrség, hogy a gyilkos a tett után visszament a házba és lemosta a baltát. Ugyancsak ezek a vérnyomok engednek következtetést arra, hogy az asszony a bűncselekményben mint fölbujtó szerepel. Richternét többször kihallgatták. Konokul tagad mindent. A vórnyomokra vonatkozóan azt vallja, hogy azok csirkevértől erednek. Hubay János királyi alügyósz erre fölszedette a folyosó tégláit s Budapestre küldte, hogy megállapítást nyerjen, tényleg csirkétől származnak-e a vérnyomok ? A csendőrség eddig nyolc embert fogott a gyilkosság, vagy a gyilkosságban való részegség gyanújába. Kiderült "erről a nyolc emberről, hogy legutóbb valamennyien szeretői voltak Richternének. Nagyon megnehezíti a nyomozást az, hogy mindeddig egyetlen tárgyi bizonyítékát sem találták meg a gyilkosságnak, noha a csendőrség még a vizet is kiszivattyuztatta a Richterné udvarán levő kútból. (Alszik az asszony . . .) A letartóztatott asszony két nap alatt egészen összetört. Nom eszik semmit, réveteg szemmel félénken bámul előre, csak inni akar, inni . . . pálinkát . . . Persze, nem adnak neki. Amúgy is olyan a viselkedése, mintha folyton kótyagos lenne. Összezsugorodva ül a széken, szemei zavarosak, színtelenek, fejével bébiskál. Arca halálsárga, szemei körül szarkalábak látszanak. Beszólni akarlam vele. A csendőrörsvezető szívesen vezetett a szobájához. Kinyitotta az ajtót. Aztán jelezte : — Az asszony alszik . . . Benéztem. Ott ült a széken, bóbiskált, nem hallott semmit. — No, akkor nem költöm föl — szóltam — hadd aludjon, szegény ... H. Gy. Az albán fölkelés. Üszkübből táviratozzák: Boljetinac albán vezér, akinek a föltóteleit az ifju-törökök nem akarták elfogadni, ötszáz fölkelő kíséretében a hegyekbe ment a maliszszorokhoz. Az ifju-törökök liusz zászlóaljat mozgósítanak, melyeket Djakova, Ipek ós Prizrendnél fognak összpontosítani. Még más tiz zászlóaljat Dibren át Felső-Albániába küldenek. A kormány reméli, hogy evvel a haderővel a fölkelést rövidesen elnyomhatja. — Montenegrói katonák és albánok török csapatokat tőrbe csaltak. A török kormány az incidens miatt erélyes fölvilágosítást kért a montenegrói kormánytól. Az orosz külügyminiszter lemond ? Pétervárról jelentik: Sasonow külügyminiszter állapota még most sém javult. Nem is valószínű, hogy egyhamar ismét elláthassa hivatalát, mert ha valamennyire fölépül, délvidékre kell utaznia. Diplomáciai körökben ugy tudják, hogy Sasonow már a napokban lemond a külügyminiszterségről. Maga mondta környezetének, hogy az ügyek nem szenvedhetnek halasztást az ö betegsége miatt. A külügymiuiszterségro a legkomolyabb jelölt Botkin államtanácsos. 1911 április 26 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Április 26, szerda A testőr. Mészáros Giza vendégfölléptével. (Páros Vs bérlet.) „ 27, csütörtök A kivándorló. Nagy Terussa'a szegedi tűzoltók javára. 0>a' ratlan '/,-os bérlet.) „ 28, péntek Cigánvszereloni. (Páros Vs*oS bérlet.) „ 29, szombat Sárga liliom. Biró Lajos kor ferance-ával. Bérletszünetben, fél 8 órai kezdettél. „ 30, vasárnap d. u. Lotti ezredesei. . „ „ este: Elnémult harangok. p> Gvula vendéggel. Páratlan V°s bérlet.) Május 1, hétfő Botrány. (Gál Gyulával, Pár°s V,-os bérlet.) , „ 2, kedd A becstelenek. (Gál Gyulává'Páratlan 2/,-os bérlet.) * A szent liget: Mészáros Gizával. Evek multán, diadallal tért meg a szegődi színházi"1 Mészáros Giza. Aki most a Vígszínház ünnepe" művésznője ós aki annyi forrósikerü estét széf zett annak idején a szegedi közönségnek. Szegeden bontakozott, fejlődött színjátszói képességeIgy természetes, hogy ma este, amikor A szed liget-ben eljátszotta egyik parádés szerepéd lelkesülten, ünneplésre készen fogadták. L3 jelenetről-jelenetre jobban gyönyörködtok mü' vészetóbon. A játszás, a kifejezés megkap0 skáláit jelenti Mészáros Giza. És a szépséget is s a finomságot. Amennyi hóvvoli őszinteséggel beleveti teljes tudáserejét a szerepébe, ahogy ösztönszerűleg is közönségének tárja szinószies és nőies szépségét, az elragadó. Ünnepelték. A vele játszóknak pedigigen sokat kacagtak, mert mindenki törekedett összjátékra: teljes sikerre. Az irók párisi szatíráját kiváltották, visszaadták. Kencle Paula és Oláh Ferenc pedig olyan jeleneteket produkáltak, amelyek meglepőek, igaz értékűek voltak. Lngossy és Almássy ellenben nem érezték a darab szellemét, kissé észrevehetően vidéki szinészek voltak, de a közönség őszintén kacagta jeleneteiket, nem hiába ők is őszintén adták, amit adhattak. —• Mészáros Giza szerdán este A testőr színésznőjét játsza el a szegedi közönség előtt. * Biró Lajos a színházban. Megírtuk, hogy a szegedi szinház szombaton estére ünnepi előadásra készül. Biró Lajos, a közönség kedvelt irója tartja meg sokat igórő előadását a színházban, abból az alkalomból, hogy tizedszer adják a szinházban a szerző példátlanul nagysikerű darabját, a Sárga liliomot. Az előadás és különösen az iró szereplése iránt óriási az érdeklődés, mert Biró Lajos azok közül való, akik fiatalon a közönség legmelegebb szeretetében és becsülésében küzdötték föl magukat. Biró Lajos azokról a viszontagságokról fog beszélni, amelyek a Sárga liliomot néhány vidéki városban érték és beszél a mai drámáról, aktuális társadalmi, irodalmi és művészeti kérdésekről, egészen szabadon, mint a legpompásabb szónok, Biró Lajos szombaton délután hat órakor a gyorsvonattal érkezik meg Szegedre több fővárosi Íróval és újságíróval. A vasútnál szegedi barátai és tisztelői várják. Este félnyolckor — az előadás kivételesen félnyolckor kezdődik — megjelenik a színpadon és egy órás konferanszot mond, aztán előadják a Sárga liliomot, amely Szegeden mindig zsúfolt házat hozott eddig és amely a tizedik jubiláris előadáson bizonyára szorongásig megfogja tölteni a színházat. Élőadás után a Krss-vigadóban fesztelen lakoma lesz, amelyen Biró tisztelői hölgyek ós urak jelennek meg, hogy ünnepeljék az irót. * Wildc-^ncszinsz. A Wilde-reneszánsz vagy öt év előtt kezdődött ós Németország volt az első, amoiy újra a népszerűség piedesztáljára segítette a boldogtalan angol költőt. Öt esztendő alatt Wildenak minden müvét lefordították németre, a darabjai szinre kerültek német nyelven és mivel irodalmiakban erősen