Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-16 / 88. szám

1911 április 16 DELMAGYARORSZAG 17 uralkodik. Szinte ragyog minden a tisztaságtól. Gyönyörű, modern gépek — valamennyi diadala a modern technikának — dolgozza föl itt a husirucikkeket. Már most is hatalmas arányokban termel a gyár, de ez a termelék még nagyra fog fejlődni. A különféle kolbásznemüek és hentesáruk sok fajtáját készitik itt, az elkészített áruk közül azokat, amelyeket füstölni kell, megfelelő helyen füstre teszik. Minden készítménye a gyárnak ízletes és el lehet mondani, hogy Szegeden alig lehet hasonló árukat kapni. Föltétlen elismerés illeti a vállalatot a gyár létesítéséért, mert ezzel határozottan hiányt pótolt. Szemben a gyárépülettel vannak a sertésaklok, a szarvasmarha istálló és a mázsaház. A sertésakiokban állandóan két-háromszáz darab sertést lehet elhelyezni. Már most azonban kevésnek bizonyul a tiz akol és bizonyos, hogy rövid időn belül ujabb aklokat építenek. A szarvasmarha istálló berendezése első helyen áll. Modern, tiszta helyiség ez, vasbetonból vannak a vályúk, csatornázása van a világos, tágas, állandóan dezinficiálható teremnek, amelynek a padlózata cementből készült. A padláson megfelelő mennyiségű takarmányt lehet tartani. Ez a nagy modern ipartelep működésével, berendezésével és felszerelésével elismerést keltett mindenfelé. Akik megtekintették, el voltak tőle ragadtatva. A Kertész-féle zárgyár. Szeged virágzó ós hatalmas arányokban fejlődő iparvállalatai között kétségtelenül az első helyek egyikét foglalja el a báró Jósika-utcában levő Kertész-féle zárgyár részvénytársaság, amelynek fejlődése nagyon rövid időre tehető csak vissza. Ez az életképes vállalat nem olyan régen még igen szerény keretek között mozgott ós azóta indult rohamos fejlődésnek, mióta a vezetésében változás állott be. A gyár a mult év márciusában alakult át részvénytársasággá. Fényes Marcell, a Szegedi Gazdasági és Iparbank kitűnő igazgatója szervezte ós alapította meg a részvénytársaságot, amely őt választotta meg a vállalat vezérigazgatójának. Fényes Marcell és Kertész Izidor műszaki igazgató fáradhatatlan munkájukkal elérték azt, hogy a gyár, ahol egy évvel ezelőtt még csak negyven-ötven munkás dolgozott, ma kétszáznál jóval több munkásnak és tizenöt tisztviselőnek ad kenyeret ós megélhetést. A vállalat termékei jórészt kipusztították Magyarországból a hasonló osztrák cikkeket és a külföldön is annyira elterjedtek, h°f?y a gyár a tömeges megrendeléseknek nem is képes eleget tenni. Épen ezért a vállalat vezetősége elhatározta, hogy két éven belől olyan hatalmas ipartelepet létesít, amely a mostanit méreteiben ós terjedelmében ötször haladja meg. A magyar ipar fejlődése és Szeged haladása érdekében erre a vállalatra nagy szükség van és azok, akik ismerik a zárgyár gyönyörű, versenyen kivül álló munkáját, ennek a hatalmas gyárnak nagy jövőt jósolnak. (—) Szegcdi kereskedők kenyérgyára. A szegedi kis- és középkereskedők egyesülete életrevalóságának fényes tanújelét adta akkor, amikor a saját kebeléből a még mult év őszén részvénytársasági alapon létrehozta a szegedi kereskedők kenyérgyárát. Az egyesület törekvésének célja az volt, hogy a kereskedők és ezek révén a nagyközönség, a köztisztaság éa közegészségnek mindenben megfelelő jó ízletes és olcsó kenyérhez jusson. Ezen az alapon az agilis egyesület Szeged közélelmezósének értékes és közhasznú szolgálatot tett. A részvénytársaság alaptőkéje harmincezer korona, amely ezer darab harminc koronás részvényből áll. Az alapítók a részvényjegyzési iven megkeresték a hatóságot is részvényjegyzés végett, de az elutasító határozatot hozott. A mult év október elsején kezdte mog a kenyérgyár működését, kézi dagasztásaal is, az első sütető kenyeréből kétszáz szegény között ingyen kenyeret osztottak ki. Ennek az évnek elején már modern villamos erővel hajtott gépekkel fölszerelve, kitűnő kenyérrel szolgálja a gyár Szeged közélelmezését. Mint értesülünk a kenyérgyár igazgatósága tervbe vette, hogy minden hónap elsején kétszáz szegény között egy-egy ingyen kenyeret oszt ki, de ezt a tervét különféle okok miatt továbbra beszüntette. A kereskedők kenyérgyára szépen fejlődik, létezésével megakadályozta a kenyérárak emelkedését és noha a magasra emelkedett gabona áraknak, ellenére a gyár keletkezése óta nem emelte föl a kenyér árát. Városunk közönsége élénk rokonszenvvel kiséri a kereskedők kenyérgyárának közhasznú tevékenységét. A gyár már harmincöt-negyven métermázsa kenyeret termel naponta. A kenyérgyárnak elnöke: Lövész Antal, alelnöke: Priváry Pál, van azonkívül nyolc igazgatósági ós felügyelő bizottsági tagja. (—) Szeged a turini kiállításon. A turini nemzetközi kiállításon, amelyet Olaszország egységének ötven éves fönnállására rendez az olasz királyság, a nemzetek legkiválóbb iparművészei kelnek versenyre egymással. Bennünket, t szegedieket azért érdekel ez a kiállitás, mert azon egy szegedi cég is részt vesz. A Lengyel Lörinc-cég, amely művészi gyártmányaival eddig is sok elismerést ós dicsőséget szerzett a szegedi iparnak, egy férfjszalon berendezést állit ki a kiállítási magyar pavillonban. A fórfiszalon bútorai igazán mesteri kézre vallanak és az iparművészet legkiválóbb alkotásai közé sorozhatok. Bizonyos, hogy ez a művészi kivitelű bútorok, amelyek a cég Klauzál-téri üzletében is feltűnést keltenek, — mert még néhány napig ott láthatók — a kiállításon is elismerést szereznek. (—) Az iparért. Kecskeméti Antal, jénevü szegedi lakatosmester az iparpártolásról ós iparfejlesztésről hosszabb tervezetet készített, melyben az iparfejlesztés helyes fejlődési irányát kijelöli és a régebbi állapotok lehetetlen voltát beigazolja. Azt állítja, hogy téves fölfogásból, helytelen pontból indult ki az egész mozgalom, amikor frázisos jelszavakkal küzdeni akartak a magyar iparért, — mert a helyzet megjavítását as iparosképzéssel, illetve a hasznos munkaerők nevelésével kellene megkezdeni. Bővebben tárgyalja Keeskemóti az iparos kiképzés kérdését és azt állítja., hogy « középosztály a tulajdonképeni iparosnak való matéria, de ez meg a világért sem adná inasnak a fiát, hanem tudományos pályára erőszakolja a fiát. Itt a hiba. Tárgyalja az ipariskolák létjogosultságát és nom sokat bizik a felsőipariskolában. Ipari szakiskolákat kellene fölállítani, — mondja. — Mert ilyen vagy ehez hasonló intézmények létesítése által lehetne iparosokat nevelni s ezzel egyidejűleg a magyar ipart fejleszteni ós megteremteni. Kifejti, hogy ha törvényes szakiskolák lótesitése nem lehetséges, akkor van még egy megoldás. Ipari tanműhelyeket kell fölállítani. Ezeket kizárólag vidéki központi iparos városokban kellene létesíteni, ahol megfelelő nagyobb fómés faipari ipartelepek vannak. Az állami felügyelet alatt álló jolieget pedig az adná meg, hogy a szerződtetett inasok tanítására az állam egy kiváló képzettségű művezetőt adna díjmentesen. Kecskeméti erre a célra föl is ajánlja telepót. Az államnak egy szakosztály létesítésénél egy művezető fizetésén kivül, ami évenkint háromezer korona összeget tesz ki más kiadása nem lenne. Kecskeméti ezzel mégoldva és rendezve látja a munkaadó és munkás között való áldatlan örökös harcok kérdését is. (_) Pénzintézetek fúziója. Nagyváradról jelentik: A biharmegyei kereskedelmi, ipar- ós termónyhitelbank, valamint a központi takarék, pénztár részvénytársaság igazgatóságai ma tartott közös ülésén elhatározták a két intézet fuzionálását, illetőleg az előbbi intézetnek a központi takarékpénztár részvénytársaságba való beolvasztását. A torményhitolbank alaptőke és tartalékalapjai egyesittetnek a központi takarékpénztár hasontőkóivel és tartalékjaival ós az igy egyesitett alaptőkét tiz millió koronára emelik föl. Az egyesülés részleteit a két intézet igazgatósága későbben állapítja meg. A két intézet összes betétei tavaly mintegy tizenkét millió koronára rúgtak. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Dólmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) Lüil Uriszabó-üzlet iüü nyilt meg Gizella-tér 5. sz. a., ahol 24 frt-tól elsőrendű férfi== öltönyök készülnek. • TILL FRIGY! uri szabó Vidéki rendeléseket személyesen eszközlök. © X •et t/J U VILLAMOS VILÁGÍTÁS I ES ERŐÁTVITELI ^ÉfffflfSS KÖU-OZKÜpCSI s^mSjFM ÁTSZERELESEK dMŰÍfkTrÍ'1 LEGJUTÁNYOSABBAN ^KSfN* ESZKÖZÖLTETNEK TFJRBP -FONYO SOMAIÉGS2CSZ ÉS VIILAMUILA&ITASI VÁLlAlATÁNíl SZEGED.KÖLCSEY UTCA H. • TELEFO N : 16 5. — £ O H o X o X Szeged m. t. uriköziinségéhez! Hretirirti tisztektől levetett ruhaDlűMUi, knt, fegyvereket, régiségeket, bútorokat észAlofjjegyeket vesz KRÉMEK H. SZEGED, Kossuth Lojos-sugáruí 9. szám. Neui házalok, de hívásra bárhol azonnal személyesen megjelenek, ugyanott fenti cikkek kaphatók. TELEFON 773. TELEFON 773. ANTISEPT1KUS_ á) „LOLÁT kFÉSÜK És F06KEFÉKJ MINDENÜTT KAPHATÓ , ^SMÉTEIABÓK KERESTETNEK/ .BALOG J. gyároo^ KfcA. BÉCS-WIEN, ANTISEPTIKU3 „LOLA" FÉSŰK És FOGKEFÉK! ^MINDENÜTT KAPHATÓJ§ •ISMÉTELADÓK KERESTETNI JLBALDG J. gyáros. BÉCS-WIEN VSM.