Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-02 / 76. szám

1911 április 2 DÉLMAGYARORSZAG 17 Egy kis statisztika. (Sajái tudósítónktól.) Tudjuk, hogy a kétféle emberi nem körülbelül egyformán oszlik meg a földön; más szavakkal, a férfiak száma akkora, mint a nőké. Hogyha pedig ez a számbeli egyensúly bármely okból megzavartatnék, például háború esetén, a természet legott iparkodik a hiányokat pótolni, illetve az egyensúlyt helyrebillenteni. Ez a kiegyenlítődés pedig annál rohamosabb, minél nagyobb volt a számbeli eltérés. Természetes és érthető tehát, hogy a férfinem számbeli túltengése előbb-utóbb háborúra Vezeít, mig a női-nem tulsulyá belső társadalmi átalakulást idéz elő, aminek egyik jelessége a — feminizmus. De lássuk csak, miért ez a nembeli egyensúly á természet háztartásában és miért kell az ott netán bekövetkezett eltéréseknek oly rohamosan kiegyenlítődniök ? Erre a kérdésre felel meg érdekes adatokkal és nagy készültséggel R. J. Ewart angol szociológus. Ismeretes, hogy a fiu-gyermekek közt a zsenge korban jóval nagyobb a halandóság, mint a. leánygyermekek közt. A természet ugy segit magán, hogy több fiúgyermek születik, mint leány. Például 1000 leánygyermek születésre 1059 fiúgyermek születése esik. Ez a többlet biztosítja a két nembeli egyének egyenlő arányát. A két nembeli Ifjúság számbeli egyensúlya az ötödik életév körül zavartalan, mert akkorra 71 időnyi fart. Lomhán nyújtózkodnak a rétek, A fáradt falvak lehevertek — Harmatpatakzó, nedves fák közt Most párás éj lakja a kertet, A hajdan reg deli kertet. Itt sűrű sötét bokrok alján Még soká-soká leszen máma — Itt ég és föld kapcsolja össze, Szövi össze buzgó imára Hosszú fehér holdsugarával Hossza fehér liliom, ujját, A hajdan reggeli kertben. Most leheli ki régi búját Virághordásba vánnyadt testű, Nehéz hajnalú, kora estü, Ágbogbefonta, átmos kertünk, Hajdan reggeli kertünk. A vénhedt fal illóvert vállal Támasztja a domb oldalát, Már hajnal fakad odaát & a falu ujliodt napot vállal — A kert alja süni setét még. már a többségben volt fiúgyermekek száma a megfelelő mennyiségre apadt le. Az ötödik életévtől a tizenötödik életévig a leánygyermekek halandósága valamivel nagyobb, mint a fiu-gyermeké, a tizenötödik évtől fölfelé azonban ismét a férfi-nem van hátrányban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fönnebb emiitett arányszám csak átlagos, tehát a születések összessére vonatkozik. Hogyha azonban a különböző életkorú anyáktól származó gyermekek arányszámát tekintjük, akkor a már fönnebb emiitett arányszám érvényét veszti. Az alább következő adatok Middlesbrough angol város szaporodási viszonyaira vonatkoznak. Ez a rövid statisztikai kimutatás feltünteti a fiu- és leánygyermekek születési arányszámát az anya életkorához viszonyítva: Ha az anya Születik 1000 leány születéfiu leány sére esik fiúgyermek 19 éves 29 44 659 220 895 191 1105 162 1111 133 1165 20-24 éves 197 25—29 éves 211 30—34 éves 180 34 éven tul 155 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy 1000 leánygyermek után 1050 fiúgyermek csak a 25-ik életévén felül levő anyáktól születik, vagyis a fiatal anyáktól származó gyermekek közt túlnyomó a leánygyermek, mig a 24 évnél idősebb anyák gyermekei közt többségben vannak a fiúgyermekek. Tegyük föl tehát, hogy valamely társadalomban számbelileg túlsúlyban vannak a nők. Mi következik ebből? Az, hogy kapósak és valamennyi fiatal korában megy férjhez, következéskóp gyermekeik közt a leánygyermekek lesznek túlsúlyban. De második generációnál, tehát huszonöt év múlva azonban szükségképen az előbbi jelenségnek épen az ellenkezője fog bekövetkezni, mert ekkor már a számbelileg megcsappant férfianyag miatt később kap férjet a leány, következéskép az e házasságból származó gyermekek közt már a fiúgyermekek dominálnak. És igy tovább. íme, igy egyenlítődik ki a két nembeli egyének számaránya. Ez a természeti törvény adja meg a nyitját amaz eseményeknek, amelyek ezidő szerint Nagybrittánniában olyan nagy kavarodást idéznek elő. Értjük a feminizmus túltengését. Az ottani mai generációban a női nem van túlsúlyban, innen a nők agitácionális működése és mozgalma, ami természetszerű következménye annak, hogy a sok nő, mint feleség és mint anya nem tudván teljesíteni élethivatását, más téren keres megélhetést és foglalkozást. Ámde most van születendó'ben egy ujabb generáció, amelyben ismét a férfiak lesznek többségben, ugy hogy 20—30 év múlva a feminizmus önként megszűnik. Ewart tanulmányát azzal a konklúzióval végzi, hogy a két nem közt szükséges, arányosság biztosítása céljából ajánlatos, hogy mindkét nembeli ifjúság 27—28-ik életévében kössön házasságot. Meg soká-soká leszen máma A hajdan reggeli kertben. Milyen furcsa, hogy nem is régen, Húsz éve annak, annyi már, Reggel volt itt. A kert ölében Dalolt sok hajnali madár. Most alkonyi a kert. Hogy olyan nagy hanggal daloltak KiJmjnallott friss fehér ágyam, Virgonc gyermektestem köré Sok kis napsugár lapult lágyan — Most. alkonyi a kert. A kert akkor rezedát termett, A gyep százszorszéppel teli, Nagy tálcán várt a reggeli, Bő tejbe sok cukrot kevernek, És mellé nagy darab kalácsot Sok morzsájut, puhái kapok — Most alkonyi a kert. A kert földjéből kelt ki akkor Minden, ami játék s remény, És minden, ami terv és reggel A kert öléből száttt felém. Most alkonyi a kert. A regg, mely a kertben fakadt, Nagyfényes folyóvá dagadt S a forró fénypikkelyes ár Vizén ujhodott a határ. S mintha csicsergő száz madár Hozná szárnyán az új napot : Ugy közeledett bő örömmel Felém az új életfalat — Most alkonyi a kert. Sok-sok új nap virradt a kertre Mig elfáradt és bús mayára Lehúzta sűrű ágruháját — Most békén alhat valahára, Most alkonyi a kert. Fukaron őrzi minden napját, Testéhez szorítja az estet — És búsan rázza üstökét Amikor lombján rést keresnek A párás hajnali leányok . . . Most alkonyi a kert. Lesznai Anna.